Vj-65/1997/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Kállay Péter (1121 Budapest, Pagony u. 4.) által képviselt CASTROL Hungária Kereskedelmi Kft. (1112 Budapest, Budaörsi út 52.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában hivatalból kezdeményezett eljárás során - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jogsértést követett el azzal, hogy a Magyarországon előállított CASTROL motorolajok származási helyéül Németországot tüntette fel.

E magatartás további folytatását megtiltja.

Vele szemben 500.000.- (Ötszázezer) Ft bírságot szab ki, melyet 30 napon belül köteles a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú versenyfelügyeleti bírságbevételi számlájára befizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni. A keresetnek a határozat végrehajtására - a meghatározott cselekmény végrehajtásáról rendelkező rész kivételével - halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás az 1993. március 12-i keletű alapító-okirattal jött létre kőolaj feldolgozására. Tulajdonosa a hamburgi székhelyű The Burmah Oil (Deutschland) GmbH.

1995. márciusában bérfeldolgozási szerződést kötött a MOL Rt. Komáromi Finomítójával CASTROL motorolajok előállítására. Ebben rögzítették, hogy a CASTROL alapolajakat és egyéb komponenseket eljárás alá vont vállalkozás szállítja, további komponenseket a kőolaj-finomító bocsátja rendelkezésre. Részletesen rögzítették a minőség biztosítására vonatkozó szabályokat és az eljárás alá vont vállalkozás ellenőrzési és irányítási jogát. A kőolaj-finomító felelősséget vállalt a CASTROL motorolajok szabályszerű és specifikáció szerinti gyártásáért.

Az előállított termékek címkéjén a márkanév és a termék megjelölése alatt a "The Burmah Oil (Deutschland) GmbH", illetőleg "The Burmah Oil (Deutschland) GmbH Hamburg" felirat szerepel, a kis kiszerelésű termékeken lévő vonalkódon a kódszám első három számjegye utal a származási országra (Magyarországra).

II.

A vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal azért rendelte el, mert felmerült, hogy a termék származási helyéről adott információ sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8. § (2) bekezdés a) pontját.
A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy miután a CASTROL motorolajok nemzetközileg azonos összetételben és minőségi előírások szerint készülnek, azok minőségét a CASTROL cég garantálja, a termék végső megrendelőjének (CASTROL Central and Eastern Europe GmbH) anyavállalata előállítókénti feltüntetésével a származási helyet illetően nem téveszti meg a fogyasztókat; hiszen bérmunkában készül.

Eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet terjesztett elő azzal indokolva, hogy a CASTROL termelési és beszállítási rendszerében nincs jelentősége a gyártás helyének, hiszen a termék nemzetközi viszonylatban egyforma: a CASTROL receptúrái alapján, adalékanyagaival, az általa előírt gyártási technológiával és a késztermék ellenőrzésével készült. Minőségét a CASTROL márkanév garantálja. Miután a szállítás az igényekhez képest bármely országból történhet - akár saját gyárában gyártja, vagy bérgyártóval kötött szerződés alapján állítja elő - praktikus okból nem tünteti fel az előállítás konkrét helyét.

III.

A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás védekezését és a vizsgálati jelentés végkövetkeztetését nem osztotta.

A Tpvt. 8. § (1) bekezdése tiltja a gazdasági versenyben a fogyasztók megtévesztését. A (2) bekezdés ilyennek minősíti az áru lényeges tulajdonsága - például eredete, származási helye - tekintetében valótlan tény, vagy valós tény megtévesztésre alkalmas állítását.

Erre figyelemmel azt kellett vizsgálni, hogy a MOL Komáromi Finomítójában gyártott CASTROL termékeken a "Burmah Oil (Deutschland) GmbH (Hamburg)" felirat miről ad információt, és ez valós, vagy sem; azaz alkalmas lehet-e a fogyasztók megtévesztésére.
A 8. § (1) bekezdése általánosságban fogalmaz: tiltja bármely - az áru értékesítésével összefüggő és a fogyasztó döntését befolyásoló - körülményről adott megtévesztésre alkalmas tájékoztatást, amely a gazdasági verseny szempontjából releváns (a törvény 8.-10. §-ához fűzött indokolás).
A jelen esetben az adott áru csomagolásán szereplő megjelölés úgy fogható fel, mint ami annak földrajzi származására utal; nem beszélhetünk az áru eredetének feltüntetéséről, mert nincs közvetlen kapcsolat a termék minősége és az adott földrajzi környezet között, vagyis utóbbi nincs befolyással az áru jellegére.
Minthogy a Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben illetve a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, a Versenytanács álláspontja szerint az áru vizsgált megjelölése alatt az előállítás helye értendő, hiszen ez egy termék tekintetében az átlagfogyasztó számára az elsők között felmerülő szempont a termék kiválasztásánál, megelőzve nyilvánvalóan azt a kérdést is, hogy ki a forgalmazója. Az áru tekintetében azért sem lehet elhanyagolhatónak minősíteni a származási helyet, mert a Tpvt. a fogyasztók megtévesztésének tipikus eseteit felsoroló 8. § (2) bekezdése nevesítetten is kiemeli ezt az áru lényeges tulajdonságaként. Jelentőségét alátámasztja többek között az 1967. évi 7. tvr.-rel kihirdetett Madridi Megállapodás 3. cikkelye is, amely például kötelezi az eladót, hogy ha a nem eladási országból származó árúkon a nevét, vagy a címét feltünteti, úgy mellette pontosan fel kell tüntetni az előállítási vagy termelési ország, illetve hely megjelölését, vagy más olyan jelzőt, amely elegendő az áru valódi származásával kapcsolatos mindennemű tévedés eloszlatására; azaz a származási hely feltüntetése semmiképpen nem hagyható el.
Egy információnak a gazdasági versenyben akkor van jelentősége tehát, ha a fogyasztó döntésére hatással lehet, amelyet a termék jellegével összefüggésben lehet vizsgálni. Egy olyan terméknél, mint a motorolajok, melyek döntően befolyásolják a motorok élettartamát, működését, az információnak nagy jelentőséget lehet tulajdonítani. A fogyasztókban ugyanis egy ország által gyártott termékről kialakított képben szerepet játszik az ismert műszaki-termelési színvonal, a technológiai fegyelem, ezért egyáltalán nem mindegy, - ellentétben eljárás alá vont védekezésével, - hogy mely országban történik az előállítás, akkor sem, ha az a CASTROL cég irányítása, ellenőrzése és receptúrája szerint történik. Másként viszonyulhatnak egy korábbról ismert gyártó sajátjaként előállított termékhez, mint például egy más helyen, bérmunkában gyártotthoz. Nem véletlen, hogy számos nemzetközileg forgalmazó cég feltünteti az ismert márkanevű termékén is a gyártót és forgalmazót.

Ezek után azt kellett megállapítani, hogy a származási hely megjelölés valósnak tekintendő vagy sem.
Az eljárás alá vont vállalkozás és a vizsgálati jelentés is annak alapján állította, hogy valós, hogy a CASTROL minőség nemzetközileg mindenhol ugyanaz, az adalék pedig az anyacégtől származik.

A Versenytanács álláspontja szerint azonban a minőségnek e szempontból nincs jelentősége, az állítás valódiságát nem ez dönti el, hanem az előállítás tényleges helye. Attól még, hogy az anyacég adja az adalékanyagot, a többi adalék előállítását és a technológiát pedig a magyar cég, ő felel a szerződés szerint a szabályszerű gyártásért. Ez azt jelenti, hogy utóbbi állítja elő a terméket, függetlenül attól, hogy a végtermék szempontjából ez közömbös a gyártató számára. A származási hely így Magyarország, ehhez képest pedig a németországi származási hely megjelölése valótlan, amiért sérti a Tpvt. fent említett rendelkezését. A vonalkód első három száma azért nem bír jelentőséggel, mert legfeljebb a kereskedő számára hordozhat üzenetet, a fogyasztót nem igazítja el.

Ezért a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c.) és e) pontja szerint a jogsértést megállapította és megtiltotta a magatartás folytatását, amely praktikusan azt jelenti, hogy az ezután készült csomagoláson származási helyként a Burmah Oil neve és telephelye nem tüntethető fel.
A Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján bírságot szabott ki, figyelemmel azonban arra, hogy a jogsérelem súlya nem jelentős, a CASTROL minőség garantálása mellett a fogyasztói érdeksérelemnek nincs valódi súlya, azt kis összegben állapította meg (78. § (2) bekezdés).

A jogorvoslat a 83. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 1997. augusztus 13.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika