Vj-53/1997/11

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Gaál Judit és dr. Molnár István János ügyvédek (1072 Budapest, Rákóczy út 42.) által képviselt Lyonnaise des Eaux SA (72 Avenue de la Liberté, 92753 Nanterre Cedex, Franciaország) és a RWE Aqua GmbH. (Hollerstrasse 3., D-45127 Essen, Németország) kérelmezőknek vállalkozások összefonódásának engedélyezésére indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmezők közösen irányítást szerezzenek a Fővárosi Vízművek Rt. felett.

E határozat felülvizsgálatát a kérelmezők a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérhetik.

Indoklás

I.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A Lyonnaise Des Eaux SA (a továbbiakban: LDE) francia vállalkozást 1880-ban alapították. Jelenleg a párizsi tőzsdén jegyzett multinacionális vállalatcsoport víztermeléssel és szolgáltatással foglalkozó tagja. Működési körébe a vízszolgáltatás, vízkezelés és szennyvíztisztítás, valamint hulladék összegyűjtés, kezelés és újrafelhasználás, energia és hőszolgáltatás, telekommunikáció és egyéb szolgáltatások tartoznak. A vállalatcsoportnak 810 leányvállalata a világ 100 országában működik. A több mint 100 éves szakmai tapasztalattal rendelkező LDE Franciaország második legnagyobb vízszolgáltatója, amelynek nemzetközi tevékenysége is igen jelentős.
Az LDE a világ számos országában rendelkezik érdekeltségekkel, Magyarországon a Hídépítő Részvénytársaságban, valamint a Pécsi Vízmű Részvénytársaságban, a Kaposvári Vízművek Kft-ben rendelkezik érdekeltségekkel. A magyarországi társaságokban eddig nem került sor irányítás megszerzésére, mert a jelentős részvény tulajdoni hányad ellenére egyik esetben sem rendelkezik a vezető tisztségviselők többségének kijelölésére szóló jogosultsággal.

A RWE Aqua GmbH (a továbbiakban: RWE) a németországi RWE AG konszern társasága, mely Németország hatodik legnagyobb vállalatcsoportja, fő tevékenysége a közszolgáltatás, közüzemi vállalatok üzemeltetése. A konszernen belül a víz és szennyvíz gazdálkodással foglalkozó ágazat egyik tagja az RWE.
Az RWE-t 100 %-os tulajdonosi részaránnyal irányító német részvénytársaság vállalkozásai döntő többségében Németország területén működnek, de tíz külföldön tevékenykedő vállalkozása is van.
Az RWE csoport többszörös tulajdoni áttétellel irányítja a Magyarországon tevékenykedő REM RWE and Sorgnung Magyarország Környezetvédelmi Kft-t. Ezen túl a társaság kisebbségi tulajdoni részekkel rendelkezik a Budapesti Elektromos Művek Rt-ben, az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt-ben, valamint a Mátrai Erőmű Rt-ben.

A Fővárosi Vízművek Rt. 1994. január 1-ével jött létre. A részvénytársaság alapító vagyonának 98,6 %-ban Budapest Főváros Önkormányzata volt a tulajdonosa. A részvénytársaság alaptevékenységében az ivóvíz-szolgáltatás és ipari víz értékesítés teszi ki a döntő hányadot, e mellett számos egyéb tevékenységet is végez. Az Rt. Budapest főváros területén végez közüzemi ivóvíz-szolgáltatást, e mellett Kisoroszi, Pócsmegyer, Budakeszi, Budaörs és még néhány Pest környéki településen. A főváros területén, a tevékenység közüzemi jellegéből adódóan, monopolhelyzetben van. A többi településen ahol szolgáltatása részleges, a máshozfordulás lehetősége ugyan nem kizárt, azonban a szolgáltató személyének változtatása csak jelentős beruházást követően biztosítható.

II.

A kérelem

A Fővárosi Közgyűlés 967/1996. (VI.27.) számú határozata arról rendelkezett, hogy a többségi tulajdonos Fővárosi Önkormányzat kétfordulós nyilvános nemzetközi pályázatot hirdet a Fővárosi Vízművek Rt. részleges privatizálására. A privatizáció keretében a részvénytársaság kisebbségi részvénycsomagja kerül értékesítésre, egyidejűleg menedzsment szerződés kerül megkötésre a pályázat nyertesével.

A pályázati felhívás 1996. július 22-én jelent meg.
A pályázatot a LDE-RWE konzorcium ajánlata nyerte meg. 1997. április 11-én a jelen eljárás két kérelmezőjével a Szindikátusi és Menedzsment Szerződés is aláírásra került.

A kérelmezők az 1996. évi LVII. törvényre hivatkozással kértek a Fővárosi Vízművek Rt. részvényeinek 25 % + 1 db megvásárlásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt, tekintettel arra, hogy e törzsrészvények megvásárlásával egyidejűleg a Szindikátusi és Menedzsment Szerződés szerint a Fővárosi Vízművek Rt. héttagú igazgatóságába négy tagot a LDE-RWE konzorcium jelöl és hármat pedig az önkormányzat, azaz a vezető tisztségviselők többségének kijelölésére kaptak jogosultságot a kérelmezők.

III.

A vizsgálat és az indítvány

Az 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a alapján elkészített vizsgálati jelentésben a vizsgáló a Fővárosi Vízművek Részvénytársaság törzsrészvényei 25 % + 1 db részvény megszerzésének engedélyezését indítványozta. A vizsgáló indítványát arra alapította, hogy a konzorcium által megszerzett irányítási jog a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás részpiacának versenyviszonyait közvetlenül nem érinti, a tulajdonosi kör összetételében bekövetkezett változással összefüggésben vélelmezhető hátrányokat meghaladják a valószínűsíthető előnyök. A szolgáltató monopol, illetve erőfölényes helyzete jogszabályi alapokra vezethető vissza, amelyet a tulajdonosi kör összetételének változása közvetlenül nem befolyásol.

A vizsgáló indítványozta továbbá, hogy a Tpvt. 79. §-a alapján bírság kerüljön kiszabásra, tekintettel arra, hogy a kérelmező befektetők az irányítási jog engedélyezésére vonatkozó kérelmüket a Vtv. 28. § (2) bekezdésében meghatározott időponthoz képest késedelmesen teljesítették. A kérelmezők az irányítás megszerzését biztosító szerződést 1997. április 11-én kötötték, s ehhez viszonyítva az összefonódási kérelmüket csak 1997. április 22-én nyújtották be a hivatalhoz, azaz a Tpvt. előírásainál mintegy 3 nappal későbben. Indítványozta ugyanakkor a kiszabható bírság mérséklését tekintettel arra, hogy a kérelem benyújtásának késedelme a piaci folyamatokat nem érintette.

IV.

Az engedélyezési kötelezettség

A Tpvt. 24. §-a szerint a vállalkozások összefonódásához bizonyos feltételek megléte esetén engedélyt kell kérni. A törvény 23. §-a tartalmazza, hogy mely esetekben jön létre a vállalkozások összefonódása. A 23. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) bekezdés b) pontja szerint amennyiben egy vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez más vállalkozás egésze vagy része felett az összefonódásnak minősül; és az irányítás megszerzésének tekintendő az is, ha egy vagy több vállalkozás közösen a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére jogosultságot szerez.

A kérelmezők jelen eljárásban a Fővárosi Vízművek Részvénytársaság törzsrészvényeinek 25 % + 1 db részvényét szerezték meg a pályázat megnyerésével, s egyúttal irányítási jogosultságot is kaptak, mert a vezető tisztségviselők - igazgatósági tagok - többségének jelölésére lehetőségük van.

A vállalkozások összefonódásához az előzetes engedély iránti kérelmet az esetben kell a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtani, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd Ft-ot.
A bejelentési kötelezettség elbírálásánál az érintett vállalkozások előző évi árbevételi adatait kell a törvény szerint figyelembe venni. Az érintett vállalkozások a törvény 26. §-a szerint az összefonódásban közvetlenül és közvetetten résztvevők.
Jelen eljárás közvetlen résztvevői a kérelmezők, valamint a Fővárosi Vízművek Részvénytársaság.
A pályázat nyertesei, azaz a kérelmezők 1996. évben Magyarországon gazdasági tevékenységet nem folytattak, nem realizáltak árbevételt. A Fővárosi Vízművek Részvénytársaság 1996. évi árbevétele meghaladja a 10 milliárd Ft-ot.

A közvetett résztvevők a Tpvt. 26. § (3) bekezdése, valamint a 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében azok a résztvevők, akiket a közvetlen résztvevők többségi részvénytulajdonnal vagy más a törvényben meghatározott módon irányítanak vagy aki a közvetlen résztvevőt vagy más vállalkozást ily módon irányít, vagy akit két vagy több közvetlen vagy közvetett résztvevő közösen irányít.
Az eljárás során részletesen megvizsgált tulajdonosi kapcsolatok alapján ilyen, a törvény előírásainak megfelelő közvetett résztvevőt nem tárt fel, így ezek árbevételi adatainak számításba vételére nem került sor.

A kérelem szerinti összefonódásban érintett vállalkozások 1996. évi együttes nettó árbevétele, - miután a Fővárosi Vízművek Rt. árbevétele - meghaladja a 10 milliárd Ft-ot, így engedélykötelesnek minősül a kérelmezett irányításszerzés.

V.

Az engedélyezés

A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg a vállalkozások összefonódásához az engedélyt az esetben, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon.

Jelen eljárásban az érintett piac a Fővárosi Vízművek Részvénytársaság szolgáltatási területével megegyező. A részvénytársaság Budapest főváros területén végez közüzemi ivóvíz-szolgáltatást, emellett nyolc településen szintén ő adja kizárólag e szolgáltatásokat. Ezen kívül három településen részlegesen van jelen az ivóvíz-szolgáltatási piacon.
Az Rt. által ellátott területeken - tekintettel a szolgáltatási tevékenység közüzemi jellegére - más szolgáltató nem tevékenykedik. Ez tehát egy természetes monopolpiac, ahol a piacralépés, az onnan történő kilépés, és a piaci tevékenység valamennyi fontos eleme jogszabályok által meghatározott, vagyis szabályozott és nem versenypiacról van jelen esetben szó.

A részvénytársaság irányítását megszerző két konzorciumi tag, a jelen eljárás kérelmezői, a Magyar Köztársaság területén eddig még nem végeztek gazdasági tevékenységet. A kérelmezők, mint szakmai befektetők szerezték meg a nemzetközi pályázaton a Fővárosi Vízművek Részvénytársaság irányítását biztosító részvénycsomagot.
A Részvénytársaság tulajdonosi összetételében ily módon bekövetkező változás a Versenytanács álláspontja szerint a Vízművek Részvénytársaság piaci pozíciójában semmilyen változást nem okoz, azaz nem erősíti meg a gazdasági erőfölényt, piaci hatását tekintve az változatlanul megmarad.
Erre tekintettel a Versenytanács nem tartotta indokoltnak a kérelmezett összefonódás esetleges előnyeinek és hátrányainak mérlegelését sem.
Előzőek alapján a Versenytanács, miután a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nem tagadhatja meg az engedélyt, a kérelmezők által kért irányítási jogot biztosító részvényvásárlást engedélyezte.

A Versenytanács a vizsgáló által a kérelem késedelmes benyújtása miatt indítványozott bírság kiszabását mellőzte. Döntésénél a Tpvt. 79. §-ában foglaltakra volt tekintettel, nevezetesen arra, hogy a késedelem esetén a bírság összegének meghatározásakor az ügy valamennyi körülményét mérlegelni szükséges.
A Tpvt. 28. §-a három eseményt sorol fel, melyek időpontját követő 8. napon szükséges az előzetes engedély iránti kérelemnek a Gazdasági Versenyhivatalba érkeznie. Ezek közül az első, a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének időpontja, értelemszerűen nem vehető figyelembe, a szerződéskötés- és az irányításszerzés időpontja között pedig jelen eljárásban mindössze 3 nap telt el. A kérelmezők az irányítási jog megszerzését követő 8. napon kérelmüket eljuttatták a Gazdasági Versenyhivatalba.
Előzőeket mérlegelve a Versenytanács úgy döntött, hogy a szerződés megkötésének időpontjához mért néhány napos késedelem nem teremt alapot arra, hogy bírságot szabjon ki a kérelmezőkre.
A Versenytanács álláspontja szerint a Tpvt. 28., illetve 79. §-ában az engedély iránti kérelem benyújtásának késedelme esetén kiszabható bírság elsősorban azt a célt szolgálja, hogy jelentősebb időtartamú mulasztások esetén alkalmazzon pénzügyi szankciót, illetve döntően azokban az esetekben, amikor az érintett felek nem adták be az engedélyköteles összefonódáshoz az előzetes kérelmet, hanem a már megvalósult akciókat a Gazdasági Versenyhivatal fedezte fel.
A Versenytanács megemlíti azt is, hogy a vállalkozások összefonódásának tényleges piaci hatása az irányítási jog megszerzésének időpontjával azonos időpontban keletkezhet. Ezt is mérlegelte akkor, amikor a jelen ügyben a szerződés megkötésének időpontjánál néhány nappal később benyújtott kérelem miatt bírságot nem szabott ki.

VI.

Eljárási kérdések

A kérelmezők a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazását kérték, ezért a Versenytanács határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.

A kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen megfizették, ezért arról rendelkezni nem kellett.

A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésein alapul.

Budapest, 1997. szeptember 4.

Fógel Jánosné dr. sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Ágoston Marika h