Az elmúlt évek jogalkalmazói tapasztalatai és a külső érdekeltektől érkező visszajelzések alapján indokolttá vált a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető hatályos közlemények felülvizsgálata. További részletek ...
A tájékoztató teljes szövege elérhető a
GVH honlapján: ITT
Elektronikus úton is benyújtható a Tpvt. 43/J. § (1) bekezdése szerinti, a Gazdasági Versenyhivatal által a honlapján közzétett összefonódás-bejelentési űrlap.
Az elektronikus úton történő benyújtásra a kormányzati honlap Személyreszabott Ügyintézési Felületén (SZÜF) keresztül van lehetőség; az Gazdasági Versenyhivatal által biztosított ún. iForm elektronikus űrlapkitöltő keretalkalmazás használatával. Elektronikus benyújtás esetén az összefonódás-bejelentési űrlapot az iForm keretűrlaphoz kell csatolni.
Az iForm alkalmazás a SZÜF felületén érhető el: ITT
A Gazdasági Versenyhivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a SZÜF keretrendszerben a csatolt fájlok együttes mérete a 20 MB-ot nem haladhatja meg, így ennél nagyobb méretű mellékleteket tartalmazó összefonódás-bejelentés benyújtására csak személyesen vagy postai úton van lehetőség.
Az elektronikus benyújtáshoz kapcsolódóan további segítséget a PDF formátumban letölthető segédletben találhat: ITT
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tájékoztatót tett közzé, hogy eligazítást nyújtson a helyszíni kutatások menetéről, jogszabályi hátteréről, valamint a feleket megillető jogokról és kötelezettségekről a vállalkozások számára.
A honlapján közzétett tájékoztatóval a hatóság elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak igyekszik támogatást nyújtani, miután egyre többször valósul meg helyszíni kutatás ilyen típusú vállalkozásoknál is. Az összeállítás közérthetően foglalja össze a Versenytörvény helyszíni kutatásokra irányadó szabályait, és bemutatja a kialakult joggyakorlatot is. Célja olyan gyakorlati információ közvetítése az érintett vállalkozásoknak, amellyel elősegíthető utóbbiak jogkövető magatartása.
A helyszíni kutatások célja, hogy az érintett vállalkozás helyiségeiben a GVH vizsgálói a feltételezett jogsértéssel vagy a vizsgált összefonódással kapcsolatos bizonyítékokat gyűjtsenek. Helyszíni kutatás csak bírói engedély birtokában végezhető.
A GVH vizsgálói jogosultak belépni és átkutatni üzleti és magánhasználatú helyiségeket, járműveket, valamint átvizsgálni, lemásolni, vagy zár alá venni az ott fellelhető iratokat és adathordozókat (számítógép, mobiltelefon, stb.).
Eljárási bírsággal sújtható, sőt bizonyos esetekben akár büntetőjogi következményekkel is szembesülhet az, aki akadályozza a GVH vizsgálóit a helyszíni kutatásban.
A Gazdasági Versenyhivatal egyéb tárgykörben kiadott tájékoztatói itt olvashatók.
Budapest, 2019. január 21.
Gazdasági Versenyhivatal
|
Információ a sajtó
részére:
|
További információk:
|
Nyomtatható verzió PDF formátumban
A Gazdasági Versenyhivatal maximális mértékű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft. -re (f.a.) és a Monus Global Kft.-re, mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben. A hatóság egyúttal versenyjogi megfelelési program kidolgozására is kötelezte e vállalkozásokat.
A három, azonos vállalkozáscsoportba tartozó cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiánnyal élőket kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, és igyekeztek rábeszélni őket gyógyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére, illetve felíratására. A fogyasztóknak nem feltétlenül volt szükségük a fent sorolt eszközökre: sokan közülük például képtelenek lettek volna azok használatára egészségi állapotuk miatt. Kiszolgáltatottságukra alapozva ugyanakkor a vállalkozások – pszichés nyomásgyakorlással, illetve kihasználva az értékesítés körülményeit, időzítését és helyszínét – olyan döntésekre késztették őket, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg.
Az eljárásban a hatóság azt is megállapította, hogy a vállalkozások több esetben a cég „ajándékaiként”, ingyenes szolgáltatásaként tüntették fel a közgyógyellátás keretében térítésmentesen járó eszközöket az erre jogosultak számára. A három társaság továbbá – a fogyasztói jelzések, panaszok ellenére – nem az elvárható szintű szakmai gondossággal járt el a legyártott termékek minősége, alkalmazhatósága, a garanciális igények érvényesíthetősége ellenőrzésekor, sőt, a feltártak nem csupán egyedi esetek voltak, hanem rendszerszintű problémákra hívták fel a hatóság figyelmét a cégek panaszkezelési és garanciális teljesítésével kapcsolatban.
A jogsértések feltárásában a GVH szorosan együttműködött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel.
A versenyhatóság a bírság megállapításakor kiemelten vette figyelembe az érintett fogyasztói kör sérülékenységét. Súlyosító körülményként értékelte azt is, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat társadalombiztosítási célú közpénzek szükségtelen kifizetését is eredményezte. A GVH ezért a törvényben meghatározott maximális mértékű bírságot, összesen 49 millió forintot szabott ki a három cégre.
A Hivatal döntésében e mellett arra kötelezte a vállalkozásokat, hogy két hónapon belül alakítsanak ki a jogszerű működésük feltételeit biztosító belső eljárásrendet, amelyet a későbbiekben alkalmaznak.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/23/2016.
Budapest, 2019. január 16.
Gazdasági Versenyhivatal
|
Információ a sajtó
részére:
|
További információk:
|
Nyomtatható verzió PDF formátumban
A Gazdasági Versenyhivatal Digitális fogyasztóvédelmi stratégiáját követve törekszik hatékonyan reagálni a piacok új kihívásaira. A hatóság most az eMAG webáruház legutóbbi Black Friday akciója miatt indított vizsgálatot, amely feltételezhetően a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütközött.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető S.C. Dante International S.A. ellen, mert valószínűsíti, hogy a vállalkozás nem megfelelően alakította ki és ellenőrizte 2018. novemberi Black Friday akciója feltételeit, árazását, illetve kedvezményrendszerét. A hatóság feltételezi továbbá, hogy a cég tévesen mérte fel a szükséges készletmennyiséget – a várható érdeklődés nagyságához képest. A vállalkozás az akció idején tanúsított magatartásával megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, hiszen nem tartotta szem előtt a szakmai gondosság követelményét.
Az áruház saját becslése szerint az eMAG weboldala a Black Friday napján 2,7 millió egyedi látogatóval rendelkezett, a rendelések összértéke pedig 6,8 milliárd forintot tett ki. A fogyasztói döntéshozatal feltételezett torzítása így olyan széles körben valósulhatott meg, amely hatással lehetett a versenyfolyamatokra is.
A GVH az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet fordított a digitális és adatalapú gazdasághoz köthető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra, ennek keretében jelenleg is egyre szorosabban monitorozza az online piactereken és kommunikációs csatornákon megjelenő tartalmakat. A hatóság Digitális Fogyasztóvédelmi Stratégiája a honlapján olvasható.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/50/2018.
Budapest, 2019. január 10.
Gazdasági Versenyhivatal
|
Információ a sajtó
részére:
|
További információk:
|
Nyomtatható verzió PDF formátumban
A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az Unilever Magyarország Kft. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg 2015-2017. évi Iskolamosdó Felújítási Programjaival kapcsolatos hirdetéseivel. A hatóság ugyanakkor a jogsértés kimondása mellett eltekintett az egyéb jogkövetkezményektől.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt vizsgálta versenyfelügyeleti eljárásában, hogy megfelelő volt-e az Unilever Magyarország Kft. Domestos Iskolamosdó Felújítási Programjával összefüggésben 2015. évtől folytatott kereskedelmi gyakorlata.
A vizsgálat megállapította, hogy a 2015-2017. közötti években a társaság a programmal kapcsolatosan, a fogyasztókat közvetlenül megszólító, érzelmi kötődésükre alapozó kommunikációjában (pl. a „tegyünk együtt”, „segítse ön is vásárlásával” szlogenek használatával) tisztességtelenül közvetített olyan üzenetet, hogy a termékvásárlásonkénti 5 Ft-os fogyasztói hozzájárulásoknak szerepük volt a jótékonysági programban. A vállalkozás ugyan lebonyolította a felújítási programot, és a fogyasztói hozzájárulások értékének becsléséhez egy elismert piackutató cég adatait használta fel, azonban a kommunikációban azt sugallta, hogy a fogyasztók közvetlen, egyedi hozzájárulása számít, miközben az értékesítési adatok nyilvántartása, összesítése alkalmatlan volt minden egyes vásárlás regisztrálására. A vállalkozás nem járt el elvárható szintű szakismerettel, illetve a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelő gondossággal a kampányban, ezért megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.
A vállalkozás üzenetei az átlagosnál is élénkebb érdeklődést válthattak ki a programban érintett iskolákhoz kötődő gyermekek családtagjai, ismerősei – kiemelten a kisgyermekes anyák – részéről. A GVH ezért különösen kiszolgáltatottnak tekintette a hirdetések célcsoportjainak egyes tagjait. A Versenyhivatal a jogsértés megállapításán túl egyéb jogkövetkezmények meghatározását nem tartotta indokoltnak, tekintettel az ügy különös méltánylást igénylő körülményeire és arra, hogy a vállalkozás jogkövető magatartást kívánt tanúsítani jótékonysági akciójában, a 2018. évi kampány kommunikációja pedig már meghatározott, a vásárlásoktól független összegű hozzájárulást ígért.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/10/2017.
Budapest, 2018. december 20.
Gazdasági Versenyhivatal
|
Információ a sajtó
részére:
|
További információk:
|
Nyomtatható verzió PDF formátumban
A Gazdasági Versenyhivatal összesen mintegy 105 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért egyes közbeszerzések pályázóiként a verseny korlátozásáról állapodtak meg egymással.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást folytatott a Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt.-vel, az Aquazit Szolgáltató Kft.-vel, a Drillingwater Kft.-vel és a Geo-Sivo Építőipari, Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft.-vel szemben. A hatóság megállapította, hogy a négy cég felosztotta egymás között egyes települések kútfúrással, -felújítással és -hasznosítással kapcsolatos közbeszerzési tendereit. A vállalkozások ennek érdekében versenykorlátozó megállapodást kötöttek egymással, illetve előzetesen egyeztették ajánlati áraikat is, és megállapodtak a nyertes személyéről.
Három érintett vállalkozás – a Vikuv, az Aquazit és a Drillingwater – nem tagadta megállapodásuk létrejöttét, azonban arra hivatkoztak, hogy az Aquazit és a Drillingwater a Vikuv tényleges irányítása alatt álló vállalkozáscsoportba tartozóknak tekinthetők, ezért együttműködésük nem ütközhet a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába. A GVH nem fogadta el álláspontjukat a felhozott érvek és bizonyítékok mérlegelése után, mert a vállalkozások nem tudták bizonyítani, hogy a Vikuv rendezett jogi keretek között tartós irányítást gyakorolt volna a másik két vállalkozás felett. A hatóság döntése ezért egymástól független, jogsértő módon összejátszó vállalkozásoknak tekintette a megállapodás résztvevőit.
A fentieken túl megállapítást nyert, hogy Kengyel község közbeszerzése esetében a Vikuv a Geo-Sivo Kft.-vel megállapodva készített pályázatot utóbbi nevében, hogy annak magasabb ajánlati árával a saját nyerését biztosítsa, amellett, hogy a tendergyőzelme érdekében a harmadik pályázó, az Aquazit is nyújtott be ún. támogató, azaz, magasabb összegű ajánlatot.
A közbeszerzéseken történő összejátszás különösen súlyos jogsértésnek minősül, és bizonyos esetekben akár büntetőjogi következményekkel járhat. A hatóság minden érintett vállalkozásra a Versenytörvény szerint kiszabható maximális bírságot rótta ki.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/111/2015.
Budapest, 2018. december 19.
Gazdasági Versenyhivatal
|
Információ a sajtó
részére:
|
További információk:
|
