Nyomtatható verzió PDF formátumban
Sajtóközlemény
Vadászkartell ügyében 180 millós bírságot szabott ki a versenyhatóság
A Gazdasági Versenyhivatal látókörébe 2003. júliusában bérvadászati piac azért került, mert felmerült annak gyanúja, hogy a mintegy 8 milliárd forint árbevételt elérő piacon minimálárakat határoznak meg. A többszörösen kiterjesztett eljárás végül is 34 vállalkozás ellen folyt le és 2004. december 9-én tartott tárgyaláson 182 millió forintos bírság kiszabásával zárult. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsát 150 millió, Budapesti Agrárkamarát 15 millió, további 15 bérvadásztató és vadászatszervező vállalkozást összesen 17 millió forintra bírság megfizetésére kötelezte.
Bérvadászattal csaknem 1200 vadászati jogosult foglalkozik Magyarországom. Az 1995 óta működő Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsa 49 jelentős vadászati piaci szereplőt tömörít. A bérvadásztatók részben maguk végzik a szervezést, de bevonnak vadászatszervező vállalkozásokat a nagyjából 110 szereplős vadászatszervezői piacról. A vadászatszervezők szerveződése a 2002. júliusában a Budapesti Agrárkamara kebelén belül létrejött önálló osztály.
A bírság kiszabásánál a Versenytanács figyelembe vette, hogy Terméktanács kezdeményezte az egész piac befolyásolására alkalmas minimálárak meghatározását a 2002-2003, és a 2003-2004. évre. A 2003-2004. évi árak azonban a Terméktanács és a Budapesti Agrárkamara közös elhatározásaként jelentek meg a piacon, nem kívánatos kölcsönhatásban orientálva a bérvadásztató jogosultakat és a vadászatszervezőket.
Az ajánlott vagy kötelező minimálárakban való megállapodás, az ezekre vonatkozó szervezeti döntés versenyjogilag kiemelkedően tiltott. Az ilyen egyezség megakadályozza, hogy az árak a kereslet-kínálat szerint alakuljanak. Az áregyeztetésben résztvevő vállalkozások nem érdekeltek az innovációban és a költséghatékony termelésben. Az egyeztetett ár megvédi a kevéssé hatékony versenytársat, és nem ösztönzi a szolgáltatás minőségének javítására és árának kedvezőbbé tételére. A piaci szereplők árai egységesednek, nem erősítik a piaci alkut, hanem az azonos árak alkalmazását sugallva gyengíthetik.
Budapest, 2004. december 13.
dr. Horváth Anita
Sajtófőnök