Vj-36/2002/20

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Matáv Kábeltelevízió Kft. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

  • 1)

    A Gazdasági Versenyhivatal a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Matáv Kábeltelevízió Kft. (a továbbiakban: MkTV) szegedi szolgáltatási területén 2002. januárjától a szolgáltatási díjainak emelésével, illetve az egyes programcsomagok összetételének megváltoztatásával gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg.

II.

A tényállás

  • 2)

    Az MkTV Szeged város 70.100 lakásából 40.500-ban biztosít kábeltelevíziós szolgáltatást.

  • 3)

    Az MkTV Szegeden három különböző programcsomagot szolgáltat az előfizetők részére, melyek közül

    • -

      az I. (kedvezményes) programcsomag 7;

    • -

      a II. (alap) programcsomag 32; míg

    • -

      a III. (extra) programcsomag 42

különböző televízió műsor vételét biztosítja, olymódon, hogy a kisebb műsorszámú programcsomag valamennyi műsora szerepel a magasabb műsorszámú programcsomagban.

  • 4)

    Az MkTV Szegeden 2002. január 1-jén - a programcsomagok összetételének változtatása mellett - emelte előfizetési díjait.

    • 1.

      Az egyes programcsomagok díjai 2002. január 1-jén az 1. táblázat szerinti mértékben változtak.

      1. táblázat

      Az MkTV által Szegeden érvényesített nettó előfizetési díjak

Programcsomag

Előfizetési díj (Ft/fő/hó)

Díjváltozás
(%)

2001.

2002.

I. Kedvezményes

402

446

+10,9

II. Alap

1402

1696

+20,9

III. Extra

2187

2669

+22,0

    • 2.

      A programcsomagok összetétele 2002. január 1-jén - változatlan műsorszám mellett - a 2. táblázat szerint változott.

      2. táblázat

      Az egyes programcsomagok összetételének változása
      2002. január 1-jén

Programcsomag

Kikerülő

Bekerülő

Műsorok

I. Kedvezményes

Újvidék TV

Jugo TV

II. Alap

Újvidék TV

Muzzik

III. Extra

Újvidék TV
Travel Chanel

Filmmúzeum
Hallmark

Megjegyzés: az Újvidék TV a vétel ellehetetlenülése miatt került
ki a programcsomagokból

  • 5)

    2002. március 1-jétől az MkTV a II. és a III. programcsomagban a Rai Uno helyett a Sport 1 műsort szolgáltatja.

  • 6)

    Az MkTV az általa szolgáltatott műsorok után előfizetőnként szerzői- és műsordíjat (továbbiakban együtt: műsorköltség) fizet. A műsorköltségek időbeli változását a 3. táblázat mutatja be.

    A programcsomagok összetétele 2002. január 1-jén - változatlan műsorszám mellett - a 2. táblázat szerint változott.

    3. táblázat

    Az MkTV által fizetett műsorköltségek (Ft/előfizető/hó)

Programcsomag

2001.

2002. I. l.

2002. III. 1.

I. Kedvezményes

9

6

6

II. Alap

256

315

425

III. Extra

604

747

857

  • 7)

    A műsorköltségek változása egyrészt a műsorszolgáltatók által érvényesített díjemelésből, másrészt a műsorstruktúra változásából (lásd 4.2. pont) adódott. A megszűnő, az új, valamint az alacsonyabb programcsomagba átkerülő műsorok műsorköltsége az alábbiak szerint alakult:

    • -

      Újvidék TV (megszűnő): 2,00 Ft/fő/hó

    • -

      Travel Chanel (megszünő): 23,00 Ft/fő/hó

    • -

      Rai Uno (megszűnő): 6,29 Ft/fő/hó

    • -

      Jugo TV (I. programcsomagba kerülő): 2,07 Ft/fő/hó

    • -

      Muzzik (II. programcsomagba kerülő): 22,28 Ft/fő/hó

    • -

      Filmmúzeum (új): 26,08 Ft/fő/hó

    • -

      Hallmark (új): 56,25 Ft/fő/hó

    • -

      Sport1 (új): 116,08 Ft/fő/hó

  • 8)

    Szeged területén az MkTV mellett további három vállalkozás nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást. Ezek közül a Szélmalom Kft. (2700 előfizető) és Szentmihályi KTV Bt. (1100 előfizető) szolgáltatási területe nem érintkezik az MkTV szolgáltatási területével, míg a Telin Kft. (5800 előfizető) szolgáltatási területe az MkTV szolgáltatási területén belül helyezkedik el. Új kábeltelevíziós vállalkozás piacra lépése engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályba. A hálózat kialakításának jelentős beruházási költségei és az állandó költségek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért azon a földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, a piacra lépés gazdasági szempontból korlátozott.

  • 9)

    Szegeden a kábeltelevíziós szolgáltatáson kívül az alábbi lehetőségek vannak televíziós programok vételére:

    • -

      tető (szoba) antenna,

    • -

      műholdvevő,

    • -

      UPC-direct,

    • -

      illetve azok bármilyen kombinációja.

  • 10)

    Tető (szoba) antennával az MkTV által szolgáltatott programok közül az M1, a TV2 és az RTL Klub fogható.

  • 11)

    A UPC Direct több, mint száz műsort tartalmazó programcsomagot szolgáltat 3672 forint nettó (25 százalék ÁFA mellett 4590 bruttó) előfizetési díjjal, amelyet az adott háztartásban külön-külön üzemeltetni kívánt valamennyi készülék után fizetni kell. Emellett egyszeri költségként jelentkezik a 8000 forintos csatlakozási díj, továbbá készülékenként a 20.000 forintos beltéri egység letéti díj. A programcsomag az MkTV által a III. programcsomagban szolgáltatott külföldi műsorok gyakorlatilag teljes körét tartalmazza, nem tartalmazza azonban

    • -

      az M1, a TV2 és az RTL Klub programot, amelyek így csak kapcsolódó tetőantennával foghatók, továbbá

    • -

      a külön díjazás (nettó 2360, bruttó 2950 forint) mellett szolgáltatott Sport1 csatornát.

  • 12)

    Az MkTV által szolgáltatott II. és III. programcsomagban meglévő műsorok három műhold (Astra, Amos, Hotbird) egyidejű vételét, továbbá tetőantennát (M1, TV2, RTL Klub) tesznek szükségessé, azzal azonban, hogy a - folyamatosan növekvő számú - kódolt műsorok (Spektrum, National Geographic, Romantika, Muzzik, stb.) vételére nincs mód. A három műholdvevőből és tetőantennából álló rendszer kialakításához szükséges technikai eszközök (parabola tükrök, vevőfejek, beltéri egységek, tetőantenna) és a szerelés költségei együttesen százezer forint körüli összeget tesznek ki, azzal azonban, hogy a beltéri egységből annyi szükséges, ahány televízió készüléket külön-külön üzemeltetni kíván az adott háztartás.

III.

A vizsgálati indítvány

  • 13)

    A vizsgáló az MkTV Szegeden 2002. év során érvényesített díjai ellenőrzésére számításokat végzett. Az ún. számított ár meghatározásakor a műsorköltségeket tényleges értékükön vette figyelembe, míg a további költségek és a nyereség tekintetében azok 2001. évi összegének a 2001. évi tényleges fogyasztói áremelkedéssel (9,2 százalék) növelt értékével számolt. A számítások eredményeit a 4. táblázat mutatja be.

    4. táblázat

    A számított és a tényleges nettó díjak eltérései

Megnevezés

II. programcsomag

III. programcsomag

1. Tényleges nettó díj (2002.01.01-tól)

1696

2669

2. Számított nettó díj (2002.01.01-től)

1566

2416

3. Számított nettó díj (2002.03.01-től)

1676

2526

4. Eltérés (1-2)

+130 (+8,3 %)

+253 (+10,4 %)

5. Eltérés (1-3)

+ 20 (+1,2 %)

+143 (+5,7 %)

  • 14)

    A számítások alapján a vizsgáló a Tpvt. 71. § szerinti jelentésben indítványozta annak megállapítását, hogy a II. és III. programcsomag 2002. január 1-jétől érvényesített díjai a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően túlzottan magasak.

  • 15)

    A programcsomagok átalakítása tekintetében szintén indítványozta a jogsértés megállapítását, mert az MkTV az átalakítást megelőzően nem kérte ki az előfizetők véleményét.

IV.

A Versenytanács előzetes álláspontja

  • 16)

    A Tpvt. 73. § szerinti előzetes álláspontjában a Versenytanács azt közölte az MkTV-vel, hogy:

    • a)

      a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző, túlzottan magas díjnak minősíti az MkTV által 2002. január 1. és március 1. között a II. és III. programcsomag tekintetében érvényesített díjakat, mert ezek a díjak azon költségekkel állnak összhangban, amelyek már magukban foglalják a Sport1 csatornához kapcsolódó műsorköltségeket is, miközben ezen időszakban az MkTV a Sport1 csatornát még nem biztosította az előfizetők részére,

    • b)

      a programcsomagok átalakítása esetében (a jelen határozat 34-47. pontjaiban is kifejtettek alapján) az eljárás megszüntetését tervezi.

V.

Az MkTV álláspontja

  • 17)

    Az MkTV vitatta gazdasági erőfölényes helyzetét, hivatkozva

    • -

      egyrészt a UPC Direct szolgáltatásra, mint helyettesítő árura;

    • -

      másrészt a szolgáltatási területét átfedő párhuzamos kábeltelevíziós hálózatra, kiemelve, hogy az azt üzemeltető vállalkozás a hálózat jelentős bővítésére készül.

  • 18)

    A díjak tekintetében vitatta azon számítási módszer létjogosultságát, mely szerint a díj műsorköltség feletti része kizárólag a fogyasztói áremelkedés mértékében növekedhet. Ezzel szembe állította saját 2002.évre vonatkozó díjszámítását, melyben:

    • a)

      a műsorköltségeket tényleges mértékükben vette figyelembe;

    • b)

      bérköltségként, annak előző évi összegének a fogyasztói árindex + 2 %-kal növelt értékével számolt;

    • c)

      amortizációként a 2002. évre tervezett összeget vette figyelembe;

    • d)

      a további költségek esetében azok előző évi összegének a termelői árindexszel növelt értékével számolt;

    • e)

      a b-d) pontok szerint számított értékek egy előfizetőre jutó összegét növelte az adott programcsomagba tartozó műsorok számának előző évhez képest bekövetkezett növekedésének arányában;

    • f)

      az egyes programcsomagok díjait az a) és e) pontokban számított költségek összegének 11,1 százalékával - mint nyereséggel - növelt értékben határozta meg.

  • 19)

    Az MkTV által a 18) pontban leírt módon elvégzett számítással az alkalmazandó nettó díj:

    • -

      az I. programcsomag esetében 1512 (a számítás pontos elvégzése esetén 1867);

    • -

      a II. programcsomag esetében 3418;

    • -

      a III. programcsomag esetében 2689

forintra adódott, melyeknél ténylegesen alacsonyabb díjakat alkalmazott, mire tekintettel - álláspontja szerint - díjai nem lehetnek túlzottan magasak.

  • 20)

    A 2002. január 1. és március 1. között érvényesített díjai tekintetében hivatkozott arra, hogy - előrehaladott tárgyalásai alapján - tudta, hogy március 1-jével módja lesz a Sport1 műsor szolgáltatására. Ezért a kétszeri díjemelés elkerülése érdekében a januári díjak meghatározásakor számolt a Sport1 csatorna március 1-től történő bevezetésével, és a Sport1 csatorna tíz havi műsorköltségének tizenkét hónapra elosztott összegét (116,08 x 10 : 12= 96,7) vette figyelembe. Ez viszont azt jelenti, hogy 2002. év egészére nézve a II. és III. programcsomag - általa egyébként vitatott - 13) pont szerinti számított díjai csak csekély mértékben (nem egész 20 forinttal) lennének alacsonyabbak a vizsgáló által számított díjaknál, amihez képest a vizsgáló és az előzetes álláspont szerint sem tekinthetők túlzottan magasnak a díjak a Sport1 2002. március 1-jei bevezetése után.

VI.

A jogi értékelés

A gazdasági erőfölény

  • 21)

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdés értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy tekintettel kellene lennie versenytársainak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése szerint a gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell - egyebek mellett - az érintett piacra való belépés feltételeit, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, továbbá az érintett piac szerkezetét és a piaci részesedések arányát.

  • 22)

    A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut, mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekinthető, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.

  • 23)

    A Versenytanács álláspontja szerint a kábeltelevíziós szolgáltatásának az egyéb műsorvételi lehetőségek (tető- vagy szobaantenna, műholdvevő, UPC Direct, illetve ezek bármilyen kombinációja,) - a felhasználási cél azonossága ellenére - nem ésszerű helyettesítői, mert

    • -

      a tető (szoba) antenna csak minimális programválasztékot képes biztosítani a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz képest;

    • -

      a UPC Direct a tetőantennával történő kombináció esetén képes ugyan a kábeltelevíziós szolgáltatással azonos programválasztékot biztosítani, annak havi előfizetési díja azonban egyrészt lényegesen magasabb, mint a kábeltelevíziós szolgáltatásé, másrészt valamennyi, a háztartásban üzemeltetett készülék után fizetni kell;

    • -

      a műholdvevő(k) és a tetőantenna kombinációja egyrészt nem képes biztosítani a kábeltelevízió által nyújtott teljes műsor választékot (kódolt műsorok), másrészt az azt megközelítő programválaszték is csak bonyolult technikai megoldások és jelentős egyszeri beruházási költség mellett valósítható meg.

  • 24)

    Mindezek alapján a Versenytanács érintett árupiacként (ésszerű helyettesítő áru hiányában) a kábeltelevíziós szolgáltatást tekintette. Az érintett földrajzi piacnak pedig - tekintettel arra, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött - az MkTV szegedi szolgáltatási területe minősül.

  • 25)

    A 23-24) pont szerint meghatározott érintett piacon

    • -

      mivel az MkTV működési körzetével (részben) érintkező földrajzi területen elhelyezkedő másik kábeltelevíziós vállalkozás az MkTV előfizetőinek a vizsgált időszakban csak kisebb hányada (alig több, mint 10 százaléka) számára jelentett alternatívát, s így nem volt képes érdemben befolyást gyakorolni az MkTV piaci magatartására; továbbá

    • -

      a piacralépési korlátokra tekintettel (lásd 8. pont) a lehetséges verseny hatásával sem kellett számolnia

az MkTV Szegeden a Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált időszakban gazdasági erőfölényes helyzetben volt.

A szolgáltatási díjak

  • 26)

    A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló haszon ("tisztességes nyereség") összegét.

  • 27)

    A díj mértéke mellett gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet az ár kialakításának és érvényesítésének módja is. A Versenytanács eddigi gyakorlata szerint az előfizetők által megismerhető és ellenőrizhető számításokkal alá nem támasztott (önkényes) áremelésre alapot adó Általános Szerződési Feltételek a Tpvt. 21. § a) pontja szerinti indokolatlan előny kikötésnek minősülnek (Vj-10/2001.). Ezzel azonban a Versenytanács a jelen eljárásban nem foglalkozott, mert a jelen eljárásnak nem volt tárgya az MkTV Általános Szerződési Feltételeinek versenyjogi értékelése, azt Gazdasági Versenyhivatal külön eljárásban vizsgálta és értékelte (Vj-11/2002.).

  • 28)

    A díjak értékelésekor a Versenytanács elsőként az MkTV által a díjak alátámasztására végzett költségszámításokat (lásd 18. pont) vizsgálta. Azokat azonban a díjak Tpvt. 21. § a) pontja szerinti megítéléséhez nem tartotta alkalmasnak, mert azok nem a vizsgálat tárgyát képező szegedi hálózatra, hanem az MkTV egészére jellemző költségviszonyokat tükrözik.

  • 29)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a 28) pont szerinti gyakorlati problémán túlmenően az MkTV díjszámítása több elvileg elfogadhatatlan megoldást is tartalmaz.

    • 1.

      Nincs semmiféle gazdasági indoka annak, hogy az MkTV számításaiban az előző évi - a műsorköltségen felüli - költségeket a programcsomagban foglalt programok számának emelkedése arányában növeli (a megoldás ellentmondásosságát jelzi, hogy az MkTV magasabb díjat számított a II. programcsomagra, mint a III.-ra).

    • 2.

      A költségek (díj) arányában képződő (felszámított) nyereség közgazdasági szempontból torz mutató. A nyereség ugyanis nem a költségekhez, hanem az adott tevékenység végzése érdekében eszközölt befektetéshez kötődik. Kizárólag a befektetésre jutó nyereség vethető össze reálisan az adott időszakban érvényesülő befektetési kamatlábbal, illetve a hasonló kockázatú szakmák befektetés arányos nyereségével (profitráta).

  • 30)

    Az a körülmény, hogy az MkTV-nek az eljárás során benyújtott dokumentumai és számításai csak a költségelemek egy részére nézve (műsorköltségek) tekinthetők megalapozottnak, azzal jár, hogy a számítással (kellően) alá nem támasztott költségek és a nyereség tekintetében - a Versenytanács kialakult gyakorlata szerint - legfeljebb azoknak az infláció mértékével növelt előző időszaki értéke minősül indokoltnak. Ezért a Versenytanács a díjak megítélésénél a vizsgáló által készített - az előzőekben foglaltakkal összhangban álló - számított díjakból indult. Elfogadva azonban az MkTV-nek a díjak kétszeri emelésének elkerülésére vonatkozó álláspontját, nem vizsgálta külön-külön a 2002. január 1. és március 1. közötti és a március 1-je utáni időszakot, hanem 2002. év egészét tekintve vizsgálta a díjakat.

  • 31)

    Az előzőeknek megfelelően a Versenytanács azzal a számolt, hogy a Sport1 csatorna előfizetőnkénti havi műsorköltsége 2002. évben átlagosan 96,7 forint volt, ami alapján a számított és a tényleges nettó díjak az 5. táblázatban foglaltak szerint alakultak.

    5. táblázat

    A számított és a tényleges nettó díjak eltérései
    2002. év egészére számítva

Megnevezés

II. programcsomag

III. programcsomag

1. Tényleges nettó díj

1696

2669

2. Számított nettó díj

1658

2508

3. Eltérés (2.-1.)

+38 (2,3 %)

+161 (6,4 %)

  • 32)

    A tényleges és a számított díj közötti eltérés azt jelzi, hogy az MkTV díjait a költségei növekedése által indokoltnál nagyobb mértékben emelte. A Versenytanács azonban a 2,3 százalékos (II. programcsomag) és a 6,4 százalékos (III. programcsomag) eltérést - figyelembe véve azt is, hogy az MkTV 2001. évben veszteséges volt - nem ítélte olyan mértékűnek, amely a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően túlzottan magas díjakat eredményezett volna. Ezért az MkTV Szegeden 2002. évben érvényesített díjai vonatkozásában az eljárás megszüntette.

  • 33)

    Az előzőekkel összefüggésben a Versenytanács megjegyzi, hogy osztja az MkTV álláspontját atekintetben, hogy a műsorköltségen felüli további költségek nem feltétlenül (sőt: valószínűleg nem) a fogyasztói áremelkedés (infláció) mértékében növekednek, továbbá az sem zárható ki, hogy további befektetései alapján nyeresége is nagyobb mértékben növekedhet, mint az infláció (természetesen az, az érintett vállalkozások által értelemszerűen nem hangsúlyozott helyzet is előállhat, hogy a díjak már az előző évben is túlzottan magasak voltak, mely helyzetet az inflációs számítás konzerválja). Mindezek alapján a Versenytanács az infláción alapuló díjmegítélést "kényszer-megoldás"-ként alkalmazza abból adódóan, hogy a kábeltelevíziós vállalkozások nem rendelkeznek megfelelő számításokkal díjaik megalapozásához. Az előzőekre tekintettel a Versenytanács - a 29. pontban rögzített fenntartásai ellenére - nagy megelégedéssel nyugtázta, hogy az MkTV törekszik arra, hogy költségszámításokat végezzen díjai megalapozása érdekében. Az érvényesített díjat megalapozó számítások (kalkuláció) készítését ugyan jogszabály nem írja elő a kábeltelevíziós vállalkozások részére, azt azonban saját érdekükben célszerű elkészíteni, már csak azért is, mert egy esetleges versenyfelügyeleti eljárásban - feltéve, hogy a kalkuláció összhangban áll a 26. pontban rögzítettekkel - megfelelő védekezés alapot adhat a vállalkozás részére a túlzottan magas ár megállapításával szemben.

A programcsomagok összetétele

  • 34)

    A kábeltelevíziós szolgáltatók a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Médiatörvény) 120. § (1) bekezdése értelmében a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsomagokat alakíthatnak ki. A műsorcsomagok kialakításának módjával, illetve kötelező tartalmával kapcsolatban a Médiatörvény 117. § (1) bekezdésében írt rendelkezésen (mely szerint a szolgáltatók a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát kötelesek alapszolgáltatásként elosztani), illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen (miszerint a műsorelosztókat szerződéskötési kötelezettség terheli a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára) túl nincs további kötelező rendelkezés.

  • 35)

    Az előzőek szerinti szabályozás értelemszerűen nem zárja ki ugyanakkor, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja a programcsomagok összetételét - mint az áru értékesítésével összefüggő piaci magatartást - abból a szempontból, hogy az sérti-e a Tpvt. rendelkezéseit.

  • 36)

    A programcsomag kialakítás (változtatás) versenyjogi értékelésékor:

    • -

      egyrészt figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelenleg kialakult piaci szokások szerint a kábeltelevíziós vállalkozások az egyes televíziós műsorokat programcsomagokban kínálják, és ezért a fogyasztók számára jelentőséggel bír, hogy egy adott programcsomagban milyen konkrét programok jelennek meg,

    • -

      másrészt viszont tekintettel kell lenni arra is, hogy a fogyasztói igények heterogének, s így az egyes előfizetői csoportok (sőt az előfizető családok egyes tagjai) más-más programokat preferálnak, s a szolgáltatóknak ezen differenciált igényeket figyelembevéve kell műsorkínálatukat kialakítani.

  • 37)

    Mindezek alapján a Versenytanács vizsgálhatja azt, hogy az MkTV milyen módon kapcsolja össze az egyes programokat programcsomagokká, nevezetesen azt, hogy a programcsomagok kialakítása, illetve átalakítása önkényesen vagy a fogyasztók igényeihez igazodóan történik-e. Mindez értelemszerűen nem jelenti azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal olymértékben beleszólhatna a kábeltelevíziós vállalkozások üzletpolitikájába, hogy meghatározza a programcsomagok összetételét. Az azonban vizsgálható, hogy a vállalkozás milyen módon veszi figyelembe az előfizetőknek az egyes műsorok iránti igényeit, illetve adott konkrét műsorelhelyezés minősíthető olyannak, amely indokolatlan előnyt jelent a vállalkozásnak, illetve indokolatlanul hátrányos a fogyasztóknak.

  • 38)

    Az MkTV által 2002. év első hónapjaiban végrehajtott programcsomag változások közül az Újvidék TV elhagyása objektív okra (a vételi lehetőség megszűnése) vezethető vissza, ezért az értelemszerűen nem minősíthető jogsértőnek.

  • 39)

    A különböző programcsomagokba bekerülő három teljesen új csatorna (a Filmmúzeum, a Hallmark, a Sport1) az utóbbi egy-két évben kezdte meg működését. Mivel e három csatorna beállítása valamely programcsomagba érezhető többletköltséggel jár a fogyasztók számára, a vállalkozástól elvárható annak ismerete, hogy azok tartalma (adott esetben: film, sport) a fogyasztók mekkora hányadának érdeklődésére tarthat számot. Ha ez jelentős akkor nem csak a vállalkozás gazdasági érdekei, hanem a fogyasztók szempontjából sem lenne ésszerű megoldás, ha ezek az új műsorok nem kerülnének be legalább valamelyik programcsomagba. Az előzőekből következőleg a vállalkozásnak a Versenytanács álláspontja szerint olyan - az Általános Szerződési Feltételekben rögzített - kapcsolatot kell kialakítani előfizetőivel, hogy valamely, többletköltséggel járó műsor programcsomag(ok)ba történő felvételekor biztosítva legyen az előfizetői érdekek figyelembevételének lehetősége (például oly módon, hogy a programcsomagok átalakítása előtt megfelelő határidő mellett - igazolhatóan és az átalakítás díjkihatásaival együtt - közli az átalakításra vonatkozó elképzeléseit a fogyasztókkal, és csak az értesített előfizetők többségének tiltakozása hiányában valósítja meg a programcsomag átalakítását). Ezt azonban a Versenytanács a jelen eljárásban nem vizsgálta, mert az MkTV Általános Szerződési Feltételeinek vizsgálatára külön eljárás indult (Vj-11/2002.).

  • 40)

    Amennyiben a műsorszolgáltató vállalkozás úgy dönt, hogy valamely műsort a jövőben szolgáltatja, akkor abban is döntenie kell, hogy azt a II. vagy kizárólag a III. programcsomagban helyezi-e el. A műsorelhelyezést eddigi gyakorlatában a Versenytanács akkor minősítette jogsértőnek, ha a vállalkozás egyes kiemelkedő nézettségű, alacsony műsorköltségű műsorokat csak a legdrágább programcsomagban szolgáltatott, azok megrendelése irányába terelve a fogyasztókat, indokolatlan hátrányt okozva ezzel számukra.

  • 41)

    Az MkTV az említett három műsor közül kettőt (Hallmark, Filmmúzeum) helyezett el a legdrágább III. programcsomagban. Ezek a műsorok azonban sem kiemelkedő nézettségűnek, sem pedig alacsony műsordíjúnak nem tekinthetők, vagyis a 40) pontban említett összefüggésben III. programcsomagba való elhelyezésük nem tekinthető jogsértőnek.

  • 42)

    Ezen műsorok és a Sport1 esetében előfizetői hátrány abban is jelentkezhet, hogy az MkTV a korábbinál magasabb műsorköltségű műsorokat úgy helyezett el a programcsomagokban, hogy a magasabb költséget megjelenítette az előfizetői díjakban is. Ebben az esetben ugyanis nagy valószínűséggel vannak olyan előfizetők, akik az új műsorokat nem igénylik, s így annak ellenére kényszerülnek magasabb díjat fizetni, hogy a nyújtott többletszolgáltatás számukra nem jelent többlet használati értéket.

  • 43)

    A kizárólag a III. programcsomagba bekerülő Hallmark és Filmmúzeum együttes műsordíja 57.- forinttal haladta meg a kikerülő műsorokét. Ezt a Versenytanács - figyelembevéve azt is, hogy a III. programcsomag helyett a fogyasztók számára ésszerű választási lehetőség a lényegesen olcsóbb, de még mindig nagyszámú (32) műsort tartalmazó II. programcsomag - nem minősítette jogsértőnek.

  • 44)

    Az előzőekkel szemben a Sport1 csatorna MkTV általi szolgáltatása

    • -

      egyrészt jelentősebb (100 forint feletti) műsorköltség-többlettel jár;

    • -

      másrészt a II. programcsomagban történt elhelyezés következtében az előfizetőinek nincs reális választási lehetősége, hiszen az alternatívaként szóbajöhető I. programcsomag lényegesen szegényesebb (mindössze 7 műsort foglal magába).

  • 45)

    Az előzőekre tekintettel a Versenytanács részletesen vizsgálta, hogy a Sport1 műsor elhelyezésével az MkTV megsértette-e a Tpvt. 21. § a) pontját, mely szerint tilos az üzleti kapcsolatokban indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

  • 46)

    A Versenytanács álláspontja szerint, ha a műsorszolgáltató vállalkozás előfizetési díjait a műsorköltség-növekedést nem meghaladó mértékben emeli, akkor indokolatlan előny, sőt egyáltalán előny kikötéséről sem lehet szó. Ezzel szemben nem vitathatóan hátrányos az ilyen jellegű változás azon előfizetők számára, akik az adott műsort nem igénylik (lásd még 42. pont). Azok számára viszont, akik az adott műsort igénylik a változás nem feltétlenül jelent hátrányt (az, hogy hátrányos számukra vagy sem nyilvánvalóan függvénye a többlet előfizetési díjnak).

  • 47)

    A 46. pontban foglaltakra is tekintettel a Versenytanács kiindulva abból, hogy

    • -

      közismert tény, miszerint a különböző televíziós csatornákon közvetített sportműsorok nézettsége lényegesen meghaladja az adott csatorna átlagos nézettségét, továbbá

    • -

      a Sport1 többlet-műsordíja (109 forint) lényegesen alatta marad annak a költségnek (havi kb. 7000 forint), ami a fogyasztót akkor terhelné, ha a Sport1 műsorát más módon kívánná biztosítani (vagyis a programcsomagba való elhelyezés az azt igénylő fogyasztóknak rendkívül előnyös)

a Sport1 műsor II. programcsomagban történő elhelyezését nem minősítette hátrányos feltétel kikényszerítésének.

  • 48)

    Mindezek alapján a Versenytanács nem minősítette jogsértőnek a 2002. január 1-jei és március 1-jei programcsomag változtatásokat, s az eljárást is etekintetben megszüntette.

  • 49)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a programcsomagok és a díjak versenyjogi megítélése szoros összefüggésben áll egymással. Egyrészt, ha a programcsomag változtatás nem jogsértő, az egyben azt is jelenti, hogy az abból fakadó műsorköltség növekedés gazdaságilag indokoltnak minősül a díjak megítélésekor. Másrészt viszont a díjemelkedésnek a programváltozásból fakadó műsorköltség növekedés feletti része a díj megítélése kapcsán kerül értékelésre.

VII.

Eljárási kérdések

  • 50)

    Az MkTV jogorvoslati joga a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. december 3.