A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról a 2008. évi XLVII. törvény rendelkezik.

A jogszabály értelmében „fogyasztó” az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, míg „kereskedelmi gyakorlatnak” a piaci szereplőknek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja minősül.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilos.

Az a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amely egyrészt sérti a szakmai gondosság követelményét, másrészt alkalmas a fogyasztói magatartás, az ügyleti döntés torzítására.

Tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (ideértve a mulasztásban megnyilvánuló megtévesztést is) vagy amely agresszív, továbbá a törvény mellékletében meghatározott kereskedelmi gyakorlatok is tisztességtelenek.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, kivéve

  • ha pénzügyi piacokat érint, mert akkor a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank, valamint

  • ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, akkor a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

A verseny érdemi érintettsége esetében sem a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha

  • a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kizárólag a termék címkéjén (a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve), a termékhez adott használati és kezelési útmutatóban vagy jótállási jegyben jelenik meg, vagy

  • a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kizárólag az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában, kötelező európai uniós jogi aktus rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott külön jogszabályi rendelkezésekben, illetve külön jogszabályi rendelkezésekben meghatározott tájékoztatási követelményekben előírt információ közlésének elmulasztásával valósul meg, és ha az ott meghatározott kereskedelmi kommunikáció tekintetében az információ jelentős, vagy

  • ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma megsértésének részét képezi az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amely magatartási kódex olyan vállalkozásokat érint, akiknek a felügyelete a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyel

A verseny érdemi érintettségét az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, illetve az érintett vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján határozza meg. Azonban négy esetben a verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll az adott kereskedelmi gyakorlat esetén:

  • ha országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül valósul meg,

  • ha országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg,

  • ha a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy

  • ha az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül.

Az országos médiaszolgáltatást végző szolgáltatók listája a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján érhető el. Az Internet, és a különböző közösségi vagy megosztó oldalak pl. Facebook, Instagram vagy YouTube ebből a szempontból nem tekinthető fenntartás nélkül országos médiumnak: több körülmény mérlegelése szükséges ahhoz, hogy egy-egy honlapon, megosztó vagy közösségi oldalon megjelenő kommunikáció esetében a verseny érdemi érintettsége megállapítható legyen.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a különböző kereskedelmi láncok akciós újságai/kiadványai nem minősülnek sem "országos terjesztésű időszakos lap"-nak, sem a "fogyasztók közvetlen megkeresésének módszeré"-nek. Egy-egy ilyen kiadványban megjelenő tájékoztatás is érintheti azonban a versenyt érdemben, ha olyan terméket érint, amely aktuálisan felkeltheti a fogyasztók széles körének érdeklődését - akár annak szezonális keresleti jellemzői, akár az ajánlat egyéb okból speciális, kiemelkedő volta miatt.

A fogyasztók számára fogyasztói jogaikkal és azok érvényesítésével – Magyarországon és az Európai Unióban – kapcsolatos további információk a www.isitfair.eu weboldalon is elérhetőek. Az Európai Bizottság által működtetett oldal hasznos segítséget nyújthat többek között a fogyasztói jogok megismerése, a határokon átnyúló vásárlások, a fogyasztói jogviták rendezése stb. tekintetében, amely elősegítheti fogyasztói jogaik érvényesítését, ekként a jogérvényesítés folyamatának időtartamát is csökkentheti.