Vj-62/1998/13
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bálintfy és Társai Ügyvédi Iroda (1061 Budapest, Andrássy u. 2. ügyintéző: dr. Bálintfy Gábor ügyvéd) által képviseltMagyar Cukor Részvénytársaság(1138 Budapest, Váci út 202.)I. rendű, és a Bálintfy és Társai Ügyvédi Iroda (1061 Budapest, Andrássy u.2.) ügyintéző: dr. Kemenes László ügyvéd) által képviseltKaposcukor Részvénytársaság(7400 Kaposvár, Pécsi út 10-14. szám alattiII. rendűeljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt hivatalból indított eljárás során tárgyaláson kívül meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozások a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhetnek.
Indoklás
A Versenytanács az ügyfelek előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A cukorrépa, mint országosan termesztett ipari növény a hazai cukorgyártás alapvető nyersanyaga amellett, hogy melléktermékei is sokoldalúan hasznosíthatók pl. takarmányként, talajjavítóként stb.
Vetési ideje március végétől április végéig terjedő időszakra esik, különleges talaj-előkészítő munkát nem igényel, betakarításához az általános betakarító gépsor kisebb-nagyobb átalakításokkal megfelelő. A betegségekre fogékonyabb ezért ugyanabba a földterületbe csak 5 évenként vethető.
Talajminőségi, gépesítettségi, jövedelmezőségi szempontokra figyelemmel helyette napraforgó, burgonya, kukorica és nagyüzemi zöldségnövények termeszthetők.
A cukorgyárak elhelyezkedéséhez kapcsolódva a cukorrépa-termesztők a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon csoportosulnak, ahol a magyarországi 12 cukorgyár a privatizáció során három multinacionális cukoripari érdekeltség irányítása alá került.
Az Agranahoz tartozik:
- A Magyar Cukor Rt I. rendű eljárás alá vont vállalkozás (Ács, Ercsi, Sárvár, Petőháza cukorgyárakkal). 1998. I. l-jével a Petőházi Cukorgyár Rt beolvadt a Magyar Cukor Rt-be, az 1997. évi kampány befejezésével az Ercsi Cukorgyárban a cukorgyártást megszüntették.
- A Kaposcukor Rt. II.r. eljárás alá vont vállalkozás
A Beghin Say érdekeltségébe tartozik:
- a Mátracukor Rt (Selyp és Hatvan cukorgyárakkal),
- a Szolnoki Cukorgyár Rt.,
- a Szerencsi Cukorgyár Rt.
Az Eastern Sugar érdekeltségébe eddig a
- Kabai Cukorgyár Rt. tartozott, de 1997. évben a Magyar Cukor Rt-től megvásárolták a Sarkadi és Mezőhegyesi Cukorgyárakat, amelyeknek bezárása folyamatban van.
A három érdekeltségnek 1997. évben a megtermelt cukor alapján a részesedése a következők szerint alakult:
|
Társaságok megnevezése |
1997. évi piaci
|
|
Magyar Cukor Rt. |
26,2 |
|
Petőházi Cukoripari Rt. |
13,5 |
|
Kaposcukor Rt. |
7,6 |
|
Agrana érdekeltség összesen: |
47,3 |
|
Mátracukor Rt. |
17,7 |
|
Szolnoki Cukorgyár Rt. |
11,8 |
|
Szerencsi Cukorgyár Rt. |
8,9 |
|
Beghin Say érdekeltség összesen: |
38,4 |
|
Eastern Sugar (Kaba) érdekeltség: |
14,3 |
|
Cukoripar összesen: |
100,0 |
A magyarországi cukorgyárak évente 450-550 ezer tonna cukrot állítanak elő. Ez a mennyiség kismértékben meghaladja a csökkenő belföldi fogyasztást.
Általában minden fejlett ország önellátásra törekszik és szabályozott keretek között működteti a cukorpiacot.
Magyarországon nem alakult még ki a cukorszabályozás és nem jött létre Szakmaközi Egyezmény sem, amely a cukorrépatermelő és a feldolgozó közötti kapcsolatrendszert szabályozná.
A cukorgyárak répaszükséglete rendkívül nagy tömegű (3,5-4,5 millió tonna), a szállítási költség egyre magasabb, így fontos követelmény, hogy a répatermesztés a feldolgozókhoz minél közelebb eső területen történjék.
A cukorgyáraknak érdekük, hogy minél jobb, hatékonyabb termelői körrel legyen biztos a kapcsolat, a termelőknek is érdeke, hogy cukorrépát termesszenek, miközben a cukorfogyasztás csökkenő tendenciájú.
A hazai cukorgyártók és a mezőgazdasági termelők között évtizedek óta szoros a kapcsolat a nyersanyagszükséglet biztosításának és a földterület hasznosításának gyártói, illetve termesztői gazdasági érdeke folytán.
A szerződéskötések jellemző időszaka minden év februárja, amelyet megelőzően a tárgyalások a gyártók ajánlata ismeretében már előző év decemberében megkezdődnek és a következő év januárjában be is fejeződnek, függetlenül attól, hogy a felek között létrejött-e az adott gazdasági évre vonatkozó megállapodás vagy sem.
Az eljárás alá vont cukorgyártók az 1998-ra irányadó szerződéses ajánlati feltételeiket a korábbi évekéhez képest részben módosították, részben újakat vetettek fel, amelyeket egyes termelők nem fogadtak el.
A Gazdasági Versenyhivatal gazdasági erőfölénnyel való visszaélés (Tpvt. 21. §) valószínűsített tanúsításaként értékelve az eljárás alá vont vállalkozások egyes változott vagy új szerződéses feltételeit, a Tpvt. 70. § (1) bekezdése alapján eljárást indított ellenük.
A lefolytatott vizsgálat eredményeként a vizsgálati jelentés az eljárás megszüntetését indítványozta gazdasági erőfölény hiányában.
A fentebbi sérelmes kikötések fogalmilag versenyjogilag visszaéléses magatartásként akkor minősíthetők, ha megállapítható az eljárás alá vont vállalkozások gazdasági erőfölényes helyzete, (Tpvt. 22. § (1) bek. b) pont, valamint (2) bek.) - a törvény által nem tilalmazottan - amelynek függvényében válhat valamely esetlegesen visszaélésszerű magatartás versenyjogilag marasztalhatóvá.
A gazdasági erőfölényes helyzet hiányában a kifogásolt magatartás miatt versenyjogi szankciót nem lehet alkalmazni.
A cukorrépa növény helyettesíthetősége, az éves szerződésre vonatkozó tárgyalási időszaknak és a szerződéskötési időszaknak a vetési időszak előtti lezárulása okán az eljárás alá vont vállalkozások a gyártó- termelői viszonylatban nincsenek gazdasági erőfölényes helyzetben. Ugyanis a termelőknek a cukorrépa termeltetési- termékértékesítési szerződés megkötésének elmaradása esetén a szokásos vetési időszak előtt elegendő idejük van, hogy az egyébként is meglevő természetes piaci kockázat körülményei között eredeti növénytermelési szándékukat, tervüket megváltoztassák és több kevesebb nehézséggel, de nem számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel más ipari növény termesztésébe fogjanak.
Ezért a Versenytanács a rendelkező rész szerint határozott, figyelemmel a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra, a 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján.
Határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül hozta meg.
A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § (1) bekezdés biztosítja az eljárás alá vont vállalkozások számára.
Budapest, 1998. július 27.
dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Kis Lászlóné