Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-18/2006/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Magyar Szakmai Telefonkönyv Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztók választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszert alkalmazott a fogyasztóknak 2005. decemberében közvetlenül megküldött reklámokban.

A Versenytanács a bírság kiszabását mellőzte.

A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. III. fejezetébe ütköző jogsértést valósított-e meg az eljárásban vizsgált tartalmú és formájú direct-maileknek a fogyasztók részére való megküldésével.

II.

  • 1.

    A telefonkönyvek piacán megjelenő telefonkönyvek - különböző szempontok szerint - több kategóriába sorolhatók, így megkülönböztethetők a
    - nyomtatott és online formában elérhető, az
    - általános vagy szakmai, illetve az
    - országos és az egy meghatározott földrajzi területre korlátozódó telefonkönyvek.

    A szakmai telefonkönyvben megjelenni kívánó fél ellenszolgáltatás fejében veheti igénybe a - nyomtatott és online formájú - szolgáltatást (vagyis a telefonkönyvben való megjelenést), míg a telefonkönyv használói ahhoz ingyenesen jutnak hozzá (nem számítva az Internet alkalmazásával kapcsolatos költséget).

  • 2.

    A 2005-ben alakult vállalkozás tevékenységi körébe tartozik a 7240`03 Adatbázis-tevékenység, melynek keretén belül az eljárás alá vont online szakmai telefonkönyvet tart fenn az országosan elérhető Interneten.
    Az eljárás alá vonti tevékenységből származó árbevétel az előzetes mérleg adatait alapul véve 46.483.000 Ft volt.

  • 3.

    Az eljárással érintett, adott szolgáltatással megcélzott fogyasztók köre - az online szakmai telefonkönyvben való megjelenésre tekintettel - jellemzően a vállalkozások közül kerül ki.

  • 4.

    Az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási tevékenysége, illetve ügyfélköre bővítése céljából a vizsgált ajánlatokat 2005. decemberében küldte szét a potenciális fogyasztóknak postai úton.
    A vállalkozás - nyilatkozata szerint - 111.868 ajánlatot küldött meg a fogyasztóknak, melyből 2.448 szerződéskötésre került sor, amiből 24.880 Ft folyt be.
    Az eljárás adatai szerint 2005. decembere után a vállalkozás nem küldött ki a vizsgált ajánlatokkal egyező ajánlatot.

    4.1 A vizsgált ajánlat, az első oldal kb. első harmadában, a szürke színnel szedett "Szakmai" és a lila-szürke színnel szedett, jóval nagyobb formátumú "Telefonkönyv ---" (a szöveg után három ponttal) fejléc alatt az alábbiakkal szerepeltette:

    - Bal oldalon jelent meg az "Ügyfélszolgálat" szövegezés, az elérhetőségi adatokkal együtt.

    Az ajánlat külön sort szentelt - egy "Sz"-betű és egy konkrét szám formájában - egy beazonosíthatatlan, de hivatalosnak tűnő ismeretlen tartalmú közlésnek, majd az eljárás alá vont "Szolgáltató/kibocsátó" megnevezéssel és címmel, került feltüntetésre az iraton, ahol megjelölték a bankszámlaszámot, adószámot és egyéb adatokat is.

    Fentiek alatt - vastagított betűvel - a befizetési határidő volt olvasható.

    - A szerződéses ajánlat jobb felső sarkában a potenciális ügyfél neve címe, valamint egy fiktív ügyfélszám lett feltüntetve.

    A jobb oldalon, a címzésnek tekinthető adatok alatt - a megkeresett fogyasztó, mint "Előfizető/vevő" volt nevesítve, a fiktív ügyfélszámhoz hasonlóan vastagított betűkkel.

    - Az ajánlat - az első oldal második 1/3-ában - a bal oldalon számlarészletezést tartalmazott, míg a jobb oldalon helyezték el - egy bekeretezett téglalapban - az ügyfélnek szóló alábbi tájékoztatást:

Kedves Ügyfeleink!
Közeledik a Karácsony és az ünnepet Önökkel együtt szeretnénk köszönteni ezzel a különleges ajánlattal. Az általános vállalati adatok mellett, többletköltség nélkül, elhelyezzük adatbázisunkban az e-mail és honlap címeket. A fizetés a megjelenésért önkéntes. Általános szerződési feltételeket lásd a hátoldalon. A megjelenéssel kapcsolatban, kérjük, keressék meg Ügyfélszolgálatunkat!

Kellemes Ünnepeket

4.2 Az ajánlat hátoldala - fehér alapon apró világos szürke betűkkel szedve - tartalmazta az általános szerződési feltételeket (továbbiakban: ÁSZF).

Az ÁSZF az "Alkalmazhatóság" címszó alatt a 2.1. pont tájékoztatott arról, hogy ezek az általános feltételek hatályosak a társaság és az ügyfél közötti jogviszonyban, amennyiben a szerződő felek írásban másként nem állapodnak meg. Itt szerepelt az a közlés, hogy bármely, az általános feltételektől eltérő előírás csak akkor lép hatályba, amikor azt a szerződő felek azt elfogadták (2.3. pont).
A szerződés hatályba lépése, időtartama, megszűnése tekintetében az ÁSZF az alábbi kikötéseket fogalmazta meg:
3.1. pont: "A fizetés, ennek az ajánlatnak megfelelően, önkéntes alapon történik. Ez a szerződés a társaság és az ügyfél között akkor jön létre, amikor a társaság ajánlatát az ügyfél elfogadta azzal, hogy fizetést teljesített, és amikor a fizetett összeget a társaság megkapta. A jelen szerződés hatályba lépési napja az a nap lesz, amelyiken a társaság kézhez vette az ügyfél által fizetett összeget.
3.2.pont: A jelen szerződés 12 hónapra szól, és további 12 hónappal meghosszabbodik, hacsak a szerződő felek írásban fel nem mondják a szerződést, az első 12 hónapos időszak vége előtt legalább 1 hónappal.
Az első 12 hónapos időszak alatt, miután az ügyfél fizetés teljesítésével elfogadta az ajánlatot, az ajánlaton túlmenően, az ajánlati összegnek megfelelő 2 összeg kerül az ügyfélnek kiszámlázásra a szolgáltatás előfizetési díjaként. Az első 12 hónapos időszakra vonatkozó előfizetési díjnak kiszámlázása az ajánlat elfogadásától számított 4. és 8. hónapban történik.
A szerződés további 12 hónapos meghosszabbítása esetén, a kezdeti ajánlati összegnek megfelelő.
3.3. pont: Egyenlő összegű számla kerül kibocsátásra az ügyfél számára a meghosszabbított 12 hónapos időszak 1., 5. és 9. hónapjában.
3.4. pont: Az ügyfél a szerződéstől visszaléphet telefonon, vagy írásban az ajánlati fizetéstől számított 8 naptári napon belül, a befizetett összeg a visszalépés napjától 30 napon belül kerül visszafizetésre."

III.

  • 5.

    Az eljárás alá vont vállalkozás, előadása szerint, nem rendelkezik kellő információval piaci részesedése megbecsléséhez. Álláspontja szerint - mivel a kis méretű vállalkozás 2005-ben alakult - nincs számottevő piaci részesedése.

  • 6.

    A direkt marketing módszer alkalmazásának okaként a nagyszámú fogyasztó gyors és könnyű elérhetőségét jelölte meg.

  • 7.

    Álláspontja szerint az ajánlat nem tekinthető számlának, mivel a számla a számviteli törvény által rögzített ismérveknek nem felelt meg maradéktalanul.

    7.2. Hangsúlyozta, hogy ajánlatait csak vállalkozásoknak küldték meg. Ez a fogyasztói réteg elvárhatóan tisztában van azzal, hogy egy dokumentum számla-e vagy sem. A vállalkozásoknál a gazdasági vezető dönt a számlák kifizetéséről, éppen ezért nem okozhat gondot a számlák és az ajánlatok megfelelő kezelése.
    Szándékosan nem küldték meg magánszemélyeknek a direkt-mailt. Úgy vélték, hogy a vállalkozásoknak fel kell ismerniük a direkt-mail valós tartalmát, szemben a magánszemélyekkel, figyelembe véve azt, hogy a vállalkozási szférában nem laikus fogyasztók dolgoznak.

    7.3. Az a tény, hogy az ajánlathoz a leendő ügyfél adataival kitöltött átutalási megbízás van csatolva, csupán az ügyintézés meggyorsítását szolgálta.
    Hangsúlyozta, hogy az ajánlat alján található átutalási megbízási szelvény semmiképp sem lehet megtévesztő, tekintettel arra, hogy azt nem lehet egyszerűen a postán csekként befizetni, hanem átutalási megbízás lévén, hosszadalmasabb kitöltést igényel, ami pedig nem olyan cselekmény, melyet elhamarkodottan - vagyis nem tudatosan - meg lehetne tenni.
    Az eljárás alá vont hozzátette, hogy nincs költségkímélőbb mód, minthogy ráutaló magatartással (az összeg befizetése) jöjjön létre egy szerződés.

    7.4. Az ajánlat kialakításakor - az eljárás alá vont előadása szerint - annak gyors áttekinthetősége volt az elsődleges szempont.

    7.5. Mivel az ajánlaton szerepel, hogy "a megjelentetésért önkéntes a fizetés, az általános szerződési feltételeket lásd a hátoldalon", a leendő ügyfél tisztában kellett legyen azzal, hogy az adott dokumentum ajánlat és nem számla. Kevés ügyfél tévedt meg a direkt-mail hatására, ami arra utal, hogy az nem volt tisztességtelen üzleti módszer. A tévedést kizárja az a körülmény is, hogy a fizetés előtt valamennyi vállalkozásnak tudnia kellett azt, hogy rendelkezik-e telefonkönyv-előfizetéssel.

    7.6. Tekintettel arra, hogy az ajánlat egészét, és nem csak annak egy részét szánták elolvasásra, álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy az ajánlat jellegéről szóló figyelmeztetés hol helyezkedik el. Rámutatott, hogy a közlést az ajánlat közepén, szembetűnően helyezték el.

  • 8.

    Az eljárás alá vont állítása szerint azon panaszok esetén, amikor az ügyfél a már befizetett összeget szerette volna visszakapni, minden alkalommal visszautalták a pénzt.

    A szerződéstől az ÁSZF 3.4 pontjában foglaltak szerint elállt ügyfelek száma 32 volt, kik az eljárás alá vont előadása szerint hiánytalanul visszakapták a befizetett összeget.

  • 9.

    Az ajánlat megjelenítésével összefüggésben úgy nyilatkozott, hogy az eljárás alá vont nem vett részt a vállalkozás nevének megjelenítéséről való döntésben (T-Com logóhoz való hasonlóság). Az ajánlat fejlécének kialakításáért az anyacég (licence tulajdonosa; "licensor) a felelős.

IV.

  • 10.

    A Tpvt. III. fejezetének célja a fogyasztók döntési szabadságának - mint védett jogi tárgynak - védelme az áruk, illetve szolgáltatások közötti választással összefüggésben, annak érdekében, hogy a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása ne vezethessen a gazdasági verseny sérelméhez.
    A Tpvt. III. fejezete oly módon óvja a gazdasági versenyt, hogy tilalmazza a fogyasztók döntési mechanizmusának tisztességtelen befolyásolását. A tisztességtelen befolyásolás kihat, vagy kihathat a fogyasztóknak az azonos, vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékek közötti választási folyamatára, ami a verseny torzulásával járhat.

  • 11.

    A nyereség és vagyonszerzés céljából gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások az általuk folytatott üzleti tevékenység, illetve az e körben alkalmazott üzleti módszerek megválasztása során kötelesek tiszteletben tartani a fogyasztók választási szabadságát.
    A Tpvt. 10. §-a fentieknek megfelelően tételesen tiltja a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazását. Ilyen módszernek minősíti azt a magatartást, mely olyan körülményeket teremt, amely jelentősen megnehezíti az áru, illetve ajánlat valós megítélését, illetve más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

  • 12.

    A vizsgált magatartás megítélésénél az alábbiakra volt figyelemmel a Versenytanács:

    12.1. A termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítő valamennyi tájékoztatás, reklám jelentőséggel bír a fogyasztók informáltsága szempontjából, mivel elősegíti, hogy a fogyasztók megfelelő piaci áttekintéssel rendelkezzenek. A tárgyszerű információ tartalma és formája erősíti a vállalkozások között folyó versenyt.

    Léteznek azonban olyan, a "klasszikus" reklámok közé nem tartozó - a fogyasztói informáltságot elősegítő - üzleti módszerek is, melyek a reklámelméletek szerint az ún. vonal alatti (below the line) kategóriába sorolhatók. Ilyenek például a termék kipróbálásával, vagy árengedménnyel megvalósított vásárlásösztönzés, a különböző PR eszközök, így mecenatúra, szponzorálás, az értékesítési összejövetelekkel, termékbemutatókkal vagy kirándulásokkal egybekötött értékesítés, illetve az árumintákkal történő személyes eladás. E kategóriába tartozik a direkt marketing is, mint a vevőt közvetlenül - pl. telefon, katalógus, e-mail, postai levél formájában - megkereső kommunikáció.

    A Direkt Marketing Szövetség Etikai Kódexe - 1995. évi CXIX. törvény 2. § (1) 4. pontjával összhangban - a direkt marketing fogalmát következőképpen határozza meg:
    A Kódex értelmezésében a direkt marketing magában foglal minden olyan kommunikációs tevékenységet, amelynek célja, hogy árukat vagy szolgáltatásokat ajánljon katalógus-, újság- vagy magazinhirdetésben, brosúrában, vagy bármilyen más eladást elősegítő nyomtatott anyagban, így postán, telefonon, televízión, képújságon, telefaxon, Interneten vagy más médián keresztül, vagyis kereskedelmi üzenetet közvetítsen azzal a céllal, hogy a fogyasztóknak és szakmai vásárlók részére információt szolgáltasson és válaszukat kérje, vagy bármilyen más, ehhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatást ajánljon.

    A direkt mail módszer, mint a direkt marketing stratégia egyik formája, a potenciális fogyasztókat személyre szabott (névre szóló) ajánlattal keresi meg. A figyelemkeltő és hiteles borítékban közvetített piaci üzenetet az ajánlat tartalmazza, jellemzően válaszboríték, vagy más válaszlehetőség kíséretében.

    A jelen ügyben alkalmazott a direkt mail - mint üzleti módszer és mint fogyasztói információforrás - hatásának értékeltelésekor a Versenytanácsnak nem egy hagyományos értelemben vett reklám hatásával kapcsolatban kellett állást foglalnia, mivel az eljárás tárgya egy olyan marketing-eszköz volt, melynek üzenete - jogi természetét tekintve - adott esetben szerződési ajánlatnak minősülhet, miáltal az üzenet esetleges tisztességtelen volta - a kiváltott hatás vonatkozásában - a fogyasztó számára nem kívánt szerződéses kapcsolat létrejöttét eredményezheti. A Versenytanács szerint, fentiek folytán, a vizsgált direkt mail módszert egyfajta speciális tájékoztatásnak kell tekinteni, amikor is az ajánlat tartalmával, megjelenítési formával, illetve ezek együttes hatásával szemben fokozott elvárás támasztható, annál is inkább, hogy a jogellenes magatartás közvetlenül kapcsolatban van, vagy lehet üzletmenettel.

    12.2. A Tpvt. 10. §-a nevesítetten tiltja az olyan üzleti módszer alkalmazását, mely jelentősen megnehezíti az áru, illetve ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

    A Versenytanács szerint az eljárás alá vont vállalkozás által megküldött névre szóló levél - melynek borítékán "Szakmai telefonkönyv" volt megnevezve, feladóként a T-Com emblémához hasonlító színmegjelenítéssel - és amely tartalmilag a címzett fogyasztó nevét, címét, ügyfélszámát, a fizetendő összeget, valamint a kitöltött csekkszelvényt is tartalmazta, megvalósította az ajánlat valós megítélésének megnehezítését úgy az ajánlat tartalma és megjelenítésének formája, mint együttes hatása folytán.
    Figyelembe vette a Versenytanács, hogy Magyarországon a Magyar Posta, majd a MATÁV adott ki telefonkönyvet. A MATÁV jelenlegi többségi tulajdonosa a T-Com márkanevet 2005-ben honosította meg, miből következően a T-Com a Matáv jogutódjaként ismert a telefonkönyv kiadás piacán. Az eljárás alá vont által a borítékon, majd az ajánlaton is alkalmazott színek (magenta/szürke), valamint a név megjelenítése után alkalmazott pontok, ezáltal hozzájárultak a más áruval való összehasonítás megnehezítéséhez is.

    12.3. Az eljárás alá vont reklámtevékenysége által megcélzott fogyasztók kizárólag vállalkozások voltak. Fentiek folytán állást kellett foglalni a vonatkozásban is, hogy a magatartás mennyiben volt alkalmas az adott fogyasztók (vállalkozások) vonatkozásában arra, hogy számukra megnehezítse az ajánlat valós megítélését. A vállalkozásoknál - ahogyan azt az eljárás alá vont is kiemelte - külön részleg foglalkozik az ajánlatokról való döntéssel és a számlák kifizetésével. Az előbbi kétség kívül megfontolást, vezetői döntést igényel, míg az utóbbi pusztán technikai faladat. Fentiek folytán kiemelt szerepet kap az, hogy egy céghez beérkezett irat annak melyik részleghez, illetve melyik döntési szintre kerül. Abban az esetben, ha egy ajánlatot számlának tekintenek, bizonyos automatizmusok indulnak be, és az ajánlathoz csatolt fizetési szelvény - mint a feltételezett szerződéses viszonyból eredő számla - kifizetésre kerül.
    Fentieket, valamint a 11.4. pontban kifejtetteket is figyelembe véve, a Versenytanács szerint az eljárás alá vonti magatartás a vállalkozás magatartása a vállalkozásokkal kapcsolatban is alkalmas volt a törvényi tényállás megvalósítására.
    Megjegyzi a Versenytanács, hogy az eljárás alá vont maga is tudatában lehetett az ajánlat milyenségének, figyelemmel arra, hogy azt eleve, szándékosan nem küldte ki - nyilatkozata szerint - magánszemélyeknek.
    A Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás akkor járt volna el helyesen, ha - mint ahogy más reklámanyagokban szokásos - feltűnően áthúzza a számlát mintegy eleve érvénytelenítve azt.

    12.4. Az eljárás alá vont védekezésével kapcsolatban rögzíti a Versenytanács, hogy

    - álláspontja szerint a fogyasztók döntési szabadságát tiszteletben tartó, jogszerű vállalkozói magatartással kapcsolatban elvárásként fogalmazható meg, hogy a szerződés ajánlatról minden körülmények között megállapítható legyen annak szerződési ajánlati jellege.

    - Az ajánlat összhatása folytán fenti megítélésen nem változtat az, hogy a vizsgált ajánlaton nem volt feltüntetve a "Számla" megnevezés.

    A 2004. május 1-jétől hatályos általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 13. § (1) bekezdés 16-17. pontja a számla és az egyszerűsített számla adattartalmára vonatkozóan a következő előírásokat tartalmazza:

    "17. egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
    a) a számla sorszáma,
    b) a számla kibocsátásának kelte,
    c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,
    d) a vevő neve, címe, a 29/A. § szerinti termékértékesítés esetén, illetve ha a 40. § alapján a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószáma,
    e) Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben a Közösségen belülről történő termékbeszerzés során a vevő az adó fizetésére kötelezett személy, ennek közösségi adószáma,
    f) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,
    g) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,
    h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adóval együtt számított egységára,
    i) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen,
    j) a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték,
    k) új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,
    l) amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő, vagy a Jöt. szerinti adóügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma,
    h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;"

    Tekintettel arra, hogy a kifogásolt ajánlat a számla ismérveinek jelentős részét tartalmazza, a Versenytanács nem osztja az eljárás alá vont azon álláspontját, miszerint az ajánlat a könnyen megkülönböztethető volt a számlától.

    - A Versenytanács álláspontja szerint az első oldalon elhelyezett apró betűs figyelmeztetés, melyet hosszabb szövegbe ágyaztak be egy olyan közegben, ahol a megszólítás a "Kedves Ügyfeleink", és nem a leendő ügyféli mivoltra utaló megszólítás volt, nem változtat az ajánlat jogsértő jellegén.

    - A jogsértés megállapítását nem befolyásolja az a körülmény sem, hogy az ajánlat hátlapján az eljárás alá vont vállalkozás alig olvasható formában és színnel közölte az ÁSZF rendelkezéseit, mivel a megtévesztésre alkalmas első oldal nem irányította a fogyasztó figyelmét az ajánlat hátulsó oldalán fenti módon írt szövegre, vagyis az ajánlat első oldala - a már írtak szerint - önmagában alkalmas volt arra, hogy az ne a döntést hozó apparátus kezébe kerüljön.

    - Megyjegyzi még a Versenytanács, hogy az a körülmény, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által tudottan, ténylegesen hány ügyfél élt kifogással, nem változtat a jogsértés tényén.

  • 13.

    A Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat folytatott (Vj-61/2005., Vj-90/2005) a Sárga Oldalak Kft. (1054 Budapest, Fehérhajó út 8-10), valamint a Magyar Telefonkönyvek Kft. (1062 Budapest, Révay u. 12.) ellen azok Tpvt. 10. §-ba ütköző magatartása tárgyában
    A Versenytanács mindkét eljárást lezáró határozatában megállapította, hogy "az eljárás alá vont a fogyasztók választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszert alkalmaz, amikor szerződési ajánlatát annak látszatát keltve juttatja el a fogyasztóknak, hogy az egy már korábban megkötött szerződés alapján kibocsátott számla."

    Tekintettel a 2005. év folyamán azonos tárgykörben született Versenytanácsi határozatokra az eljárás alá vont tisztában lehetett azzal, hogy a magatartása jogszerűtlen.

    A 2005-ben piacra lépő eljárás alá vont vállalkozás a már jogsértőnek minősített üzleti módszert választotta profitszerző tevékenysége bővítése céljából, jelezvén azt is, hogy a piacra az alacsony költségigényű, nagyszámú és jól definiálható fogyasztói réteg elérését biztosító direkt marketing módszer előnyeit egyre több vállalkozás ismeri fel Magyarországon, a benne rejlő megtévesztés lehetőségét is kihasználva.

  • 14.

    A Versenytanács - fentiekre figyelemmel - megállapította a Tpvt. 10. §-ába ütköző jogsértést.

    A Tpvt. 78. §-a alapján mód van arra, hogy a Versenytanács ne szabjon ki bírságot.
    Jelen eljárásban a Versenytanács nem látta indokolta bírság kiszabását, mivel a csekély piaci súlyú eljárás alá vont vállalkozás egy alkalommal tanúsított jogsértő magatartást, melynek következményeit önként elhárította.

Budapest, 2006. június 13.