Nyomtatható verzió PDF formátumban
Fővárosi Bíróság
16. Kpk. 45. 218/07/4
Investgroup-Bóly Zrt. kérelmezőnek, Gazdasági Versenyhivatal kérelmezett ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult versenyügyi nemperes eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi
VÉGZÉST
A bíróság a kérelmező kérelmét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a kérelmezőt, hogy az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának külön felhívására az állam javára fizessen meg 5.300 (Ötezerháromszáz) forint tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
Kérelmező a módosított 1996. évi LVIII. törvény (Tpvt.) 43/H. §. rendelkezése szerint bejelentéssel élt, amely nyomán kérelmezett a Tpvt. 43/H. §. (8) bekezdés a) pontja alapján vizsgálat elrendelésével hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indított a Tpvt. 67. §. (1) bekezdés és 70. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint.
A versenyfelügyeleti eljárás eredményeként a VJ-136/2006/41. számú végzésével kérelmezett az eljárást a Tpvt. 72. §. (1) bekezdés a) pontja szerint megszüntette.
A végzéssel szemben kérelmező jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyet később a bírósághoz 2007. március 12-én érkezetten indokolt. Előadta, hogy a végzés elleni jogorvoslat a Tpvt. 82. §. (1) bekezdése szerint kizárólag az NFA-t, mint ügyfelet illeti meg, mert a végzés másra nézve nem tartalmaz rendelkezést. Kérelmező álláspontja szerint az eljárást megszüntető határozat érdemi, eljárást befejező döntésnek minősül és mint ilyen tartalmaz rendelkezést a bejelentőre vonatkozóan is, így a bejelentő a Tpvt. 52. §-a szerint ügyfélnek minősül.
Kérelmezett 2007. február 8-án kelt VJ-136/2006/41. számú végzésével az eljárást megszüntette. Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ntv) 1. §. (1) bekezdése kimondja, hogy a Nemzeti Földalap, mint a kincstári vagyon része, az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó mennyiségű és elhelyezkedésű termőföldek, valamint kivételesen a mezőgazdasági termelést szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett földek összessége. Az állam ezeket a földeket mezőgazdasági és erdőgazdálkodási céllal, részben vagyonkezelés útján, részben más jogcímen történő használatba adással hasznosítja, ill. a fölbirtok politikai irányelveknek megfelelően, vagy valamely közcél érvényesítése érdekében eladja.
Az Ntv. 3. §. (1) bekezdése szerint a nemzeti földalapba tartozó földek felett a Magyar Állam nevében az őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter (a továbbiakban: Miniszter) az NFA útján látja el, amely így a nemzeti földalapba tartozó vagyonnal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot képviseli.
A (2) bekezdés értelmében az NFA a Miniszter felügyelete alatt álló önálló gazdálkodó költségvetési szerv, melynek szervezeti és működési szabályzatát az (5) bekezdés szerint a Miniszter hagyja jóvá. Az állam tulajdonban lévő agrártársaságok privatizációs koncepciójáról szóló 2070/2004. (III.31.) Kormányhatározat 9. pontja felhívta a Minisztert, hogy a privatizálhatóság, az üzleti érték javítása, a működés és a vagyonbiztonság megteremtése érdekében kezdeményezze az NFA-nál az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő agrártársaságok, kivéve a határozat 4. pontjában szabályozott Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. haszonbérletéből kikerülő földterületek esetét, földhaszonbérleti szerződéseinek módosítását úgy, hogy a privatizálandó agrártársaságokkal az 1997. január 1-én tíz éves időtartamra megkötött föld haszonbérleti szerződéseket a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény rendelkezései alapján a megkötés időpontjától számított húsz éves időtartamra változtassa.
A határozatok végrehajtásának határideje 2004. december 31. napja volt, mely időpontig az NFA a szerződések módosítását végrehajtotta.
A Tpvt. 1. §. (1) bekezdése alapján a Tpvt. tárgyi hatálya a kérelmezett végzésében írtak szerint nem terjed ki, ill. nem állapítható meg, ha a magatartás állami intézkedés egyenes következménye, vagyis hiányzik annak piaci, gazdasági jellegéhez szükséges autonómia. A vizsgálat tárgyát képező magatartások közül a szerződések időtartamának megváltoztatásakor az NFA a 2070/2004. számú Kormányhatározat 9. pontjában foglalt rendelkezést a bérleti díjak módosításakor pedig a miniszteri döntést hajtotta végre a nemzeti földalapkezelő eljárás alá vont vállalkozás, melyek az NFA számára semmiféle mozgásteret nem tettek lehetővé, így azok tekintetében a vizsgált magatartás nem minősül a Tpvt.1. §. (1) bekezdése szerinti piaci magatartásnak, melyre tekintettel a Tpvt. tárgyi hatálya nem terjed ki. A Tpvt. megsértésének elengedhetetlen feltétele, hogy az adott magatartásra kiterjedjen a Tpvt. tárgyi hatálya.
Miután jelen esetben tárgyi hatály hiányában a kérelmezett az esetleges visszaélés érdemi vizsgálata nélkül az eljárást végzésével megszüntette a Tpvt. 72. §. (1) bekezdés a) pontjának első fordulata alapján.
A Tpvt. 82. §. (1) bekezdése szerint jogorvoslat kizárólag az NFA-t, mint ügyfelet illeti meg, miután a végzés másra nézve rendelkezést nem tartalmaz.
Kérelmező álláspontja szerint az NFA magatartása nem állami intézkedés egyenes következménye, a bejelentett magatartás vizsgálatára a Tpvt. tárgyi hatálya kiterjed.
A Tpvt. 82. §. (1) bekezdésének 3. mondata szerint pedig a jogorvoslati kérelmet az ügyfél, ill. akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz terjeszthet elő és a bejelentő álláspontja szerint az eljárást megszüntető végzés érdemi eljárást befejező döntésnek minősül, s mint ilyen tartalmaz rendelkezést a bejelentőre vonatkozóan is, ezért a bejelentő a Tpvt. 52. szerint ügyfélnek minősül, így a jogorvoslati kérelmet is jogszerűen terjeszthette elő. Kérte a kérelmezett -eljárást megszüntető határozatának hatályon kívül helyezését és a versenytanács új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára történő kötelezését".
Kérelmezett a kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kérelmező a VJ-136/2006. számú hivatalból indított eljárásban nem minősül ügyfélnek, reá nézve a VJ-136/2006/41. számú végzés nem tartalmaz rendelkezést, így a jogorvoslati kérelem előterjesztésének joga sem illeti meg.
A Tpvt. 72. §. (4) bekezdése alapján a megszüntető végzés bejelentőnek történő megküldésének az a funkciója, hogy tájékoztasson, amit az is jelent, hogy a Tpvt. 72. §. (1) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése 2oo5. november 1.-i hatályba lépésével egyidejűleg úgy változott meg a Tpvt. 55. §. (3) bekezdése, hogy abból elhagyásra került a bejelentő iratbetekintési jogára vonatkozó rendelkezés.
Kérelmezett 2007. április 11-én érkezett észrevételében a kérelmező kérelmének indokolására tekintettél kiemelte, hogy kérelmezőt a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultság nem illette meg.
A kérelem nem alapos.
A kérelemmel érintett eljárás hivatalból indult eljárás a Tpvt. 52. §-a alapján.
E törvény alkalmazásában ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező (68.§.) , továbbá az, akire a kérelem vonatkozik.
A versenyfelügyeleti eljárásban az ügyfelet megillető jogok kizárólag azt a személyt illetik, illetőleg a kötelezettségek azt terhelik, akiket a Tpvt. új szabályai ügyfélnek tekintenek. A hivatalból indított eljárásban ügyfélnek minősül az, akivel szemben az eljárás megindult, a kérelemre indítható eljárás során az, akit a törvény a kérelem benyújtására feljogosít: akinek vállalkozók közötti megállapodás, illetve tervezett megállapodás, tilalom alóli mentességének megállapítása, vagy a tilalom alóli felmentés megadása érdekében áll, az eljárások összefonódásának engedélyezése sarán a közvetlen résztvevő (Tpvt. 68.§.), illetve az irányítási jog megszerzője, illetve az erőfölényben lévő vállalkozó, akit az ártörvény bejelentésre kötelez. Kérelemre induló eljárásokban ügyfél az is, akire a kérelem vonatkozik. A Tpvt. megszüntette a korábbi versenytörvénynek a jogsértés megállapítására irányuló eljárások körében szabályozott kérelem intézményét, amikor is minden, valamely tisztességtelen piaci magatartást sérelmező bejelentő, mint kérelmező egyben ügyfélnek minősült, eljárási díj fizetésére volt köteles, melyet automatikusan követett a versenyfelügyeleti eljárás. Jelenleg kérelemre csak a fent részletezett engedélyezésre, illetőleg mentesítésre irányuló versenyfelügyeleti eljárások indulnak, a jogsértés megállapítására irányuló eljárások, vagy a hivatal saját észlelése, illetőleg értesülése alapján, vagy bejelentésre indulnak. A bejelentő nem köteles eljárási díjat fizetni, nem minősül ügyfélnek, bejelentő bárki lehet, akinek az adott ügyben személyes érdekeltsége van. A bejelentés alapossága sem változtatja meg a bejelentő jogi státuszát, a későbbiek során sem válik ügyféllé, ezért az ügyfelet megillető jogorvoslati jogokkal sem élhet.
A Tpvt. 72. §. (1) bekezdése szerint végzéssel szemben a Tpvt. 82. §. (1) bekezdése alapján jogorvoslati kérelmet az ügyfél, ill. akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, terjeszthet elő. Kérelmező ez alapján a hivatalból indult jelen eljárásban ügyfélnek nem tekinthető.
A VJ-136/2006. számú hivatalból indított eljárásban meghozott VJ-136/2006/41. számú végzéssel szemben így jogorvoslat sem illeti meg.
A Tpvt. 82. és 83. §-aiban önállóan szabályozza a végzés és a határozatul szembeni jogorvoslati lehetőséget. A végzés elleni jogorvoslati kérelemre a Tpvt. 82. §-a tartalmaz szabályozást, mely szerint jogorvoslati kérelmet az ügyfél, ill. akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, terjeszthet végzéssel szemben elő.
Osztja a bíróság kérelmezett azon álláspontját, hogy az, hogy a Tpvt. 72. §. (4) bekezdése alapján a megszüntető végzést a bejelentőnek meg kell küldeni, nem mond ellent annak, hogy a kérelmezőt nem illeti meg a jogorvoslati kérelem előterjesztésének joga, ugyanis a megszüntető végzés bejelentő részére történő megküldésének funkciója egy tájékoztatás.
A jelen nemperes eljárás alapjául szolgáló versenyfelügyeleti eljárás tárgyát képező szerződések tekintetében a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) kizárólag a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter utasítása szerint járhat el, vagyis nem piaci szereplő, amit egyébként kérelmező sem vitatott. Ezért közömbös, hogy a szerződésmódosításokat a Miniszter formális döntését megelőzően végrehajtotta az NFA. Ez a szerződésmódosítás ugyanis akkor sem minősülne az NFA piaci magatartásának, ha nem a Miniszter utasítására történt az Ntv szerinti nemzeti földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény szerinti megbízó a Miniszter és a képviselő NFA belső ügyének tekintendő.
Mindezek alapján a bíróság kérelmező kérelmét elutasította.
A bíróság végzése ellen a 2005. évi XVII. tv. 3. §. (3) bekezdése alapján további jogorvoslatnak helye nincs.
Budapest, 2007. április 24.
Jogerős: 2007. május 23.