Vj-114/2002/67

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a

  • -

    Buda Kft. (Budapest),

  • -

    City Taxi Szövetkezet (Budapest),

  • -

    Főtaxi Rt. (Budapest),

  • -

    Taxi-2000 Kft. (Budapest),

  • -

    Est Taxi Kft. (Budapest),

  • -

    6*6 Taxi Kft. (Budapest),

  • -

    Budapest Taxi Kft. (Budapest) és a

  • -

    Rádió Taxi Ász Kft. (Budapest)

ellen versenykorlátozó megállapodás vagy összehangolt magatartás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban elfogadta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vontak azzal, hogy megbeszéléseket követően 2002. június 17. és július 15. között egységesen 300 Ft-ban állapították meg a személytaxi szolgáltatás alapdíját, versenykorlátozó módon összehangolták piaci magatartásukat. Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.

A jogsértés miatt a Versenytanács az alábbi bírságokat szabja ki, melyeket a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kötelesek a címzettek a Gazdasági Versenyhivatalnál 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlára befizetni:

  • -

    Főtaxi Rt. 9.600.000 Ft

  • -

    City Taxi Szövetkezet 3.300.000 Ft

  • -

    Buda Kft. 4.000.000 Ft

  • -

    6*6 Taxi Kft. 9.500.000 Ft

  • -

    Taxi-2000 Kft. 600. 000 Ft

  • -

    Budapest Taxi Kft. 1.400.000 Ft

  • -

    Rádió Taxi Ász Kft. 1.100.000 Ft

  • -

    Est Taxi Kft. 300.000 Ft.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő keresetet lehet benyújtani.

Indoklás

I.

Tényállás

Az eljárás tárgya

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2002. augusztus 28-án indított versenyfelügyeleti eljárást, mivel a fent nevezett vállalkozások 2002. június-július során alapdíjaikat egységesen 300 Ft-ra emelték. E magatartásukkal valószínűsíthetően megsértették a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 11. § -át, amely a versenykorlátozó megállapodások és összehangolt magatartás tilalmát tartalmazza.

  • 2.

    Az eljárás a helyszíni vizsgálat során feltárt iratok nyomán kiterjesztésre került a 2001 évi tarifaemelésre is.

Az eljárás alá vont vállalkozások

  • 3.

    Az 1989. július 20-án megalakult Buda Kft. üzemelteti a Buda Taxi-t és a Tele 5 Taxi-t.. Megbízási szerződés alapján fuvarközvetítéssel foglalkozik.
    A Budapest Taxi Kft. (a továbbiakban: Budapest Taxi) üzemelteti a Budapest Taxi-t. 1999. szeptember 9-én jött létre, a Palota Taxi-t üzemeltető Palota Taxi Unió Kft. átalakulásával. Alvállalkozói-szolgáltatói szerződés alapján fuvarközvetítéssel foglalkozik.
    A City Taxi Szövetkezet (a továbbiakban: City Taxi) a City Taxi Kistermelők Szövetkezetének jogutódjaként a City Taxi-t üzemelteti. A szövetkezet vállalkozási szerződés alapján fuvarközvetítéssel foglalkozik, a taxis vállalkozók egy része a szövetkezetben üzletrésszel is rendelkezik.
    Az Est Taxi Kft. (a továbbiakban: Est Taxi) az Est Taxi üzemeltetője, tevékenységét 2001. május 9-én kezdte meg. Saját tulajdonú gépkocsi-állománnyal rendelkezik, amelyeket alkalmazott taxisokkal működtet.
    A Főtaxi Rt. (a továbbiakban: Főtaxi) a sokáig egyeduralkodó Fővárosi Autótaxi Vállalatból 1993. június 30-án, átalakulással jött létre. 2001-ben Budapesten kívül Debrecenben, Győrben, Miskolcon és Nyíregyházán is jelen volt; jelenleg csak a fővárosban tevékenykedik. 2001. végéig saját tulajdonú gépjárművekkel is rendelkezett, 2002-től kizárólag fuvarközvetítést végez, franchise-szerződés alapján.
    A Rádió Taxi Ász Kft. (a továbbiakban: Rádió Taxi) a Rádió Taxi üzemeltetője, 1996. december 18-án alakult meg. Fuvarközvetítéssel foglalkozik, szóban megkötött szerződés alapján.
    A Taxi-2000 Kft. (a továbbiakban: Taxi 2000) a Taxi 2000 üzemeltetője, 1996. június 1-én alakult meg. Fuvarközvetítéssel foglalkozik; a taxisokkal külön írásbeli szerződést nem köt, hanem a taxis vállalkozók az Etikai Szabályzatban foglaltakat veszik tudomásul.
    A 6*6 Taxi Kft. (a továbbiakban: 6*6 Taxi) a 6*6 Taxi üzemeltetője, 1993. március 30-án alakult meg. Fuvarközvetítéssel foglalkozik, amelyet szolgáltatási és együttműködési szerződés alapján végez.

Az érintett vállalkozások tevékenysége

  • 4.

    A személytaxis vállalkozók vagy taxi-társasághoz csatlakozva, vagy annak keretein kívül tevékenykednek. A taxi-társaságok fuvarszervezést végeznek; az eljárás alá vont vállalkozások az Est Taxi kivételével ilyen fuvarszervezéssel foglalkozó vállalkozásként működnek. Az Est Taxi klasszikus taxi-társaságként alkalmazott taxisokkal végzi tevékenységét. A fuvarszervezéssel foglalkozó taxi-társaságok nem végeznek közvetlenül taxi személyszállítást, hanem az azt ténylegesen végző taxis vállalkozók részére polgári jogi szerződések alapján, fix havi díjú ellenszolgáltatás fejében fuvarszervező tevékenységet folytatnak.

  • 5.

    A taxi személyszállításból a tarifák alapján keletkező bevétel a taxis vállalkozóknál jelentkezik. A piac sajátossága ugyanakkor, hogy a taxi-társaságok határozzák meg a taxis vállalkozók által az utasok felé alkalmazott viteldíjat - nyilvánvalóan szem előtt tartva a hozzájuk tartozó taxisok véleményét.

  • 6.

    Valamennyi fuvarszervezéssel foglalkozó taxi-társaságnál működik Etikai Bizottság, amelynek tagjai a taxis vállalkozókból kerülnek ki, és az etikai ügyek elbírálása mellett a vállalkozások és a taxis vállalkozók közötti kommunikációt szolgálják: egyebek mellett a tarifa-emelésre vonatkozóan is tesznek javaslatot. Az Etikai Bizottság ugyanakkor nem minősül a vállalkozás szervének, bár nem vitathatóan nyomást gyakorolhat arra, a vállalkozásra vonatkozóan üzletpolitikai kérdésekben - így a tarifa-változtatás kapcsán - döntési jogosultsága azonban nincs.

  • 7.

    A tarifakérdésekben a döntés a működési formától függően az erre jogosult szerv, illetve tisztségviselő, ezen keresztül tehát az eljárás alá vont vállalkozások hatáskörét képezi. A Budapest Taxi, a Taxi 2000 és a 6*6 Taxi esetében az ügyvezető(k), a Rádió Taxi esetében a taggyűlés, a City Taxi esetében az igazgatóság, a Főtaxi esetében a vezérigazgató.

  • 8.

    A Buda Kft. állítása szerint nem ő maga, hanem a hozzá tartozó taxis vállalkozók döntenek a viteldíjak nagyságáról, a vállalkozás szerepe csupán e döntés kommunikálására (pl. matricakészíttetés) terjed ki. A taxisokkal nem köt írásbeli szerződést - a többi vállalkozás esetén ez a szerződés tartalmazza kifejezetten a fuvarszervező tarifamegállapítási jogát. A Budataxi Etikai Bizottságának egyik tagja tanúként elmondta, hogy az etikai bizottság feladata "valamilyen szinten a tarifa megállapítása". A Buda Kft. fuvarszervező részlegének véleményét kikérik a tarifa emelés előtt. A Tele 5 Taxi Etikai Bizottságának egyik tagja viszont - szintén a vizsgáló által meghallgatott tanúként - elmondta, hogy "végső soron az utolsó szót a tulajdonos mondja ki".

  • 9.

    A fuvarrendelés felvételére Budapest közigazgatási területén kerül sor; a City Taxi és a 6*6 Taxi esetében azonban a Budapesttel határos településeken is. Budapesten a taxi személyszállítás piacát a túlkínálat jellemzi: a fizetőképes kereslethez képest sok a taxis vállalkozó, számuk jelenleg kb. 5.200.-ra tehető. Az agglomerációból bejáró taxisokkal együtt kb. 6000 taxis tevékenykedik itt. Összehasonlításul: a hasonló területű és lakosságú Bécsben 3.400 taxis vállalkozó működik. Az eljárás alá vontakhoz tartozó taxisok száma kb. 4400 fő.

  • 10.

    A piaci kereslet lényegében változatlan. Megfigyelhető újabban az a tendencia is, hogy a fuvarok rövidülnek (jelenleg az átlagos fuvar-távolság 5-7 km-re tehető és kb. 1200-1500 Ft. értékű). A fogyasztó a tarifa mértéke és a minőségi szempontok figyelembe vételével választ a taxi személyszállítási szolgáltatás igénybe vételekor.

  • 11.

    Az egyes eljárás alá vont vállalkozásokhoz tartozó taxis vállalkozók szolgáltatásában nincs jelentős minőségbeli eltérés: valamennyinél nyugati gépjárművek működnek, amelyek között a különböző minőségi kategóriájú autók egyaránt megtalálhatóak. A fogyasztó döntésében meghatározó szerepet a tarifa játszik, ez képezi a verseny elsődleges színterét. A lakossági szektor árérzékeny, de a meghallgatások során elhangzott, hogy a megrendelés-állományok meghatározó részét kitevő szerződéses partnerek megszerzéséért is erős árverseny folyik.

  • 12.

    A taxis vállalkozások nyilatkozatai szerint közöttük éles verseny zajlik, amely elsősorban arra irányul, hogy ki tud több taxissal szerződést kötni.

A piac jogi szabályozása

  • 13.

    Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény felhatalmazása alapján elfogadott személytaxi szolgáltatás díjának legmagasabb hatósági árként való megállapításáról és annak alkalmazási feltételeiről szóló, 31/1998. (VII.16.) Fővárosi Közgyűlési rendelet (a továbbiakban: rendelet [1] ) tartalmazza az utasok által fizetett viteldíj egyes elemeinek meghatározását, a közöttük lévő aránybeli összefüggéseket és az egyes díj-elemek mértékének maximalizálását.

  • 14.

    A rendeletet a Közgyűlés a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával egyeztetve, a Fővárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével hozta meg. Nem kérte ki viszont a Gazdasági Versenyhivatal véleményét, amely az ekkor hatályos Tpvt. 36. § (3) bekezdése alapján kötelessége lett volna. A Gazdasági Versenyhivatal utóbb egyeztetést kezdeményezett a fővárosi önkormányzattal, mivel álláspontja szerint a rendeletben foglalt tarifák túlzottan magasak, költségszámítással nem kellően alátámasztottak. A rendelatalkotó kétségtelenül elérte azt, hogy bizonyos kiemelt személytaxi szolgáltatásoknál (különösen a repülőtéri fuvarok esetében) a korábbi egyes kiugró díjaknak felső határt szabott, a városon belüli, "rendes-szokásos" fuvarokra nézve viszont túlzottan magas díjplafont állapított meg.

  • 15.

    A rendelet szerint a viteldíj a gépkocsi sebességétől függően három elemből áll: az alapdíjból, a távolsággal arányos egységdíjból és az idővel arányos egységdíjból.

    • -

      Az alapdíj a szolgáltatás igénybevételének megkezdésekor a teljesített szállítási távolságtól vagy időtől függetlenül felszámítható díj.

    • -

      A távolsággal arányos egységdíj (a továbbiakban: km-díj) a szolgáltatás közben a taxaméter által a megtett úttal arányosan felszámítható díj.

    • -

      Az idővel arányos egységdíj (a továbbiakban: várakozási díj) a taxaméter által az eltelt idővel arányosan felszámítható díj, amelynek alkalmazására 15 km/óra határsebesség esetén kerül sor.

  • 16.

    Az alapdíj nagysága nem haladhatja meg a km-díj mindenkori mértékének kétszeresét, a várakozási díj pedig a km-díj mindenkori mértékének egynegyedét.

  • 17.

    A rendelet maximalizálta az egyes díjelemek mértékét:

    • -

      1998. szeptember 1-től az I-es (normál) tarifa, azaz a 06.00 órától 22.00 óráig megkezdett megrendelések esetén az alapdíj 200 Ft, a km-díj 200 Ft/km, a várakozási díj 50 Ft/perc lehetett maximálisan. 2000. augusztus 1-től az alapdíj 300 Ft-nál, a km-díj 240 Ft/km-nél, a várakozási díj 60 Ft/perc-nél nem lehet több.

    • -

      1998. szeptember 1-től a II-es (emelt) tarifa, azaz a 22. órától 06.00 óráig megkezdett megrendeléseknél a maximum értékek az alábbiak lehettek: az alapdíj esetében 420 Ft, a km-díj esetében 336 Ft/km, a várakozási díjnál pedig 84 Ft/perc. 2000. augusztus 1-től az alapdíj max. 420 Ft, a km-díj max. 336 Ft/km, a várakozási díj max. 84 Ft/perc lehet.

  • 18.

    A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a szállodákkal, a közösségi közlekedés állomásaival (pl. repülőtér), színházakkal kapcsolatos személytaxi fuvarfeladatokra is. A taxi-társasághoz nem tartozó taxis vállalkozók általában a rendeletben meghatározott maximált tarifát alkalmazzák, a taxi-társaságok tarifái ennél alacsonyabbak.

  • 19.

    A piaci szereplők körében időközben megfogalmazódott a taxi személyszállítási szolgáltatás hatósági szabályozásának igénye: ez a hatóságilag rögzített (fix) viteldíj bevezetését, a taxis vállalkozók számának korlátozását, az ellenőrzési rendszer bevezetését és a droszt-rendszer kiépítését jelentené. A tervek szerint a Fővárosi Önkormányzat határozná meg a fix tarifa mértékét a szükséges törvényi felhatalmazás megszerzése után. A taxis szakmai szervezetek ezen törekvését támogató fővárosi önkormányzati képviselő, Rusznák Imre megbeszéléseket folytatott a fent említett eljárás alá vont vállalkozásokkal. Tanúkénti meghallgatásán elmondta, hogy ezek - jogszabályi felhatalmazás hiányában - informális egyeztetések voltak.

  • 20.

    Az eljárás alá vontak közül a Rádió Taxi és a Budapest Kft. nem értenek egyet a fix tarifa bevezetésével. Számukra az ideális egy, a taxisok érdekeit védő minimum, illetve a fogyasztókat védő maximum tarifa lenne.

A kifogásolt piaci magatartások

  • 21.

    Az eljárás alá vontak megközelítőleg azonos időszakban eszközölt együttes áremeléseinek eredményeként 2001-re 200 Ft., 2002-re 300 Ft-os szintre emelték az alapdíjakat (mind az utcai, a telefonos, a szerződéses és a kedvezményes és a vidéki retúr kategóriában). Ezzel több lépcsőben ugyan, de elérték a rendelet által maximalizált díjszintet.

  • 22.

    Az alapdíj emelkedése mellett további, a verseny korlátozódására utaló jelenség, hogy a legdrágább és a legolcsóbb taxis vállalkozások km-díjai közötti különbség jelentős mértékben csökkent. 2001 elején e különbségek 39, 94 és 79 Ft. volt, 2001. májusában már csak 33, 19 és 16. Ft (utcai, telefonos, szerződéses kategóriákban).

  • 23.

    Megbeszéléseiken a díjak emelése mellett szó esett a tarifarendszer, a kedvezmények egységesítéséről. A vizsgálat során feltárt iratok és tanúvallomások alapján a következő találkozások, kapcsolatfelvételek történtek a díjemelést illetően.

2001. évi tarifaemelés és előkészítése

  • 24.

    2001. első negyedévében a City Taxi állítása szerint tárgyalások zajlottak a fix tarifa kialakításával kapcsolatban, de konkrét tarifális tárgyalásokra nem került sor. Ugyanakkor a City Taxi-nál fellelt, a 2002. évi díjemelésre vonatkozó, a Felügyelő Bizottság által jegyzett belső dokumentum szerint, a 2002-es díjemelést annak kellene kezdeni, aki 2001-ben a "megegyezés ellenére nem lépte meg". A City Taxi vezetőségének a Felügyelő Bizottság feljegyzésére írott 2002. április 27-i válasza utal a tarifaemelésre, de hangsúlyozza, hogy erről a vezetőség április 12-én kibővített ülésen önállóan döntött, társaságvezetői egyeztetésről nem tudott.

  • 25.

    A Budapest Taxi állítása szerint a 2001. márciusban a Magyar City Taxisok Országos Szövetségének (MACITOSZ) szervezésében megrendezett tarifa-kupán egyezség született az áremelésről. Elmondta, hogy "arról szól a történet, hogy ne bántsuk egymást, mindenki elégedjen meg azzal, amije van". A tárgyaláson az eljárás alá vontak egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a 2001-es tarifa kupán nem volt ott a 6*6 Taxi, a Rádió Taxi, a Taxi 2000 és a Buda Taxi.

  • 26.

    A 6*6 Taxi-nak tudomása volt arról, hogy a piacvezetők 2001-ben eldöntötték, hogy tarifát emelnek; olyan jelzéseket kaptak, ha ők nem vesznek részt ebben, akkor szerződéses partnereiket megpróbálják elcsalogatni.

  • 27.

    A Budapest Taxi ehhez hasonlóan arról számolt be, hogy nyomást gyakoroltak rá nagyobb díjemelés érdekében. A tárgyaláson elmondta, hogy ez azt jelentette, hogy a többi eljárás alá vont nagy része nem vett át tőle fuvarokat - azonban ez indokolt volt részükről, mivel méltánytalan lett volna, hogy ezeket az utasokat a Budapest Taxi olcsóbb tarifái szerint szállítsák el.

  • 28.

    A 2001-ben a következő időpontokban megvalósított emelések eredményeként alaklult ki az egységes 200 Ft-os alapdíj: január 1. és február 15. között, különböző időpontokban: Főtaxi, Taxi 2000, City Taxi, Budapest Taxi, 6*6 Taxi; május 1-én a Rádió Taxi, Budataxi és Tele 5 Taxi emelt alapdíjakat. Az év során természetesen az egyéb díjelemek is módosultak.

A 2002. évi tarifaemelés és előkészítése

  • 29.

    2002. február 18-án a City Taxi és a Buda Taxi tárgyalást folytattak az alapdíj megemeléséről és a kedvezmények szűkítéséről. A City Taxi feburár 19-i vezetőségi üléséről készült jegyzőkönyv szerint "A Buda-Tele 5 Kft-nél a hármas szerkezetű tarifa kialakítását szívesen vennék. A párhuzamos emelést elfogadnák. Javasolják az alapdíj 300 Ft-ra történő emelését." A City Taxi előadta továbbá, hogy megegyeztek abban, hogy a tarifa kupán folytatják a beszélgetést.

  • 30.

    2002. február 25-28. között csoportos konzultációkban vett részt a Főtaxi; A tárgyaláson jelen levő jogi képviselő nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy kik vettek részt a konzultációban. A vezérigazgató által jegyzett belső irat szerint az egyik piacvezető taxi-társaság kezdeményezte a díjemelésről szóló tárgyalást, amelyek meg is kezdődtek, várhatóan megállapodás fog születni az általános tarifaemelésről, a megállapodásnak a Főtaxi is részese kell hogy legyen.

  • 31.

    2002. március 5.: a City Taxi és Főtaxi között zajlottak tárgyalások, a helyszíni szemle során megtalált irat szerint a tarifaszerkezet és a fix tarifa ügyében közeledtek az álláspontok.

  • 32.

    2002. március 15-én került sor a MACITOSZ tarifa-kupára. Ezen a 6*6 Taxi, a Taxi 2000 és a Rádió Taxi nem voltak jelen. A MACITOSZ (Magyar City Taxisok Országos Szövetsége) kezdeményezte a rendeletileg szabályozott díjak irányában történő elmozdulást. A Budapest Taxi szerint szó esett minimális 300 Ft-os alapdíjról és 150 Ft-os km-díjról is, de konkrét megállapodás nem jött létre. Hangsúlyozta, hogy nem rögzítették a tarifák mértékét, hanem annak a szintnek a meghatározása volt a cél, amely alá senki nem megy. Elmondta azt is, hogy "minden évben téma volt eddig is, hogy ahhoz, hogy a taxisnak ne kelljen éjjel-nappal kint lennie, a lehetőséget megkaptuk, mert maximálták a tarifát, és senki sem megy azon a tarifán, valahogy egy kicsit nagyobb mértékben kellene emelgetni, ahogy a piac elbírja." A City Taxi állítása szerint felmerült a kedvezményrendszer szűkítése is.

  • 33.

    2002. március 16-18 között egyeztetésre került sor a City Taxi és a tarifa-kupán jelen nem levő 6*6 Taxi és a Rádió Taxi között. Ezt mutatja a City Taxi - Est Taxi közötti e-mail, amely utal a tarifa kupán kötött megállapodás elemeire. A City Taxi jogi képviselője a tárgyaláson elmondta, hogy tudomása szerint ezen utalás a futballmérkőzések szervezésére vonatkozó megállapodásra vonatkozik.

  • 34.

    2002. április 17-i City Taxi Felügyelő Bizottsága jegyzőkönyv szerint felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyek adódhatnak abból, ha egyes társaságok nem tartják magukat a megegyezéshez (utalva a múlt keserű tapasztalataira); a 2002-es emelést annak kellene kezdeni, aki 2001-ben a közös megegyezés ellenére nem lépte meg azt.

  • 35.

    A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara keretén belül tevékenykedő Taxis Szakmai Kollégium megbeszélésein többször is szó esett az alapdíjról. Sipeki József, a Taxis Szakmai Kollégium vezetője szerint e díjelem változtatásával gazdaságosabbá tehetők a fuvarok. A Buda Kft. szerint szó esett arról, hogy fix tarifa bevezetése esetén a kívánatos alapdíj 300 Ft, a km-díj 150 Ft lenne. A Budapest Taxi szerint téma volt az is, hogy "ahhoz, hogy ne kelljen éjjel-nappal dolgozni, kicsit nagyobb mértékben kellene emelgetni a tarifákat, ahogy a piac elbírja". A Főtaxi szerint olyan szakmai konzultációkat folytatnak, amelyek "abba az irányba viszik a megbeszéléseket, hogy hogyan és mikor tudjuk a fix tarifát elérni". A megbeszélések tárgya a tarifáknak a maximumhoz közelítése mellett a tarifa-szerkezet módosításának kérdése volt. A Taxi 2000 előadta, hogy a tarifa-szerkezet kapcsán tárgyaltak az alapdíjról, melynek nagyságrendje azonban elhanyagolható az átlagos fuvardíjhoz képest. A Rádió Taxi Kft. a kamarai üléseken egyetértett azzal, hogy a tarifa-szerkezetet és a tarifa-szintet a közgyűlési rendeletben foglalt szinthez kell közelíteni. Az eljárás alá vontak szerint azonban konkrét megállapodás nem jött létre közöttük, de egyetértettek abban, hogy díjaikat közelíteni kell a fővárosi önkormányzat rendeletében megszabott maximum mértékhez.

  • 36.

    A 2002. évi tarifák alakulása

A tarifa megnevezése

6*6 Taxi

Főtaxi

Taxi 2000

Budapest Taxi

City Taxi

Est Taxi

Rádió Taxi

Budataxi

Tele5 Taxi

Utcai

300

300

300

300

300

300

300

300

300

200

180

200

230

220

170

230

200

200

37

45

50

57

55

40

56

50

50

Telefonos

300

300

300

300

300

-

-

300

300

160

165

150

150

170

-

-

165

165

37

40

37

42

42

-

-

37

37

Szerződéses

300

300

-

300

300

-

300

300

300

150

150

-

150

160

-

150

150

150

37

37

-

37

40

-

36

37

37

Kedvezményes

300

-

-

-

300

-

-

-

300

150

-

-

-

150

-

-

-

158

37

-

-

-

37

-

-

-

37

Vidéki retúr

300

300

-

-

-

-

-

-

-

240

240

-

-

-

-

-

-

-

37

0

-

-

-

-

-

-

-

Különleges kívánságok

-

-

300

-

-

-

-

-

-

-

-

165

-

-

-

-

-

-

-

-

40

-

-

-

-

-

-

Korrekciós

4

0

4

-

4

-

4

4

4

4

1

4

-

4

-

4

4

4

1

0

1

-

1

-

1

1

1

Hatály

VI.17

VI. 20.

VI.25.

VII.1.

VII.1.

VII.1.

VII.1.

VII.15.

VII.15.

Bevezetés

VI.17.-VII.10

VII.1.-VII.15.

VII.1.-VIII.31.

VII.15.-VII.30.

VII.1.- VII.15.

    • -

      A Budapest Taxi által alkalmazott, a táblázat utcai, illetve szerződéses rovatában található tarifák pontos megnevezése "vidéki retúr, utcai, hotel", illetve "szerződéses, törzsutas".

    • -

      Az Est Taxi egy tarifát alkalmaz, amelyet a táblázat "utcai" rovata tartalmaz.

    • -

      A Rádió Taxi esetében az alkalmazott két tarifa pontos megnevezése: "utcai-hotel-vendéglátó", illetve "kedvezményes, szerződéses".

    • -

      A Taxi 2000 telefonos-szerződéses tarifát alkalmaz; ennek adatait a táblázat telefonos rovata tartalmazza.

    • -

      A Tele5 Taxi esetében a "csekkes, akciós, utalvány" tarifát a táblázat szerződéses, a "törzsutas-kártya" tarifát pedig a kedvezményes rovata tartalmazza.

Az eljárás alá vontak álláspontja

City Taxi, Taxi 2000 és Főtaxi

  • 37.

    Fent nevezett eljárás alá vontak közös jogi képviselőjük útján a következő álláspontjukat fejtették ki a Versenytanács Tpvt. 73. § alapján megküldött előzetes álláspontja kapcsán. Elsőként kifogásolták, hogy bírói engedély nélkül folytattak le a vizsgálók a Tpvt. 65/A. § alapján vizsgálati cselekményeket. Mivel egyes okirati bizonyítékok jogellenesen kerültek a GVH birtokába, ezeket terhükre nem lehet figyelembe venni.

  • 38.

    A 2001. évi tarifa-változások kapcsán hangsúlyozzák, hogy a tarifa mértékének vonatkozásban nem voltak konkrét egyeztetések. Az év eleji, inflációt követő emeléseknek régi hagyománya van. A május-júniusi emelések a tarifák különböző mértékű változását eredményezte, így párhuzamos magatartásról sem lehet beszélni.

  • 39.

    A 2002. évi tarifa-változások kapcsán hangsúlyozzák, hogy a tarifa mértékének vonatkozásban ekkor sem voltak konkrét egyeztetések. Elismeri viszont, hogy sor került egyeztetésekre a tarifa szerkezetének átalakítására, a fix tarifa esetleges piaci hatására és általános szakmai kérdésekre irányulóan.

  • 40.

    A 2002. júliusi díjemelések mögött az az objektív, tőlük független indok állt, hogy július 1-ével emelkedett a benzin jövedéki adó tartalma.

  • 41.

    Az alapdíj emelése arra szolgált, hogy a rövid távú fuvarok teljesítésében is érdekeltté tegye a taxisokat. Kiemelik, hogy az alapdíj egyezősége ellenére a fogyasztó számára ténylegesen megjelenő összviteldíj tekintetében erős verseny áll fenn az eljárás alá vontak között, így nem lehet versenykorlátozásról beszélni. Az ár mellett társaságaik a minőség terén is versenyeznek egymással és a többiekkel.

  • 42.

    Előadták, hogy a hatóságilag maximalizált ár alkalmazása esetén fogalmilag kizárt ármegállapodás. Jogkövető magatartást tanúsít az a vállalkozás, amely a legmagasabb árat el nem érve állapítja meg díjait.

  • 43.

    Vitatva, hogy magatartásuk versenykorlátozó lenne, másodlagosan kérték a GVH-t egyedi mentesség megadására, az alábbi indokok alapján.

    • a)

      Magatartásukat a fix tarifa felé történő elmozdulás motiválta. A fix tarifa a világ több városában sikeresen működik. A szorgalmazott hatósági szabályozás ezen túlmenően a taxis vállalkozók számának korlátozását, az ellenőrzési és drosztrendszer bevezetését is jelentené. Mindez a személyszállítási szolgáltatás ésszerűbb megszervezéséhez vezet. A társaságok számos egyeztetést folytattak a fővárosi önkormányzattal, ma már a társaságok sem idegenkednek az egységes tarifáról.

    • b)

      A fix tarifa és a hatósági szabályozás kedvező a fogyasztó számára, mivel növeli az átláthatóságot és kiküszöböli az eltérő viteldíjakból adódó, nem egyszer bosszúságot okozó kiszámíthatatlanságot. Kiemelik, hogy magatartásukban kulcsszerepet töltött be a tarifa-szerkezet fogyasztóbarát átalakítása. A megemelt alapdíj érdekeltté teszi a taxisokat a rövidebb fuvarok vállalásában. Mindegyik társaság önmérsékletet tanúsít árainak alakításakor, mivel nem érik el a rendelet által megengedett maximumot.

    • c)

      Az alapdíj egységesülése nem jelentette az összviteldíjak azonosságát. A magatartás újabb versenyt teremt a különböző kedvezmények nyújtása terén, így az abban foglalt korlátozás arányosnak minősül.

    • d)

      Hivatkoztak végezetül a Vj-80/1991. sz. eljárásban született határozatot megváltoztató 8.K. 35.551/2000 számú Fővárosi Bíróság-i téletre, amely a jelenlegihez hasonló tényállás mellett az 1990. évi LXXXVI. tv. (Vtv.) alapján mentesítésben részesítette a taxis vállalkozásokat.

6*6 Taxi

  • 44.

    A 6*6 Taxi előzetes álláspontra tett írásos nyilatkozatában kifogásolja, hogy a Versenytanács nem tett említést arról, hogy milyen, 2001. év során tanúsított magatartását kifogásolja. A 6*6 Taxi a többiektől eltérően csak az év végén emelte meg árait.

  • 45.

    A tarifák módosítására egyetlen más szolgáltatóval sem folytatott tárgyalásokat, 2002. júliusi tarifaemelésüket kizárólag a jelentős benzináremelés indokolta. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ülésein megjelentek, de ezzel csupán tagi kötelezettségének tett eleget.

  • 46.

    Állítása szerint minden telefonos, szerződéses, kedvezményes fuvar esetén 0 alapdíjjal áll ki, jóllehet alapszolgáltatásuk távolságtól és időtől nem független. Hangsúlyozta, hogy az alapdíj csak egy része a teljes árnak. Mivel a végárak eltérnek, semmi nem bizonyítja, hogy az eljárás alá vontak a versenyt korlátozták volna.

Buda Kft.

  • 47.

    A tárgyaláson előadta, hogy nem tudják kényszeríteni a nekik dolgozó taxisokat adott tarifa alkalmazása tekintetében, így fogalmilag kizárt, hogy fuvarozás-szervezési, közvetítési tevékenységgel foglalkozó cégek tarifakérdésben egymás között kartell-megállapodást kössenek. A taxióra átállítása esetükben a taxisok feladata, ezt ők nem tudják ellenőrizni. A tarifákról a döntést a taxis társaságoknál dolgozó taxisok hozták meg. A tarifakupa, illetve a kamarai megbeszélések kapcsán aláhúzta azt, hogy egy szakma képviselőinek társadalmi kapcsolatépítéséről van szó, ami nem tekinthető önmagában tiltottnak, ez önmagában nem sért semmilyen normát.

Rádió Taxi

  • 48.

    A többi eljárás alá vonthoz hasonlóan kérte az eljárás megszüntetését. Hangsúlyozta, hogy a verseny fő tere ezen a piacon az, hogy melyik vállalkozás hány taxis tud magához bejuttatni. Nem tudnak egymással árkérdésekben egyeztetni, versenyben állnak egymással, a díjat a taxis vállalkozó önállóan dönti el, ő az igazgató csak engedélyt ad erre. A rendeleti árszint eléréséig nem vádolhatók jogsértéssel. Hangsúlyozta azon aggodalmát, hogy túl sok szereplő van jelen, ezek előbb-utóbb csődbe fognak menni, mert a vállalkozások nem mernek közgazdaságilag indokolt díjemeléseket meglépni.

II.

Jogi értékelés

A versenykorlátozó megállapodások és összehangolt magatartás tilalma

  • 49.

    A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdés a) pontja szerint e tilalom vonatkozik különösen a vételi vagy az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározására.

Egymástól független vállalkozások

  • 50.

    Az eljárás alá vont vállalkozások gazdasági tevékenységet folytatnak, ezért - függetlenül attól, hogy ezt milyen jogi-szervezeti keretek között teszik azt - a Tpvt. szempontjából vállalkozónak minősülnek, a közöttük létrejött megegyezés a Tpvt. 11. § alá eshet. A Versenytanács előzetes álláspontja szerint helyesen jártak el a vizsgálók, amikor nem a taxis vállalkozókkal, hanem a fuvarszervezéssel foglalkozó vállalkozásokkal szemben indított eljárást.

  • 51.

    A Buda Kft. nem bizonyított állítása szerint nem a fuvarszervező, hanem a taxisok döntenek a díj mértékéről. A Versenytanács szerint az állítás valóságától függetlenül megállapítható a Buda Kft. szerepe az alapdíjemelésre vonatkozó összejátszásban. A Buda Kft. ugyanis aktívan részt vett a 2002-es díjemelést előkészítő megbeszéléseken, ami ellentmond annak az állításának, hogy nincs ráhatása, illetve közömbös számára a díjak mértéke.

A megállapodás vagy összehangolt magatartás

Megállapodás, összehangolt magatartás, párhuzamos magatartás

  • 52.

    A Tpvt. 11. § nem csak a megállapodás, hanem az összehangolt magatartás formáját öltő versenyellenes magatartásokat is egyaránt tiltja.

  • 53.

    Irati bizonyíték alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vontak között meegyezés jött létre a tekintetben, hogy a díjak túlzottan alacsonyak, azokat közelíteni kell a rendeletileg megengedett maximum értékekhez és ennek érdekében egységes díjemelés szükséges.

  • 54.

    Sérti a Tpvt. 11. §-t, ha versenytársak

    • -

      díjemelés szükségességéről tárgyalnak,

    • -

      kinyilvánítják egymás előtt ezen szándékukat, azt közös célnak tekintik, különösen ha

    • -

      ezt követően egységes mértékkel vagy egységes összegre emelik díjaikat vagy annak egy maghatározó elemét.

  • 55.

    Magatartásuk így, ha nem is megállapodásnak, de mindenképpen összehangolt magatartásnak minősül. A Versenytanács álláspontja szerint, egyezve az európai versenyjogi gyakorlattal, összehangolt magatartásról akkor van szó, ha két vagy több vállalkozás egymással tudatosan együttműködik - anélkül, hogy egymással megállapodást kötnének - annak érdekében vagy azzal a hatással, hogy a verseny kényszerítő nyomásától megszabaduljanak, illetve azt enyhítsék. Az összehangolt magatartásnak nem feltétele közös cselekvési terv részletes kidolgozása. Elegendő a versenytársak közötti olyan kapcsolatfelvétel, amelynek célja vagy hatása a versenytársak jövőbeli magatartását befolyásolni, akár oly módon, hogy előttük egy vállalkozás felfedi jövőbeli piaci magtartását. Ezzel a magatartással a megállapodáshoz hasonlóan kizárják vagy legalábbis jelentősen csökkentik a versenyfolyamatban benne rejlő bizonytalansági tényezőt, mint a hatásos verseny mozgatórugóját.

  • 56.

    Jelen esetben nem volt szükséges az adott piac jellegzetességeiből levezetendő módon bizonyítani az együttes áremelés összehangolt mivoltát, bár megjegyzendő, hogy nem várható, hogy több szereplős piacon, ahol a vállalkozások eltérő méretűek, eltérő költségekkel dolgoznak, azonos díjak vagy díjelemek alakuljanak ki és maradjanak is fenn a zavartalan piaci verseny eredményeként. Rendelkezésére állnak ugyanis olyan írásos bizonyítékok, amelyek alapján a versenymagatartás tudatos összehangolása megállapítható. Ezeket követve - 2002. június 17. és július 15. közötti bevezetéssel - ténylegesen is alkalmazták a díjemelést, a gyakorlatba átültetve ezzel akarategyezségüket.

  • 57.

    Nem mond ellent a díjemelések mögötti akarategyezségnek az a tény, hogy nem ugyanazon a napon, hanem bizonyos időszakban, eltérő időpontokban érvényesítették a díjemelést. A spontán párhuzamos, piacvezető vállalkozást követő áremelési hullámot cáfolják a vizsgálat során feltárt irati bizonyítékok és tanúvallomások, valamint a realizált alapdíj Ft-ra megegyező mértéke. Valódi, erős verseny esetében egy díjelem emelését látva egy másik vállalkozás számára nem ésszerű pontosan ugyanarra a szintre emelni az alapdíjat.

  • 58.

    Mindezek alapján az a vállalkozás volt részese a Tpvt. 11. §-ba ütköző megállapodásnak vagy összehangolt magatartásnak, amely bizonyítottan kifejezte a többiekkel egybekapcsolódó módon díjemelési szándékát - akár oly módon, hogy aktívan vagy passzívan részt vesz ilyen megbeszélésen és utána ő maga, illetve a hozzá kötődő taxisok is annak megfelelően díjat emelnek.

  • 59.

    Fontos megjegyezni, hogy a Tpvt. 11. § szerint a hatás, a végrehajtás nem feltétele a jogsértés megállapításának, elegendő a cél vagy az alkalmasság bizonyítása is. Következésképpen nem csak a megállapodások, hanem az összehangolt magatartás esetében sem elengedhetetlen tényállási elem az egységes piaci magatartás realizálása. Ez konkrét esetben azt jelenti, hogy mégha az egységes alapdíj emelésre nem is került volna sor, vagy arra egyéb, mindegyiküknél igazoltan jelentkező költségnövekedés is magyarázatot adhatna, akkor is megállapítható a Tpvt. 11. § megsértése, ha vállalkozások egymás között díjak emeléséről megbeszéléseket folytatnak. A Versenytanács szerint ugyanis a verseny hatékonyságának egyik alappillére, hogy a versenytársak üzleti döntéseiket egymástól függetlenül, önállóan, ne pedig felismert közös érdekeik - és az állítólagos fogyasztói érdekek - alapján együttműködve hozzák meg.

A 2001. évi díjemelések

  • 60.

    2001. január 1. és február 1. között négy vállalkozás emelte 200 Ft-ra alapdíjait. E magatartásuk azonban ésszerűen magyarázható a piacvezető vállalkozás (Főtaxi) lépésének követési szándékával. A díjemelések időzítése nem volt egységes, továbbá a díjak mértékére vonatkozó előzetes egyeztetéseikre utaló bizonyíték sem került feltárásra, így nincs elegendő bizonyíték, ami a díjemelők összehangolt magatartásukat alátámasztaná.

  • 61.

    Hasonló a helyzet a 2001. év tavaszi áremelése kapcsán. A Budataxi, a Rádió Taxi és a Tele 5 Taxi egyaránt május 1-én emelte meg alapdíját 200 Ft-ra. A Budataxi és a Tele 5 Taxi azonban azonos irányítás alá tartoznak, így valójában az mondható, hogy csupán két vállalkozás emelt ekkor egyszerre alapdíjat. A Versenytanács szerint a vizsgálat során beszerzett iratok és tanúvallomások alapján nem állítható teljes bizonyossággal, hogy az eljárás alá vontak között megállapodás vagy összehangolt magatartás jött volna létre.

A 2002. évi díjemelés

  • 62.

    2002-ben az előző évihez képest jóval intenzívebb két- és többoldalú egyeztetések folytak az eljárás alá vontak között. Ennek köszönhetően rövid időközön belül valamennyien 300 Ft-ra emelték az alapdíjat. A díjemelés szükségességéről szóló szóbeli nyilatkozatok és irati bizonyítékok alapján megállapítható, hogy ennek indoka - a 2001. évtől eltérően - nem árkövető üzleti magatartás, hanem az emelés előzetes egyeztetése áll.

  • 63.

    A júniusi-júliusi alapdíj emelési hullámot megelőzően a 6*6 Taxi, a Taxi 2000 és a Rádió Taxi kivételével valamennyien részt vettek a MACITOSZ tarifa kupáján, ezt megelőzően a Főtaxi, a City Taxi és a Buda Taxi kétoldalú egyeztetéseket folytattak a díjemelés előkészítése érdekében. Valamennyi eljárás alá vont részt vett legalább egy olyan kamarai tanácskozáson, amikor téma volt a fix tarifa kérdése, a tarifarendszer és a kedvezmények mértéke. Állításuk szerint megállapodás ugyan nem jött közöttük létre, de egyetértettek abban, hogy díjaikat közelíteni kell a fővárosi önkormányzat rendeletében megszabott maximum értékekhez. Következésképpen állítható, hogy valamennyi eljárás alá vont részt vett az összehangolt magatartásban, igaz volt, aki intenzívebben.

  • 64.

    Nem indokolhatja az egységes díjemelést az üzemanyag júliusi drágulása. Egyrészt a 6*6 Taxi már júniusban meglépte az alapdíj emelését, másrészt amennyiben a költségek emelkedését át kellett terhelni a fogyasztókra, úgy azt ésszerűen az üzemanyag-függő km-díj emelésével lehetett volna megtenni. Fontos továbbá, hogy ez az érv nem teszi nem-létezővé a tényállásban ismertetett megbeszélésekre utaló bizonyítékokat. E költségtényező előre bejelentett emelése legfeljebb az alapdíj emelésének időzítését befolyásolta, de semmiképpen nem indokolja meg a díjemelés egységes mértékét.

Versenykorlátozó cél vagy hatás

  • 65.

    A vállalkozók nagy részének átfogó, stratégiai célja a nyugati mintáknak megfelelő fix, egységes tarifa kialakítása, illetve a fővárosi önkormányzat rendeletében meghatározott szinthez való felzárkózás volt. E startégia cél elérését szolgálta az egyeztetett alapdíjemelés.

  • 66.

    A Tpvt. 11. § (1) bekezdése külön, méghozzá első helyen nevesíti az árra vonatkozó megállapodások tilalmát. A minimum árak meghatározása azzal a versenyre nézve káros következménnyel jár, hogy a hatékonyabb vállalkozások ezen előnyüket nem tudják a kevésbé hatékonyakkal szemben a piacon érvényre juttatni. Ezzel egyrészt károsodik a versenyfolyamat, a kevésbé hatékony vállalkozás is képes piacon maradni, a hatékony vállalkozó pedig a versenykörülmények között kialakulónál nagyobb javadalmazást kap. Másfelől a fogyasztót is közvetlenül hátrány éri, mivel magasabb árat kell a jövőben ugyanazért a szolgáltatásért fizetnie.

  • 67.

    A Versenytanács az irati bizonyítékok alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a megállapodás/összehangolt magatartás nemcsak a versenykorlátozó célú volt, hanem ilyen hatással is járt. A versenykorlátozó hatás jelentősnek mondható, mivel az adott földrajzi piac - Budapest területén taxi szolgáltatást szervezése és nyújtása - kb. 3/4-ét lefedő jelentős piaci szereplőket érintette. Igaz ugyanakkor, hogy az akarategyezség nem a tarifa minden egyes elemének pontos egyeztetésére terjedt ki, így bizonyos díjkülönbség és verseny megmaradt a vállalkozások között. Az alapdíj azonban közvetett módon befolyásolja a többi díjelem nagyságát, továbbá - mint az egyik eljárás alá vont elismerte - pszichikus jelentőséggel is bír, mivel a taxiba ülő először ezt a számot látja meg.

A rendelet értékelése

  • 68.

    A fővárosi rendelet azt a díjszintet határozza meg, amely fölé a taxis vállalkozások nem mehetnek. Nem zárja ki az árversenyt, hanem a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében egy - meglehetősen magas - határt szab a taxisok által szabadon kialakított áraknak. A rendelet nem ír elő semmilyen magatartást, kötelező árszintet - az abban rögzített maximumok alatt. A jogszabály így kellő nagyságú - sőt, deklarált céljához képest talán túlzottan is nagy - teret hagyott a piaci szereplők árdöntéseinek. Következésképpen nem lehet azt állítani, hogy az állam, illetve az önkormányzat aktusa eleve kizárta volna, fölöslegessé tette volna a vállalkozások közötti ármegállapodást. A díjplafonok alatti, vagy azt éppen elérő díjmérték egyeztetett alkalmazása nem esik ki a Tpvt. hatósugara alól. A hatóságilag maximalizált ár alatti ár alkalmazása a Versenytanács gyakorlata szerint nem minősülhet a Tpvt. 21. §-t (gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma) sértő túlzottan magas árnak, ami azonban nem zárja ki a hatósági szint alatti egyeztetett áremelés Tpvt. 11. §-ba ütközését.

  • 69.

    Megjegyzendő továbbá, hogy nem foszt meg egy magatartást versenyellenes mivoltától az, hogy a vállalkozások jogszabály változás elérése érdekében egyeztetik érdekeiket, piaci magatartásukat. A rendelet tehát nem képezheti akadályát a versenytörvény alkalmazásának, annak a piaci szereplőkre gyakorolt hatását a bírságkiszabás során indokolt figyelembe venni.

Egyedi vagy csoportos mentesség

  • 70.

    Az eljárás tárgyát képező versenykorlátozásra alkalmazható csoportmentesülési kormányrendelet nem létezik.

  • 71.

    A Tpvt. 17. § (1) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal egyedi kérelem alapján hozott határozattal mentesíti a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodást, ha

    • a)

      az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;

    • b)

      a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut;

    • c)

      a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és

    • d)

      nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

  • 72.

    Az eljárás alá vontak közül a City Taxi Szövetkezet, a Taxi 2000 Kft. és a Főtaxi Rt. védekezésükben másodlagosan kérték a kifogásolt magatartás egyedi mentesítését. Érvelésükben azonban a fix tarifa és a hatósági szabályozásból egységesen eredő előnyöket hangsúlyozták, nem pedig a vizsgált versenykorlátozó magatartás pozitívumait emelték ki.

  • 73.

    Az árversenyt korlátozó összehangolt magatartás nem jár olyan bizonyítható gazdasági előnnyel, ami indokolttá tenné a tilalom alóli átmeneti mentesítést. Az egységesen magasabb szintre emelt árnak nem következménye a szolgáltatás minőségének javulása. A kifogásolt magatartás egyedül az eljárás alá vont vállalkozásoknak, illetve a taxisoknak előnyös, a fogyasztó nem jut előnyhöz - sőt, károsodik. Mivel a 17. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek együttesen kell fennállniuk, közülük egy nem teljesülése esetében nem szükséges kitérni a többi feltétel fennállására.

  • 74.

    Több eljárás alá vont is hivatkozott arra a kb. tíz évvel ezelőtti, hasonló esetre, amikor a GVH fellépését követőn a Fővárosi Bíróság egyedi mentesítésben részesítette a taxis vállalkozásokat. A Versenytanács azonban úgy véli, hogy nemcsak az akkori piaci körülmények különböznek jelentősen a maitól - mint ahogy ezt a Rádió Taxi a tárgyaláson el is ismerte -, hanem a mentességre vonatkozó törvényi szabályok is eltérőek, így az akkori végkövetkeztetések nem alkalmazhatók automatikusan a jelen ügy elbírálásában.

III.

A jogsértés szankciói

  • 75.

    A Tpvt. 77. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács - egyebek mellett -

    • -

      megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését,

    • -

      elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését,

    • -

      megtilthatja a törvénybe ütköző magatartás további folytatását.

  • 76.

    A Tpvt. 78. § szerint az eljáró versenytanács - az előbbieken túlmenően - bírságot szabhat ki a Tpvt. megsértőivel szemben. A bírság összege nem lehet több a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének 10 %-ánál. A Tpvt. 78. § (2) bekezdése példálódzó felsorolását adja a bírság összegének mérlegelésekor alkalmazható szempontoknak.

  • 77.

    A Versenytanács jelen esetben a következőképpen súlyozta a törvény szerinti bírságkiszabási szempontokat. Szem előtt tartotta, hogy a kiszabandó bírságnak egyrészt arányosnak kell lennie az elkövetett jogsértéssel, másrészt szükséges elrettentő erőt is kell hordoznia.

  • 78.

    Elsőként azt kell rögzíteni, hogy az ármegállapodás a legsúlyosabb versenykorlátozások közé tartozik, különösen olyan piacon, ahol az árversenynek van kiemelt jelentősége. Egyes eljárás alá vontak állításával ellentétben a Versenytanács úgy véli, hogy a díjak alakulása nem közömbös a fuvarszervezők számára: minél magasabb a díj, ők is annál magasabb havi díjat kérhetnek a hozzájuk tartozó taxis vállalkozóktól. A díj jelentőségét mutatja az is, hogy számos egyeztetést folytattak egymás között a tarifák mértékének, jellegének alakulása tárgyában.

  • 79.

    A jogsértés súlyát némileg mérsékli ugyanakkor, hogy az alapdíjak egységes megemelése ellenére a végső árban mutatkozik eltérés, így az árverseny nem került teljes kizárásra.

  • 80.

    Az összehangolt magatartásnak nem csupán célja volt a verseny korlátozása, hanem az áremelésekkel meg is valósították azt. A versenyellenes hatás a földrajzi piac túlnyomó részét érintette, a jogsértők között szerepelt valamennyi taxis utazásszervező társaság. A tényleges versenyhatás mégsem mondható jelentősnek, mivel egy átlagos taxi számlának kb. ötöd-hatod részét teszi ki az alapdíj. A szolgáltatást a Versenytanács nem tekinti kiemelt fontosságúnak, nincs hatás más árupiacokra sem, így ezeket nem vette figyelembe súlyosbító szempontként.

  • 81.

    A magatartás felróhatósága súlyosbító körülményként értékelhető, tisztában voltak a díjak versenyben játszott fontosságával, szándékuk nem csupán az alapdíjak egységes emelésére, hanem végső díj emelésére, végső soron a fix tarifa kialakítására, vagy legalábbis a rendeletben foglalt szintek elérésére terjedt ki. Tisztában voltak vele, hogy magatartásuk versenykorlátozó, de ezt nem negatív, hanem számukra, a szakma, illetve a fogyasztók számára pozitív jelenségként értékelték. A korábbi évek versenyfelügyeleti eljárásai alapján tudniuk kellett, hogy magatartásuk versenytörvényt sértő. Ha abban gondolkodtak volna, hogy versenykorlátozó magatartásuk egyéb pozitív hozadékaira tekintettel mentesül a tilalom alól, akkor a Tpvt. előírásai szerint a GVH-hoz kellett volna fordulniuk a tilalom alóli egyedi mentesítésért.

  • 82.

    Valamennyi vállalkozás esetében jelentős enyhítő körülményként értékelte a Versenytanács a díjak szerkezetét kijelölő és azok összegét maximalizáló önkormányzati rendelet létezését. Ez valóban kelthetett olyan képzetet a társaságokban, hogy ezt az árszintet jogszerűen érhetik el, csupán az ezt meghaladó díj esetében kell szankciótól tartaniuk.

  • 83.

    A Versenytanács indokoltnak látta a többiekhez képest relatíve magasabb bírságot kiszabni a City Taxira, a Főtaxira és a Buda Taxira, mivel a 2002. évi díjemelést megelőző megbeszélések megszervezésében aktív-vezető szerepet vállaltak.

  • 84.

    Megjegyzendő, hogy a nominálisan eltérő bírságok egymáshoz képest sem minősülnek aránytalannak. Éppen ellenkezőleg, az érintett piaci forgalom alapul vételével biztosítható az, hogy ugyanazért a magatartásért ugyanolyan súlyú bírságot kapjanak az eljárás alá vontak: ez egy kisebb méretű vállalkozásnál kisebb, egy nagyobb forgalmú vállalkozásnál nagyobb forint összegű bírságot eredményez. A kiszabott bírságok egységesen a forgalom 1.5%-át, az aktívabb szerepet betöltők esetében 1.8%-át teszik ki. A bírságok egymáshoz képest a foglalkoztatott taxisok számát alapul véve is arányosnak mondhatók.

IV.

Eljárási kérdések

  • 85.

    A City Taxi, Taxi 2000 és Főtaxi előzetes álláspontra írott véleményükben kifogásolták, hogy bírói engedély nélkül került sor a 65/A § szerinti vizsgálati cselekményre. E kifogás eljárási jellegű kifogásként nem értékelhető, ekként azonban nem bírálható el megkésettsége folytán, mert a Tpvt. 81. § szerint az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát az intézkedéstől számított három napon belül kifogásolhatja. Ettől függetlenül, a Versenytanács, tekintettel a kifogás tárgyává tett vizsgálati cselekmény bizonyításban betöltött fontos szerepére, hivatalból kötelességének tartja a vizsgáló intézkedésének jogszerűségét értékelni. Az iratok alapján egyértelmű, hogy a hivatkozott helyszíni szemlére nem a Tpvt. 65/A. §, hanem a 65. § alapján került sor, amelyhez a törvény nem ír elő előzetes bírói engedélyt. Következésképpen a helyszíni szemle során beszerzett bizonyítékok törvényes módon kerültek a GVH birtokába, azok az eljárás során felhasználhatók voltak.

  • 86.

    A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2003. április 19.


Jegyzetek

  • :: d1e424

    A rendeletet módosította a 17/2000. (IV.27.) Főv. Kgy. rendelet és a 35/2000. (VII.21.) Főv. Kgy. rendelet.