Vj-122/1997/36

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Szamosi Katalin ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy út 113.) által képviselt dr. Oetker Magyarország Kft. Budapest eljárás alá vonttal szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indított eljárás során tárgyaláson meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárás megszünteti.

A határozat ellen az eljárás alá vont a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtandó illetékköteles felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő.

Indoklás

I.

A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által 1992. július 2-án nyilvántartásba vett eljárás alá vont vállalkozás tevékenységi köre édesipari termékek gyártása, élelmiszer nagykereskedelem és kiskereskedelem, valamint külkereskedelem. Termékei mintegy 2/3 részét belföldön, a fennmaradó részt külföldön értékesíti. A pudingporok, a sütőpor és a vanillincukor gyártása és forgalmazása területén megalakulása óta piacvezető szerepet tölt be; piaci részesedése ugyan az alacsony belépési korlát következtében belépő új versenytársak tevékenysége miatt folyamatosan csökken, de még így is 1997-ben 70 - 80 % közötti mértékre becsülhető. A felsorolt termékekre jellemző, hogy döntő részüket a háztartásokban használják fel, a különböző márkájú áruk egymással helyettesíthetők, a termékek előállításához felhasznált alapanyag 80 %-a könnyen beszerezhető belföldi eredetű. A hazai lakosság relatív elszegényedése miatt az érintett termék forgalma az elmúlt években csökkent, ami - arra is tekintettel, hogy az alacsony belépési korlát és a könnyű helyettesíthetőség miatt az árérzékenysége jelentős - fokozott versenyt eredményezett a gyártók között. A versenyben az eljárás alá vont nagy mértékben képes támaszkodni piaci súlyára és a bevezetett márkanévre, amely Magyarországon is széles körben ismert és alkalmas az egyébként magas árfekvésű termékei iránti kereslet fenntartására.

Az eljárás alá vont áruját országosan a nagykereskedelmi vállalatok, üzletláncok és 11 Coop kereskedelmi egységet összefogó Pro-Coop Beszerzési Egyesülés közbeiktatásával, éves időtartamú szállítási szerződések megkötése útján teríti. A szerződéseket minden év október-november hónapban lefolytatott tárgyalások kezdeményezése után a következő évre kötik meg. Az előzetes tárgyalások során a szerződő felek értékelik az eltelt év forgalmának alakulását, az előzetesen kitűzött és szerződésbe foglalt célkitűzések megvalósulását, a megállapodás kölcsönös teljesítését, majd a tapasztalatok összegzése után rögzítik a jövő évi szerződés feltételeit. A kereskedelmi szokásoknak megfelelően a szerződő felek üzleti érdekei, piaci alkupozícióinak megfelelően az egyes megállapodások eltérő feltételeket, esetenként engedményeket tartalmaznak.

Az eljárás alá vont az 1996-ban a Pro-Coop Beszerzési Egyesüléssel az annak tagjai által a készletgazdálkodás keretében közös raktárra történő beszerzés érdekében folytatott üzleti tárgyaláson az 1997. évre olyan szerződési feltételt ajánlott, amely szerint az azt elfogadó egyesülési tagok 3 %-os mértékű visszatérítést kapnak az átvett áru ellenértékéből. Ennek fejében a kikötést elfogadó tagok a külön megállapodásban rögzített termékeket kizárólag az eljárás alá vont és az általa kijelölt második szállítótól szerzik be a közös raktár útján. Az 1996. november 5-én kelt keretszerződés alapján a fenti kikötést három Coop tagszervezet fogadta el és realizálta az engedményt. A részleges exkluzivitás ugyanakkor nem érintette az egyes kiskereskedelmi boltok közvetlen árubeszerzését.

II.

A hivatali vizsgálat annak felderítésére indult, hogy az eljárás alá vontnak a Pro-Coop Beszerzési Egyesüléssel kötött, az 1997. évre érvényes keretszerződésének a részleges exkluzivitásra vonatkozó kikötése sértheti-e a Tpvt. 21. §-ának a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tilalmazó rendelkezését.

A vizsgálati jelentés összefoglalása szerint a vizsgált magatartás gazdasági versenyt korlátozó megállapodásként való értékelését a Tpvt. 95. § (4) bekezdése kizárja, ezért az eljárás alá vont piaci részesedése és közismert, közkedvelt márkanevére alapozható gazdasági hatalmával való visszaélésként értékelte a magatartását. Ennek okát abban jelölte meg, hogy az engedmény kizárólagos célja a versenytársaknak a piac mintegy 14 %-áról való teljes kiszorítása volt.

Az eljárás alá vont vitatta, hogy a sérelmezett magatartása kimerítené az erőfölénnyel való visszaélés fogalmi elemét. Rámutatott, hogy az érintett piacon fennálló gazdasági erejét a szerződő partnereire hátrányos módon nem érvényesítette. Az egyesüléssel aláírt keretszerződés nem kényszert, csupán lehetőséget teremtett az egyesülési tagoknak a részleges exkluzivitás elfogadására és az engedmény igénybevételére. Az 1997-ben az 1998-as évre kötött szerződésben egyébként ezt a kitételt már nem szerepeltette.

III.

A Versenytanács a feltárt tények alapján a jogsértést nem állapította meg. A versenypolitika célja egy adott gazdaság hatékony működésének az üzleti tisztesség keretei között való biztosítása. A cél eléréséhez szolgáló egyik eszköz a versenyjogi jogalkalmazás. Mindebből két következtetés adódik: a gazdaság hatékonyságának katalizátora a tisztességes verseny, amelynek szabályait viszont az üzleti élet szereplői a törvény adta keretek között a jogalkalmazás kontrollja alatt maguk alakítják ki.

A tisztességes üzleti viselkedés kereteit a Tpvt. akként határozza meg, hogy törvényi tényállások szerint konkretizálja a tiltott magatartásformákat, kizárólag a bíróságot jogosítva fel, hogy az igazságszolgáltatás garanciáival biztosított eljárásában a tisztesség-tisztességtelenség általános fogalmát is értelmezze (Tpvt. 2. §).

A köz megbízásából a gazdasági verseny jogi felügyeletét általános értelemben ellátó Gazdasági Versenyhivatalnak az a feladata, hogy valamely vállalkozás üzleti tevékenysége során tanúsított versenycselekménye konkrét törvényi tényállásba ütköző voltát értékelje. Ennek során a versenycselekményt nem önmagában, hanem egy adott piaci helyzetben kell megítélni.

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. Valamely domináns piaci erővel - az érintett piacon az érintett termék eladása-vétele tekintetében döntő részesedés, közismert és keresett márkanév, jelentős tőkeháttér - rendelkező vállalkozás, mint az eljárás alá vont retorziója vagy akár csak az attól való félelem is alkalmas lehet a verseny kizárására, vagy torzítására.

Az erőfölénnyel való visszaélés megállapítása akkor lehetséges, ha feltárható egy, az adott piaci viszonyok, szokások között versenyellenesnek minősített üzleti magatartás, amelynek sikeres megvalósítása csak és kizárólag a fennálló erőfölényre alapozva történt, vagy történhet.

Az erőfölényes helyzet önmagában nem jogsértő, az erőfölény hiányában, vagy annak felhasználása nélkül tanúsított, az üzleti tisztesség általános normáit sértő versenytársi versenycselekmény értékelése pedig nem végezhető a Tpvt. 21. §-a alapján.

Az eljárás alá vont a vizsgált szerződéses feltétel elfogadtatása során a feltárt adatok szerint annak elutasítása esetére retorziót kilátásba nem helyezett, a feltételt elutasító vállalkozásokkal szemben hátrányt nem alkalmazott. A feltételt teljesítő fogyasztóknak nyújtott engedmény sem volumenében, sem összegszerűen a tényleges forgalomhoz viszonyítva jelentékenynek, szokatlanul magasnak, csak egy tőkeerős erőfölényes cég által nyújthatónak nem tekinthető. Ezt a körülményt a feltételt elutasítók magas aránya is alátámasztja; vagyis domináns piaci pozíciójához, tőkeerejéhez képest az eljárás alá vont a piacon szokásos keretek között ajánlott előnyt a vele egyetértők számára.

A Versenytanács az erőfölényre alapozott tisztességtelen magatartás hiányában ezért az eljárást megszüntette.

Budapest, 1998. január 21.

dr. Györffy István sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Ágoston Marika