Vj-83/1998/28

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Falusi Andrea ügyvéd (1119 Budapest, Fehérvári út 44.) által képviselt Törökbálint Nagyközség Önkormányzatával szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indult ügyben - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont visszaél gazdasági erőfölényével, amikor a Törökbálint című lapot a versenytársak piacról való kiszorítására alkalmas túlzottan alacsony áron értékesíti.

A bírság kiszabását mellőzi.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül lehet az eljárás alá vontnak a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtandó felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni.

Indoklás

I.

A hivatali vizsgálat megállapította, hogy Törökbálint Nagyközség Önkormányzata "Törökbálint" helyi újság kiadását határozta el, amelyet a hatóság B/PHF/1328/P/1994. szám alatt nyilvántartásba vett. A lap felelős kiadója a helység polgármestere. A megjelenés első éve 1994., miután az önkormányzat a 259/1993. (XII. 16.) ÖK számú rendelettel a lapot megalapította és egyben 400.000.- Ft kezdeti támogatást folyósított. A lap havonta jelenik meg, támogatását az önkormányzat évente rendeletben állapítja meg. Egyes példányai megvásárolhatók a Polgármesteri Hivatalban, a helységben található üzletekben és újságárusoknál. Ára jelenleg 40.- Ft.

A nagyközség fogyasztói számára 1992. óta elérhető a "Törökbálinti Községi Újság" című lap, amely hasonló terjedelemben és időszakonként, magánkiadásban jelenik meg 75.- Ft példányonkénti áron. A harmadik, ugyancsak magánkiadású havilap a "Bálinti Polgár", amely kisebb terjedelemmel 1997. júniusa óta hozzáférhető 47.- Ft/példány áron.

Mindhárom lap azonos szerkesztési elveket követ: Közérdekű helyi információk és az önkormányzat időszerű hírei mellett riportokat, glosszákat, olvasói leveleket közöl és hasábjain fizető hirdetések is megjelennek.

A három lap előállítási és terjesztési költségei között nincs olyan jelentős különbség, mint az eladási árban. Az eljárás alá vont évi támogatása teszi lehetővé a "Törökbálint" című lap árának a bekerülési költséget el nem érő szinten való tartását.

A vizsgálati jelentés erre a körülményre alapozva a Tpvt. 22. § (2) bekezdése szerint az eljárás alá vont vállalkozása gazdasági erőfölénye megállapítását javasolta, mégis az eljárás megszüntetését tartotta indokoltnak arra hivatkozva, hogy az eljárás alá vont célja elsősorban a törvényes tájékoztatási kötelezettsége teljesítése volt és éppen ezért a profit elérését nem szorgalmazta.

Az eljárás alá vont a vizsgálati jelentés megállapításait és javaslatát elfogadta, hozzátéve, hogy magatartása nem tekinthető piaci jellegűnek. Kérte az eljárás megszüntetését.

II.

A Versenytanács a jogsértést megállapította. Bármely személy piaci tevékenységet végez, ha ellenszolgáltatás ellenében vásárol vagy elad, illetve szolgáltatást igényel vagy nyújt függetlenül attól a körülménytől, hogy tevékenysége célja vagy eredményeként profithoz jut-e. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 1. §-a szerint a törvény hatálya a vállalkozások piaci magatartására terjed ki. Az a személy, aki/amely papírt vásárol, majd abból szellemi terméket hozzáadva nyomdai úton újságot állíttat elő és az újságot nyilvánosan és megkülönböztetés nélkül ellenérték fejében, vagy akár anélkül fogyasztásra kínálja, a lapkiadás piacára lép. A jelen ügyben a Törökbálint és vonzáskörzetét felölelő területen két helyettesítő termék társaságában.

Az eljárás alá vont vállalkozás által kiadott havilap az érintett földrajzi piacon a közeli helyetessítőként minősíthető másik, fentebb jelölt havilapokhoz képest elért nagyobb piaci részesedése és az önkormányzati hozzájárulás következtében élvezett előnyös pénzügyi helyzete miatt erőfölényes pozíciót élvez.

A közérdekű közlemények az érintett lakossághoz hangosbemondó és hirdetőtábla, valamint a helyi kábeltévé útján juthatnak el, amelyek azonban a lapoknak nem közeli helyettesítői. A hangosbemondó az önkormányzat gépkocsijával időlegesen üzemel és az adott időben és helyen jelenlévő fogyasztókhoz jut el. A nagyközségben 11 helyen található hirdetőtáblákkal részben ezzel azonos a helyzet, másrészt korlátozott terjedelmük, az időjárásnak és a rongálásnak kitett voltuk miatt nem jöhetnek számításba. A kábeltévé kéthetente meghatározott időben sugároz információs műsort, amelyet egyszer megismétel. Az adás a lappal nem egyenértékű helyettesítő, hiszen a hozzájutási költség számottevően magasabb (tévékészülék, kábelezés), másrészt meghatározott időben, meghatározott helyen történő jelenlétet igényel.

III.

Az érintett termék- és földrajzi piac meghatározása után megállapítható, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzete fennáll. Az értékelésnek ezt követően azt kell tisztáznia, hogy a domináns vállalkozás vizsgált magatartása korlátozza vagy csökkenti-e a hatékony versenyt az érintett piacon, illetve tisztességtelennek és indokolatlannak minősül-e a tőle független vállalkozásokkal szemben.

A jelen ügyben a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozástól függetlenül két másik vállalkozás van jelen a piacon közeli helyettesítő áruval. Az érintett földrajzi területen ezért tényleges verseny van.

A Versenytanács ezen a ponton nyomatékosítja, hogy nem a gazdasági verseny hivatalból való fenntartására kapott törvényi jogosítványt, hanem annak a vigyázására, hogy a vállalkozások a létező versenyt tisztességes eszközökkel vívják beleértve azt is, hogy a piacra belépés indokoltságát ne a már a piacon működő versenytársak, hanem a fogyasztók döntsék el.

A fogyasztót döntési helyzetbe kell hozni, hogy módja legyen a valóban hatékonyan működő vállalkozás áruját kiválasztani. A versenyt nem a versenytársak, hanem a kevésbé hatékonyan előállított terméket tisztességtelenül magas, vagy alacsony áron kínálni képes vállalkozások veszélyeztetik.

IV.

A jelen ügyben az eljárás alá vont vállalkozás a mögötte álló szervezet pénzügyi erejére támaszkodva képes csupán a versenytársainál számottevően kedvezőbb feltételekkel kínálni áruját a piacon, nem pedig tevékenysége hatékonyabb voltára támaszkodva.

Ez a magatartás ellentétes a tisztességes gazdasági verseny követelményeivel, mert alkalmas a versenytársaknak a piacról versenyidegen eszközökkel való kiszorítására (Tpvt. 21. § h) pont).

A Versenytanács ezért a jogsértést megállapította és arra tekintettel, hogy a vállalkozás tájékozatlanságból, elsőízben került jogsértő helyzetbe és annak megszüntetését vállalta, továbbá tevékenysége közérdekű volta nem vonható kétségbe, a jogsértés megszüntetését vállalta, most a bírság kiszabását mellőzte.

Budapest, 1998. szeptember 8.

dr. Györffy István sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Ágoston Marika