Vj-89/2001/36
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Gyárfás Péter kérelmezőnek a KPMG Hungária Kft. kérelmezett ellen benyújtott kérelmére tisztességtelen piaci magatartás tilalma miatt indult eljárás során tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács a kérelmet elutasítja.
A jelen határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresetnek van helye.
Indoklás
1. A kérelmező egyéni ügyvédi tevékenységet folytat. Kérelmében előadta, hogy 1992. november 1-én megbízási szerződést kötött a KPMG Hungária Kft-vel. Ennek alapján jogi tanácsokat adott a KPMG Hungária Kft. részére és rajta keresztül ügyfelei számára. Közreműködött az ügyfelek társaságalapításainál és képviselte őket hatóságok, bíróságok előtt az ügyfelektől kapott meghatalmazás alapján. A megbízási szerződést az eljárás alá vont 1995. december 31. napjával felmondta, erről értesítette az ügyfeleket azzal, hogy a folyamatban lévő ügyeket a cég ügyvédei átvették. A levélhez egy biankó ügyvédi megbízást mellékelt, amelynek aláírására kérte az ügyfeleket.
A kérelmező szerint a KPMG Hungária Kft. megvalósította a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, mivel a szerződések megszerzésére irányuló magatartásával a piaci erejét tekintve sokkalta gyengébb egyéni ügyvéd piacra lépését, illetve piacának megtartását akadályozta magatartásával, megsértette ugyanakkor a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3.§-át is, mivel nem tartotta tiszteletben a gazdasági verseny szabadságát. Kérte a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását a KPMG Hungária Kft-vel szemben.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az 1996. május 9-én kelt, Vj-39/1996/20. számú határozatában megállapította, hogy a KPMG Hungária Kft. olyan jogi tevékenységgel jelent meg a piacon, amelynek folytatására nem jogosult és ezzel jogsértést követett el. E magatartás folytatását a Versenytanács megtiltotta és a KPMG Hungária Kft-t 5.000.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte. Egyebekben a kérelmező kérelmét elutasította.
A KPMG Hungária Kft. és a kérelmező a határozat ellen jogorvoslattal élt a Fővárosi Bíróságnál. A Fővárosi Bíróság 1998. május 22-i, 2.K. 31.487/1996/12. számú ítéletével a Gazdasági Versenyhivatal határozatát részben megváltoztatta, megállapítva, hogy a KPMG Hungária Kft. olyan ügyvédi feladatkörbe tartozó tevékenységgel jelent meg a piacon, amelynek folytatására nem volt jogosult. A KPMG Hungária Kft. az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezéssel élt.
A Legfelsőbb Bíróság 2001. február 26-án kelt, Kf.I. 28.383/1998/11.számú ítélete szerint a KPMG Hungária Kft. és ügyfelei, illetve a kérelmező és ügyfelei között létrejött szerződések valóságos tartalmának felderítése eredményeként, a szerződéssel kapcsolatos konkrét magatartások felderítése után lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy vállalt-e és végzett-e a KPMG Hungária Kft. a saját nevében a Vtv. 3.§-ának (2) bekezdésében tilalmazott tevékenységet. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Gazdasági Versenyhivatal határozata az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 26.§-ának (1) bekezdésébe ütközően törvénysértő volt, mert a Gazdasági Versenyhivatal határozata meghozatalakor elmulasztotta felderíteni ezeket a körülményeket. A Legfelsőbb Bíróság a Gazdasági Versenyhivatal határozatát hatályon kívül helyezte és a Gazdasági Versenyhivatalt a Vtv. 3.§-ának (2) bekezdése körében új eljárás lefolytatására kötelezte.
2. A Gazdasági Versenyhivatal az új eljárást a Vtv. szabályai szerint lefolytatta.
3. A vizsgálati jelentés szerint nem lehet megalapozottan megállapítani, hogy a KPMG Hungária Kft. jogosulatlan ügyvédi tevékenység végzését vállalta vagy végezte volna.
4. A Versenytanácsnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a KPMG Hungária Kft. vállalt-e, illetve végzett-e számára tiltott ügyvédi tevékenységet, a Vtv. 3.§-ának (2) bekezdésébe ütköző tisztességtelen piaci magatartást tanúsítva.
Döntésének meghozatala során a Versenytanács kizárólag az ügy által felvetett versenyjogi, a Vtv. 3.§-ának (2) bekezdése alá tartozó kérdéseket válaszolhatta meg, szem előtt tartva az Áe. 73.§-ának (3) bekezdését is, amely szerint a közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.
5. A Vtv. 3.§-ának (2) bekezdése szerint tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.
A Vtv. 3.§-ának (2) bekezdése csak azokban az esetekben alkalmazható, amikor az adott magatartás nem esik a Vtv. valamely egyéb tényállása alá és a magatartás adott piacon érvényesülő hatása indokolja e törvényhely tilalmi szabályának érvényesülését. Ennek megítélése során tekintettel kell lenni a Vtv. céljára, rendszerére, preambulumára.
A Vtv. 3.§-ának (2) bekezdése nem határozza meg, hogy milyen gazdasági tevékenység minősül tisztességtelennek. Egy adott magatartás megítélésénél figyelembe kell venni a versenytársak, a gazdasági élet más szereplői és a fogyasztók által támasztott jogos elvárásokat, valamint különösen az érintett piac működési jellemzőit, kialakult szokásait.
6. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében leszögezte: a Vt. 3.§-ának (2) bekezdésében megfogalmazott generálklauzula - pontosabb meghatározás nélkül - tilalmaz minden olyan, a törvényben külön nem nevesített magatartást, amely a tisztességes piaci magatartás körén kívül esik. A generálklauzula alkalmazását indokolhatja és tisztességtelen piaci magatartásnak minősülhet a piaci résztvevő olyan magatartása, amellyel a többi résztvevővel szemben úgy kíván jogosulatlan előnyre szert tenni, hogy a piac által igényelt olyan tevékenységre vállalkozik, illetve olyan tevékenységet végez, amelyre egyébként jogosítvánnyal nem rendelkezik.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította, hogy az Ütvr. 1.§-ának (1) bekezdése a kizárólag az ügyvéd által végezhető tevékenységeket nem sorolja fel és nem tilalmazza általában az ügyvédi tevékenység körében a közreműködő igénybevételét. Bár az Ütvr. szerint ügyvédi tevékenységet kizárólag ügyvéd végezhet, azonban az ügyvédi tevékenység részelemei közül többet jogosultan nemcsak ügyvédek végezhetnek és az sem kizárt, hogy az ügyvéd a megbízás létrejöttéhez vagy teljesítéséhez közreműködőt vegyen igénybe. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság szerint a KPMG Hungária Kft. által végezhető tevékenységek körébe tartozik okiratok készítése, a pénzügyi, számviteli jogszabályok körébe tartozó tanácsadás, az adóhatóság előtti nem jogi, hanem pénzügyi-szakmai képviselet. A KPMG Hungária Kft. által szabályszerűen végezhető tevékenység tehát több ponton azonos az egyébként az ügyvédi tevékenység sorába tartozó tevékenységgel. Mindazonáltal megállapítható, hogy például az ügyfelek bíróság előtti képviseletére a KPMG Hungária Kft. az Ütvr. 1.§-ának (1) bekezdése, illetve a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és a Büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében nem jogosult.
7. A Versenytanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, a kérelmező és a KPMG Hungária Kft. jogi épviselője által előadottak, a becsatolt iratok és a vizsgálati jelentés alapján - figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság ítéletében foglaltakra - a következőket állapította meg.
8. A KPMG Hungária Kft. gazdasági tevékenységének célja az volt, hogy ügyfeleinek a befektetési és üzleti tanácsadás körében ún. komplex szolgáltatást nyújtson, s ennek keretében a lehető legteljesebben kielégítse ügyfelei gazdálkodásukkal kapcsolatos igényeit. Az ún. komplex szolgáltatás keretében a KPMG Hungária Kft. tartalmilag egyrészt arra vállalkozott, hogy az általa jogszerűen nyújtható, profilja szerinti szolgáltatásokat maga teljesíti, másrészt arra, hogy megszervezi az általa jogszerűen nem nyújtható vagy más okból általa nem kínált szolgáltatások erre jogosult, alkalmas személy általi elvégzését, az e személyekkel (ügyvédek, ingatlanértékelők stb.) megkötött külön megállapodások révén.
Az ún. komplex szolgáltatás az ügyfelek oldaláról oly módon jelent meg, hogy a gazdálkodásukkal összefüggésben felmerülő (cégalapítási, adózási, számviteli stb.) problémák széles körét megoldhatják, vagy a KPMG Hungária Kft. által nyújtott szolgáltatások által, vagy valamely, a különböző jellegű ügyek megoldására a KPMG Hungária Kft. által létrehozott és működtetett konstrukció keretében.
9. Azoknak az ügyeknek a megoldása érdekében, amelyek ügyvéd közreműködését feltételezték, mert csak ügyvéd járhatott el, a KPMG Hungária Kft. szerződést kötött ügyvédekkel, köztük a kérelmezővel.
A KPMG Hungária Kft. és a kérelmező között létrejött szerződés alapján a kérelmező egyfelől ellátta a KPMG Hungária Kft. jogi képviseletét, másfelől felajánlotta ügyvédi tevékenységének a KPMG Hungária Kft. ügyfelei részére történő igénybevétele lehetőségét külön megbízás alapján akként, hogy tudomásul vette a díjának a KPMG Hungária Kft. számlájába való beépítését, azt, hogy a részére a megbízóktól járó ügyvédi díjat a KPMG Hungária Kft-nek számítja fel és a megbízó helyett a KPMG Hungária Kft. teljesíti a részére.
A KPMG Hungária Kft-vel megkötött megállapodás a kérelmező oldaláról azt is jelentette, hogy a kérelmező az Ütvr. által szabályozott jogviszony, a megbízás létrejötte, illetve teljesítése érdekében közreműködőt vett igénybe a KPMG Hungária Kft. személyében. Ennek megfelelően az ún. komplex szolgáltatás kapcsán a piacon a KPMG Hungária Kft. részben mint a kérelmező közreműködője járt el.
10. A létrejött szerződés alapján a KPMG Hungária Kft. a vele megállapodást kötő ügyvédeket, köztük a kérelmezőt az ún. komplex, tehát az ügyfelek gazdasági igényeit a lehetőség szerinti legteljesebben kielégítő szolgáltatás nyújtása keretében, az ügyvédi közreműködést igénylő ügyekben ajánlotta ügyfeleinek.
A kérelmező és a KPMG Hungária Kft. által hozzá irányított ügyfél között a KPMG Hungária Kft-től teljesen független, az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ütvr.) szerint szabályozott jogviszony jött létre. A kérelmezőnek a Gazdasági Versenyhivatalhoz intézett, a Legfelsőbb Bíróság ítéletében is hivatkozott 1996. április 11-i beadványa megerősíti, hogy a KPMG Hungária Kft. ügyfeleitől egyetlen írásos meghatalmazással (megbízással) sem rendelkezett jogi ügyekben. Az ügyfelek a kérelmezőnek adtak megbízást a cégdokumentumok aláírására, elkészítésére és a cégek képviseletére. Beadványában maga a kérelmező is elismeri, ő és a KPMG Hungária Kft. folyamatosan tudatában volt annak, a jogi tevékenységet az ügyvéd saját nevében kell, hogy elvégezze.
A KPMG Hungária Kft. saját nevében számára tilalmazott, az Ütvr. szerinti jogviszonyt nem hozott létre.
11. Az ún. komplex szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások díjazása egy, a KPMG Hungária Kft. által kiállított számlán került megállapításra, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatások egy részét nem a KPMG Hungária Kft., hanem az általa ajánlott ügyvéd - az ügyféllel megkötött szerződés alapján - nyújtotta.
A KPMG Hungária Kft. és a kérelmező megállapodása kiterjedt arra, hogy a KPMG Hungária Kft. ügyfeleinek a kérelmezőt fogja ajánlani. A szerződés lényeges kérdése volt, hogy erre a KPMG Hungária Kft. által az ügyfeleknek nyújtott egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódóan kerül sor, vagyis az, hogy a kérelmező által a KPMG Hungária Kft. ügyfeleinek nyújtott szolgáltatás a KPMG Hungária Kft. ún. komplex szolgáltatásának egy részelemeként jelenik meg. Ezt támasztja alá a kérelmező által a KPMG Hungária Kft. ügyfeleinek nyújtott szolgáltatás díjazása kapcsán követett számlázási gyakorlat is. A KPMG Hungária Kft. és a kérelmező vonatkozásában e gyakorlatnak az alapját képező megállapodás - mint azt ítéletében a Legfelsőbb Bíróság is leszögezte - a KPMG Hungária Kft. ügyfele és a kérelmező közötti konkrét megbízási szerződés tekintetében sértheti az Ütvr. 8.§-ának (2) bekezdését, azonban a KPMG Hungária Kft. által tanúsított magatartás Vtv. 3.§-ának (2) bekezdésébe ütközését megállapíthatóvá nem teszi.
12. Nem tisztességtelen, s így nem sérti a Vtv. 3.§-ának (2) bekezdését a KPMG Hungária Kft. azon gazdasági tevékenysége, hogy oly módon végez ún. komplex szolgáltatást, hogy egyes szolgáltatásokat közvetlenül maga nyújt, míg más szolgáltatások esetében közreműködik az ügyfelek és a szolgáltatást nyújtó harmadik személyek közötti kapcsolat létrejöttében, az ügyvéd által ellátható tevékenységek kapcsán adott esetben a vele megállapodást kötő ügyvéd közreműködőjeként járva el.
A jelen ügyben a Vt. 3.§-a (2) bekezdésének keretében nem minősül ügyvédi tevékenység vállalásának, ha az ügyvédi tevékenység elvégzését egy vállalkozás egy ügyvéd közreműködőjeként eljárva, a közöttük létrejött megállapodás alapján, ugyanakkor az általa nyújtott szolgáltatási csomagba beépítve kínálja, oly módon, hogy az ügyvédi tevékenység végzésére a fogyasztó és az ügyvéd között jön létre egy külön jogviszony. E külön ügyvédi jogviszony szükségességéről és gyakorlatáról a KPMG Hungária Kft. maga tájékoztatta ügyfeleit, illetőleg potenciális ügyfeleit.
13. A KPMG Hungária Kft. az ügyfelek által is igényelt ún. komplex szolgáltatása nem sérti vagy veszélyezteti a fogyasztók törvényes érdekeit. Az sem sérti vagy veszélyezteti a Vtv. 3.§-ának (2) bekezdésébe ütköző módon a fogyasztók törvényes érdekeit, hogy az ún. komplex szolgáltatások nyújtása kapcsán a KPMG Hungária Kft. ajánlja a vele együttműködő ügyvédeket.
A KPMG Hungária Kft-hez vagy a hasonló nagy nemzetközi üzleti tanácsadói (auditor) vállalkozásokhoz egy befektetés vagy egy üzleti tevékenység összeállítása, kivitelezése érdekében forduló fogyasztói kör előtt ismert, hogy ezek a vállalkozások profiljuk szerint milyen tevékenységet végeznek. Ennek megfelelően a szóbajövő és figyelembe veendő, reálisan potenciális fogyasztói kör vonatkozásában a valamilyen konstrukció keretében igénybe vehető jogi szolgáltatások egyfajta ajánlása nem értékelhető a fogyasztók megtévesztésének sem. Erre a fogyasztói körre az is jellemző, hogy az üzleti tanácsadással foglalkozó vállalkozás kiválasztása előtt a piacon tájékozódik, illetve adott esetben azért választja a KPMG Hungária Kft-t, mert más országokban is a KPMG csoporthoz tartozó valamelyik vállalkozással működik együtt. Ez a fogyasztói kör tehát tisztában van az üzleti tanácsadással foglalkozó vállalkozások profiljával, s azzal is, hogy mit ajánlanak külön megszervezendő szolgáltatásként a maguk ún. komplex szolgáltatási csomagjában. A KPMG Hungária Kft. fogyasztói számára nyilvánvaló volt, hogy az ügyvédi tevékenységet a kérelmező, s nem a KPMG Hungária Kft. végzi. A fogyasztók számára ezt támasztotta alá az is, hogy a KPMG Hungária Kft. ügyfele és a kérelmező között az Ütvr. által szabályozott jogviszony jött létre.
14. Az érintett piac szereplői tekintetében egy piaci magatartás tisztességtelenségének megítélésénél figyelemmel kell lenni a KPMG Hungária Kft. érintett piacon működő versenytársaira, az érintett piac jellemzőire, a piacon kialakult szokásokra is.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletének indokolásában foglalt iránymutatást szem előtt tartva az ügyben érintett piac nem más, mint az üzleti tanácsadó vállalkozások által végzett ún. komplex szolgáltatás, amelynek egyik részpiaca maga az önmagában is összetett üzleti tanácsadás és egy másik részpiaca a tevékenységük normális részeként igénybe vett jogi szolgáltatások megszervezése és bonyolítása. Az érintett földrajzi piacnak Magyarország területe tekintendő.
Az üzleti-befektetési tanácsadás keretében az üzleti tanácsadással foglalkozó vállalkozáshoz, s így a KPMG Hungária Kft-hez elsődlegesen nem jogi szolgáltatások végzése érdekében fordulnak az ügyfelei. A jogi szolgáltatások az üzleti tanácsadó vállalkozások tevékenységének kiegészítő elemeit képezik, abból adódóan, hogy az ilyen vállalkozások a profiljuk szerinti szolgáltatás nyújtására megnyert vagy megnyerhető ügyfelek számára a szükséges szolgáltatások minél teljesebb köréről gondoskodjanak. Az ún. komplex szolgáltatás nyújtására való törekvés általános jelensége annak a piacnak, amelyen a KPMG Hungária Kft. a maga ügyfelei számára végzett tevékenységével jelen van, s maguk az ügyfelek igényei is kikényszerítik az ún. komplex szolgáltatások ajánlását, nyújtását és szükség szerint egyes elemeinek külön megszervezését, bonyolítását.
Annak a piacnak, amelyen a KPMG Hungária Kft. tevékenykedik, fontos versenyfaktora az, hogy az üzleti tanácsadó vállalkozások mennyire képesek minél teljesebb szolgáltatást nyújtani a befektetések, üzleti tranzakciók menetének, konstrukciójának összeállításához, majd lebonyolításához. A KPMG Hungária Kft. tevékenysége is - mint általában az adott piacon szereplő más hasonló vállalkozásoké - részben a saját profilja szerinti szolgáltatásokra, részben a további speciális szolgáltatások megszervezésére, ezek teljesítéséről való gondoskodásra terjedt ki.
A fentiekre figyelemmel, a Versenytanács szerint a KPMG Hungária Kft. magatartása a fentebb meghatározott érintett piacon nem sértette a Vtv. 3.§-ának (2) bekezdésébe ütköző módon az érintett piacon működő versenytársak érdekeit, mivel nem járt a piaci verseny Vtv. alapján szankcionálandó torzításával.
15. Az üzleti tanácsadó (auditor) vállalkozások jellemzően nem ugyanannak a piacnak a szereplői, mint az ügyvédek, így az egyéni ügyvédek, illetőleg az ügyvédi irodák esetünkben, a Vtv. 3.§-ának (2) bekezdése alkalmazásában nem tekinthetők a KPMG Hungária Kft. versenytársainak. E két tevékenység piaca jellemzően kapcsolódó piacok, az üzleti tanácsadó vállalkozások és az ügyvédek (ügyvédi irodák) együttműködése érdekében a partner kiválasztásában nyilvánvalóan a Vtv. 3.§-ának (2) bekezdése által nem korlátozott szabadsága van bármely oldal szereplőinek.
A Versenytanács - figyelemmel a potenciális ügyfelek jellemzőire (jelentős vagy nemzetközi vállalkozások), a szolgáltatások igényelt színvonalára és körülményeire, az ismertség fontosságára - külön megvizsgálta a KPMG Hungária Kft. magatartásának a nemzetközi ügyvédi irodák hazai képviseletei, illetőleg az ezekkel együttműködő jelentős magyar ügyvédi irodák szemszögéből történő minősítését. Velük szemben azért nem tisztességtelen a KPMG Hungária Kft. vizsgált magatartása, mert a KPMG Hungária Kft. által megszerzett ügyfelek kialakult ügyvédi kapcsolatai a KPMG Hungária Kft. gyakorlata szerint is megmaradtak, illetve a Magyarországra ügyvédi kapcsolat nélkül érkező és üzleti tanácsadást igénybe vevők az ún. komplex üzleti tanácsadási piac szereplőit ezek fő profiljára tekintettel igényelték, nem pedig először egy ügyvédi irodához fordultak, ha üzleti tanácsadásra volt szükségük. Ha viszont csak jogi tanácsadásra volt szükségük, akkor jellemzően nem a KPMG Hungária Kft-t vagy valamely versenytársát keresték fel, hanem egy ügyvédi irodát, illetve ügyvédet. Az a fogyasztói kör, amelyet esetünkben figyelme kell venni, olyannak tekintendő, mint aki tisztában volt a KPMG Hungária Kft. profiljával, tevékenységével.
16. A fogyasztók igényeinek kielégítését elősegítő, itt vizsgált ún. komplex szolgáltatások ajánlása és nyújtása a jelenlegi eset piacának, szereplőinek jellemzőire tekintettel nem sérti az üzleti életben tanúsítandó, a magatartás versenyjog, s különösen a Vtv. 3.§-ának (2) bekezdése alapján történő értékelése során figyelembe veendő általános elvárásokat, a gazdasági életben kialakult szokásokat sem. A versenytársak és a szóbajövő fogyasztói kör tekintetében ezért sem állapítható meg, hogy a vizsgált magatartás az üzleti tisztesség követelményeibe ütközött. Az üzleti tisztesség absztrakt fogalmát a Vtv. 3.§-ának (2) bekezdése alkalmazásában az eset versenyszempontú elemzése során, a Vtv. célja, az érintett piac meghatározásával és a piaci szereplők jellemzői, valamint az üzleti gyakorlatok és a gazdasági-piaci realitások alapján kell konkretizálni. Mindezek szerint alakította ki a Versenytanács a konklúzióját.
17. A kérelmezőnek az eljárás során megfogalmazott bizonyítási indítványainak jelentős része a vizsgálati eljárásában és a versenytanácsi eljárásban egyaránt elfogadásra került. A Gazdasági Versenyhivatal a kérelmező indítványára meghallgatta egyebek között a KPMG Hungária Kft. volt ügyvezetőjét, három cégbíróságtól huszonkét vállalkozás cégiratait kérte be, intézkedett a kérelmező által megjelölt számlák beszerzése iránt, a kérelmező által megnevezett vállalkozásokat keresett meg, kérve a KPMG Hungária Kft-vel kötött megbízási szerződések, illetőleg a megbízási szerződés alapján keletkezett egyéb iratok megküldését.
Azon indítványok alapján történő bizonyítás került mellőzésre, amelyektől alapján egyrészt nem volt várható annak alátámasztása vagy cáfolata, hogy a KPMG Hungária Kft. ügyvédi tevékenységet végzett, másrészt amelyek nem az ügy versenyjogi kérdéseinek megválaszolásához szükségesek, hanem például a kérelmező és a KPMG Hungária Kft. közötti egyedi, nem a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó vitához kapcsolódnak.
18. Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács megállapította, hogy a KPMG Hungária Kft. nem sértette meg a Vtv. 3.§-ának (2) bekezdését, ezért a kérelmet elutasította.
19. A határozat elleni jogorvoslati jogot a Vtv. 41.§-ának (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. augusztus 29.
dr. Zavodnyik József sk.
dr. Bara Zoltán sk.
dr. Berke Barna sk.
Horváth Lászlóné