Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a „Kulturális Örökség Napjai” program keretében – immáron negyedik alkalommal - megnyitja épületét a nagyközönség számára.

A „Nyitott GVH 2018” című eseményen a látogatók jogtörténeti kiállítást tekinthetnek meg, mellyel a GVH tisztelegni kíván a magyar versenyjog és versenyjogi jogalkalmazás előtt. A kiállítás tematikusan mutatja be a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló 1931. évi XX. törvénycikk létrejöttének körülményeit, hazai és nemzetközi hátterét, a Kartelbizottság szervezetét és működését, továbbá válogat a korabeli kartell ügyekből, elvi mondásokból.

A kiállítás megtekintése mellett vendégeink épülettörténeti előadást hallgathatnak arról, hogy miként lehet egy közel 150 éves épületet a mai kor követelményeinek, design irányzatainak megfelelően kialakítani és funkcionalitásában összhangba hozni egy hivatal működésével.

Az épülettörténeti érdekességeken túl önálló előadás keretében ismerkedhetnek meg a résztvevők a GVH munkájával, tevékenységével, küldetésével.

A „Nyitott GVH 2018” program keretében a GVH 2018. szeptember 15-én 10 és 15 óra között várja az érdeklődőket jogtörténeti kiállítással és a következő előadásokkal:

A GVH munkatársai a program teljes időtartama alatt a látogatók rendelkezésére állnak.

A Gazdasági Versenyhivatal 2018. július 20-án nyilvános konzultáció céljából közzétette a korábbi években szerzett tapasztalatai miatt felülvizsgált új, ,,a Tpvt. 75. §-a szerinti kötelezettségvállalásról szóló közlemény” tervezetét.

A Versenytanács a VJ/14/2018 sz. versenyfelügyeleti eljárásban kifejtett álláspontja szerint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. (a továbbiakban: Tpvt.) értelmezését az Európai Unió Bíróságának az Austria Asphalt ügyben 2017. szeptember 7-én meghozott, C-248/16. sz. ítéletéhez kellett igazítania: így a Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontjának „létrehozása” fogalmát szélesen kell értelmezni, abba a közösen irányított vállalkozás alapítása mellett az is beleértendő, amikor az addig egyedül irányított vállalkozás válik egy vagy több új irányító belépésével közösen irányítottá, vagy akár egy addig is közösen irányított vállalkozás esetében megváltozik a közös irányítók köre. Ezért a közös irányításszerzés csak akkor minősül összefonódásnak, ha az olyan (ún. teljes funkciójú) vállalkozás felett történik, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját képes ellátni. Az ellenkező értelmezés ugyanis ellentmondana az összefonódások és a versenykorlátozó megállapodások egyértelmű szétválasztásának, és így a kiszámíthatóság és jogbiztonság követelményének, hiszen ha egy már létező, nem teljes funkciójú vállalat feletti irányításváltozást a Tpvt. alapján a továbbiakban is összefonódásnak minősítené a Gazdasági Versenyhivatal, attól még azt az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke alapján, mint esetleges versenykorlátozó megállapodást vizsgálhatná.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a GE Hungary Kft. és a Silver Wood – IT Kft. jogsértést követett el a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak radiológiai IT termékeinek beszerzésekor azzal, hogy a két társaság 2015 májusában megállapodott a nyertes vállalkozás személyében, és ezért egyeztették ajánlati áraikat is. Az eljárás alatt azonban mindkét vállalkozás együttműködött a hatósággal, ezért a GVH több mint tízmillió forintos bírságcsökkentést alkalmazott.

A jelentős összegű bírságelengedés egyrészt annak köszönhető, hogy a GE Hungary Kft. engedékenységi kérelmet terjesztett elő, elismerve a jogsértést és becsatolva az azt alátámasztó bizonyítékokat. Másrészt a Silver Wood – IT Kft. egyezségi eljárás keretében ismerte el a GVH által megállapított tényállást és mondott le jogorvoslati jogáról, ezért a GVH 30 %-kal csökkentette a vele szemben kiszabott bírságot. További 5%-os mérséklést eredményezett, hogy a vállalkozás utólagos megfelelési programot (compliance) dolgozott ki, és vállalta, hogy részletesen igazolja annak végrehajtását.

A vállalkozások együttműködő magatartására figyelemmel a GVH mellőzte a bírság kiszabását a GE Hungary Kft.-vel szemben – az engedékenységi politika törvényi szabályozására figyelemmel –, míg a Silver Wood – IT Kft. esetében a fentieknek megfelelően több mint harmadával, 2.600.000,- Ft-ra csökkentette a kiszabott bírságot. Így a Hivatal összességében több mint tízmillió forintos bírságcsökkentést alkalmazott a vállalkozások együttműködésére tekintettel.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/19/2017.

Budapest, 2018. szeptember 3.

Gazdasági Versenyhivatal

A hatóság ellenőrizte a P Automobil Import Kft. egy korábbi eljárásban vállalt kötelezettségeinek teljesülését, és megállapította, hogy a vállalkozás részben késedelmesen, illetve megfelelő igazolás nélkül teljesítette kötelezettségvállalását. A hatóság ezért 1.800.000 Ft bírságot szabott ki a cégre.

A megismételt eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közel 5 milliárd forint bírságot szabott ki a vezető kereskedelmi bankokra a devizahitelek fix árfolyamú végtörlesztésének 2011. év végi-2012. év eleji korlátozásáért.

A GVH még 2011-ben indított eljárást tizenhárom bankkal szemben a deviza alapú jelzáloghitelek fix árfolyamon történő végtörlesztésének korlátozása tárgyában. Az eljárás eredményeként 2013. november 19-én kelt határozatában megállapította, hogy a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt., a CIB Bank Zrt., a Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepe, az Erste Bank Hungary Zrt., az FHB Jelzálogbank Nyrt., a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., az MKB Bank Zrt., az OTP Bank Nyrt., a Raiffeisen Bank Zrt., az UCB Ingatlanhitel Zrt. és az UniCredit Bank Hungary Zrt. 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között versenykorlátozó magatartást tanúsított, amikor e bankok összehangolták stratégiájukat, és üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében. A jogsértésért a GVH 2013. november 19-i döntésében összesen mintegy 9,5 milliárd forint bírságot szabott ki az érintett pénzintézetekkel szemben.

A bankok többsége megtámadta a GVH határozatát a bíróság előtt. A Kúria 2016. december 13-án kelt ítéletében a versenyhatóságnak adott igazat abban, hogy a bankok összehangolták stratégiáikat a deviza jelzáloghitelek kiváltására alkalmas hitelek értékesítésének korlátozása céljából, ám a bírság összegének kiszámítása tekintetében új eljárásra utasította a GVH-t nyolc pénzintézet vonatkozásában.

A megismételt eljárásban a GVH – a Kúria iránymutatásait figyelembe véve – a GVH Elnökének és a Versenytanács elnökének 11/2017. sz. közleményét alkalmazta a bírság megállapításakor, ennek eredményeként az alábbi összegű bírságot szabta ki az egyes bankokkal szemben:

A bírságösszegek csökkenésének egyik fő oka, hogy – a Kúria ítéletére is figyelemmel – a megismételt eljárásban a GVH a bírság alapjának a végtörleszthető devizahiteleken a jogsértés időszakában elért bevételek arányos részét tekintette, míg az alapeljárásban a teljes jelzáloghitel-állományon realizált bevételek arányos része szolgált alapul. Ez utóbbi pedig magában foglalta az összes forint és devizaalapú jelzáloghitelt. További csökkenést eredményezett, hogy az eredeti eljárásban a GVH súlyosító körülménynek tekintette a bankok többségének korábban elkövetett versenyjogsértését. E körülményt jelen eljárásban azért nem értékelte a GVH súlyosítóként, mert az ismétlődést megalapozó VJ/18/2008. számú ügy kapcsán a Kúria előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága előtt.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/20/2017.

Budapest, 2018. augusztus 22.

Gazdasági Versenyhivatal