A tájékoztatók teljes szövege elérhető a GVH honlapján:

A Versenytanács elvi jelentőségű döntései 2017

(egységes szerkezetben a korábbi években kiadott elvi jelentőségű döntésekkel) 

Feltételek és kötelezettségek előírása mellett járult hozzá a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. megszerezze az Invitel Távközlési Zrt.-t. Az eljárásban első alkalommal zajlott előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatás egy fúziós ügyben.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. (DIGI) 2017. augusztus végén jelentette be a GVH-nak, hogy meg kívánja vásárolni az Invitel Távközlési Zrt.-t (Invitel). A GVH azért indított versenyfelügyeleti eljárást a DIGI/Invitel összefonódás bejelentése alapján, mert felvetődött, hogy a tranzakció káros versenyhatásokkal járhat egyes érintett piacokon. Mindkét érintett vállalkozás a hazai vezetékes távközlési piac jelentős, országosan aktív szereplője, azaz, több százezer előfizetőnek nyújt vezetékes telefon-, internet-, vezetékes műsorterjesztési (TV) és egyéb szolgáltatásokat.

A GVH részletes vizsgálat keretében értékelte a tranzakció lehetséges versenyhatásait. A szokásosnak tekinthető lépések mellett (adatkérések a felektől, piaci szereplőktől, társhatóságok megkeresése, elemzések) fúziós eljárásban első alkalommal élt az előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatás lehetőségével, amelyet a Versenytörvény 2017. január 15-től biztosít.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elfogadta a Netpincért üzemeltető Viala Kft. kötelezettségvállalását. A GVH értékelése szerint e vállalás alkalmas a versenyprobléma megoldására, mert lehetőséget teremt az éttermek számára arra, hogy saját csatornáikon a Netpincéren megjelenő áraknál alacsonyabb árakat‎ kínáljanak bizonyos körülmények között. Így megszűnik az éttermek ellenérdekeltsége, hogy más közvetítő portálokon kedvezőbb feltételeket alkalmazzanak. A GVH a verseny erősödését várja a vállalás eredményeként az étel-házhozszállítási szolgáltatások tekintetében, különösen a közvetítők közötti versenyt illetően. A Hivatal a kötelezettségvállalásra tekintettel jogsértést nem állapított meg az ügyben, így bírságot sem szabott ki.

A GVH azért indított eljárást a legnagyobb ételrendelés-közvetítő portál üzemeltetője ellen, mert az feltételezhetően versenykorlátozó kikötéseket alkalmazott az éttermekkel kötött szerződéseiben. A vállalkozás ugyanis előírta, hogy az éttermek kötelesek szolgáltatásaikat a Netpincéren ugyanolyan kondíciókkal (pl. árakkal, kedvezményekkel, kiszállítási feltételekkel) kínálni, mint teszik azt saját értékesítési csatornáikon (honlapon, telefonos megrendeléskor, szórólapjaikon). Bár a kikötés nem terjedt ki a más ételrendelés-közvetítőkön (azaz a Netpincér versenytársain) keresztül teljesített megrendelésekre, a gyakorlatban a GVH azt tapasztalta, hogy valamennyi értékesítési csatornán egységes feltételek, különösen egységes árak érvényesülnek. Az éttermeknek ugyanis nem áll érdekükben, hogy más közvetítő portálokon a saját áraiknál olcsóbban kínálják szolgáltatásaikat, mert attól tartanak, hogy a fogyasztók elpártolnak tőlük, és inkább – a jutalékfizetési kötelezettség miatt az éttermek számára saját csatornáiknál költségesebb ‎– közvetítőkön keresztüli megrendelést választják.

Az eljárás során a GVH által azonosított versenyprobléma orvoslására a Netpincér vállalta, hogy módosítja az éttermekkel kötött szerződéseit. Ennek értelmében a továbbiakban az egységes feltételek alkalmazására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki a nem online rendelési módokra (pl. a telefonos megrendelésre), illetve az eseti akciókra.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/89/2015.

Budapest, 2018. április 27.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértőnek ítélte, hogy az Apple Inc. (Apple) nem nyújtott tájékoztatást a fogyasztóknak az ún. Wi-Fi-asszisztens szolgáltatás egyes, lényeges jellemzőiről. A Wi-Fi-asszisztens funkció működésének eredményeképpen gyenge Wi-Fi-nél automatikussá vált a készülékek csatlakozása a mobilinternet-hálózatra, ami a mobil-adatforgalom növekedésének, és többletköltségek megjelenésének lehetőségét vetette fel. A jogsértésért 100 millió forint bírságot szabott ki a GVH, és egyúttal megtiltotta az Apple jogsértő gyakorlatának folytatását.

A GVH az Apple 2015 szeptemberétől a készülékeket érintő iOS 9 operációs rendszer üzembe helyezése és szoftverfrissítése alkalmával megjelenő, valamint egyéb online, a Wi-Fi-asszisztenssel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatásait vizsgálta.

A cég alapbeállításként („by default”) vezette be az iOS operációs rendszer új, Wi-Fi-asszisztens funkcióját, amely automatikusan aktív lett az operációsrendszer letöltésével, frissítésével. E funkció lényege, hogy a készülék – a felhasználói élmény javítása céljából – gyenge, nem megfelelő erősségű Wi-Fi jelnél automatikusan mobilinternet hálózatra vált, miközben korábban – a felhasználók közreműködése nélkül – csak akkor váltott át, ha már egyáltalán nem érzékelt Wi-Fi jelet. A Wi-Fi-asszisztens funkció kikapcsolásának lehetőségét a fogyasztónak kell megkeresnie, azaz fogyasztói aktivitást igényel.

A GVH megállapította, hogy az Apple tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert nem hívta fel hangsúlyosan a fogyasztók figyelmét a Wi-Fi-asszisztens automatikus aktiválódására az üzembe helyezéskor vagy a frissítési folyamat során annak ellenére, hogy ennek nem lett volna terjedelmi akadálya, figyelemmel a platform tulajdonságaira is. Így a fogyasztóknak nem várt mobilinternetes többlet-adatforgalmuk keletkezhetett, és idő előtt kimeríthették forgalmi keretüket, ami miatt lelassultak igénybevett szolgáltatásaik, vagy többletadat-forgalmat kellett vásárolniuk korábbi felhasználói szokásaik fenntartása érdekben.

A GVH szerint a Wi-Fi-asszisztens olyan funkciója az Apple készülékek operációs rendszerének, és így az Apple készülékeknek, amelynek lényeges (alapbeállításként funkcionáló) ismérveiről a fogyasztóknak nem volt előzetes tudásuk vagy tapasztalatuk, miközben annak kedvezőtlen hatása lehetett a felhasználói élményre (az általános pozitív benyomásra, illetve a fejlesztéstől, a márkától várt előnyökre) – így az Apple-től elvárható lett volna, hogy a funkcióról és annak jellemzőiről közvetlenül tájékoztassa a fogyasztókat az operációs rendszer beüzemelésekor és frissítésekor.

A GVH a bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, gyakoriságára – tekintettel határozta meg.

A GVH döntése szerint az Apple-nek egyértelművé és hangsúlyossá, a fogyasztók számára megkerülhetetlen információvá kell tennie, hogy a Wi-Fi-asszisztens szolgáltatás egyes jellemzői révén nem várt adatforgalmuk és végső soron akár költségük is keletkezhet. E tényekről társaságnak az Apple készülékek üzembe helyezésekor és az iOS frissítések során nyújtott (tájékoztatási) folyamatban, illetve a Wi-Fi-asszisztens szolgáltatással kapcsolatos egyéb online tájékoztatásokban kell információt nyújtania.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/32/2016.

Budapest, 2018. április 18.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elfogadta a KOMETA 99 Élelmiszeripari Zrt. (KOMETA) vállalását, amely a helyes és kiegyensúlyozott táplálkozással összefüggésben weboldal és a fogyasztói tudatosságot növelő kommunikációs kampány elindítását, valamint megfelelési program bevezetését foglalja magában.A GVH jogsértést nem állapított meg az ügyben, így bírságot sem szabott ki.

A GVH azt vizsgálta, hogy a vállalkozás – 2014 augusztusától – megfelelő tájékoztatásokat tett-e közzé a „Mondjon igent az EGÉSZSÉGRE!”, a „Magas hústartalommal az egészségért” szlogenek köré épülő kampányaiban, valamint a készítmények ún. mentességének egészségre gyakorolt hatását egyéb módon megjelenítő kereskedelmi kommunikációjában, a reklámok üzenete akként értelmezhető-e, hogy a „mentesség” és az egészség kapcsolata mindenkire, korlátozás nélkül érvényes-e.

A társaság szerint ugyan magatartása nem volt jogsértő, ám komplex, több elemből álló kötelezettségvállalást nyújtott be. A GVH a kötelezettségvállalási nyilatkozat tartalmának részletes vizsgálata után úgy ítélte meg, hogy a közérdek védelme hatékonyan biztosítható a vállalások elfogadásával.

A GVH a vállalkozás számára kötelezettségként írta elő, hogy vállalásai alapján

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértőnek ítélte a Telenor Magyarország Zrt. (Telenor) összehasonlító reklámját. A Telenor 9 Ft/perces csomagjának népszerűsítésekor a tárgyilagosságot mellőzve hasonlította össze rádióreklámjában és dinamikus bannerén saját opciójának és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. (Vodafone) Tuti tarifacsomagjának árát 2016 októberétől 2017 februárjáig. A jogsértésért 78 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH először azt vizsgálta, hogy lehet-e szó összehasonlításról, mert sem a versenytárs, sem termékének neve nem szerepelt a reklámokban.

A GVH úgy ítélte meg, hogy

• a közvetett felismerhetőséget tekintve a reklámok tartalmán túl különös jelentősége van annak, hogy mikor, milyen reklámkörnyezetben, illetve milyen fogyasztói közegben történik az összehasonlítás: a vizsgált reklámkampány ugyanis egy versenytárs termékének rendkívül intenzív kommunikációs kampányára reagált, így a fogyasztók már megismerhették e versenytárs termékét és annak árát is;

• a közvetett összehasonlítás a rádióreklám és a dinamikus banner esetében állt fenn, mert e reklámokban szerepelt utalás a relatív árelőnyre és a versenytárs termékének beazonosítását lehetővé tevő valamely jellemzőre is, bár a versenytárs neve vagy az érintett szolgáltatási csomag közvetlen megnevezése nem jelent meg;

• a fenti két reklámeszköz (a kampány céljára és közegére is figyelemmel) közvetve felismerhetővé tette a Vodafone-t és annak (19 Ft-os percdíjat tartalmazó tarifacsomagra vonatkozó) ajánlatát, így ezen két eszköz mindenképpen összehasonlító reklámnak minősül a versenytörvény rendelkezése alapján.

A többi, szintén vizsgált reklámeszköz esetében a GVH arra a következtetésre jutott, hogy a fenti feltételek teljesülése kétséges volt, ezért ezekkel összefüggésben megszüntette az eljárást.

A rádióreklám és a dinamikus banner esetében viszont megállapította, hogy a Telenor a tárgyilagosságot nélkülözve hasonlította össze saját, előfizetéshez kötött opciója és az önállóan elérhető Vodafone Tuti tarifacsomag árát. A két ajánlat ugyanis – a csomagok jellemzőinek különbségeire figyelemmel – nem vethető össze objektíven a reklámokban látható/hallható módon, pusztán a percdíjat kiemelve. A Telenor ajánlatának percdíja ugyanis (időben, felhasználásában, előfeltételeiben, valamint tartalmában is) korlátozott volt a versenytárs termékéhez képest.

A GVH szerint nem lehet tárgyilagos egy összehasonlítás, amelyben az egyik (perc)díj önmagában, korlátozás és feltételek nélkül érhető el (mivel tarifacsomagról van szó), a másik (perc)díj viszont korlátozott és előfeltételektől függ (mivel perccsomagról van szó). Az ilyen, eltérő felhasználói helyzetekre vetített és szubjektív összehasonlítás révén a fogyasztó nem kap reális, torzítatlan képet a két ajánlat közti különbségről és egy esetleges árelőnyről.