Az erről az oldalról letölthető űrlap a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) alapján, a jelentős piaci erővel, vevői erővel történő visszaélést elkövető vállalkozás magatartásainak bejelentésére szolgál és 2018. január 1-jétől alkalmazandó. A jelentős piaci erő a gazdasági hatalom egy speciális fajtája. Megléte a gazdasági erőfölényhez hasonlóan nem verseny- és jogsértő, csak a vele való visszaélés minősíthető sérelmesnek. A Kertv. kimondja, hogy a beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos. E visszaélésekkel kapcsolatos, a Kertv. anyagi jogi rendelkezésein alapuló felügyelet egy részét a GVH látja el.

A Kertv. meghatározza továbbá a jelentős piaci erővel való visszaélés eseteit, valamint a jelentős piaci erő fennállásának megállapításához szükséges feltételeket. A GVH a jelentős piaci erővel történő visszaéléssel kapcsolatos eljárásai során a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezéseket alkalmazza.

Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy a bejelentett vállalkozás nem csak jelentős piaci erejével élt vissza, hanem egyéb versenyjogi jogsértést is elkövetett, és e magatartás tekintetében is bejelentést kíván tenni, akkor azt nem ezen az űrlapon, hanem a vonatkozó tematikus űrlap megfelelő kitöltésével kell megtennie.

A Kertv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján a beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos. A Kertv. 7. § (2) szerint visszaélésnek minősül különösen:

a) a beszállító indokolatlan megkülönböztetése;

b) a beszállító értékesítési lehetőséghez való hozzáférésének indokolatlan korlátozása;

c) a tisztességtelen, a kereskedő számára egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben, különösen a kereskedő üzleti érdekeit is szolgáló - így raktározási, reklámozási, marketing és más - költségek aránytalan áthárítása a beszállítóra;

d) a szerződéses feltételek beszállító hátrányára történő indokolatlan utólagos megváltoztatása, illetve ilyen lehetőség kikötése a kereskedő részéről;

e) a beszállítónak a kereskedővel, illetve más kereskedővel kialakítandó üzleti kapcsolataira vonatkozó indokolatlan feltételek előírása, különösen a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése, ennek visszamenőleges érvényesítése, illetve annak előírása, hogy azonos időszakra adott termékre csak az adott kereskedőnek biztosítson akciót, valamint a kereskedő védjegyével vagy márkanevén árusított termék gyártásának előírása a beszállító számára a beszállító bármely termékének forgalmazása érdekében;

f) a különféle - különösen a kereskedő beszállítóinak listájára vagy árukészletébe való bekerülésért, más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendő - díjak egyoldalú felszámítása a beszállítónak;

g) a szerződés felbontásával való fenyegetés, az egyoldalú előnyt jelentő szerződéskötési feltételek kikényszerítése érdekében;

h) harmadik személy beszállítók vagy a kereskedő saját külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rákényszerítése a beszállítókra;

i) ha a termék nem a kereskedő tulajdona, a szerződésben megállapított számlázott átadási ár alatt meghatározott eladási ár alkalmazása, ide nem értve a minőséghibás termék értékesítése vagy a minőségmegőrzési határidő lejártát hét nappal megelőző kiárusítás során alkalmazott ár, továbbá a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott bevezető ár, valamint a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott szezonvégi, illetve típus- és profilváltással vagy az üzlet végleges bezárásával kapcsolatos készletkiárusítási ár alkalmazását.

A Kertv. 7. §-ának (3) bekezdése szerint a jelentős piaci erő fennáll a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét, közös beszerzés esetén pedig a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összességét – kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele (a továbbiakban: konszolidált nettó árbevétel) meghaladja a 100 milliárd forintot.

A Kertv. 7. §-ának (4) bekezdése szerint a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is fennáll a kereskedő jelentős piaci ereje, ha a piac struktúrája, a piacra lépési korlátok léte, a vállalkozás piaci részesedése, pénzügyi ereje és egyéb erőforrásai, kereskedelmi hálózatának kiterjedtsége, üzleteinek mérete és elhelyezkedése, kereskedelmi és egyéb tevékenységeinek összessége alapján a kereskedő vállalkozás, vállalatcsoport, illetve beszerzési szövetség a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös alkuhelyzetben van vagy abba kerül. A Kertv. 7. §-ában tilalmazott jelentős piaci erővel való visszaélés törvényi tényállása teljesüléséhez ugyanakkor két feltételnek kell egyidejűleg fennállnia:

a) az adott vállalkozás a Kertv. 7. §-ának (3) vagy (4) bekezdése alapján jelentős piaci erővel rendelkezik, és

b) olyan magatartást tanúsított, amely alapján megállapítható, hogy visszaélt jelentős piaci erejével.

Ahhoz, hogy a GVH versenyfelügyeleti eljárást indítson mindkét fenti feltétel egyidejű fennállását valószínűsíteni kell. Bármely feltétel hiánya esetén a jelentős piaci erővel való visszaélés fogalmilag kizárt, a GVH nem indít versenyfelügyeleti eljárást.

Amennyiben egy kereskedő kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, fennáll a kereskedő jelentős piaci ereje. Ilyen mértékű árbevételt nem realizáló kereskedő piaci erejének megítélésekor a kereskedelmi tevékenységből származó árbevételen túl vizsgálni kell többek között a piac sajátosságait, a piac struktúráját, a piaci szereplők számát, esetleges piacra lépési korlátokat, költségeket. Hangsúlyozandó, hogy önmagában az a tény, hogy egy beszállító a termékeinek jelentős részét egy adott kereskedő értékesíti, azaz a szóban forgó kereskedő a beszállító szerződéses partnerei között kiemelt helyet foglal el, még nem feltétlenül minősül jelentős piaci (vevői) erőnek is egyben.

Nem valószínű a jelentős piaci erő például, ha:

a) a kereskedő kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele 100 milliárd forint alatt van,

b) a beszállító számára más értékesítési lehetőségek is rendelkezésre állnak, lehetőségük van más kereskedő(k)höz fordulni.

Nem minősülnek jelentős piaci erővel való visszaélésnek az alábbi magatartások:

Egy adott területen jelen lévő kereskedők egyike az árukészletébe való bekerülésért egyes beszállítók esetén díjat számít fel, továbbá személyes ismeretségre való hivatkozással különbséget tesz egyes beszállítói között. Az adott területen jelen lévő más kereskedők nem alkalmaznak ilyen díjtételt és különbségtételt. A szóban forgó kereskedő árbevétele jóval 100 milliárd alatti. A kereskedő árbevétele, továbbá a piac struktúrája – a kereskedő alacsony piaci részesedéssel rendelkezik, a beszállítók számára számos más értékesítési csatorna és lehetősége is elérhető, más kereskedőkön keresztül is értékesíthetik termékeiket – alapján a szóban forgó kereskedő nem rendelkezik jelentős piaci erővel, ezért az, hogy különbséget tesz a beszállítói között és az árukészletébe való bekerülésért díjat számít fel, nem minősül jelentős piaci erővel való visszaélésnek.

Az adott piacon jelentős piaci erővel bíró kereskedő objektív külső körülményekre hivatkozva a beszállító termékeire eső raktározási költség egy minimális részét áthárítja a beszállítóra. A raktározási költség áthárítása ebben az esetben azért nem tekinthető visszaélésszerű magatartásnak, mert csekély mértékű, és objektíven indokolható.

A GVH hatásköre nem terjed ki a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szembeni jelentős piaci erővel történő visszaélés tilalmának vizsgálatára. Ezekben az ügyekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) jár el.