Vj-89/1997/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Németh Károly gazdasági igazgatóhelyettes (1445 Budapest Pf. 317) által képviselt Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Rt , valamint Josephine Kereskedelmi Kft kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az előbbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Rt, valamint Josephine Kereskedelmi Kft többségi részvénycsomag megvásárlásával közösen irányítást szerezzen a Centrum Áruházak Rt felett.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

Az érintett vállalkozások

  • 1.)

    A Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Rt (a továbbiakban: Skála-Coop Rt) 1998. októberében alakult. 1996. évi nettó árbevétele 1,4 Milliárd forint volt, amelynek 96 százaléka ingatlan bérbeadásból származott. A Skála Coop Rt kereskedelmi tevékenységet nem folytató holding vállalkozás, amely tizenkét vállalkozás felett rendelkezik többségi tulajdonon alapuló irányítási joggal. E vállalkozások (a továbbiakban: Skála-csoport) 1996. évi együttes nettó árbevétele 11,3 Milliárd forint volt. A vállalkozások közül:

    • -

      a Skála Áruház Kft Kft Budapesten két; Győrben, Székesfehérváron, Pécsett, Gyöngyösön és Dunaújvárosban egy-egy áruházzal rendelkezik, amelyek ruházati- és vegyesiparcikk árusításával foglalkoznak, és az ezek forgalmából származó árbevétel teszi ki a vállalkozás 8,8 Milliárd forintos árbevételének 98 százalékát;

    • -

      az S-Modell Kereskedelmi Kft tizenhárom budapesti boltja mellett Egerben rendelkezik egy további bolttal, amelyek mindegyike ruházati cikkeket árusít. A boltok együttes árbevétele adja a vállalkozás 0,9 Milliárd forintos árbevételének túlnyomó részét;

    • -

      a további nyolc vállalkozás kiskereskedelmi tevékenységet nem folytat.

  • 2.)

    A Skála-Coop Rt részvényeinek többségével a németországi Tengelmann Warenhandelgesellschaft AG rendelkezik, amely 1996. évben Magyarország területén nem ért el nettó árbevételt.

    E vállalkozás többségi tulajdonosa a szintén németországi Deutsche Heimwerkermarket GmbH-nak, amely az OBI Magyarország Kereskedelmi Kft (a továbbiakban: OBI) üzletrészeinek 100 százalékos tulajdonosa. Az OBI Budapest területén levő öt, valamint Siófokon, Szegeden és Tatabányán levő üzleteiben barkácstermékek, lakásfelszerelési cikkek, szerelvények kiskereskedelmével foglalkozik, 1996. évi nettó árbevétele 14 Milliárd forint volt.

  • 3.)

    A Skála-Coop Rt irányítása alá tartozó tizenkét vállalkozás egyike a Josephine Kft, amely kereskedelmi tevékenységet nem folytat, a Skála portfolió társaságaként egyedüli funkciója az értékpapírok tulajdonlása, 1996. évben nettó árbevételt nem ért el.

  • 4.)

    A Centrum Áruházak Rt (a továbbiakban: Centrum) 1991. évben a korábban állami tulajdonban lévő vállalat átalakulásával jött létre. 1996. év végén Budapesten 9, nagyobb vidéki városokban további 15 áruházzal rendelkezett. A vidéki áruházak közül három van olyan helyiségben (Győr, Pécs, Eger) ahol Skála áruház, illetve üzlet is van. A Centrum 1996. évi nettó árbevétele 16,1 Milliárd forint volt, amelynek túlnyomó részét a ruházati termékek és a vegyes iparcikkek forgalma biztosította. Az OBI fő profiljába tartozó említett termékeket a Centrum áruházak jellemezően nem forgalmazzák, és azok jelentős része nem is tartozik bele a vegyes iparcikkek fogalomkörébe.

    A Centrum részvények 43,5 százaléka Skála-Coop Rt, illetve az irányítása alá tartozó egyes vállalkozások tulajdonában van, a további részvénytulajdonosok egyike sem rendelkezik 25 százaléknál nagyobb részvénycsomaggal.

II.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

  • 5.)

    A Skála csoport kiskereskedelemmel foglalkozó tagjai (Skála Áruházi Kft, S-Modell Kereskedelmi Kft) és a Centrum által forgalmazott termékek rendkívül széles kört ölelnek fel, és a forgalmazás Budapesten kívül az ország számos más városában folyik. Árucsoport tekintetében a Skála csoport és Centrum is jelen van a ruházati termékek és a vegyes iparcikkek piacán, míg földrajzilag Budapest mellett, Baranya, Győr-Sopron és Heves megyében van áruháza vagy boltja a Skála csoportnak és a Centrumnak is. Az egyes vállalkozások részesedését az említett földrajzi területek ruházati és vegyesiparcikk kiskereskedelmi forgalmából a Táblázat mutatja be.

Táblázat

A Skála csoport és Centrum részesedése a ruházati- és vegyesiparcikk forgalmából

Megnevezés

Skála csoport

Centrum

Együtt (%-ban)

1. Ruházat

- Budapest

3,7

3,3

7,0

- Baranya megye

5,1

3,2

8,7

- Győr-Sopron megye

4,7

1,5

6,2

- Heves megye

9,4

7,5

16,9

2. Vegyes iparcikk

- Budapest

1,4

1,5

2,9

- Baranya megye

2,4

0,7

3,1

- Győr-Sopron megye

1,2

0,6

1,8

- Heves megye

4,5

5,0

9,0

  • 6.)

    Budapesten ruházati termékek kiskereskedelme több, mint hatezer, vegyesiparcikkek árusítása közel tízezer boltban, illetve áruházban folyik, és az említett három megyében is ezer felett van a ruházati és vegyes iparcikkeket árusító boltok és áruházak száma.

  • 7.)

    A `90-es években a kiskereskedelmet a verseny nagymértékű erősödése jellemezte. Nagy számban jelentek meg a termelői mintaboltok, elterjedtek és hamar népszerűvé váltak a "diszkont-áruházak", amelyek egyszerűbb felszerelésre alapítva, szűkebb választékot kínálnak, de a szokásosnál alacsonyabb áron. Az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult a bevásárló centrumok építése: jelenleg Budapesten tíz hatezer négyzetméternél nagyobb alapterületű bevásárlóközpont működik, három építés alatt van, további tizenkilencnek pedig jóváhagyás alatt vannak a tervei. Mindezek a változások kiterjednek a ruházati termékek és a vegyesiparcikkek forgalmazására is.

III.

Az irányítás szerzés

  • 8.)

    A Centrum részvények 43,5 százalékát tulajdonló Skála csoport egyik tagja a Josephine Kft szerződést kötött az alaptőke további 7,2 százalékát kitevő részvénycsomag megvásárlására. A szerződés rögzítette, hogy hatályosulásának feltétele a Gazdasági Versenyhivatal engedélye.

  • 9.)

    A Skála-Coop Rt és a Josephine Kft Megállapodást kötöttek arra nézve, hogy az őket megillető tulajdonosi jogokat összehangolva kívánják gyakorolni. Ezért a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt) 24. § alapján közösen nyújtottak be kérelmet, amelyben engedélyt kértek, hogy a Skála-Coop Rt és a Josephine Kft a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b.) pontja szerinti közös irányítást szerezhessen a Centrum felett.

  • 10.)

    A kérelemben hivatkoztak arra, hogy az összefonódás az abban résztvevő vállalkozások csekély együttes piaci részesedése és a magyarországi kiskereskedelemben folyó igen erős verseny következtében nem hoz létre erőfölényt és nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását az érintett piacon. Emellett az összefonódás - bizonyos tevékenységek (pl. ügyvitel, logisztika, import beszerzés) összehangolása révén - olyan költség-megtakarításokat eredményez, ami a fogyasztók számára is árelőnyöket kínál.

IV.

A vizsgálat és az indítvány

  • 11.)

    A Tpvt. 71. § alapján készített jelentésben a vizsgáló a kérelem szerinti összefonódás engedélyezését javasolta.

V.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 12.)

    Az összefonódás közvetlen résztvevőinek (Skála-Coop Rt, Josephine Kft, Centrum) és Tpvt. 26. § (3) bekezdés a.) pontja szerinti közzétett résztvevőinek (a Skála csoport további tagjai) együttes 1996. évi nettó árbevétele meghaladta a 10 Milliárd forintot, továbbá az irányítás alá kerülő Centrum 1996. évi nettó árbevétele az 500 millió forintot, ezért az összefonódás a Tpvt. 24. § (1)-(2) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

  • 13.)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a németországi Tengelmann AG. a Tpvt. 26. § (3) bekezdés b.) pontja szerinti közvetett résztvevőnek minősül, mint a közvetlen résztvevő Skála-Coop Rt-t irányító vállalkozás. A magyarországi OBI Kft - amelyet egy, a Tengelmann AG által irányított vállalkozás irányít - a Tengelmann AG által a Tpvt 23. § (3) bekezdése által irányított vállalkozásnak, vagyis a Tpvt 26. § (3) bekezdés c.) pontja szerinti közvetett résztvevőnek minősülhet. Ennek részletes vizsgálatát azonban a Versenytanács szükségtelennek tartotta, mert az érdemben nem befolyásolta sem az engedélykötelezettség fennforgását, sem pedig az engedély elbírálását.

  • 14.)

    Megjegyzi a Versenytanács azt is, hogy a Skála-Coop Rt és a 100 százalékos tulajdonában levő Josephine Kft közötti a 9.) pontban említett Megállapodás hiányában is megszerzettnek tekintette volna az irányítást, csak nem - a kérelem szerinti -közös irányításként, hanem mint a Skála-Coop Rt irányításszerzését, mint ahogy tartalmát tekintve az összefonódás jelen formája is azt jelenti.

VI.

Az engedélyezés

  • 15.)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az összefonódással érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 16.)

    A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az összefonódással érintett piacok közül azok részletes vizsgálata szükséges, amelyeken az összefonódás megvalósulása esetén növekszik a koncentráció, vagyis amelyeken az érintett vállalkozások közül egynél több - az összefonódást megelőzően egymástól független - vállalkozás van jelen.

    E feltételnek az 5.) pontban szereplő Táblázat szerinti földrajzi területek, illetve árucsoportok felelnek meg. E piacokon az összefonódás a koncentráció növekedését eredményezi ugyan, azonban a kialakuló alacsony piaci részesedésre, valamint az érintett piacokon jelenlévő nagyszámú versenytársra tekintettel a kérelem szerinti részvényvásárlás nem hoz létre gazdasági erőfölényt, illetve nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását. Ez esetben pedig a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt nem tagadhatja meg, ezért a Versenytanács az összefonódást engedélyezte.

VII.

Eljárási kérdések

  • 17.)

    Az ügyfelek (a kérelmezők és a Centrum, amelyre a kérelem vonatkozik) közösen kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 18.)

    A kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótták, ezért arról rendelkezni nem kellett.

  • 19.)

    A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1997. november 17.

Dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Dr. Kállai Mária sk.
Véghelyi Ágnes