Nyomtatható verzió PDF formátumban

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
mint felülvizsgálati bíróság

Kfv. III. 37. 240/2008/7.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az IKÓ Kábeltévé Szolgáltató Kft. Budapest felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság előtt 11.K.35.780/2006. számon indult perben a Fővárosi Ítélőtábla 2008. március 12. napján kelt 2.Kf.27.357/3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2009. április 14. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet:

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.357/2007/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperes, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

Az IKO Románia srl. És a felperes közötti megállapodás értelmében a Sport Klub csatorna magyarországi bevezetésével, népszerűsítésével, terjesztésével kapcsolatos szerződések megkötése során a felperes jogosult eljárni. A Sport Klub csatorna 2006. január 2. napján kezdte meg műsorszolgáltatását. Egyes más tévécsatornákon, illetve az Interneten 2005. év végén, illetve 2006. évben közzétett reklámokban az szerepelt, hogy a Sport Klub csatorna az egyetlen, ahol meg lehet nézni a Liverpool, az Arsenal és a Barcelona valamennyi bajnoki és Bajnokok Ligája mérkőzéseit. Ugyanakkor a Barcelona, az Arsenal és a Liverpool futballcsapatok bajnoki mérkőzésének élő közvetítési jogával a Sport 1. és a Sport 2. csatornák rendelkeztek. A Bajnokok Ligája mérkőzéseinek magyarországi élő közvetítésére a Viasat3 csatorna rendelkezett jogosultsággal. Más csatornák alkalmanként közvetítettek e futballcsapatok mérkőzéseiből.

Az alperes 2006. szeptember 27. napján kelt határozatával megállapította, hogy a felperes a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított a 2005. december 23. és 2006. január 10. közötti reklámjainak azon állításával, hogy a Sport Klub az egyetlen csatorna, amelyen megnézhetik a Liverpool, az Arsenal és a Barcelona valamennyi bajnoki és Bajnokok Ligája mérkőzését, egyúttal kötelezte 10.000.000.-Ft bírság megfizetésére. A határozat indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes a szóban forgó futballmérkőzések közvetett közvetítési jogával rendelkezik, amely a mérkőzések napokkal későbbi sugárzását teszi csak lehetővé. Eközben az érdeklődők más csatornákon élőben, a mérkőzésekkel egyidőben tekinthették meg ezeket a mérkőzéseket, vagy azok többségét. Miután a felperes tájékoztatásában nem tette egyértelművé, hogy a mérkőzéseket a csatornán csak időeltolódással lehet megtekintetni, tájékoztatásának ez a módja alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, illetve megváltoztatását kérte.

A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint a felperesi hirdetés jogi megítélésénél a szavak mindennapi jelentését kell figyelembe venni, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentést kell vizsgálni. A fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az alperes helyesen járt el, amikor a vizsgált reklám összhatását értékelte. A jogerős ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy a sporteseményről való egyidejű közvetítés, az események, eredmények azonnali nyomon követése ébreszt nagy nézői érdeklődést, míg a mérkőzések napokkal későbbi bemutatása az eredmények ismeretében jóval kisebb jelentőségű. A felperesi reklámokból nem derült ki az a fontos körülmény, hogy a Sport Klub csatorna a mérkőzéseket élőben vagy felvételről sugározza-e. A felperes elhallgatta azt a tényt, hogy a mérkőzéseket napokkal később adja közre, így nem adott hiánytalan, tárgyilagos és pontos tájékoztatást, így megtévesztette a fogyasztókat, és abban a tévhitben tartotta a nézőket, hogy a sportmérkőzést, nagyobb részt élőben, vagy kisebb csúszással tekinthetik meg.

A jogerős ítélete ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII: törvény (a továbbiakban: reklám.tv.) 7. §-a, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. Törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8-9. §-ai, illetve a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. §-a megsértésére hivatkozott. A felperes hangsúlyozta, hogy az lett volna a megtévesztő, ha úgy reklámozzák a közvetítéseket mint élőben sugárzásra kerülő műsorokat. A TV-nézőket egyébként sem tudják befolyásolni, mert amennyiben a kiválasztott műsor nem felel meg a nézők igényeinek, elkapcsolnak a csatornáról, ily módon a reklámmal versenyelőnyre sem tett szert.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a csatornák műsorelosztókon keresztül jutnak el a fogyasztókhoz, akik szabadon döntenek arról, hogy az előfizetői csomagba beleteszik-e a Sport Klub csatornát vagy sem. Utalt arra a reklámgyakorlatra, hogy valamely közvetítésben nem szokták feltüntetni, ha egy műsorsugárzás nem élőben történik, hanem ezzel ellentétben a szakmában elfogadott módon azt közlik, ha a sportesemény közvetítése élő.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, kiemelve, hogy a reklám összhatását a jogerős ítélet helyesen értékelte, a perbeli reklámnak kellett, hogy legyen hatása a fogyasztókra, egyébként a felperes nem áldozott volna jelentős összeget reklámozásra.

A felperes azt kívánta elérni, hogy a TV-nézők a meglévő csatornák helyett a Sport Klub csatornát válasszák.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A reklám.tv. 7. § (1) bekezdése szerint tilos közzétenni megtévesztő reklámot. A Tpvt. 8. § (1) bekezdésének első mondata szerint "tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni". A 8. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak. A Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e

A Legfelsőbb Bíróság a felperes által nem vitatott jogerős ítéleti tényállásból kiemeli, hogy a Barcelona, Arsenál és Liverpool bajnoki és Bajnokok Ligája mérkőzéseit a Sport Klub csatorna felvételről, napokkal a mérkőzések után sugározta. A jogerős ítélet ezzel összefüggésben helyesen mutatott rá arra, hogy a sportkedvelők számára az adott sporteseményről való egyidejű közvetítés vált ki nagy érdeklődést. A mérkőzések napokkal későbbi bemutatása - az eredmények ismeretében - jóval kisebb jelentőségű. A felperes azonban nem adott tájékoztatást arról a fontos körülményről, hogy a mérkőzéseket felvételről sugározza. Erre figyelemmel a legfelsőbb Bíróság is osztotta a Fővárosi Ítélőtábla álláspontját a tekintetben, hogy a felperes műsorszolgáltatásának lényeges tulajdonságáról - a napokkal későbbi sugárzásról - lényeges körülményt elhallgatott, és ezzel megtévesztette a fogyasztókat. A Legfelsőbb Bíróság Hivatalos határozatainak gyűjteményében is közzétett EBH 2003/922. számú döntés szerint a versenyjogsértés a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak értelmezése alapján a termék lényeges tulajdonságának elhallgatásával is megvalósulhat. A jogerős ítélet ebből következően a megállapított tényállás alapján jogszerűen értelmezte a Tpvt. 8. és 9. §-ában foglaltakat.

A felülvizsgálati kérelemben előadottakkal ellentétben a tájékoztatás megtévesztő jellegével nem hozható összefüggésbe az a közvetítési gyakorlat, hogy a műsor sugárzásakor feltüntetik, amennyiben a közvetítés élő. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felperes által előadottakat a reklám hatását illetően sem. A felperesi tájékoztatás ugyanis nyilvánvalóan a nézők érdeklődését kívánta felkelteni annak érdekében, hogy a csatornát, illetve a csatornát tartalmazó előfizetési csomagot válasszák. A legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a Fővárosi Ítélőtábla nem vétett hibát a tényállás megállapítása vonatkozásában, a bizonyítékokat pedig okszerűen értékelte, és jogi álláspontja a felperesi reklám megtévesztő jellege tekintetében nem jogszabálysértő (Pp. 206. § (1) bekezdés. Az a körülmény, hogy az alperes nem állapított meg jogsértést a 2006-os futball világbajnokság mérkőzéseinek közvetítésével kapcsolatos reklám miatt, az alperes határozatát, illetve a jogerős ítéletet nem teszi jogszabálysértővé, mert a rendelkezésre álló iratok tanúsága szerint más csatornán nem közvetítették a VB valamennyi közvetítését, másrészt a felperes élőben is sugározta azokat a csoportmérkőzéseket, amelyen nem egy időben zajlottak.

A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése, valamint a 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§ /2/ bekezdése alapján az alperesi felülvizsgálati perköltség és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

Budapest, 2009. április 14.