A Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Bírósági Hivatal értékelése az elmúlt év korrupcióellenes tevékenységéről

Budapest, 2021. december 6. – Stratégiai jelentőségű a korrupció elleni fellépés, hiszen az ország megítélése mellett nagymértékben befolyásolja a nemzetgazdaság fejlődését is. A korrupció leküzdéséhez és az integritás alapú közigazgatási kultúra megteremtéséhez – ahogy az elmúlt évtizedben, a továbbiakban is – az állami intézmények összehangolt együttműködésére van szükség – szögezték le a X. jubileumi Integritás Kerekasztalon részt vevő állami vezetők.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011. november 18-án Budapesten közös szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban – az együttműködés V. évfordulóján – a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, tavaly pedig a Gazdasági Versenyhivatal is.

Az eltelt egy évtizedben Magyarország zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben, s célzott, hatékony lépések történtek annak megelőzésére, visszaszorítására. Az állami intézmények által képviselt korrupcióellenes tevékenységek több területen is szorosan összekapcsolódtak, egymásra épültek, s erősítették egymást. Kiemelkedő eredmény, hogy - a 2011-ben még jórészt ismeretlen - integritás fogalom mára szerves részét képezi a közintézmények működésének: kiépültek azok az integritásirányítási- és kontrollrendszerek, amelyek hozzájárulnak a korrupciós helyzetek rendszerszintű kialakulásának megelőzéséhez.

Bár a szándéknyilatkozat célkitűzései teljesültek, az elért eredmények fenntartása és az integritáskultúra további erősítése érdekében a közös erőfeszítéseket folytatni kell – nyilvánították ki a X. Integritás Kerekasztal résztvevői.

* * *

A rendezvényen Dr. Pintér Sándor, miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter hangsúlyozta: „A közélet tisztaságáért tett első közös szándéknyilatkozat óta eltelt tíz évben a Belügyminisztérium elkötelezettsége töretlen a korrupció elleni küzdelemben. A tárca szerepe e területen még hangsúlyosabbá vált, a kialakított hatékony jogszabályi környezet és eszközrendszer nagyban hozzájárult az eredményes hatósági fellépéshez.”

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke elmondta: „10 évvel ezelőtt megígértem, hogy a Számvevőszék képes lesz arra, hogy rendszerszinten ellenőrizze az egyes ágazatok korrupció elleni védettségét. Büszkén jelenthetem be, hogy idén befejeztük mind a 3197 önkormányzat és 1284 önkormányzati hivatal értékelését, valamint folyamatban van 3300 önkormányzati intézmény és közel 600 önkormányzat és társulás irányítása alá tartozó intézmény, illetve mintegy 1350 önkormányzati tulajdonú vállalat rendszerszintű értékelése. Mindez azt jelenti, hogy 2021-ben a Számvevőszék még nagyobb hatást gyakorol a közszféra korrupció elleni védettségére.”

Dr. Kandrács Csaba, az MNB alelnöke rámutatott: „Az integritás erősítésére az MNB idén megújította belső Etikai Kódexét, amely a jogszabályokon túl további etikai követelményeket határoz meg az egyes szakterületeknek. A jegybanknál a belső kontrollokat értékelő Integrált Bizonyosság Program keretében mérik fel az intézményen belüli folyamatok, tevékenységek kockázati kitettségét, kontrollkörnyezetét. Új compliance kockázatértékelési módszertan jött létre a VIBER kapcsán az új és a meglévő ügyfélkört érintően a visszaélések, csalárd kezdeményezések megelőzésére, amit a fizetési, elszámolási, kiegyenlítési rendszerek kapcsán érintett valamennyi szereplő is alkalmazhat.”

Dr. Patyi András, a Kúria elnökhelyettese nyomatékosította: „A Kúria alaptörvényi meghatározottságánál fogva az ítélkezést ellátó általános hatáskörű bíróságok egyike, amely saját ítélkező szintjén egyedüliként működve, az egyedi ügyekben történő igazságszolgáltatás mellett köteles biztosítani a bírósági jogalkalmazás egységességét. A Kúriának ezért szilárdnak, magabiztosnak és megbízhatónak kell lennie. A megbízhatóság egyik feltétele az átlátható, minden illetéktelen befolyástól mentes intézményi működés. A Kúria ezért a korrupcióellenes ügyekben folytatott büntető igazságszolgáltatás és jogegységesítés mellett folyamatosan biztosítja saját bírói és tisztviselői karának, munkafolyamatainak ellenállóképességét is, és kezdettől fogva részt vesz az állami szervek korrupcióellenes együttműködésében. Az együttműködést elindító szándéknyilatkozat 2011 decemberi aláírása óta a Kúria jelentős mértékben fejlesztette korrupcióellenes eszköztárát és ehhez kapcsolódóan valamennyi igazgatási munkafolyamat szabályozása megvalósult.”

Dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke rávilágított: „A bíróságok 2021. évi működésére – az előző évhez hasonlóan – rányomta a bélyegét COVID-19 világjárvány elleni védekezés. Ennek következtében az ügyfelek és a bírósági dolgozók egészségének védelme vált a bíróságok működtetésének prioritásává, ugyanakkor ezzel egyidejűleg az ítélkező munka és az igazgatás folyamatosságát is biztosítani kellett. A bíróságok működése a megváltozott körülmények között is folyamatos volt, amiben ügydöntő jelentősége volt a digitális eszközök és megoldások használatának.”

Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hangsúlyozta: „A Közbeszerzési Hatóság az eljárások integritásának elősegítése érdekében idén minden ellenőrzési területen tovább szigorított. Közel 24.000 beérkezett hirdetmény esetében csaknem ugyanennyi szabálytalanságra vonatkozó figyelmeztetést – hiánypótlást – küldtünk ki, megelőzve ezzel számos jogszerűtlen eljárás lefolytatását. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számát az elmúlt években csaknem a tizenötödére csökkentettük, mára ez évi kb. 250 eljárást jelent, ami az összes eljárás 2-3%-a. A szerződés-ellenőrzések számát több, mint 10%-kal növeltük. Továbbra is jelentős a Hatóság ellenőrzési tevékenysége alapján hivatalból indított jogorvoslati kezdeményezések száma, 123 szervezet ellen 117 jogorvoslati kérelmet nyújtottunk be, amely az összes hivatalbóli kezdeményezés több, mint egyharmada. A transzparenciát növelve honlapunkon és mobilapplikációnkon folyamatossá tettük a közbeszerzésre vonatkozó statisztikák közzétételét.”

Dr. Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes kifejtette: „Magyarország Ügyészsége – a jogi és technikai újításoknak köszönhetően – az elmúlt időszakban a világjárvány ellenére is hatékonyan működött. A 2020 márciusában bevezetett veszélyhelyzet a büntetőeljárási törvényben foglaltaktól eltérő eljárásjogi szabályokat határozott meg. Az ügyészség szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen nem csupán a vádat képviselte a bíróság előtt, vagy a nyomozás felügyeletét látta el, hanem aktívan segítette az eljárások gyors és járványügyi szempontból minél kevesebb kockázatot jelentő befejezését.”

Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke kiemelte: „A nemzeti versenyhatóság 2021-ben sem tétlenkedett: a Versenytanács az idei esztendőben kiszabott összes mintegy 17,3 milliárd forintnyi bírság 94%-át versenykorlátozások miatt rótta ki. Ez jól mutatja, hogy a GVH képes felszámolni a magyar fogyasztókat károsító kartelleket és nem csupán fogyasztóvédelmi ügyekben aktív. Ennél is fontosabb azonban, hogy a GVH döntései felszámolják a magyar fogyasztókat károsító tisztességtelen piaci magatartásokat és versenykorlátozásokat.”

Sajtóközlemény letölthető PDF formátumban: ITT