Vj-131/1997/64
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Szabó Tamás ügyvéd (1146 Budapest, Hermina u. 17.) által képviselt Orosházi Öblösüveg Gyártó és Kereskedelmi Kft. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács engedélyezi az Orosházi Üveggyár Kft. és a Sajószentpéteri Üveggyár Rt. összefonódását.
E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.
Indoklás
I.
Az összefonódás résztvevői
Orosházi Öblösüveg Kft.
1.) Az Orosházi Öblösüveg Gyártó és Kereskedelmi Kft. ( a továbbiakban: Orosházi Öblösüveg Kft.) tevékenysége üveg és üvegtermékek gyártása. 1996. évi nettó árbevétele 6,6 Milliárd forint volt, amelynek közel 90 százalékát belföldön értékesítette, valamivel több, mint 10 százalékát pedig exportálta. Az értékesítés túlnyomórészét már a korábbi években is az öblösüvegtermékek tették ki, 1997. év végére pedig gyakorlatilag minden más tevékenységét megszüntette.
Az Orosházi Öblösüveg Kft. az öblösüvegek mindhárom típusát gyártja és forgalmazza, így konzervüvegeket, továbbá fehér és zöld palackokat, amelyek bor, pezsgő, sör, üdítők, ásványvizek palackozására szolgálnak.
2.) Az Orosházi Öblösüveg Kft. üzletrészeinek kizárólagos tulajdonosa az amerikai Owens Illinois Hungary Inc., amely más magyarországi - vagy Magyarországra 1996. évben exportáló - vállalkozás felett nem rendelkezik irányítási joggal. Szintén nem rendelkezik irányítási joggal más vállalkozás felett az Orosházi Öblösüveg Kft.
Az Owens Illinois vállalatcsoport a világ öblösüveggyártó iparának egyik vezető vállalata, amely Magyarország mellett Európa több más országában (Finnországban, Észtországban, Lengyelországban, Csehországban, Olaszországban) lévő öblösüveggyárakban is részesedést szerzett.
Sajószentpéteri Üveggyár Rt.
3.) A Sajószentpéteri Üveggyár Rt. kizárólagos tevékenysége az öblösüveggyártás, ezen belül konzervüvegeket, továbbá fehér és zöld palackokat egyaránt gyárt és forgalmaz. A vállalkozás gazdálkodásának főbb adatait az 1. táblázat foglalja össze.
1. táblázat
A Sajószentpéteri Üveggyár Rt. gazdálkodásának főbb adatai
|
Megnevezés |
1995
|
1996
|
1997
*
|
|
Összes értékesítés nettó árbevétele |
2.678 |
4.240 |
4.332 |
|
ebből: belföldi értékesítés |
2.638 |
4.092 |
3.892 |
|
Üzemi tevékenység eredménye |
780 |
546 |
295 |
|
Adózott eredmény |
654 |
504 |
116 |
*
/ Megjegyzés: előzetes
4.) A Sajószentpéteri Üveggyár Rt. részvényei négy vállalkozás és tizenhárom magánszemély tulajdonában vannak. A részvénytulajdonosok egyike sem rendelkezik a részvények többségével, illetve a vállalkozás irányítására való más jogosultsággal. A legtöbb részvénnyel rendelkező tulajdonos a részvények 16 százalékával rendelkezik.
5.) A Sajószentpéteri Üveggyár Rt. technikai lemaradása jelentős az élvonalbeli gyártókhoz képest. Ez a lemaradás elsősorban annak következménye, hogy a vállalkozás jelenlegi - szétaprózott - tulajdonosi köre nem rendelkezik a korszerűsítéshez szükséges pénzügyi eszközökkel, sőt az utóbbi években még a szinttartó jellegű felújítások elvégzése is problémákat okozott.
II.
Az öblösüveg piac
Általános jellemzők
6.) Az öblösüvegek különböző fajtáit (konzervüveg, fehér üvegpalack, zöld üvegpalack) a folyékony és konzervált (darabos) élelmiszereket, italokat előállító vállalkozások használják fel termékeik csomagolására. A felhasználók nagy számban az ország egész területén működnek, részükre mindkét vállalkozás értékesít.
A hazai öblösüveg felhasználás - mindenekelőtt a volt KGST országokba irányuló ital és konzerv export nagyságrendi csökkenése következtében - a `90-es években jelentősen visszaesett. Ebből adódóan az országban meglévő öblösüveggyártó kapacitások jelentősen meghaladják a belföldi igényeket, miből adódóan az Orosházi Öblösüveg Kft. és a Sajószentpéteri Üveggyártó Rt. esetében is meglehetősen alacsony (50 százalék körüli) a kapacitáskihasználás.
7.) Az Orosházi Öblösüveg Kft. és a Sajószentpéteri Üveggyár Rt. mellett további két magyarországi vállalkozás a Tokodi Üveggyár Kft. és a Salgótarjáni Üveggyár Rt. foglalkozik öblösüveggyártással, és a felhasználók importból is szereznek be öblösüveget. Az egyes gyártó vállalkozások, illetve az import részesedését a belföldi öblösüveg felhasználásból a 2. táblázat mutatja be.
2. táblázat
A belföldi öblösüveg felhasználás megoszlása
|
Megnevezés |
Részesedés (%) |
|
|
1996 |
1997 * |
|
|
Orosházi Öblösüveg Kft. |
45 |
39 |
|
Sajószentpéteri Üveggyár Rt. |
34 |
28 |
|
Tokod Üveggyár Kft. |
3 |
3 |
|
Salgótarján Üveggyár Rt. |
1 |
1 |
|
Import |
17 |
29 |
|
Összesen |
100 |
100 |
* / Megjegyzés: várható
A hazai versenytársak
8.) A Tokodi Üveggyár Kft. és a Salgótarjáni Üveggyár Rt. meghatározó tevékenysége nem az öblösüveggyártás. Ebből, valamint a rendelkezésükre álló kapacitásból adódóan öblösüveggyártásuk érdemi növekedésével nem lehet számolni. Teljesen új vállalkozás piacralépése a létesítés magas, 15-20 milliárd forintos befektetési igénye miatt szintén nem valószínűsíthető.
Az import
9.) Az import liberalizált (külön hatósági engedély nem szükséges hozzá). 1997. július 1-e óta, amikor a korábbi 7,8 százalékos vám megszűnt az importot vám nem terheli, vámmentes. 1996-1997. év során fokozatosan megszűntek az importot drágító különböző illetékek és pótlékok is, a 3. táblázatban bemutatottak szerint.
3. táblázat
Az import terhek alakulása
(1996-1997)
|
Időpont |
Statisztikai illeték %-ban |
Vámkezelési díj %-ban |
Vámpótlék %-ban |
Összesen %-ban |
|
1995. 03. 20-tól |
3 |
1 |
8 |
12 |
|
1996. 01. 01-től |
2 |
0 |
8 |
10 |
|
1996. 07. 01-től |
2 |
0 |
7 |
9 |
|
1996. 10. 01-től |
2 |
0 |
6 |
8 |
|
1997. 01. 01-től |
0 |
0 |
5 |
5 |
|
1997. 03. 01-től |
0 |
0 |
3 |
3 |
|
1997. 05. 15-től |
0 |
0 |
2 |
2 |
|
1997. 06. 01-től |
0 |
0 |
1 |
1 |
|
1997. 07. 01-től |
0 |
0 |
0 |
0 |
10.) Az importterhek mérséklődésével párhuzamosan fokozatosan növekedett, és választékbővítő jellegűből egyre inkább helyettesítő jellegűvé vált az öblösüvegek importja. Az öblösüveg import időbeli alakulását a 4. táblázat mutatja be.
4. táblázat
Az öblösüveg import alakulása
|
Év |
Import (millió Ft) |
A változás indexe |
|
|
előző év = 100 |
1995. év = 100 |
||
|
1995 |
1815 |
- |
- |
|
1996 |
2146 |
118,2 |
118,2 |
|
1997 * |
4000 |
186,4 |
220,4 |
*
/ Megjegyzés: várható
11.) Az öblösüvegek európai piacán négy nagy multinacionális vállalkozás van jelen: az amerikai Owens Illinois, a francia Saint Gobain, a német PLM, valamint a svájci Vetropack.
E vállalkozások közül a Vetropacknak több gyára van a környező országokban, így Horvátországban és Ausztriában (e két országban monopolhelyzetben is van), valamint Csehországban ahol szintén jelentős piaci súlyt képvisel. Az import több, mint harmada ezekből az országokból származik. Ezen kívül jelentős mértékű a behozatal Németországból és Szlovákiából. Az import országonkénti megoszlását az 5. táblázat mutatja be.
5. táblázat
Az öblösüveg import országonkénti megoszlása
(1997. év)
|
Ország |
Megoszlás (%) |
|
Ausztria |
16 |
|
Horvátország |
8 |
|
Szlovákia |
16 |
|
Csehország |
8 |
|
Németország |
26 |
|
Egyéb |
16 |
|
Összesen |
100 |
A három környező országból - ahol az országhatár közelében is vannak gyárak - a szállítási költség nem jelent érzékelhető többletterhet a belföldi beszerzéshez képest. Az egyik nagy felhasználó - amely a Vetropack ausztriai gyárából vásárol - 1998. évre olyan szerződést kötött, hogy az import üveg feldolgozási helyre szállított beszerzési költsége alacsonyabb, mint a magyar üvegé.
A Magyarországra szállító gyárak jelentős kapacitástartalékkal rendelkeznek, így az esetleges megrendelések elfogadásának nincs lényeges időbeli korlátja.
A helyettesítés lehetősége
12.) Az italok és az élelmiszerek csomagolási módja idővel folyamatosan változik. Az elmúlt évtizedekben ugyan általános tendencia az öblösüvegben való csomagolás fokozatos visszaszorulása, bizonyos áruk azonban hagyományosan üvegpalackban kerülnek forgalomba. A tej- tejtermékek, az étolaj, az ecet esetében teljes egészében kiszorult, az üdítőitalok és ásványvizek tekintetében pedig minimálisra szorult vissza az öblösüveg felhasználás. Ugyanakkor a bor és a pezsgő, a sör, valamint a gyümölcs- és egyéb konzervek esetében továbbra is alapvető csomagolási mód az öblösüveg. Mindezt összefoglalóan a 6. táblázat jellemzi.
6. táblázat
Egyes italok és élelmiszerek csomagolása
|
Csomagolt áru megnevezése |
Üvegbe csomagolás aránya (%) |
Jellemző alternatív csomagolás |
|
Pezsgő |
100 |
- |
|
Bor |
70 |
30 |
|
Sör |
85 |
fémdoboz |
|
Üdítőital |
10 |
műanyag, tetra-pack |
|
Ásványvíz |
10 |
műanyag |
|
Gyümölcskonzerv |
90 |
fémdoboz |
|
Főzelékkonzerv |
65 |
fémdoboz |
13.) Az a körülmény, hogy - a pezsgő kivételével - valamennyi említett áru esetében van mód az alternatív csomagolás alkalmazására nem jelenti azt, hogy azokkal az öblösüveg korlátozásmentesen helyettesíthető.
Az alkoholtartalmú italok esetében (bor, sör) az alternatív csomagolási mód csak kiegészítő jellegű lehet. A jelenlegi - és nyilvánvalóan csak lassan változó - fogyasztói igények mellett bizonyos minőség felett bor csak üvegpalackban adható el, a sör esetében pedig a fémdobozos (konzerv) csomagolás belátható időn belül nem szoríthatja ki az üvegpalackot.
A konzervek esetében a fogyasztói igények és szokások kevésbé korlátozzák a helyettesítést, a más csomagolásra való áttérésnek azonban korlátja lehet, hogy a feldolgozók rendelkezésére álló töltő-csomagoló technológia behatárolja azt, hogy áruikat milyen csomagolóeszközökbe tölthetik. Ha valamely vállalkozás nem rendelkezik az alternatív csomagoláshoz szükséges eszközökkel, akkor az áttérés ily módon csak technológiai váltással, az ahhoz szükséges eszközök megvásárlásával (beruházással) lehetséges.
III.
A kérelem
14.) Az Orosházi Öblösüveg Kft. a Sajószentpéteri Üveggyár Rt. részvényeseivel Eszköz Adásvételi Megállapodást kötött, mely szerint az Orosházi Öblösüveg Rt. megvásárolja a Sajószentpéteri Üveggyár Rt. összes eszközét, összes javait és a teljes üveggyártási üzletét.
15.) Az Eszköz Adásvételi Megállapodáshoz - mint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti irányításszerzéshez - a kérelmező Orosházi Üveggyár Rt. a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte. A kérelemben hivatkozott arra, hogy az összefonódás, az általa érintett piacon (álláspontja szerint: a folyékony és a konzervált szilárd élelmiszerek piacán) nem akadályozza meg a hatékony verseny fennmaradását és fejlődését, egyben gazdasági ésszerűsítéseket és az összefonódásban résztvevők versenyképességének javítását teszi lehetővé.
IV.
A vizsgálat és indítvány
l6.) A Gazdasági Versenyhivatal széleskörű nyilvánosságot biztosítva közleményben kérte fel véleményadásra az érintetteket: egyrészt a borsodi térség legnagyobb példányszámú napilapjában a Déli Hírlapban, másrészt a Figyelő című hetilapban. Emellett külön is véleményt kért az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumtól, a Magyar Építőanyagipari Szövetségtől, az Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetétől, a Sajószentpéteri Üveggyár Rt. Szakszervezeti Bizottságától, továbbá az érintett vállalkozások jelentős vevőitől és szállítóitól, valamint a Tokodi- és a Salgótarjáni Üveggyártól.
17.) A vizsgálat befejezésekor a Tpvt. 71. § (1) bekezdése szerinti jelentésében a vizsgáló az engedély megtagadását indítványozta, mert az összefonódással a piaci szereplők száma csökken, a két jelentős hazai gyártó között a verseny megszűnik, s az ennek következtében kialakuló gazdasági erőfölényes helyzetből származó hátrányokat az összefonódás esetleges (pl. a közös anyagbeszerzésből származó) előnyei nem ellensúlyozzák.
18.) A vizsgálati jelentés és az abban foglalt indítvány ismeretében a kérelmező az alábbiakkal egészítette ki a kérelmében foglaltakat.
Hivatkozott az import versenyképessé válására, amely - az alternatív csomagolóanyagok általa már korábban hivatkozott versenye mellett, azt erősítve - álláspontja szerint azt eredményezi, hogy az összefonódás engedélyezése esetén sem kerülne gazdasági erőfölényes helyzetbe az Orosházi Öblösüveg Kft.
Bemutatta az összefonódás által megnyíló szervezeti egyszerűsítési és gazdasági ésszerűsítési lehetőségeket. A nagyobb méretből adódó általános hatékonyság javítási lehetőségek mellett külön is kiemelte az öblösüveg gyártásának szín szerinti felosztását: a zöld üvegek gyártásának teljes egészében Sajószentpéterre telepítését, ami csökkentené a gyártókapacitásoknak az egyik típusról a másik típusra történő átállításából adódó költségeket.
A kérelmezővel azonos tartalmú nyilatkozatot tett a Sajószentpéteri Üveggyártó Rt. is.
V.
Az engedélykérési kötelezettség
19.) Valamely vállalkozások közötti akcióhoz - így a kérelem tárgyát képező Eszköz Adásvételi Megállapodáshoz is - akkor kell engedélyt kérni, ha
- az adott akció a Tpvt. 23. §-ában foglaltak szerint összefonódásnak minősül; továbbá
- az összefonódással érintett vállalkozások előző évi nettó árbevétele meghaladja a Tpvt. 24. § (1) bekezdésében foglalt küszöbértékeket.
20.) A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének a) pontja szerint vállalkozások összefonódása jön létre - egyebek mellett - ha a vállalkozás része egy másik vállalkozás részévé válik. A Tpvt. nem ad meghatározást arra, hogy mi értendő a "vállalkozás része" fogalom alatt. A Versenytanács a fogalom értelmezésénél abból indult ki, hogy a Tpvt. összefonódás engedélyezési rendelkezéseinek célja az egyes áruk piacán megvalósuló koncentráció figyelemmel kísérésére. Ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden olyan vállalkozások közötti akció, amelynek révén valamely vállalkozás áruk gyártását és forgalmazását olymódon engedi át egy tőle független vállalkozásnak, hogy saját maga az adott (vagy azzal versenyezni képes) áruk gyártására való képességét megszünteti, megvalósítja a vállalkozás részének egy másik vállalkozás részévé válása törvényi tényállását.
Mindebből kiindulva a kérelem szerinti Eszköz Adásvételi Megállapodásban foglaltakat a Versenytanács úgy értékelte, hogy annak révén a Sajószentpéteri Üveggyár Rt. öblösüveggyártási üzletága - mint a vállalkozás része - az Orosházi Öblösüveg Rt. részévé válik, ami a Tpvt. 23. § (1) bekezdésének a) pontja alapján összefonódásnak minősül.
Fentieken az sem változtat, hogy az összefonódás pillanatában a Sajószentpéteri Üveggyár Rt-nek az öblösüveggyártáson kívül más tevékenysége nincs, és termelési eszközök sem maradnak a tulajdonában, vagyis
gazdasági
szempontból a beolvadó része a vállalkozás egésze.
Jogi
szempontból ugyanis a Sajószentpéteri Üveggyár Rt. nem szűnik meg. Ebből az is következik, hogy - szemben a kérelemben foglaltakkal - a kérelem szerinti akció nem minősülhet a Sajószentpéteri Üveggyár Rt. feletti irányításszerzésnek.
21.) A Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján az összefonódáshoz akkor kell engedélyt kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben (jelen esetben 1996. évben) elért együttes nettó árbevétele a 10 Milliárd forintot meghaladja, és a beolvadó vállalkozás (mely fogalomkörbe a Versenytanács álláspontja szerint a másik vállalkozás részévé váló - abba beolvadó - vállalkozás rész is beletartozik) nettó árbevétele 500 millió forint felett van. A Tpvt. 26. § szerint érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetetten résztvevő vállalkozások.
A
közvetlen
résztvevők azok a vállalkozások, akik között az összefonódás létrejön, vagyis az Orosházi Öblösüveg Kft. (1996. évi nettó árbevétele: 6,6 Milliárd forint) és a Sajószentpéteri Üveggyár Rt. öblösüveg üzletága (része), amelynek 1996. évi nettó árbevétele - miután a vállalkozásnak más tevékenysége nem volt - megegyezik a vállalkozás egészének árbevételével (4,2 Milliárd forint). Vagyis a közvetlen résztvevők 1996. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a 10 Milliárd forintot, a beolvadó öblösüveg üzletág (rész) árbevétele pedig az 500 millió forintot, ezért az összefonódás engedélykötelesnek minősül.
22.) Az előzőekkel összefüggésben a Versenytanács felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalkozás
része
minősül a Tpvt. 26. § (2) bekezdése szerint közvetlen résztvevőnek. Ebből következőleg a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alkalmazásában
- azon vállalkozásnak, amelynek része egy másik vállalkozás részévé válik nem a teljes nettó árbevételét kell figyelembe venni, hanem az árbevételének a kiváló részre (üzletágra) jutó hányadát, továbbá
- az e vállalkozás által irányított, valamint az azt irányító vállalkozások nem minősülnek a Tpvt. 26. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti közvetett résztvevőnek.
Ezen értelmezés összhangban van azzal, hogy a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerinti 10 Milliárd forintos küszöbérték szempontjából azon nettó árbevételi összeg bír jelentőséggel, amelyet azok a vállalkozások (vállalkozás részek) értek el, amelyek az összefonódást követően közösen, illetve egymástól nem függetlenül végzik majd piaci tevékenységüket.
VI.
Engedélyezés
23.) A Tpvt. 30. § (1) bekezdése alapján a kérelem elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell - egyebek mellett - az összefonódás várható hatásait az érintett piacon folyó versenyre ( a) pont), a piac szereplőire ( c) pont), valamint az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját ( b) pont). A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha - az előzőeket figyelembevéve - az összefonódás nem hoz létre, nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását.
24.) Az összefonódással érintett piacnak a Versenytanács - nem vitatva a kérelmező azon megközelítését, hogy az egyes felhasználási módok esetében lehetőség van az öblösüveg helyettesítésére - a vizsgálati jelentéssel egyezően az öblösüvegek magyarországi piacát tekintette.
E megállapításnál figyelemmel volt arra, hogy az öblösüveg felhasználók helyzete nem azonos, azok több csoportra oszthatók; úgy ítélte meg azonban, hogy
- kizárólag az öblösüveg felhasználók csekély hányadát képviselő üdítőitalok és ásványvizek esetében korlátlan a helyettesítés lehetősége;
- a konzervek egy részénél a helyettesítés elvi lehetősége fennáll, annak azonban a gyakorlatban több korlátja van (pl. a szükséges beruházások pénzügyi terhe);
- a bor, a pezsgő és a sör esetében pedig belátható időn belül még elvi lehetőség sincs az öblösüveg helyettesítésére.
Lényeges körülményként értékelte továbbá azt, hogy az egyes öblösüveg fajták árai - az előállítás eltérő költségeire is tekintettel - objektíve is lényegesen eltérnek egymástól. Így az egyes felhasználóknál esetlegesen fennálló helyettesítés nem gátolja meg az eladót abban, hogy a helyettesíthetőség szempontjából kedvezőtlenebb helyzetű felhasználók felé relatíve magasabb árakat alkalmazzon.
25.) A magyarországi öblösüveg piacon jelenleg is magas a koncentráció, és az összefonódás engedélyezése esetén az tovább növekedne. A koncentráció legáltalánosabb mérőszámának a Herfindal Hirschmann (HH)-indexnek (számítása: az egyes piaci szereplők piaci részesedései négyzetének összege) a mértéke is erre enged következtetni, amint azt a 7. táblázat mutatja.
7. táblázat
A HH-index alakulása az öblösüveg piacon */
|
Megnevezés |
1996 |
1997 |
|
1.) Összefonódás nélkül |
3191-3480 |
2351-3156 |
|
2.) Összefonódást követően |
6251-6540 |
4499-5340 |
|
3.) Növekedés (2 - 1) |
3060 |
2184 |
*/
Megjegyzés: A táblázatban szereplő felső határ minden esetben egyetlen piaci szereplőinek tekinti az importot, az alsó határ pedig az import figyelmen kívül hagyásával került meghatározásra.
26.) Az összefonódás hatásainak vizsgálata - figyelemmel a Tpvt. 30. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra is - nem lehet statikus. Minden esetben vizsgálni kell az érintett piac - összefonódás résztvevőin kívüli - tényleges és lehetséges szereplőinek várható viselkedését is. E vonatkozásban a Versenytanács meghatározó jelentőséget tulajdonított az importnak. Úgy ítélte meg, hogy az import a gyakorlatilag egyedüli hazai gyártóvá váló Orosházi Öblösüveg Kft. számára versenyhelyzetet teremt. Következik ez abból, hogy az import
- liberalizált;
- azt vám, illetve más azzal azonos hatású pénzügyi eszköz nem terheli;
- széleskörben lehetséges olyan környező országokból, ahonnan
történő beszerzés esetén a hazai vásárláshoz képest a szállítási költség különbözet nem jelentős; továbbá
- az áttérésnek a felhasználók nyilatkozata szerint, valamint a tényleges és lehetséges külföldi szállítók kapacitástartalékaira tekintettel egyéb technikai akadályai sincsenek.
Mindezt alátámasztja az is, hogy 1997. évben az import - a pénzügyi terhek fokozatos mérséklődésével, majd teljes megszűnésével párhuzamosan - erőteljes növekedésnek indult.
27.) Az import növekedése másoldalról azt is jelzi, hogy a magyar öblösüveggyártás versenyképessége fokozatosan romlik, ami a magyar öblösüveggyártás háttérbe szorulásának veszélyét rejti magában. E folyamat visszafordításának esélyét javíthatják az összefonódás révén lehetővé váló - a kérelmező által is hivatkozott - gazdasági ésszerűsítések (mindenekelőtt a termelés optimális megosztása az orosházi és a sajószentpéteri kapacitások között), amelyek a költségek csökkentésével növelhetik a hazai gyártás versenyképességét.
28.) Az előzőeket mérlegelve a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy az összefonódás következtében növekvő koncentráció a verseny szempontjából ugyan hátrányos, a hatékony verseny azonban - a versenyképes importra tekintettel - fennmarad. Ezen az sem változtatna, ha az Orosházi Öblösüveg Kft. jelenlegi magas piaci részesedése megmaradna, sőt még az sem, ha piaci részesedése a jövőben - az import terhére - növekedne. A felhasználók számára versenyképes módon hozzáférhető importnak már a lehetősége is kényszert jelent a vállalkozás számára arra, hogy piaci magatartásának meghatározásakor tekintettel legyen piaci partnereinek várható magatartására, illetve érdekeire.
Másoldalról az olyan tömegáruk esetében, mint az öblösüveg - nemzetgazdasági szempontból - kifejezetten előnyös, ha az egyébként versenyképes import részaránya csökken (alacsony). Ez ugyanis a magyar gazdaság adott szakmájának külpiaci versenyképességét (illetve annak javulását) jelenti. Ezért a Versenytanács azt a lehetőséget, hogy az összefonódás - az általa vázoltaknak megfelelően - a kérelmező versenyképességének javulásán keresztül a hazai termelés (ami belátható időn belül gyakorlatilag megegyezik majd az Orosházi Öblösüveg Kft. termelésével) arányának növekedésével járhat, az elbírálás szempontjából előnyként vette figyelembe.
29.) Mindezek alapján a Versenytanács - figyelemmel a Tpvt. 30. § (2) bekezdésében foglaltakra - a kérelem szerinti összefonódást engedélyezte.
VII.
Eljárási kérdések
30.) A Tpvt. 52. §-a alapján az eljárásban ügyfélnek minősült a kérelmező, valamint a Sajószentpéteri Üveggyártó Rt., amelyre vonatkozik a kérelem.
31.) A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.
32.) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.
Budapest, 1998. január 22.
dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika