Gazdasági Versenyhivatal

A Versenytanács elvi jelentőségű döntései 2016

(egységes szerkezetben a korábbi években kiadott elvi jelentőségű döntésekkel) 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Dinasztia Wellness Kft. f.a. megtévesztette a fogyasztókat üdülési jogok eladásáról szóló ajánlatával. A jogsértésért mintegy 22,5 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A Dinasztia Wellness Kft. f.a. 2012 novemberétől telefonos és személyes, szóbeli egyeztetések keretében népszerűsítette üdülési jogokkal kapcsolatos ajánlatait.

A GVH vizsgálata szerint a cég azt üzente az üdülési joggal már rendelkező fogyasztóknak, hogy

• meglévő üdülési jogaikat eladja, amelynek feltétele egy új üdülési jog megvásárlása;

• az újonnan megvásárolt üdülési jogot belátható időn belül képes értékesíteni.

A vállalkozás egyúttal hitelszerződéseket is közvetített a fogyasztóknak – ügynökként eljárva – az új üdülési jog megvásárlásához szükséges vételár finanszírozásához.

A GVH döntésében megállapította, hogy a vállalkozás 2012 novemberétől tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert

• azt a valótlan benyomást keltette a fogyasztókban teljes kereskedelmi gyakorlata idején, hogy üdülési jogok másodlagos értékesítésével foglalkozik, a továbbértékesítési szolgáltatásnak, illetve a másodlagos értékesítés eredményességének pedig az a feltétele, hogy a fogyasztó újabb üdülési jogot vásároljon,

• valótlan állításokat tett a szóbeli megbeszélések alkalmával az értékesítés eredményességére, az üdülési jogok eladhatóságára vonatkozóan.

A bírság kiszabásakor a GVH a jogsértéssel érintett szolgáltatás értékesítéséből származó bevételből indult ki. A GVH súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy

• a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott, így sok fogyasztót ért el;

• a vállalkozás teljes kereskedelmi gyakorlata valótlan, jogsértő tájékoztatásokon alapult;

• a jogsértő kereskedelmi gyakorlat sérülékeny fogyasztókat célzott meg;

• a vállalkozás jelentős mértékű előnyhöz jutott a jogsértő kereskedelmi gyakorlatok által;

• a szolgáltatás bizalmi jellegű;

• a jogsértés – az üdülési jog többéves időtartamára tekintettel – hosszú távon fejti ki hatását, és komoly fogyasztói kárt, kiadást jelent.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. (Konzum Alapkezelő), a Konzum Management Kft. (Konzum Management) és Mészáros Lőrinc irányítást szerezhet az Opimus Group Nyrt. (Opimus Nyrt.) felett.

A tranzakciót bejelentő társaságok, a Konzum Alapkezelő és a Konzum Management a Jászai Gellért irányítása alatt álló vállalkozáscsoport részei, és e csoport a vizsgált tranzakció keretében Mészáros Lőrinc magánszeméllyel együtt 50%-ot meghaladó tulajdoni hányadot és közös irányítási jogot szerez az Opimus Nyrt.-ben.

A tranzakció vizsgálatára a GVH azért indított versenyfelügyeleti eljárást, mert a bejelentésben foglalt információk alapján úgy ítélte meg, hogy be kell szereznie a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (Médiatanács) szakhatósági állásfoglalását, hiszen a Mészáros-csoport és az Opimus-csoport tagjai szerkesztői felelősséggel rendelkeznek a médiatartalom nyilvánossághoz való eljuttatásakor. A Médiatanács hatáskörének hiányára hivatkozva megszüntette a szakhatósági eljárást.

A GVH az összefonódás horizontális hatásainak értékelésekor az érintett vállalkozáscsoportok – a Jászai-csoport, a Mészáros-csoport valamint az Opimus-csoport – azonos (átfedő) tevékenységeit vizsgálta, és úgy látja, hogy az egyes cégcsoportok piaci részesedése 10% alatti a hirdetési felületek értékesítésének piacán, az irodai célú ingatlanhasznosítási piacon, a szállodai szolgáltatási és az építőipari szolgáltatási piacon, így a káros horizontális hatások kizárhatók. A GVH nem azonosított káros vertikális és portfólió-hatást sem, mivel az érintett csoportok piaci részesedései a kapcsolódó piacokon sem érik el a versenyt veszélyeztető szintet.

Mindezek figyelembevételével a GVH megállapította, hogy a Konzum Alapkezelő, a Konzum Management és Mészáros Lőrinc az Opimus Group Nyrt. feletti közös irányításszerzésével megvalósuló összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacokon.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/26/2017.

Budapest, 2017. június 21.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Manna Natúr Kozmetikum Kft. és a Manna Natúr Kozmetikum Európa Zrt. megtévesztette a fogyasztókat egyediként hirdetett ajánlataival, valamint valótlanul állította, hogy csak korlátozott ideig érhetők el honlapján a felugró ablakokon látható termékek a feltüntetett promóciós árakon. A GVH a jogsértésekért a Manna Natúr Kozmetikum Kft.-re ötszázezer forint bírságot szabott ki, míg a Manna Natúr Kozmetikum Európa Zrt.-t figyelmeztetésben részesítette.

A versenyjog aktuális témái: a digitális gazdaság teremtette kihívások, a megújult fúziós rezsim, valamint a versenyhatósággal való együttműködési lehetőségek kerültek terítékre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Versenyjogi Egyesület közös rendezvényén.

Az immár második alkalommal megrendezett Magyar Versenyjogi Fórum megnyitó beszédében Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke bejelentette, hogy a hivatal fokozott figyelemmel kíséri a digitális térben előforduló jelenségeket, különös tekintettel azok fogyasztóvédelmi szempontjaira. A GVH az idén három kiemelt témára összpontosít: az adatalapú gazdasággal összefüggő kérdések hatékony megválaszolására versenyhatósági eszközökkel, a növekvő számú fúziós eljárások ügyfélbarát kezelésére, valamint a GVH-val kialakítható együttműködés lehetőségekre a kkv-k számára.

Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke előadásában megerősítette, hogy a digitális forradalom paradigmaváltást hozott a legtöbb piacon és iparágban, ugyanakkor új kihívásokat jelent a versenyhatóságok számára is. Kulcsfontosságúnak minősítette, hogy a jogalkalmazó a fúziós és egyéb versenyjogi ügyekben úgy alkalmazza a versenykorlátozást tiltó szabályokat, hogy azzal ne akadályozza, sőt, elősegítse a technológia fejlődését.

A konferencia nyitó előadásában Andreas Mundt, a német szövetségi versenyhatóság, a Bundeskartellamt elnöke a big data-hoz és az adatalapú gazdasághoz kapcsolódó versenyellenes magatartásokra fókuszált, példákkal illusztrálva olyan eseteket is, amelyeknél az adatvédelem és a tisztességtelen szerződési feltételek versenyjogi jelentőséget nyerhetnek.

Csiszár Pál, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának igazgatója vezetésével a fúziós rezsim változásaival foglalkozó panel tagjai egyetértettek abban, hogy a megújult eljárásrend célja a – versenyjogi szempontból – problémamentes fúziók gyorsítása, illetve a hatékonyabb eljárás a versenyaggályokat felvető fúzióknál.

Berke Barna, az EU Törvényszék bírája a versenyjogi esetjog alapján mutatta be a bírósági felülvizsgálat jellegéről és intenzitásáról szóló folyamatos diskurzust, hozzátéve, hogy az EU Törvényszék ugyan ma már nem döntően versenyjogi ügyek fóruma, ám továbbra is jelentős szerepet játszik, miközben más ügycsoportokban is megjelenik a gazdasági-piaci verseny szempontjai szerinti értékelés.

A versenyjogi hatósággal kialakítható együttműködés formái, pl. az engedékenység, az egyezség, vagy éppen a kötelezettségvállalás lehetőségei elősegítik a versenyjogsértő cselekmények eredményes feltárását és a versenyfelügyeleti eljárások hatékony befejezését. A témával foglalkozó panel résztvevői egyetértettek abban, hogy egy ilyen kooperáció mindkét fél számára hasznos lehet, hiszen növeli a hatóság eredményességét, míg az eljárás alá vontak enyhébb szankciókkal szembesülhetnek, vagy el is kerülhetik a felelősségre vonást egyes esetekben.

Kötelezettségvállalással zárult a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. és a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt. co-branded hitelkártyája éves kártyadíjának kommunikációját vizsgáló versenyfelügyeleti eljárás. A társaságok a tájékoztatások módosításán túl azt is vállalták, hogy visszatérítik a levont díjak egy részét több tízezer korábbi és jelenlegi ügyfelüknek. A GVH jogsértést nem állapított meg az ügyben, és bírságot sem szabott ki.

A GVH azt vizsgálta, hogy a vállalkozások egyértelmű, megfelelő tájékoztatásokat tettek-e közzé a Tesco Vásárlókártya éves díjára vonatkozó, 2012. április 1-jétől megvalósuló kereskedelmi gyakorlatukban, amikor azt ígérték, hogy a hitelkártya éves kártyadíja 0 forint.

A társaságok ugyan nem ismerték el a jogsértést, ám együttműködésük jeleként komplex, több elemből álló, jelentős mértékű kompenzációs vállalásokat is tartalmazó nyilatkozatokat nyújtottak be.

A GVH a kötelezettségvállalási nyilatkozat tartalmának mérlegelése után úgy ítélte meg, hogy a fogyasztóvédelmi-versenyfelügyeleti aggályok orvosolhatók, így a közérdek védelme hatékonyan biztosítható a vállalások elfogadásával.

A GVH a vállalkozások számára kötelezettségként írta elő, hogy vállalásaik alapján térítsék vissza az éves kártyadíjat

• azon, korábban Tesco Vásárlókártyával rendelkező fogyasztóknak, akiktől egy ízben 5.100 forint éves díjat vontak le, és az ezt követő egy éven belül megszüntették a Tesco Vásárlókártyájukat (e fogyasztóknál a Tesco Clubcard pont, bankszámlás jóváírás vagy utalvány formájában visszatérítendő – kompenzációs összeg különböző, de minimum 200 forint és összege attól függ, hogy a levont 5.100 forintos éves díj mekkora részét fizették vissza korábban);

• azon, aktivált Tesco Vásárlókártyával rendelkező fogyasztóknak, akiktől egy évben belül egyszer vonták le az 5.100 forintos éves díjat és még nem szüntették meg a kártyájukat (részükre a Tesco Vásárlókártyán írják jóvá az 5.100 forint éves díjat).

A társaságok a kereskedelmi gyakorlat módosítása körében vállalták azt is, hogy a Tesco Vásárlókártyával kapcsolatos valamennyi kereskedelmi kommunikációs eszközön az éves díjjal kapcsolatos szöveget a következőre változtatják:

„A hitelkártya éves kártyadíja 5100 Ft vagy 0 Ft. Az éves kártyadíj 0 Ft, amennyiben a hitelkeret kihasználtsága eléri a 70%-ot a vizsgálat időpontjában. A vizsgálat időpontja az aktiválástól számított 3. teljes naptári hónap utolsó napja, illetve ezt követően minden évben ugyanezen nap. Első vásárlási tranzakciós kártya esetén, vagyis akkor, ha a kártya igénylésével együtt Részletformáló szolgáltatás keretében termék vásárlása történik: az első évben minden esetben 0 Ft az éves díj, míg azt követően csak akkor 0 Ft az éves díj, amennyiben a hitelkeret kihasználtsága eléri a 70%-ot a vizsgálat időpontjában.”

A kötelezettségvállalások elfogadása mellett szóló körülményként értékelte a GVH, hogy:

• a kompenzációs vállalás révén nem pusztán jelentős visszatérítést kaphatnak a fogyasztók, hanem a vállalásnak közvetett edukációs és figyelemfelkeltő hatása is lehet a kártyadíj tekintetében;

• a kötelezettségvállalás túlmutat a konkrét ügyön, nem csak a Tesco Vásárlókártyára vonatkozik;

• a társaságok a kötelezettségvállalást még a versenytanácsi előzetes álláspontot megelőzően nyújtották be;

• a vállalás tartalma megfelelő válaszlépésnek minősült a feltárt hiányosságokra és kérdésekre, és megfelelően részletes is volt.

Egy kötelezettségvállalási nyilatkozat elbírálásakor a GVH elsődleges célja a közérdek hatékony védelmének biztosítása. Kötelezettségvállalással hatékonyabban érhető el, hogy a vállalkozás összhangba hozza magatartását az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel, és a döntés egyúttal iránymutatást ad más piaci szereplők számára. A GVH a döntés meghozatalakor értékeli a kötelezettségvállalás elfogadása mellett és ellen szóló körülményeket, figyelemmel az érintett piac sajátosságaira.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/121/2015.

Budapest, 2017. június 6.

Gazdasági Versenyhivatal