Gazdasági Versenyhivatal

Elektronikus úton is benyújtható a Tpvt. 43/J. § (1) bekezdése szerinti, a Gazdasági Versenyhivatal által a honlapján közzétett összefonódás-bejelentési űrlap.

Az elektronikus úton történő benyújtásra a kormányzati honlap Személyreszabott Ügyintézési Felületén (SZÜF) keresztül van lehetőség; az Gazdasági Versenyhivatal által biztosított ún. iForm elektronikus űrlapkitöltő keretalkalmazás használatával. Elektronikus benyújtás esetén az összefonódás-bejelentési űrlapot az iForm keretűrlaphoz kell csatolni.

A Gazdasági Versenyhivatal maximális mértékű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft. -re (f.a.) és a Monus Global Kft.-re, mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben. A hatóság egyúttal versenyjogi megfelelési program kidolgozására is kötelezte e vállalkozásokat.

A három, azonos vállalkozáscsoportba tartozó cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiánnyal élőket kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, és igyekeztek rábeszélni őket gyógyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére, illetve felíratására. A fogyasztóknak nem feltétlenül volt szükségük a fent sorolt eszközökre: sokan közülük például képtelenek lettek volna azok használatára egészségi állapotuk miatt. Kiszolgáltatottságukra alapozva ugyanakkor a vállalkozások – pszichés nyomásgyakorlással, illetve kihasználva az értékesítés körülményeit, időzítését és helyszínét – olyan döntésekre késztették őket, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg.

Az eljárásban a hatóság azt is megállapította, hogy a vállalkozások több esetben a cég „ajándékaiként”, ingyenes szolgáltatásaként tüntették fel a közgyógyellátás keretében térítésmentesen járó eszközöket az erre jogosultak számára. A három társaság továbbá – a fogyasztói jelzések, panaszok ellenére – nem az elvárható szintű szakmai gondossággal járt el a legyártott termékek minősége, alkalmazhatósága, a garanciális igények érvényesíthetősége ellenőrzésekor, sőt, a feltártak nem csupán egyedi esetek voltak, hanem rendszerszintű problémákra hívták fel a hatóság figyelmét a cégek panaszkezelési és garanciális teljesítésével kapcsolatban.

A jogsértések feltárásában a GVH szorosan együttműködött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel.

A versenyhatóság a bírság megállapításakor kiemelten vette figyelembe az érintett fogyasztói kör sérülékenységét. Súlyosító körülményként értékelte azt is, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat társadalombiztosítási célú közpénzek szükségtelen kifizetését is eredményezte. A GVH ezért a törvényben meghatározott maximális mértékű bírságot, összesen 49 millió forintot szabott ki a három cégre.

A Hivatal döntésében e mellett arra kötelezte a vállalkozásokat, hogy két hónapon belül alakítsanak ki a jogszerű működésük feltételeit biztosító belső eljárásrendet, amelyet a későbbiekben alkalmaznak.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/23/2016.

Budapest, 2019. január 16.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal Digitális fogyasztóvédelmi stratégiáját követve törekszik hatékonyan reagálni a piacok új kihívásaira. A hatóság most az eMAG webáruház legutóbbi Black Friday akciója miatt indított vizsgálatot, amely feltételezhetően a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütközött.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető S.C. Dante International S.A. ellen, mert valószínűsíti, hogy a vállalkozás nem megfelelően alakította ki és ellenőrizte 2018. novemberi Black Friday akciója feltételeit, árazását, illetve kedvezményrendszerét. A hatóság feltételezi továbbá, hogy a cég tévesen mérte fel a szükséges készletmennyiséget – a várható érdeklődés nagyságához képest. A vállalkozás az akció idején tanúsított magatartásával megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, hiszen nem tartotta szem előtt a szakmai gondosság követelményét.

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az Unilever Magyarország Kft. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg 2015-2017. évi Iskolamosdó Felújítási Programjaival kapcsolatos hirdetéseivel. A hatóság ugyanakkor a jogsértés kimondása mellett eltekintett az egyéb jogkövetkezményektől.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt vizsgálta versenyfelügyeleti eljárásában, hogy megfelelő volt-e az Unilever Magyarország Kft. Domestos Iskolamosdó Felújítási Programjával összefüggésben 2015. évtől folytatott kereskedelmi gyakorlata.

A vizsgálat megállapította, hogy a 2015-2017. közötti években a társaság a programmal kapcsolatosan, a fogyasztókat közvetlenül megszólító, érzelmi kötődésükre alapozó kommunikációjában (pl. a „tegyünk együtt”, „segítse ön is vásárlásával” szlogenek használatával) tisztességtelenül közvetített olyan üzenetet, hogy a termékvásárlásonkénti 5 Ft-os fogyasztói hozzájárulásoknak szerepük volt a jótékonysági programban. A vállalkozás ugyan lebonyolította a felújítási programot, és a fogyasztói hozzájárulások értékének becsléséhez egy elismert piackutató cég adatait használta fel, azonban a kommunikációban azt sugallta, hogy a fogyasztók közvetlen, egyedi hozzájárulása számít, miközben az értékesítési adatok nyilvántartása, összesítése alkalmatlan volt minden egyes vásárlás regisztrálására. A vállalkozás nem járt el elvárható szintű szakismerettel, illetve a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelő gondossággal a kampányban, ezért megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.

A vállalkozás üzenetei az átlagosnál is élénkebb érdeklődést válthattak ki a programban érintett iskolákhoz kötődő gyermekek családtagjai, ismerősei – kiemelten a kisgyermekes anyák – részéről. A GVH ezért különösen kiszolgáltatottnak tekintette a hirdetések célcsoportjainak egyes tagjait. A Versenyhivatal a jogsértés megállapításán túl egyéb jogkövetkezmények meghatározását nem tartotta indokoltnak, tekintettel az ügy különös méltánylást igénylő körülményeire és arra, hogy a vállalkozás jogkövető magatartást kívánt tanúsítani jótékonysági akciójában, a 2018. évi kampány kommunikációja pedig már meghatározott, a vásárlásoktól független összegű hozzájárulást ígért.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/10/2017.

Budapest, 2018. december 20.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal összesen mintegy 105 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért egyes közbeszerzések pályázóiként a verseny korlátozásáról állapodtak meg egymással.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást folytatott a Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt.-vel, az Aquazit Szolgáltató Kft.-vel, a Drillingwater Kft.-vel és a Geo-Sivo Építőipari, Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft.-vel szemben. A hatóság megállapította, hogy a négy cég felosztotta egymás között egyes települések kútfúrással, -felújítással és -hasznosítással kapcsolatos közbeszerzési tendereit. A vállalkozások ennek érdekében versenykorlátozó megállapodást kötöttek egymással, illetve előzetesen egyeztették ajánlati áraikat is, és megállapodtak a nyertes személyéről.

Három érintett vállalkozás – a Vikuv, az Aquazit és a Drillingwater – nem tagadta megállapodásuk létrejöttét, azonban arra hivatkoztak, hogy az Aquazit és a Drillingwater a Vikuv tényleges irányítása alatt álló vállalkozáscsoportba tartozóknak tekinthetők, ezért együttműködésük nem ütközhet a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába. A GVH nem fogadta el álláspontjukat a felhozott érvek és bizonyítékok mérlegelése után, mert a vállalkozások nem tudták bizonyítani, hogy a Vikuv rendezett jogi keretek között tartós irányítást gyakorolt volna a másik két vállalkozás felett. A hatóság döntése ezért egymástól független, jogsértő módon összejátszó vállalkozásoknak tekintette a megállapodás résztvevőit.

A fentieken túl megállapítást nyert, hogy Kengyel község közbeszerzése esetében a Vikuv a Geo-Sivo Kft.-vel megállapodva készített pályázatot utóbbi nevében, hogy annak magasabb ajánlati árával a saját nyerését biztosítsa, amellett, hogy a tendergyőzelme érdekében a harmadik pályázó, az Aquazit is nyújtott be ún. támogató, azaz, magasabb összegű ajánlatot.

A közbeszerzéseken történő összejátszás különösen súlyos jogsértésnek minősül, és bizonyos esetekben akár büntetőjogi következményekkel járhat. A hatóság minden érintett vállalkozásra a Versenytörvény szerint kiszabható maximális bírságot rótta ki.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/111/2015.

Budapest, 2018. december 19.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal elfogadta a Vodafone Magyarország Zrt. kötelezettségvállalását, amelynek értelmében a vállalkozás visszatéríti a 2012. november 1. és 2014. május 1. között RED VitaMAX tarifára váltó előfizetőinek a korábbi díjcsomagjukból származó, a tarifaváltás keretében törölt egyenlegeiket.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásában azt vizsgálta, hogy a Vodafone megsértette-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseit RED VitaMAX tarifát népszerűsítő hirdetéseivel. Utóbbiak ugyanis nem tették egyértelművé, hogy az átlagosnál jóval rövidebb, mindössze 30 napos egyenleg-felhasználási időszak nem csak az áttérést követő feltöltésekre, hanem a korábban felhalmozott, fennmaradt egyenlegekre is vonatkozik. A cég az eljárás folyamán vállalta, hogy visszatéríti a korábbi egyenlegből fennmaradt, törölt összeget mindazon ügyfeleinek, akiket az említett szabály miatt hátrány ért, amennyiben az meghaladja a 100 Ft-ot, és az érintett jelenleg is az előfizetője.

A GVH – jogsértés vagy annak hiánya megállapítása nélkül – elfogadta a kötelezettségvállalást, mert úgy értékelte, hogy az teljes mértékben kompenzálhatja a kárt szenvedett fogyasztók észszerűen vállalható körét. A hatóság úgy találta, hogy a vállalás elfogadható a cég által javasolt szűkítésekkel együtt is. A 100 Ft alatti összegek visszatérítése ugyanis a csekély hátrány és a kapcsolódó adminisztratív terhek miatt nem elengedhetetlenül szükséges, a már nem Vodafone-os ügyfelek kompenzációja pedig – felkutatásuk nehézségei és elhanyagolható számuk miatt – nem feltétlenül indokolt. Jogsértés megállapítása hiányában a GVH bírságot sem szabott ki.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/15/2018.

Budapest, 2018. december 18.

Gazdasági Versenyhivatal