Vj-130/1997/54

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Herencsényi István (1081 Budapest, Fiumei u. 6. szám alatti) I. r. , Németh András képviselővel eljárt Floripa Bt. (1142 Budapest, Kacsóh P. út 79. szám alatti) II. r. , a személyesen eljárt Kelemen István (1183 Budapest, Nádasdy u. 19. szám alatti) III. r. , a személyesen eljárt Fábián János (1116 Budapest, Fehérvári út 207. szám alatti) IV. r. , a személyesen eljárt Major Ferenc (1092 Budapest, Ráday u. 26. szám alatti) V. r. , a személyesen eljárt Grácz Gábor (1115 Budapest, Ozorai u. 8. szám alatti) VI. r. , a személyesen eljárt Medveczky Attila (1144 Budapest, Ormánság u. 4/a. szám alatti) VII. r. , a személyesen eljárt Czéllai Attila (1203 Budapest, Helsinki u. 9. szám alatti) VIII. r. , a személyesen eljárt Ódor László (1071 Budapest, Dembinszky u. 23. szám alatti) IX. r. , a személyesen eljárt Csekes János (1095 Budapest, Gát u. 20. szám alatti) X. r. , a személyesen eljárt Agócs István (1131 Budapest, Mosoly u. 44. szám alatti) XI. r. , a személyesen eljárt Bugyik Imre (1214 Budapest, Kossuth L. u. 118. szám alatti) XII. r. , a személyesen eljárt Kuris Károly (1201 Budapest, Vágóhíd u. 21/a. szám alatti) XIII. r. , a személyesen eljárt Nagy Sándor (1103 Budapest, Petrőczy u. 45. szám alatti) XIV. r. , a személyesen eljárt Musza János (1013 Budapest, Lánchíd u. 23. szám alatti) XV. r. , a személyesen eljárt Fehér Sámuel (1071 Budapest, Dembinszky u. 48. szám alatti) XVI. r. , a személyesen eljárt Porcza István (1173 Budapest, Pesti út 26/A. szám alatti) XVII. r. , a személyesen eljárt Kőházi Sándor (1086 Budapest, Magdolna u. 51. szám alatti) XVIII. r. , a személyesen eljárt Pallagi Tibor (1029 Budapest, Tárnok u. 17. szám alatti) XIX. r. , a személyesen eljárt Angeli Zoltán (1156 Budapest, Kontyfa u. 2. szám alatti) XX. r. eljárás alá vállalkozások ellen fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt hivatalból indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárását megszünteti.


Az eljárás során keletkezett 2.945.- (azaz Kettőezerkilencszáznegyvenöt) Ft eljárási költséget az állam viseli.

E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozások a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhetnek.

Indoklás

A Versenytanács a felek előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
Évtizedekkel ezelőtt kizárólag a FŐTAXI Vállalat végezte Budapesten az utasok fuvarozását egyedileg meghatározott útvonalon és díj ellenében. Személyfuvarozó gépjárműveit igyekezett megkülönböztethetővé tenni egyéb célú gépjárművektől, ezért a fogyasztók figyelmét a taxi-szolgáltatásra felhívó nemzetközileg ismert "kocka" jelet piros-fehér színösszeállítással már 1971-ben védjegyoltalomban részesítették. Ezt időrendileg követte a FŐTAXI szó, mint felirat védjegyoltalma 1976-ban.
Időközben taxiszolgáltató lett a Volántaxi Vállalat is, majd 1981. óta egyre több társas és magáncég végzi ezt a szolgáltatást.
A szervezeti átalakuláson átesett Főtaxi Vállalat további három jelet is védjegyeztetett (ovális taxijelző 1986., "Meglepetések helyett" színes ábra 1996., piros-fehér kockasor alatt piros háromszög mezőben FŐTAXI felirat és 2-222-222 számú telefon 1996.). További hat megjelölésre is tett védjegybejelentést, amelyekben az eljárás még folyik.
A taxi-felségjelek gépkocsin való elhelyezésére a vele szerződéses kapcsolatba kerülőket utasítása kötelezi és mindezek által a Főtaxi Rt. nevével fémjelzett taxiszolgáltatást végző gépjárművet a taxifelségjelek tekintetében azonos külső jellemzi.
A Főtaxi Rt. fuvarozási díjai nem tartoznak a legalacsonyabbak közé; a cég szervezeti felépítésével működése megbízhatóságát növelni kívánja (szerviz háttér, ellenőri hálózat, stb.).
A budapesti piacon a taxiszolgáltatókból túlkínálat van. A részükre kiadott engedélyek száma jelenleg 7.180. A szolgáltatók meghatározott személyi és tárgyi feltételek megvalósulása esetén léphetnek piacra. Ez utóbbiak közé tartozik, hogy gépkocsijuknak sárga rendszámmal, "taxi" feliratú jelzővel kell felszereltnek lennie. Az egyéb külső azonosítási jelek közül a szolgáltatók előszeretettel alkalmazzák a "kockasort" kék-fehér, narancs-fehér, stb. színösszeállítással, bár erre jogszabályi előírás nem kötelezi őket.

A Gazdasági Versenyhivatal az eljárás alá vont vállalkozásokkal szemben azért indított eljárást, mert esetlegesen jogszerűtlenül használták a Főtaxi Rt. felségjelei közül a védjegyoltalmat élvező "piros-fehér kockasort", amely fogyasztómegtévesztő lehet, minthogy a jogosulatlan árujelző-használat azt a hamis látszatot keltheti, hogy a fogyasztók a Főtaxi Rt. szolgáltatását veszik igénybe.

A vizsgálatot összefoglaló jelentés az eljárás megszüntetését indítványozta - egyetértőleg az eljárás alá vont vállalkozásokkal - fogyasztómegtévesztés hiányában, amelyet arra alapozott, hogy az a fogyasztó, aki a Főtaxi Rt. szolgáltatását kívánja igénybevenni, ismeri a külső megjelenítés teljes kelléktárát és önmagában a "piros-fehér kockasor" jelhasználat miatt nem következtet a Főtaxi Rt. szolgáltatására. A külső jegyeket nem ismerő fogyasztó számára pedig közömbös a jelhasználat, hiszen fogyasztói döntését nem az árujelző meglétére alapítja.
A vizsgálati jelentés álláspontjának kialakításánál messzemenően figyelembevette a nyolcvanegy főre kiterjedt reprezentatív felmérését, amelynek során pályaudvarok, taxi-állomások közelében kérdéseket tett fel a taxira várakozó és gyakrabban utazó fogyasztóknak. E fogyasztók 13 %-a gyakran utazott az Rt-hez tartozó kocsival és ez az arány tükrözte annak piaci részesedését is. 50 %-uk számára közömbös volt a szolgáltató személye, a gépkocsi típusa és viteldíja. A fogyasztók általában nem ismerték az Rt. felségjeleit. Többségük azon az alapon választott taxi-szolgáltatót, hogy melyik gépkocsinak mutat a taxijelzője "szabad" jelzést. A kockasort önmagában, színösszeállítására tekintet nélkül, általában a taxiszolgáltatás jelének vélték.

A Versenytanácsnak érdemi döntésében elsődlegesen az Rt. taxi-szolgáltatásának egyediségében kellett állást foglalnia, vagyis abban, hogy szolgáltatását a fogyasztók jellegzetes, csak a rá jellemző minőséggel szerzik-e meg, s a szolgáltatás választására vonatkozó döntésük az árujelzőtől függ-e, vagy legalább is azt döntően befolyásolja-e.
A Versenytanács szerint az eljárás tárgyát képező szokásos taxi-szolgáltatás a szolgáltatóra tekintet nélkül lényeges tulajdonságait illetően azonos, legfeljebb a szolgáltatás díját, körülményeit, stb. érintően lehetnek kisebb különbségek, amelyeket azonban túlértékelni nem lehet, mert ez esetben gépkocsinként más és más egyedi vonások jellemeznék ezt a szolgáltatást, még egy szolgáltató társaságon belül is. Éppen ezért fogyasztómegtévesztés szempontjából közömbös az esetleges jogtalan árujelző-használat, mert a fogyasztó a kifogásolt árujelzővel felszerelt, vagy anélküli taxigépkocsi által lényegileg ugyanazt a szolgáltatást kapja.
Abban az esetben, ha a Versenytanács azt az álláspontot fogadná el, hogy az Rt. szolgáltatása más ilyetén szolgáltatástól egyedileg megkülönböztethető, lényegesen eltérő, érdemben akkor sem tudna más döntést hozni.
Az Rt. - a jogelődöt is figyelembevéve - évtizedek óta a rá és szolgáltatására egyedül jellemző külső jelek szabályozott megjelenítésére törekszik. Ezek összessége alkotja az azonos társasághoz tartozó taxigépkocsik felismerhetőségét. Csak az egyik külső jel kiragadása és annak jogszerűtlen használata nem eredményezheti az Rt. féle szolgáltatás külsődleges kifejezését, hiszen ez csak akkor állítható, ha a fentebbekben ismertetett összes jel, vagy legalábbis azok döntő többsége mint megjelenítési kellék egyidejűleg beazonosítható.
Ennek folytán a jelhasználat csupán bírói úton orvosolható.

Ezért a Versenytanács az eljárást megszüntette a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja szerint, a 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján.
Az eljárás során felmerült költséget a Tpvt. 62. § (4) bekezdése alapján az állam viseli.

Az eljárás alá vont vállalkozások számára a Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1998. február 10.

dr. Kállai Mária sk. előadó
Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Bodócsi András sk.
Ágoston Marika