Vj-1/1998/37
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a
Gazdasági Versenyhivatal
által a dr. Gödölle Tamás (1051 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 16.) ügyvéd által képviselt
AVONMORE Kft
. (3060 Pásztó, Fő út 157.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütköző magatartás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által reklámjaiban alkalmazott, továbbá az áru csomagolásán feltüntetett "Tejföl-krém" utótagú elnevezés alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
Az eljárás alá vont vállalkozással szemben 1.000.000.- (Egymillió) forint versenyfelügyeleti bírságot szab ki, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlájára.
A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni.
A keresetnek a bírság végrehajtására nézve halasztó hatálya van.
Indoklás
I.
A tejtermékek fogyasztásának utóbbi években történt csökkenése miatt a tejtermékek - köztük a tejföl - gyártói és forgalmazói között a fogyasztók megnyeréséért a piacon éles verseny folyik.
A tejtermékek közé tartozó tejföl - mely a szabvány szerint pasztőrözött, vagy ultrapasztőrözött tejből, pasztőrözött tejszín, vagy olvasztott vaj hozzáadásával homogénezéssel és tejsavbaktérium tenyészettel történő alvasztással készített savanyú tejtermék - hazai piacán nagyszámú, kb. 100 gyártó ajánlja túlnyomórészt 20 és 12 zsír %-os termékét.
Az 1997-ben fogalomba került 64.071 ezer liter tejfölből az eljárás alá vont vállalkozó által forgalmazott mennyiség alapján piaci részesedése kb. 20 %-os volt, figyelembevéve az általa előállított szabványnak megfelelő tejfölt, illetve a jelen eljárás tárgyát képező
Tejfölkrém
utótagú megnevezéssel piacra került terméket is. Utóbbi termék - mely 1997. októberében került forgalomba - 1997-ben az összforgalom kb. 3,4 %-át tette ki. 1998. február végéig az eljárás tárgyát képező termékből fenti néven már nagyobb mennyiség került forgalomba az eljárás alá vont vállalkozás által szintén forgalmazott - szabványnak megfelelő - tejfölnél.
- -
A piacon olyan tejfölt - nevesítetten
Krémtejfölt
gyártók is jelen vannak, - Balmaztej, illetve az Északtej Tejipari Rt. - melyek termékei kizárólag szabványos tejföl-alapanyagból készülnek. Ezen termékek természetes állományjavítót tartalmaznak, illetve különleges technológiával (utóhőkezelés) készülnek. Előnyük a szintén tejalapanyagú tejföllel szemben az, hogy a krémes állományú, savókiválástól mentes termékek forró ételben pelyhes kicsapódástól mentesen oldódnak (8, 9, 11-es irat). A 18 %-os zsírtartalommal kiskereskedelmi forgalomba kerülő krémtejfölt főként Borsod megyében, illetve kisebb mennyiségben Hajdú-Bihar megyében hozzák forgalomba, illetve 0,2 literes poharas és 0,5 literes dobozos kiszerelésben a Csemege Julius Meinl Rt. országosan is forgalmazza.
Fenti gyártók 0,2 literes termékének fogyasztói ára 42 - 48.- Ft, a 0,5 literes terméké pedig 114 - 125.- Ft között volt 1997. december, illetve 1998. január hónapban.
- -
A tejfölön, és krémtejfölön kívül piacon van még más gyártó által gyártottan (Hajdútej Tejipari Rt.) olyan termék is
Krémföl
néven, mely nem csak tej, hanem növényi eredetű alapanyagot is tartalmaz. Ezen termék gyártója 0,2 literes poharas kiszerelésű áruja csomagolásán - a felső borítón
kiemelten
közli a "növényi zsírral" készült tartalmú tájékoztatást, illetve ugyancsak jól észrevehetően ismétli meg a közlést a pohár oldalsó részén.
II.
Az eljárás alá vont vállalkozás által piacra bevezetett 0,2 literes poharas, 0,5 literes poharas, 0,5 literes dobozos, 20 és 12 zsír %-os termékek
Avonmore
Tejfölkrém
megnevezéssel kerültek forgalomba az egész ország területén.
Üzleti partnerei közé tartoznak olyan nagy üzletláncok, mint pl. a METRO, SPAAR, TESCO, SUPER KÖZÉRT és az ÁFÉSZ hálózat. A PROFI üzletláncnak
Profi-Tejfölkrém
megnevezéssel gyártottak le 0,2 literes 20 és 12 zsír %-os terméket.
Az eljárás alá vont vállalkozás által tejfölkrémnek nevezett termék más tejföl, illetve tejfölkrém néven forgalmazott termékektől összetételében különbözik annyiban, hogy a tejzsír túlnyomó részét olcsóbb árfekvésű növényi zsiradék (pálmaolaj-AKOMIX-E) helyettesíti.
A termék összetételére tekintettel az eljárás alá vont vállalkozás az előállításhoz szükséges engedély iránti kérelmet a
különleges
táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek előállítását engedélyező szervhez, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézethez (továbbiakban: OÉTI) nyújtotta be Avonmore Tejfölkrém 20 % és Avonmore Tejfölkrém Light 12 %-os, illetve a Profi üzletlánc által forgalmazandó termékre Profi Tejfölkrém 20 % és Profi Tejfölkrém Light 12 %-os megnevezéssel. Az OÉTI Tejfölkrém utótag megnevezéssel a koleszterinszegény termék előállítását engedélyezte, megállapítva, hogy a 12 zsír %-os termék kielégíti a csökkentett energiatartalmú élelmiszerek iránt támasztott követelményeket is, illetve gyártása élelmezés és táplálkozás-egészségügyi szempontból nem kifogásolható. A termék bevezetésre került a Diétás Élelmiszerek törzskönyvébe is.
A területileg illetékes Nógrád megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás (a továbbiakban: ÁNTSZ) kifogásolva a termék Tejfölkrém utótag megnevezéssel történő forgalombahozatalát, a termék megnevezését félrevezetőnek minősítette. Álláspontja szerint a megnevezés sérti az Élelmiszertörvény és ennek végrehajtására kiadott rendelet előírásait, tekintettel arra is, hogy a fenti néven forgalmazott termék nem felel meg a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásainak, valamint a szabványnak, miszerint tejfölnek csak az a termék tekinthető, ami kizárólag tejből, illetve tejtermékekből készül. Az ÁNTSZ részéről megfogalmazódott (11-es irat), hogy a megtévesztő megnevezés és szabványos tejfölnél alacsonyabb árfekvés miatt, például Nógrád megyében a terméket "akciósan" tejfölként árulják. A kereskedők nem tudják, hogy mi a különbség a szabványos tejföl és az eljárás alá vont vállalkozás terméke között, továbbá a vásárlók is az olcsóbb árfekvésű terméket veszik. Fentiek következtében sérül a versenytisztaság, más gyártók ilyen termékkel tejföl néven, ismerve a kötelező előírásokat nem lépnek piacra, illetve az eljárás alá vont vállalkozó termékéhez hasonló összetételű terméket nem tejföl, hanem például Krémföl néven hozza forgalomba más vállalkozás, az FM állásfoglalására - mely állásfoglalás szerint a tejföl megnevezés kizárólag tejalapanyag felhasználás esetén megengedhető - tekintettel.
Az OÉTI és az ÁNTSZ közötti szakmai, illetve jogértelmezési vita kapcsán a Tejipari Szakbizottság is állást foglalt, ajánlva az OÉTI-nek az engedély visszavonását, illetve olyan megnevezés megjelöltetését, mely megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak.
A gyártó részéről történt új név megjelölése után az OÉTI az engedélyt módosította, így a vizsgálattal érintett eljárás alá vont vállalkozói termék - változatlan összetétellel - 1998. március 31-e után Avonmore Frissföl 20 és 12 %-os koleszterinszegény, valamint Profi Frissföl 20 és 12 %-os Light koleszterinszegény megnevezéssel kerülhet és kerül forgalomba.
III.
Az eljárás alá vont vállalkozás által Avonmore és Profi Tejfölkrém néven forgalombahozott áru, tejfölszerűen viselkedő, tejfölpótló termék (ÁNTSZ 11. sorszámú irat).
Az erre illetékes hatóság (OÉTI) által megállapítottan diétás élelmiszer, mely koleszterinszegény, és a 12 % zsírszázalékos termék megfelel a csökkentett energiatartalmú élelmiszerek iránt támasztott követelményeknek is.
A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. versenyfelügyeleti eljárásban beszerzett szakvéleménye szerint táplálkozás-élettani szempontból ugyanakkor - éppen fenti tulajdonságok miatt - a termék nem tekinthető egyenértékűnek a tejföllel, mivel bizonyított tény, hogy a tejföl alapanyagául szolgáló tejzsír az egyik legértékesebb étkezési zsiradék. A tejzsír kis szénatomú zsírsavtartalma folytán elősegíti a növekedést, így fontos a fiatal szervezet számára. A tejzsír emulzióba vitelével és tartásával (természetes emulzió) növeli az emészthetőséget, a májból történő zsírellátást szabályozza, elősegíti a koleszterin oldatban tartását, gátolva ezzel annak véredényekben való lerakodását. A szívizomzat, máj, idegszövetek, valamint a sperma fontos komponense, vegyület formájában nagy koncentrációban van jelen a vérben, agyban. Vitaminban - főként A, D, E vitamin - gazdag, illetve emészthetősége, jó felszívódó képessége következtében kevésbé terheli a szervezetet, minek folytán gyomor, bél, máj, vese, epebántalmak és zsíremésztési zavarok esetén minden más zsiradéknál előnyösebb.
Fenti táplálkozás-élettani előnyök a tejzsír lecserélése esetén hiányoznak, így az enélkül előállított termék fenti szempontból értéktelenebb a csak tejzsírt tartalmazó tejfölnél, tekintettel a természetes emulzió hiányában alkalmazható mesterséges emulzióra is (25. és 36. számú irat).
A Nógrád megyei ÁNTSZ megállapította, hogy bár a termék az OÉTI által vizsgált táplálkozásbiológiai szempontból jobb, mint a tejföl az abban lévő - pénzügyi és gazdasági okból alkalmazott - alacsonyabb árfekvésű növényi zsírra tekintettel, nélkülözi ugyanakkor a tejfölkrémek alapanyag-összetétele és kezelése miatti azon tulajdonságát, miszerint annak állománya krémszerű (11. sz. irat).
A Heves megyei ÁNTSZ által beszerzett szakvélemény (17. sz. irat melléklete) a termék érzékszervi tulajdonságaként megállapította, hogy a sárgásfehér színű, nem savókiválásos termék összekeverés után kissé csomós, kissé lisztes, íze savanykás, jellegtelen, nem tejfölre emlékeztető.
A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. szakvéleménye szerint a vizsgálat tárgyát képező terméknél a tejzsír részleges helyettesítésére felhasznált pálmaolaj táplálkozási és élvezeti szempontból egyaránt a kevésbé értékes növényi zsiradékféleségek közé tartozik (fő zsírsav alkotói a palmitinsav és az olajsav).
Használati értékét tekintve a tejszín alapanyagból készült tejfölkrémhez viszonyítva forró leveshez, főzelékhez adva, vagy ételre ráöntve pelyhes, majd csomós kicsapódást mutat, ami rontja az étel használati értékét. Használati értéke csökkent a tejfölhöz viszonyítva is a tejben levő originális - homogén eloszlású - tejzsírcseppek, illetve az ezekben lévő természetes emulgáló anyagok hiánya miatt (34. és 36. számú irat).
Ízét tekintve kissé üres, kevésbé telt és jellegzetes, mint a kizárólag tejzsírral készült tejföl termékek, állománya kissé szemcsés és nem keverhető simára.
A termék a használt állományjavítók ellenére gyengébb minőségű a tejalapanyagú termékeknél, mivel a mesterségesen bevitt emulgáló anyagok nem azonosak a természetes emulgáló anyagokkal (36. számú irat).
Tejfölpótló mivolta folytán - fenti tulajdonságok mellett - alkalmas ízesítésre és habarásra (25. és 34. sz. irat).
Az eljárás alá vont vállalkozás 1998. januárjában a GFK-Hungária Piackutató Intézettel - kvótás kiválasztásos módszerrel elkészült - felmérést készíttetett a 18. éven felüli női fogyasztók körében, mely felmérésben összehasonlítandó termékként - a termék tulajdonságokra nézve - csak saját gyártmányú tejföle és tejfölkréme lett bevonva.
A kérdőívekre adott válaszok alapján vizsgálták a fogyasztói döntést befolyásoló körülményeket, melynek eredménye szerint rangsorba állítva a zsírállomány, a termék ára, a termék márkája, illetve utolsó sorban a termék csomagolása alapján dönt a fogyasztó.
Az eljárás alá vont vállalkozás által megrendelt felmérés a termékeket még nem használó megkérdezett fogyasztók véleménye alapján rögzítette, hogy a fogyasztók nagy része a csomagolás alapján ránézésre megállapította, hogy valami különbség van a tejföl és tejfölkrém között, elsősorban az állagra, utolsósorban a koleszterin tartalomra gondolva.
A "krém" szótagnak elsőként az állag szempontjából tulajdonítottak jelentőséget a megkérdezettek, illetve a legkisebb százalékban gondolták azt, hogy az elnevezésen kívül nincs más különbség az összehasonlított termékek között.
Fenti körben a vásárolt Avonmore gyártmányú tejfölkrémmel jóval többen voltak elégedettek, mint az ugyanazon gyártmányú tejföllel.
A termékismertető kizárólag alapanyagra vonatkozó részének felolvasása után (az elemzők az egyéb jellemzőket és az árat ez esetben közel azonosnak tételezték fel) a növényi alapanyagú terméket nagyobb százalékban részesítették előnyben az így megkérdezett fogyasztók.
A közvélemény-kutató ennek folytán fejtette ki azon véleményét, hogy egy hangsúlyozottabban megjelenő, termékösszetevőkre koncentráló kampány célszerű lenne.
Általános kérdésként tették fel a fogyasztóknak, hogy milyen mértékben tartják értéknövelőnek azt, ha egy termék alapanyagai összhangban vannak az egészséges táplálkozás követelményeivel, például állati helyett növényi eredetű zsírok alkalmazásával. A kérdésre adott válaszok szerint a megkérdezettek egyetértettek az egészségbarát alapanyagok értéknövelő hatásával, illetve az esetben, ha a két élelmiszernek egyébként azonosak a paraméterei, jóval nagyobb százalékban részesítették előnyben a növényi alapanyagú terméket.
Egyes vásárlókkal -
a tényleges felhasználást követően
követően - termékteszt is készült az állagra, színre, illatra, ízre, főzési tulajdonságra (keveredés, sűrítés) nézve. Mindezek alapján - az erre vonatkozó szöveges részt követő grafikus ábrázolással is illusztráltan - a szín kivételével valamennyi szempontból a tejfölt találták jobbnak az alkalmazás után a fogyasztók, különös tekintettel az ízre és a főzési tulajdonságokra. Legalacsonyabb osztályzatot az ízre kapta a tejfölkrém a tejfölhöz viszonyítva.
Összességében mindkét termék jól szerepelt a felmérésben a felmérő értékelése szerint.
A piacon a tejfölök kiskereskedelmi ára - szabadáras termék lévén - 46.- - 64.- Ft/0,2 liter között szóródik, az Avonmore tejfölkrém ára 39.- - 49.- Ft/0,2 liter.
Az olcsóbb növényi eredetű zsírösszetevőre tekintettel a növényi alapanyagot is tartalmazó termékek általában alacsonyabb árfekvéssel kerülnek forgalomba az üzletláncokban.
IV.
Az Avonmore gyártmányú - eljárás tárgyát képező - poharas termékek csomagolóanyagának oldalsó részén lévő két terméktájékoztató feliratozás közül a "Készült" oszlopban van feltüntetve a felhasznált anyagok között a növényi zsír. A "Tartalmaz" rész csak a zsírtartalom tényét nevesíti. A feliratozás az oldalsó részen - a betűnagyságot tekintve - a koleszterinszegény terméktulajdonságot emeli ki, míg a további tájékoztatás kisebb betűnagyságú. A csomagolás felső része a növényi zsírtartalomra nem utal, ott kiemelt betűkkel a Tejfölkrém megnevezés szerepel úgy, hogy a két szótagot különböző méretben és betűtípussal, illetve színnel szedték.
A dobozos terméken a "Tartalmaz" részen, a dobozon lévő többi fogyasztói tájékoztatásnál kisebb betűkkel szedve szerepel egyedül a növényi zsír kitétel, egyébként a feliratozás olyan, mint a poharas terméké.
Az új termék a Nők Lapjában és a Kiskegyed című hetilapban egy-egy alkalommal lett reklámozva.
A reklám szövege ajánlva a legújabb Avonmore Tejfölkrémet közli, hogy a termék nem csak finom és egészséges, de az ára is kedvező. Kiemelésre került a "legjobb áron" kitétel, illetve a koleszterinszegény termékek jele, továbbá az "egy jó íz a legjobb áron" közlés.
Az eljárás alá vont vállalkozás által forgalmazott egy literes dobozos Avonmore Frisstej terméken ugyancsak reklámozták a Tejfölkrémet, ahol is a dobozokra az újságokban szereplő reklám (kép, szöveg) lett rányomtatva.
A Juventus Rádióban két hétig sugárzott reklámban a fogyasztó figyelmét a Tejfölkrém finom ízére, egészséges voltára és kedvező árára hívták fel, megismételve a termékre vonatkozó azon ígéretet, hogy "egy jó íz, a legjobb áron".
Az utak mentén 350 darab, részben megvilágított óriásplakát hívta fel a figyelmet a Tejfölkrémre, amelyeken a "legjobb áron" szembeötlő felirat alatt a termék "tejföl", illetve "krém" voltát hirdető termékcsomagolás volt látható a koleszterinszegény jelzés mellett.
A reklámozással összefüggően 15 millió forintot meghaladó reklámköltség merül fel. (7/3. irat)
A Versenytanács a fenti tényállást az ügyfél előadása, a beszerzett és csatolt iratok, valamint a vizsgálati jelentés ténymegállapításai alapján állapította meg.
V.
A Gazdasági Versenyhivatal annak megállapítására indított versenyfelügyeleti eljárást, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a Tejfölkrém elnevezésű termékének forgalmazásával az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) III. fejezetébe - vagyis a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába - ütköző üzleti tevékenységet folytatott-e.
A 22. sorszámú vizsgálati jelentés megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az OÉTI által kiadott gyártási engedély birtokában gyártotta és forgalmazta a Tejfölkrém elnevezésű terméket, mely táplálkozás-élettani szempontból - zsírtartalom összetétele, alacsonyabb koleszterintartalma miatt - kedvezőbb termék, mint az úgynevezett hagyományos tejföl. A tejfölkrém ára olcsóbb, mint a többi tejipari vállalkozás által forgalmazott tejfölé, illetve a terméken annak összetétele feltüntetésre került. Annak rögzítése mellett, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak nem feladata más hatóságok határozatának, álláspontjának, állásfoglalásának bírálata, illetve értékelése, megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás tárgyát képező termék gyártását és forgalmazását érvényes engedélyek alapján végezte, így fogyasztók megtévesztése címén marasztalása nem indokolt.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján az iratokat kiegészítő jelentés elkészítése végett megküldte az Élelmiszergazdasági Irodának. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Tpvt. 65. § (5) bekezdése értelmében tájékoztassa az eljárás alá vont vállalkozót a 22/1. sorszámú határozat szerint vizsgálandó további tényekről, illetve a jogsértés feltételezett irányáról.
A Versenytanács szükségesnek találta a forgalmazással szorosan összefüggő terméktájékoztatón túl valamennyi reklámhordozón megjelent reklám beszerzését és értékelését. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a piacon tejföl, és krémtejföl néven vannak termékek forgalomban.
A Tpvt. III. fejezetébe ütköző esetleges jogsértés megállapításához szükségesnek tartotta annak feltárását, hogy az egészségre gyakorolt hatáson túl az eljárás alá vont vállalkozó terméke milyen, a fogyasztói felhasználás szempontjából lényeges további tulajdonságokkal bír, úgy a tejfölhöz, mint a tejfölkrémhez viszonyítva. Szükségesnek találta továbbá a forgalmazás földrajzi területének, forgalmi adatainak, illetőleg az áraknak feltárását.
Az Élelmiszergazdasági Iroda 32. sorszámú kiegészítő jelentésében eleget téve a Versenytanács határozatának, továbbra sem indítványozta az eljárás alá vont vállalkozó terhére történő jogsértés megállapítását, értékelve a korábbi és az újonnan beszerzett bizonyítékokat a reklámanyagra és a szakértői véleményre is kiterjedően.
A reklámokat figyelemfelhívónak minősítve kifejtette, hogy a reklámok egy új termékre hívják fel a figyelmet, mely koleszterinszegény és kedvező áron kapható, mely állítások igazak. Figyelembevette, hogy a "tejföl" megnevezés és "krém" szó más színnel, illetve betűtípussal lett nyomtatva.
Álláspontja szerint a tejfölt gyártó és forgalmazó társaságok csomagolása jól elhatárolható egymástól, a vásárló könnyen ki tudja választani a megszokott márkájú terméket, mivel az eljárásban vizsgált áruk a hagyományos tejföltől eltérő csomagolásban (feliratozás) kerültek forgalomba.
Rögzítette, hogy az eljárás alá vont vállalkozó által a terméket már felhasznált fogyasztók körében készített közvéleménykutatás a tejföl állagát, illatát, főzési tulajdonságait és főként ízét jobbnak minősítette ugyan (kiegészítő jelentés 3. pont), de ugyancsak a közvélemenykutatás más adatai a tejfölkrém érzékszervi tulajdonságait (külső, állomány, szag) találta jobbnak (kiegészítő jelentés 6. pont).
Az íz tekintetében - egybevetve a közvéleménykutatás és a Heves megyei ÁNTSZ véleményét - rögzítette, hogy mindkét vélemény szerint jellegtelen, illetve a tejföltől eltérő más ízű a tejfölkrém, a hagyományostól eltérő íz azonban ízlés és megszokás kérdése, illetve annak függvénye, hogy a vásárló az ízt, vagy a táplálkozásbiológiai előnyöket helyezi előtérbe.
Hivatkozott a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. szakvéleményére is, mely a tejföl tulajdonságait (állomány, szag, íz) jobbnak minősítette úgy, hogy egyben táplálkozás-élettani hatás kérdésében is értékesebbnek találta a tejfölt az elemzett szempontok alapján, fentieket egybevetve azonban úgy találta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás terhére jogsértés nem állapítható meg a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmasan.
A tejfölkrém és krémtejföl összehasonlíthatóságának viszonyában vásárlói szempontból a zsírszázalék különbözéségére, valamint arra utalt, hogy a viszonylag körülhatárolt földrajzi területen forgalmazott krémtejfölök eleve jobb főzési tulajdonságokkal bírnak, mint az eljárás alá vonti termék, így a fogyasztói döntés szempontjából összehasonlításuk nem indokolt.
Az eljárás alá vont vállalkozás jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését.
Előadta, hogy az OÉTI által engedélyezetten - annak megfelelő néven forgalomba került termék előállítását a gazdasági kényszeren túl - a tejzsír nehéz beszerezhetősége - a koleszterintartalom csökkentése motiválta, melynek módja a tejzsírtartalom csökkentése volt.
Nyilatkozata szerint - mivel a megnevezés használatát az OÉTI engedélyezte - terhére versenyjogi jogsértés sem állapítható meg. Kérte figyelembe venni, hogy saját kérésére módosult utóbb a termék megnevezése.
A "krém"-szótag a termék fogyasztói megkülönböztethetőségét szolgálta.
Az olcsóbb alapanyagú, gyártású és ennek megfelelően olcsó fogyasztói áron forgalomba került termék egészségesebb a tejfölnél, ugyanakkor ugyanúgy használható, mint a szabványos tejföl, így a termékkel a fogyasztóknak jó árut, jó áron kínál.
Versenyjogi szempontból a fogyasztói különbségtétel lehetőségét találta relevánsnak előadva, hogy a csomagoláson az összetétel feltüntetésre került.
A kiegészítő vizsgálati jelentés elkészülte után - azt követően, hogy a Versenytanács a Tpvt. 73. §-ában foglaltaknak megfelelően tájékoztatta további nyilatkozattételi jogára - előadta, hogy
- az ésszerűen eljáró átlagos fogyasztó helyzetét kell az érintett áru valamennyi jellemzője és a forgalmazás valamennyi körülménye alapulvételével vizsgálni. Álláspontja szerint megállapítható, hogy a fogyasztók döntő többsége egyértelműen megkülönbözteti termékét a hagyományos tejföltől (eltérő elnevezés, csomagolási megjelenítés, egészségesebb táplálkozásra történt figyelemfelhívás, érzékelhető árkülönbség).
Fentieknek ellentmondó - dr. Babella György (Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.) által adott - vélemény indokolatlanul áll szemben a vásárlók álláspontjával, illetve következtetései nem releváns összehasonlítási alapokból származnak, például a krémtejföl viszonyában, mely eleve más tulajdonságokkal bír.
Álláspontja szerint (37. számú jegyzőkönyv) az esetben, ha vannak is fogyasztói szempontból alacsonyabb értékű tulajdonságai az eljárás alá vont vállalkozói terméknek a tejfölhöz képest, ezt az árfekvés kompenzálja.
A fogyasztó, aki tudja, hogy
más
terméket vásárol, ha tapasztal is a felhasználás során esetleges hátrányos terméktulajdonságokat, később dönthet úgy, hogy ennek ellenére az egészségesebb - növényi alapanyagú - terméket vásárolja.
VI.
Az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. § (1) bekezdése szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztót megtéveszteni.
A gazdasági versenyben - különösen kínálati piacon - azon magatartások minősülnek jogellenesnek, amelyek akár tevőlegesen, akár az ezzel társuló, vagy enélkül megvalósított elhallgatással, vagy egyéb módszerrel az áruknak a fogyasztók szempontjából lényeges tulajdonságaira nézve adnak megtévesztésre alkalmas tájékoztatást úgy, hogy egyben a fogyasztót saját árujuk megvételére ösztönzik.
A megtévesztésre alkalmas magatartás jogellenes voltát az adott reklám, vagy terméktájékoztató verbális és képi megjelenítése alapulvételével, a domináns üzenet alapján kell megítélni.
Előrebocsátja a Versenytanács, hogy jelen versenyfelügyeleti eljárásban nem a termék mibenlétéről, minőségéről kellett állást foglalnia, hanem az azzal kapcsolatban közzétett reklámokról, illetve a csomagoláshoz felhasznált anyagon lévő terméktájékoztatóról. A termék mibenlétének, tulajdonságainak csak fenti relációban van versenyjogi relevanciája.
Egyébként az áru mibenlétének, minőségének, tulajdonságainak megítélése más hatóságok hatáskörébe tartozik, mely hatóságok ezen feladatkörük ellátása körében minősítik az adott terméket.
A Versenytanács - bíróság által megerősített - gyakorlata szerint a Versenytanácsot, mely a reklámot, vagy terméktájékoztatót
gazdasági versenyben kiváltott hatás
alapján ítéli meg az egyéb hatóságok által megítélt anyagtulajdonságok figyelembevételével, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény rendelkezései és szempontrendszere alkalmazásában nem köti más hatóság ezen szempontrendszert nélkülöző döntése (Vj-5/1995. számú határozat), így a reklám és a terméktájékoztató megjelenítésével összefüggésben a versenyjogi jogsértés megállapítható.
Az eljárás alá vont vállalkozás - mely főként alapanyaghiány miatt tért át a növényi zsiradék alkalmazására, mint ahogyan azt a 7. sorszámú beadványa 5. pontjában részletezte - az olcsóbb alapanyaggal készült terméket alacsonyabb termelői áron hozta forgalomba (7. sorszámú beadvány 5/d. pont). Annak érdekében, hogy a fogyasztók figyelmét fenti módon előállított koleszterinszegény termékére felhívja, különböző reklámhordozókon hirdette a tejfölkrémet.
- -
A hetilapokban és az egy literes tej csomagolásán megjelenített, valamint a rádióban sugárzott reklámok közös jellemzője volt, hogy a finom ízen és a termék egészséges voltán túl a kedvező, vagy legjobb árra irányította a fogyasztó figyelmét úgy, hogy az "egy jó íz, a legjobb áron" ár és terméktulajdonságot külön is hangsúlyozta.
- -
Az óriásplakátok a "legjobb ár"-ra hívták fel szembeötlően a figyelmet. Valamennyi fenti reklámból azt tudhatták meg a fogyasztók, hogy
tejfölkrémet
vásárolnak, ha ezt az árut választják.
A Versenytanács álláspontja szerint, akár helytálló közlés is lehetne, hogy egy jó ízű termékhez jut kedvező áron a fogyasztó, ha a reklámok egyben nem arról tájékoztattak volna, hogy a fogyasztók a vásárlással egy krémszerűen viselkedő - tehát az átlagtejfölnél is jobb állagú, annál jobban keveredő -, illetve a tejföllel azonos, fogyasztói szempontból lényeges, terméktulajdonsággal bíró áruhoz jutnak kedvezőbb áron.
A "tejfölkrém" megnevezés használata a különösen kedvező árral társítva a Versenytanács álláspontja szerint - szemben az eljárás alá vont vállalkozás védekezésével - éppen azt a fogyasztói tudatot volt alkalmas erősíteni, hogy a fogyasztó egy igen ízes - egyébként pedig az általa már ismert tejföllel azonos tulajdonságú árut kap csak jobb árfeltételek és állag mellett úgy, hogy a termék egyben egészségesebb is.
Nem lenne jogsértő az eljárás alá vont vállalkozó fenti reklámtevékenysége az esetben sem, ha az általa a ténylegesen forgalombahozott termék tulajdonságai valóban megfelelnének a tejföl terméktulajdonságainak, illetve a krémesség kiemelt tulajdonságának is.
A lefolytatott bizonyítás anyaga alapján azonban megállapítható volt, hogy a reklám hatására vásárló fogyasztó ténylegesen más termékhez jutott, mint aminek megjelenítette, nevezte magát.
Ez a másság két formában is megvalósult.
A táplálkozás-élettani hatást tekintve nem vitatottan a koleszterinszegénység, illetve zsírszegénység pozitív tulajdonság azon vásárlói rétegnek, aki ilyen terméket kíván vásárolni.
Nem kevésbé fontos azonban az sem, hogy - éppen a növényi zsiradék felhasználása miatt - amellett, hogy a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek pozitív tulajdonságával rendelkezik jelen termék, ugyanakkor nélkülözi egy másik fogyasztói réteg által preferált élettani előnyöket, melyek a kizárólag állati eredetű zsiradék felhasználásával készült tejfölt jellemzik, és amelyek részletesen kifejtésre kerültek a tényállásban. (Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. szakvéleménye.)
A versenyjogi jogsértés megvalósítása fenti körben abban áll, hogy az értékelt reklámok éppen a vásárlók abbani döntési szabadságát korlátozták, hogy az élettani szempontokat alapulvéve döntsenek a termék megvásárlása vagy annak mellőzése mellett, mely megfelelő - jelenleg már alkalmazott -megnevezés esetén nem következhetett volna be.
A Versenytanács nem látott ellentétet abban, hogy a bizonyos szempontból kedvező, különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek más szempontból ugyanakkor (például: növekedés, emészthetőség, vitamintartalom, stb.) kedvezőtlenebbek, így nem fogadta el az eljárás alá vont vállalkozás azon védekezését sem, miszerint az OÉTI határozat, illetve a versenyfelügyeleti eljárás során beszerzett szakvélemény egymásnak
versenyjogilag
ellentmondana.
Nem találta jogszerűnek a reklámokat a Versenytanács a napi felhasználás során tapasztalható terméktulajdonságokat figyelembevéve sem.
Az ÁNTSZ véleménye, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. szakvéleménye, illetve az eljárás alá vont vállalkozás által beszerzett közvéleménykutatás eredménye evonatkozásban egybehangzóak voltak.
A közvéleménykutatási eredményekből fentiek megállapításánál a Versenytanács a terméket már ténylegesen felhasznált fogyasztók véleményét vette alapul, akik a további bizonyítékokkal egybehangzóan a szín kivételével valamennyi felhasználási tulajdonság, de különösen az íz tekintetében a tejfölt találták jobbnak úgy, hogy az íz és főzési tulajdonságok alapján a tejföl szignifikáns előnyt élvezett a tejfölkrémmel szemben.
Fent kifejtettekkel összefüggésben nem volt értékelhető az eljárás alá vont vállalkozás azon védekezése, hogy az alacsonyabb árfekvés kompenzálja az egyébkénti negatívabb tulajdonságokat. A Versenytanács álláspontja szerint a fogyasztó helyett - egy reklámban - fentiekről a vállalkozás nem dönthet, amennyiben tiszteletben kívánja tartani a fogyasztó választási szabadságát. A fogyasztónak módot kell biztosítani arra, hogy a reklám alapján a termékkel kapcsolatos lényeges körülmények ismeretében maga hozza meg döntését.
A figyelemfelhívó reklámok funkciója abban áll, hogy a piacon megjelenés tényére hívják fel a figyelmet. Jelen ügyben értékelt
többüzenetű
, nem csupán figyelemfelhívó reklámoktól azonban elvárt, hogy ezektől a lényeges, vásárlást befolyásoló körülményekhez megtévesztésre alkalmatlan tájékoztatást adjanak éppen részletesebb tartalmuk miatt.
Külön minősítette a Versenytanács a "krém" szó használatát is, azonban ennek a vizsgálati jelentéssel és az eljárás alá vont vállalkozás védekezésével ellenkező értelmet tulajdonított, éppen az eljárás alá vont vállalkozás által is beszerzett közvéleménykutatás adatait figyelembevéve, aholis a megszólított fogyasztók a "krém" szónak elsősorban az állag szempontjából tulajdonítottak jelentőséget, vagy az ígynevezett terméket legalábbis azonosnak tételezték fel a tejföl állagtulajdonságaival, aminek az eljárás alá vont vállalkozás terméke nem felel meg.
Az ügy irataiból megállapíthatóan meghatározott földrajzi területeken "krém" szótaggal szereplő tejföl is jelen van a piacon. Az ezen a területen élők a "krém" szó használata által kiváltott fent írt általános képzeten túl - mely már önmagában is elég a jogsértés megállapításához - konkrét, más eljárással készült még a tejfölnél is jobb állagú termékhez jutás tényét is feltételezhették látva, illetve hallva a reklámokat.
Az a körülmény - amelyre a vizsgálati jelentés és az eljárás alá vont vállalkozás is hivatkozott -, hogy éppen a "krém" szótag különbözteti meg a terméket a szabványos, fogyasztók által ismert tejfölöktől, tehát éppen ennek folytán tudnak különbséget tenni avonatkozásban, hogy tejfölt, vagy más terméket vesznek-e, több okból sem volt elfogadható.
A reklámozott termék, mely nem felel meg a kizárólag állati eredetű zsiradékból készült termékek fogyasztók szempontjából lényeges - fent kifejtett - tulajdonságainak sem, a "krém" szótag használatával megkülönböztet ugyan, de úgy, hogy még az úgynevezett hagyományos tejfölnél is jobb keveredési tulajdonságokkal bíró termék megvásárolhatóságát sugallja.
Az eljárás alá vont vállalkozás azáltal, hogy az általa alkalmazott megnevezéssel egy élettani hatás szempontjából más árut, vagyis a kizárólag állati eredetű tejföltermékek megvásárlását ajánlotta, különös tekintettel arra, hogy az általa kínált termék használati értéke alacsonyabb, mint a reklámban ígért árué, a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző magatartást valósított meg a Versenytanács álláspontja szerint.
Fenti tényállás egyébként kimeríti a Tpvt. 8. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat is annyiban, hogy az elkövetési mód folytán elhallgatta, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásokkal összefüggésben a megnevezett áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek.
Megvalósította a jogsértést az eljárás alá vont vállalkozás különböző kiszerelésű árui terméktájékoztatóin is.
A csomagolások - különösen a papírdobozos csomagolású terméknél - úgy a felső részen, mint a csomagolás oldalsó részén a kiemelt nagyságú betűvel szedett, különböző színű és betűtípusú megnevezésre, valamint a márkára hívták fel a fogyasztók figyelmét. Fentieket, valamint azt is figyelembevéve, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által készíttetett közvéleménykutatás szerint a fogyasztók csak utolsósorban döntenek a termék csomagolása alapján a vásárlásról, és azt megelőzik olyan szempontok, mint a termék ára, illetve a termék márkája, az ily módon történt kiemelés függetlenül attól, hogy egy - kisebb betűvel szedett részen - az eljárás alá vont vállalkozás feltüntette a növényi zsírtartalmat is, alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
A poharas terméken lévő nem figyelemfelhívó jellegű terméktájékoztatók közül csak az egyik utalt a növényi zsírtartalomra, míg a papírdobozos kiszerelésű árun a jobban észrevehető keretes rész alatti apró betűvel szedett szöveg tájékoztatott ugyanezen körülményről.
Figyelembevette a Versenytanács, hogy más, a piacon ugyancsak növényi alapanyagú tejterméket forgalmazó vállalkozás, ki a növényi eredetű alapanyag-összetételről a fogyasztókat ténylegesen és egyértelműen tájékoztatni akarta, ezt az információt kiemelten a csomagolás felső borítóján, illetve ugyancsak kiemelten a pohár oldalsó részén közölte.
Az eljárás alá vont vállalkozás termékcsomagolásán fentiekkel szemben
kiemelten tejfölként
,
mégpedig jó állományra
és keverhetőségre
utaló
- úgyszintén kiemelten szerepeltetett -
krémes állományú tejfölként
szerepeltette magát úgy, hogy egyben a vásárló a kiskereskedelmi szokásoknak megfelelően az olcsóbb árral is találkozhatott.
Nem osztja a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás azon védekezését, miszerint ahhoz, hogy a versenyjogi jogsértés megvalósuljon elegendő, hogy a fogyasztó "valami" különbséget lásson a termékek között. Álláspontja szerint jelen esetben ez a különbségtétel pontosan a kiemelt megnevezés folytán nem kapott hangsúlyt, amit egyébként a közvéleménykutatás is rögzít annyiban, amennyiben a közvéleménykutató maga hívta fel a az eljárás alá vont vállalkozás figyelmét egy hangsúlyozottabban megjelenő, termékösszetevőkre koncentráló kampány célszerűségére.
Megjegyzendő, hogy a közvéleménykutatást végző cég ezen következtetését azt követően vonta le, hogy a megszólított - de a terméket ténylegesen nem használó - fogyasztóknak úgy olvasta fel a termékismertetőt, hogy az egyéb jellemzőket és az árat közel azonosnak tekintette a tejfölével.
A "krém" szó csomagoláson való megjelenítése sem alkalmas a jogsértés megállapításának mellőzésére - annak eljárás alá vont vállalkozó által hivatkozott, a tejföltől való különbségtételre alkalmas volta miatt - ugyanis a termékre csak ránéző fogyasztók a szó kapcsán elsősorban az állag és nem a termék egésze másságára gondoltak.
Fenti védekezés kapcsán a Versenytanács ismételten rögzíti, hogy nem minősíti a növényi eredetű alapanyag miatt egészségügyi szempontból csökkent értékűnek az eljárás alá vont vállalkozás termékét, csak
más
egészségügyi hatásúnak tartja, mint a kizárólag állati zsírt tartalmazó termékeket, mely versenyjogilag azáltal volt jogsértőnek minősíthető - mint ahogyan, ezt már kifejtette -, hogy ezen tulajdonság a termék csomagolási módja miatt nem nyert hangsúlyozást, illetve éppen a más termékkel való azonosság lett megjelenítve az alkalmazott - kiemelt - elnevezéssel, mely megnevezés folytán az eljárás alá vonti termék egyben
egy jobb használati értékkel bíró termékcsoportba
tartozónak sorolta magát.
Nem eredményezhette a jogsértés hiányának megállapítását az eljárás alá vont vállalkozás azon védekezése, miszerint a felhasználás során a tejfölhöz képest mutatkozó esetleges hátrányos tulajdonságokkal találkozó fogyasztók utóbb mégis e termék mellett dönthetnek például annak alacsonyabb koleszterintartalma miatt, mert a fogyasztó ezen döntése már nincs okozati összefüggésben az eljárás alá vont vállalkozás által tanúsított jogsértőnek minősített magatartással. A termék figyelemfelhívóan megjelenített megnevezése és a termék viszonylag alacsonyabb ára álláspontja szerint a fogyasztót arra ösztönzi, hogy a terméket tejfölként, mégpedig krémes állományú tejfölként vegye meg, mely körülményen nem változtat a terméktájékoztatón fent írt módon apróbb betűvel elhelyezett növényi zsírtartalomra való utalás ténye sem.
Fentiek folytán a terméktájékoztatókon adott információt a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütközőnek találta a Versenytanács, így a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jogsértést megállapította úgy a reklámokra, mint a terméktájékoztatókra nézve is.
Mivel a termék jelenleg már más megnevezéssel kerül forgalomba, a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további eltiltása nem volt indokolt.
A Versenytanács a Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján az eljárás alá vont vállalkozással szemben bírságot szabott ki.
A bírság összegét az adott piacon folyó éles piaci versenyre, vagyis a gazdasági veszélyeztetettség fokára, valamint a fogyasztói érdekek sérelmének körére, és annak kiterjedtségére - az eljárás alá vont vállalkozás nagy üzletláncokkal áll piaci kapcsolatban - határozta meg.
Figyelembevette azt is, hogy bár a megnevezés használatát az OÉTI engedélyezte, a piacon profitorientált tevékenységet végző vállalkozóknak maguknak is tisztában kell lenniük a termékpiacukat érintő alapvető jogszabályokkal, a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaival, illetve a Szabvánnyal, így a bírság mellőzésére - fenti okból - nem volt mód.
Bár a gazdasági versenyben többirányú sérelmet okozó eljárás alá vonti tevékenység, úgy a tejfölt, mint a krémtejfölt, illetve a növényi alapanyagú tejfölpótló terméket gyártó vállalkozás tevékenységét, gazdasági érdekeit, mint a fogyasztók érdekeit sértette, nem találta indokoltnak magasabb bírság kiszabását sem, mivel - bár csak a különböző hatósági és bizottsági fellépések után módosította az eljárás alá vont vállalkozás jogsértő magatartását - a jogsértő állapot nem állt fenn hosszú ideig.
Budapest, 1998. május 26.
Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Bodócsi András sk.
Ágoston Marika