Gazdasági Versenyhivatal

A Versenytanács elvi jelentőségű döntései 2018

(egységes szerkezetben a korábbi években kiadott elvi jelentőségű döntésekkel) 

Váczi Nórát, a GVH Versenytanácsának tagját a W@ Competition szervezet beválasztotta a „40 figyelemreméltó 40-es nő a versenyjogban” jogalkalmazói kategóriában. A címre rövid szakmai önéletrajzot tartalmazó jelölés útján lehetett pályázni jogalkalmazó, belső jogtanácsos, ügyvéd és oktató kategóriában Európa, Amerika és Afrika országaiból. Prominens versenyjogi szaktekintélyekből álló zsűri döntötte el, hogy kit tart érdemesnek a „40 figyelemreméltó 40-es nő a versenyjogban”címre.

Nagy megtiszteltetés, hogy Nóra felkerült erre a listára, melyen rajta kívül még 39 másik versenyjog területén kimagasló teljesítményt nyújtó versenyhatósági felsővezető (köztük a francia és portugál versenyhatóságok elnöknői), bírónő, versenyjogi szakértőnő kapott helyet.

A W@ Competition szervezet a nők aktívabb szerepvállalását népszerűsíti a versenyjog területen. A szervezet online adatbázist vezet versenyjogi terülten dolgozó nőkről, rendezvényeket szervez női előadókkal, versenyjogi blogot tart fenn, és célja, hogy tagjai könnyen kapcsolatba tudjanak lépni egymással.

Ezúton gratulálunk Nórának, hogy ilyen módon is hozzájárult a GVH hírnevének erősítéséhez és munkájához további sok sikert kívánunk itt a Hivatalban!

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy az Energizer, a Duracell és a Varta elemek korábbi gyártói 10 éven keresztül jogsértő magatartást tanúsítottak, amikor egyeztettek az általuk forgalmazott hordozható elemek és akkumulátorok hulladékkezelési díjának áthárításáról a vevőikre. Az eljárás végén több mint harmincmillió forintnyi bírságot szabott ki a GVH, miután mindhárom gyártó aktívan együttműködött a hatósággal.

A versenyhivatali vizsgálat feltárta, hogy 2005-ben az érintett elemgyártók megállapodtak arról, hogy az akkoriban bevezetett hulladékkezelési díjat mindannyian egységesen, külön költségelemként hárítják át a vevőikre. Az áthárítás teljes egészében és egymással egyeztetve zajlott, így a gyártók kizárták a versenyt egymás között e költségelem vonatkozásában. A bírság alapját is ez a hulladékkezelési díj képezte, mivel az eljárásban nem került az megállapításra, hogy a gyártók az elemek eladási árait rögzítették volna.

A kiszabható bírságot jelentősen csökkentette a versenyhatóság a gyártók együttműködésének köszönhetően: az Energizer elemek gyártója és a Duracell elemek korábbi gyártója, a Procter&Gamble ún. engedékenységi kérelmet terjesztett elő, elismerve a jogsértést és becsatolva az azt alátámasztó bizonyítékokat. A Versenyhatóság ezért elengedte az Energizerre kiróható bírságot, a Proter&Gamble bírságát pedig a felére csökkentette. E mellett a Procter&Gamble, valamint a Varta elemeket korábban gyártó Spectrum Brands Hungaria Kft. egyezségi eljárás keretében ismerte el a GVH által megállapított tényállást, és mondott le jogorvoslati jogáról, segítve az eljárás gyors lezárását. További bírságcsökkentést eredményezett, hogy a Spectrum Brands vállalta a versenyjogi szabályoknak történő megfelelésért kidolgozott vállalati programjának továbbfejlesztését  a jövőbeni jogsértések elkerülése érdekében.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/43/2015.

Budapest, 2019. április 18.

Gazdasági Versenyhivatal

Megszüntette az első, véleményvezér számára előírt kötelezettségvállalás utóvizsgálatát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mivel mindkét érintett vállalkozás – Kasza Tibor véleményvezér cége, a GoldenEye és a Telekom is – teljesítette a vállalásait.

Az előírt kötelezettségvállalások keretében a felek többek között oktatási célú előadásokat tartottak, figyelemfelhívó posztokat illetve kisfilmet tettek közzé közösségi profiloldalukon, módosították szerződéses feltételeiket, és partnereiket is tájékoztatták a GVH által megfogalmazott elvárásokról. A kötelezettségvállalás része volt továbbá, hogy Kasza Tibor a továbbiakban hangsúlyosan, egyértelmű szóhasználattal jeleníti meg közösségi oldalán, ha egy posztért ellentételezést kap.

A GVH 2016 végén indított eljárást három, kiemelkedő számú követővel rendelkező véleményvezér közösségi médiatevékenységének vizsgálatára. Mindhárom eljárás kötelezettségvállalás elfogadásával zárult 2017-ben, amelynek fő célja volt, hogy az érintett piac szereplői – büntetés nélkül – iránymutatást kapjanak az elvárásokról és kötelezettségekről a közösségi médiában folytatott reklámozással kapcsolatosan. Az elvárások lényege, hogy a véleményvezér egyértelműen, közérthetően és jól észlelhetően hozza a fogyasztók (követők) tudomására, ha a posztot ellenszolgáltatásért (pénzért, próbatermékért, egyéb kedvezményért stb.) tette közzé. Lényeges továbbá, hogy a reklám megjelölésének elmaradásáért egyaránt felelősséggel tartozik a poszt közzétevője és a termék értékesítője, így mindkét oldal érdekelt a jogszerűen történő kommunikációban.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Magyar Telekom Nyrt. (Telekom) „Mennyit fizetnél egy iPhone-ért?” című elektronikus reklámlevelében nem tárgyilagosan hasonlította össze az iPhone 7 készülékajánlatokat saját és versenytársa előfizetői csomagja részeként. A hatóság 12,5 millió forintos bírságot szabott ki a cégre a jogsértésért.

A jogsértőnek minősített, 2017. augusztus 17-én szétküldött reklámlevél csak a készülékért fizetendő havidíjat emelte ki. A havonta fizetendő összeg azonban a két szolgáltató esetében közel azonos volt – a készülék mellé szükségszerűen beszerzendő tarifacsomag díját is figyelembe véve. Bár a Telekom nyilvánvalóan vonzóbbnak tüntette fel saját ajánlatát, összességében a fogyasztó nem kapott objektív képet a két szolgáltatásról. A vállalkozás így megsértette a versenytörvény összehasonlító reklámokra vonatkozó szabályait.

Az összehasonlító reklám mentesítheti a fogyasztókat a piaci tájékozódás és mérlegelés egyes terhei alól, így a verseny hasznos eszköze lehet. Ehhez azonban szükséges, hogy az összehasonítás jogszerűen történjen, azaz tartalma, módszere tárgyilagos legyen.

A jogsértésért a GVH 12,5 millió forintos bírságot szabott ki a Telekomra. Az ajánlathoz kapcsolható bevétel nem volt jelentős, a GVH bírságcsökkentő tényezőként pedig figyelembe vette, hogy a cég – együttműködési jellegű intézkedésként – elengedte a közvetlenül érintett fogyasztók hűségvállalás miatti kötbérfizetési kötelezettségét. A Hivatal ugyanakkor tekintettel volt a kirótt összeget növelő körülményekre is, ugyanis a Telekom több alkalommal követett már el a fogyasztók tájékoztatásával összefüggő jogsértést, a bírságnak pedig visszatartó hatással kell rendelkeznie.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/4/2018.

Budapest, 2019. április 1.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Béres Gyógyszergyár Zrt., a WALMARK Kft., valamint a Bayer Hungária Kft. ellen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt.

A hatóság a három versenyfelügyeleti eljárás során azt vizsgálja, hogy a vállalkozások a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően jártak-e el gyermekeknek szánt, ajándékokkal összecsomagolt vitaminkészítményeik népszerűsítésekor. E jogszabály alapján jogsértőnek minősül ugyanis a gyermekek közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet a termék megvásárlásáról. Az ilyen kereskedelmi gyakorlat ún. feketelistás tilalom alá esik, vagyis tisztességtelennek számít az egyéb körülményektől függetlenül is.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a feltételezett jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Az ügyek hivatali nyilvántartási számai: Vj/6/2019., Vj/7/2019., Vj/8/2019.

Budapest, 2019. március 28.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal piacelemzést indít a digitális összehasonlító eszközök (honlapok és mobil-applikációk) alkalmazására jellemző piaci folyamatok valamint a fogyasztói döntésekre gyakorolt hatásuk feltárására.

A GVH az elmúlt évben közzétett középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégiájában jelezte, hogy nagyobb figyelmet kíván szentelni „az egyre nagyobb számú és elterjedtebb digitális összehasonlító eszközök a fogyasztói döntéshozatalban betöltött szerepe megismerésének”.

Az összehasonlító eszközök használata segítheti a fogyasztók tájékozottabb döntéshozatalát, az átláthatóságot, így a piaci versenyt is. Lényeges azonban, hogy használatuk során a fogyasztó megfelelő tájékoztatáshoz jusson, például

• az összehasonlított termékjellemzők és árak valósak legyenek,

• a fogyasztó tudja, hogy az összehasonlítást valamint a rangsorolást milyen szempontok alapján végzik,

• tudjon arról is, hogyan használják fel adatait az üzleti modell részeként,

• illetve ki az adott digitális összehasonlító eszköz üzemeltetője.

A GVH a piacelemzési eljárásban – a digitális összehasonlító eszközök használatával kapcsolatos fogyasztói elvárások, szokások és tapasztalatok felmérése mellett – annak feltárására törekszik, hogy

• az eszközök működtetői mennyire ismerik a fogyasztókkal szembeni tisztességes kereskedelmi gyakorlatok támasztotta elvárásokat, és mennyire felelnek meg ezeknek;

• hogyan és miért változtak az ilyen eszközök akár tartalmilag, akár megjelenésükben,

•  milyen üzleti modellek állhatnak ezek hátterében,

• illetve üzemeltetőik milyen kommunikációs tevékenységet végeznek.

A GVH az elemzésben azon szektorokra összpontosít, amelyekben a fogyasztóknak magas keresési költségeik lehetnek, az eszközöket a fogyasztók széles köre veszi igénybe, a piacon kevés ilyen eszköz verseng, vagy ahol az összehasonlító szolgáltatásokat intenzív kommunikáció kíséri. A GVH úgy tervezi, hogy a piackutatás részeként elsősorban a kiskereskedelem, a szállásfoglalás és az utazási szolgáltatások, valamint a pénzügyi és a biztosítási szolgáltatások területén elérhető weboldalakat és az azokhoz köthető applikációkat vizsgálja.

A piacelemzés keretében a hatóság elsősorban a nyilvánosan hozzáférhető piaci információk felhasználásával, illetve az érintett piaci szereplők önkéntes válaszadáson alapuló megkeresése útján méri fel és elemzi a vizsgált piac működését, a piaci folyamatok és a piaci trendek alakulását, továbbá mindezek hatását a versenyre és az üzletfelekre, különösen a fogyasztókra. A piacelemzés eredményeit, az elemzés által feltárt tényeket és megállapításokat a GVH tanulmányban foglalja össze, és honlapján nyilvánosságra hozza.