Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdaság Versenyhivatal a „Kulturális Örökség Napjai” program keretében – immáron harmadik alkalommal - megnyitja épületét a nagyközönség előtt.

A „Nyitott GVH 2017” című rendezvény keretében jogtörténeti kiállítást tekinthetnek meg, mellyel a GVH tisztelegni kíván a magyar versenyjog és versenyjogi jogalkalmazás előtt. A kiállítás tematikusan mutatja be a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló 1931. évi XX. törvénycikk létrejöttének körülményeit, hazai és nemzetközi hátterét, a Kartelbizottság szervezetét és működését, továbbá válogat a korabeli kartell ügyekből, elvi mondásokból.

A kiállítás megtekintése mellett a látogatók épülettörténeti előadást hallhatnak arról, hogy miként lehet egy közel 150 éves épületet a mai kor követelményeinek, design irányzatainak megfelelően kialakítani és funkcionalitásában összhangba hozni egy hivatal működésével.

Az épülettörténeti érdekességeken túl önálló előadás keretében ismerkedhetnek meg a látogatók a GVH munkájával, tevékenységével, küldetésével.

A „Nyitott GVH 2017” program keretében a GVH 2017. szeptember 16-án 10 és 15 óra között várja az érdeklődőket jogtörténeti kiállítással és a következő előadásokkal:

A Gazdasági Versenyhivatal 2017. szeptember 1-én nyilvános konzultáció céljából közzétette az elmúlt évek tapasztalatai, a jogszabályi változások és a külső érdekeltektől érkező visszajelzések fényében felülvizsgált, új

1. ,,A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. és 21. §-a, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikke szerinti tilalmakba ütköző magatartások esetén a bírság összegének megállapításáról szóló közlemény” tervezetét

2. ,,A fogyasztóvédelmi típusú ügyekben kiszabott bírság meghatározásának szempontjairól szóló közlemény” tervezetét

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke 2017. szeptember 1-jei hatállyal Váczi Nórát, szeptember 11-i hatállyal pedig dr. Kuritár Dávidot nevezte ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsának tagjává. Kinevezésük – a Versenytanács többi tagjához hasonlóan – hat évre szól.

A Versenytanács törvényben meghatározott feladatokat lát el: meghozza a versenyfelügyeleti eljárásokat érdemben lezáró döntéseket, és elbírálja a vizsgálók – versenyfelügyeleti eljárás során hozott – végzései ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket. A Versenytanács munkáját a Versenytanács elnöke – aki egyben a GVH egyik elnökhelyettese is – szervezi és irányítja, az egyes ügyeket az elnök által kijelölt három- vagy öttagú versenytanács bírálja el. A Versenytanács tagjai – versenyfelügyeleti feladataik mellett – közreműködnek a GVH versenypártolási és a versenykultúra fejlesztése érdekében végzett tevékenységében is.

A Versenytanács elnöke és tagjai döntéshozataluk folyamatában függetlenek, azaz, a jogszabályok alapján, ám meggyőződésüknek megfelelően döntenek, és döntéseikkel összefüggésben nem befolyásolhatók, illetve nem utasíthatók. A testület döntéseivel szemben bírói felülvizsgálat kérhető.

Váczi Nóra 2001-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodási Karán okleveles közgazdászként. Diplomája megszerzését követően vizsgálóként kezdte pályafutását a Versenyhivatalban, és elsősorban a hírközlési és a média szektort érintő versenyügyekben működött közre. 2008. és 2010. között az Európai Bizottság Információs Társadalom és Média Főigazgatóságán dolgozott nemzeti szakértőként, és a tagállami hírközlési szabályozó hatóságok által javasolt szabályozási intézkedések versenyjogi szempontú elemzésével, valamint európai uniós jogszabály-tervezetek előkészítésével foglalkozott. Ezt követően több munkakörben dolgozott a GVH-ban; 2010-től már volt a GVH Versenytanácsának tagja, majd a Versenytanács mellett működő Döntéshozatalt Támogató Csoport vezetője volt. Angolul és németül beszél.

Kuritár Dávid 2010-ben végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Karán. Egyetemi évei alatt ösztöndíjasként tanult Dániában, a Koppenhágai Egyetem Jogi Karán. 2010-2011 között ügyvédjelölt volt egy nemzetközi ügyvédi iroda versenyjogi csoportjában. 2011-től dolgozik a GVH-ban különböző munkakörökben:  volt a Versenytanácsi Titkárság vezetője, vizsgáló a Fúziós Irodán, jogtanácsos a Bírósági Képviseleti Irodán, majd kinevezéséig vezette a Kartell Irodát. 2013-ban az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának Kartell Igazgatóságán egy szakértőcsere-program keretében vállalt munkát. Angolul és németül beszél.

Budapest, 2017. szeptember 4.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértőnek ítélte a Media Markt Saturn Holding Magyarország Kft. (Media Markt) 2015-ös bronz hétvégi promócióját. A jogsértésért 10 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH a Media Markt 2015. december 5-ére és 6-ára hirdetett akciójának tájékoztatásait vizsgálta, beleértve a következő szlogent:

„Bronzhétvégén most minden húszezer forint feletti vásárlás esetén tízezer forintonként ezer forintot visszaadunk Media Markt ajándékkártyán!”

A cég a promócióval kapcsolatos reklámokat rádióban, bannereken és eladáshelyi reklámeszközökön tette közzé. A GVH a reklámok értékelésekor kiemelt figyelemmel volt arra, hogy olyan célzott kampányról volt szó, amely csatornáit (nagy hallgatottságú rádió, nagy látogatottságú honlapok, illetve webáruházban látható bannerek), tárgyát (műszaki cikkekre adott – minimum 2.000 forintos kedvezmény) és időszakát (az adventi, illetve a „Black Friday” utáni időszak) tekintve különösen alkalmas a fogyasztói figyelem hatékony felkeltésére, így a forgalom jelentős növelésére. A GVH megállapította, hogy a Media Markt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert

• rádióreklámjaiban megtévesztő tájékoztatást nyújtott a promóció részleteiről, a hirdetettekkel ellentétben ugyanis az akció nem minden 20.000 forint feletti vásárlásra vonatkozott;

• bannerjein elhallgatta a promóció korlátait, például azt, hogy ún. szórólapos termékre vagy webáruházas vásárláskor nem érvényes az akció.

A GVH a bírság kiszabásakor a jogsértéssel érintett bevételekből indult ki, mert úgy ítélte meg, hogy e tényező megfelelő viszonyítási alapként szolgált, illetve ez tükrözte legpontosabban a kereskedelmi gyakorlat lehetséges hatását és hatékonyságát, figyelemmel az alkalmazott reklámok jellegére és megjelenési jellemzőire (pl. az érintett időszakra és kommunikációs csatornákra) is.

A GVH enyhítő körülményként értékelte a vállalkozás „megfelelési” jellegű törekvéseit (disclaimerek módosítását, alávetési nyilatkozatokat), amelyek ugyan nincsenek közvetlen összefüggésben a vizsgált kereskedelmi gyakorlattal, de jelentős fogyasztóbarát intézkedéseknek minősülnek, és a jogsértő kereskedelmi gyakorlat megelőzését segítik.

A GVH gyakorlata értelmében a kifejezetten „minden” vásárlásra, termékre stb. ígért akciók, kedvezmények megtévesztők, ha a promóció valójában nem terjed ki ezek mindegyikére, azaz, a kedvezmény elérhetősége korlátozott (a reklámban szereplő ígérettel ellentétben).

A GVH az eljárást megszüntette az eladáshelyi reklámok vonatkozásában.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/67/2016.

Budapest, 2017. augusztus 29.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Hungast Holding Zrt. (Hungast) összefonódás-bejelentésére indult versenyfelügyeleti eljárásban megállapította, hogy a Hungast irányításszerzése a Sodexo Magyarország Kft. (Sodexo) felett nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt.

Az összefonódással érintett vállalkozás-csoportok, így a Hungast-ot magába foglaló György-csoport és a Sodexo-csoport egyaránt foglalkozik étkezési szolgáltatás nyújtásával, ezen belül közétkeztetéssel (oktatási-, egészségügyi-, egyéb közintézmények részére nyújtott szolgáltatás) és munkahelyi étkeztetéssel.

A GVH az összefonódás horizontális hatásainak elemzésekor megállapította, hogy

• a György-csoport piaci részesedése a munkahelyi étkeztetést tekintve minimális, továbbá egy, az adott ügyben nem érintett piaci szereplő a Sodexo-csoporténál lényegesen magasabb részesedéssel rendelkezik, így e piacon nem kell káros horizontális hatásokkal számolni;

• csak a György-csoport nyújt közétkeztetési szolgáltatást egyéb közintézmények részére, így e tekintetben az összefonódás nem jár horizontális hatással;

• mindkét vállalkozáscsoport részesedése csekély mértékben haladja meg a 20%-ot az egészségügyi közétkeztetés piacán, valamint egy piaci szereplő itt is lényegesen magasabb piai részesedéssel rendelkezik, s van további három 10% körüli piaci részesedésű vállalkozás is.

A két vállalkozáscsoport viszonylag magas (35-45% közötti) együttes piaci részesedése miatt a GVH az oktatási közétkeztetési piacot vizsgálta legrészletesebben, és e piac vonatkozásában is arra a következtetésre jutott, hogy káros horizontális versenyhatások (áremelkedés, vagy minőségromlás) nem igazolhatók, különös tekintettel arra, hogy

• a megrendeléseket jellemzően közbeszerzési eljárás keretében lehet elnyerni,

• a piacon az összefonódást követően is kellő számú, tendereken elindulni képes független vállalkozás marad fenn;

• az összefonódó felek nem tekinthetők egymás közeli versenytársainak az elmúlt évekből rendelkezésre álló tenderadatok alapján (kevés olyan közbeszerzés volt, amelyen mindkét vállalkozáscsoport elindult, és adagszám szerinti szolgáltatási profiljuk is eltért);

• az önkormányzatok, a szolgáltatás igénybevevői kifejezetten erős vevői alkupozícióval rendelkeznek.

A GVH nem azonosított káros vertikális és portfólióhatást sem, mert az összefonódás nem hoz létre új vertikális vagy kiegészítő jellegű kapcsolódást, hiszen a Sodexo-csoport csak olyan tevékenységeket végez, amelyekre a György-csoport működése már eddig is kiterjedt.

Mindezek figyelembevételével a GVH megállapította, hogy a Hungast irányításszerzése a Sodexo felett nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/21/2017.

Budapest, 2017. július 31.

Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Dinasztia Wellness Kft. f.a. megtévesztette a fogyasztókat üdülési jogok eladásáról szóló ajánlatával. A jogsértésért mintegy 22,5 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A Dinasztia Wellness Kft. f.a. 2012 novemberétől telefonos és személyes, szóbeli egyeztetések keretében népszerűsítette üdülési jogokkal kapcsolatos ajánlatait.

A GVH vizsgálata szerint a cég azt üzente az üdülési joggal már rendelkező fogyasztóknak, hogy

• meglévő üdülési jogaikat eladja, amelynek feltétele egy új üdülési jog megvásárlása;

• az újonnan megvásárolt üdülési jogot belátható időn belül képes értékesíteni.

A vállalkozás egyúttal hitelszerződéseket is közvetített a fogyasztóknak – ügynökként eljárva – az új üdülési jog megvásárlásához szükséges vételár finanszírozásához.

A GVH döntésében megállapította, hogy a vállalkozás 2012 novemberétől tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert

• azt a valótlan benyomást keltette a fogyasztókban teljes kereskedelmi gyakorlata idején, hogy üdülési jogok másodlagos értékesítésével foglalkozik, a továbbértékesítési szolgáltatásnak, illetve a másodlagos értékesítés eredményességének pedig az a feltétele, hogy a fogyasztó újabb üdülési jogot vásároljon,

• valótlan állításokat tett a szóbeli megbeszélések alkalmával az értékesítés eredményességére, az üdülési jogok eladhatóságára vonatkozóan.

A bírság kiszabásakor a GVH a jogsértéssel érintett szolgáltatás értékesítéséből származó bevételből indult ki. A GVH súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy

• a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott, így sok fogyasztót ért el;

• a vállalkozás teljes kereskedelmi gyakorlata valótlan, jogsértő tájékoztatásokon alapult;

• a jogsértő kereskedelmi gyakorlat sérülékeny fogyasztókat célzott meg;

• a vállalkozás jelentős mértékű előnyhöz jutott a jogsértő kereskedelmi gyakorlatok által;

• a szolgáltatás bizalmi jellegű;

• a jogsértés – az üdülési jog többéves időtartamára tekintettel – hosszú távon fejti ki hatását, és komoly fogyasztói kárt, kiadást jelent.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. (Konzum Alapkezelő), a Konzum Management Kft. (Konzum Management) és Mészáros Lőrinc irányítást szerezhet az Opimus Group Nyrt. (Opimus Nyrt.) felett.

A tranzakciót bejelentő társaságok, a Konzum Alapkezelő és a Konzum Management a Jászai Gellért irányítása alatt álló vállalkozáscsoport részei, és e csoport a vizsgált tranzakció keretében Mészáros Lőrinc magánszeméllyel együtt 50%-ot meghaladó tulajdoni hányadot és közös irányítási jogot szerez az Opimus Nyrt.-ben.

A tranzakció vizsgálatára a GVH azért indított versenyfelügyeleti eljárást, mert a bejelentésben foglalt információk alapján úgy ítélte meg, hogy be kell szereznie a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (Médiatanács) szakhatósági állásfoglalását, hiszen a Mészáros-csoport és az Opimus-csoport tagjai szerkesztői felelősséggel rendelkeznek a médiatartalom nyilvánossághoz való eljuttatásakor. A Médiatanács hatáskörének hiányára hivatkozva megszüntette a szakhatósági eljárást.

A GVH az összefonódás horizontális hatásainak értékelésekor az érintett vállalkozáscsoportok – a Jászai-csoport, a Mészáros-csoport valamint az Opimus-csoport – azonos (átfedő) tevékenységeit vizsgálta, és úgy látja, hogy az egyes cégcsoportok piaci részesedése 10% alatti a hirdetési felületek értékesítésének piacán, az irodai célú ingatlanhasznosítási piacon, a szállodai szolgáltatási és az építőipari szolgáltatási piacon, így a káros horizontális hatások kizárhatók. A GVH nem azonosított káros vertikális és portfólió-hatást sem, mivel az érintett csoportok piaci részesedései a kapcsolódó piacokon sem érik el a versenyt veszélyeztető szintet.

Mindezek figyelembevételével a GVH megállapította, hogy a Konzum Alapkezelő, a Konzum Management és Mészáros Lőrinc az Opimus Group Nyrt. feletti közös irányításszerzésével megvalósuló összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacokon.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/26/2017.

Budapest, 2017. június 21.

Gazdasági Versenyhivatal