Gazdasági Versenyhivatal
Sajtófőnök
A Gazdasági Versenyhivatal közleménye
Húszmilliós bírság gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt a Magyar Posta Rt-nek
A Magyar Posta Rt. (MP) 2001. évben alkalmazott kedvezményrendszerének versenyfelügyeleti eljárás keretében történő vizsgálatának oka az volt, hogy valószínűsíthetőnek bizonyult, miszerint nevezett ajánlattevőkénti magatartása mellett a kedvezményadási gyakorlata is sértheti a versenytörvényt.
A GVH versenytanácsa a mai napon megtartott tárgyaláson két érintett piacot azonosított. Az egyik a postai küldeményekkel kapcsolatos postai alapszolgáltatások (felvétel, továbbítás, kézbesítés) Magyarországon, amelyen az MP-nek jogi monopóliuma van. A másik piac a küldemény előállítás magyarországi piaca (számlák, értesítők, egyenlegek és egyéb küldemények a nagy ügyfélállománnyal rendelkező bankok, közszolgáltatók, stb. számára), amely versenypiacon az MP az Elektronikus Központ szolgáltatásával a jelentős piaci szereplők között van.
Az MP a postai alapszolgáltatás piacán fennálló erőfölényes helyzetét arra használta fel, hogy a küldemény kézbesítés vertikálisan kapcsolódó piacán a versenyt korlátozza, torzítsa. A kínált speciális kedvezmény alkalmas volt arra, hogy a küldemény készítés piacán növelje saját cégének a szerepét. Nem fogadható el, hogy egy verseny előtt nyitott piacon egy szereplő nem jobb hatékonyságú, magasabb minőségű szolgáltatása, hanem egy szomszédos piacon fennálló jogi monopóliumára támaszkodva kerüljön jobb pozícióba.
A versenytanács határozata szerint a Magyar Posta Rt. azzal, hogy a Magyar Posta Elektronikus Központ szolgáltatásainak igénybevételére tekintettel adott - az átlagosnál nagyobb - kedvezményt a küldemények kézbesítési díjából, visszaélt gazdasági erőfölényes helyzetével, s ezért 20 millió (azaz Húsz millió) Ft bírságot szabott ki rá. Egyúttal e magatartás folytatásától a jövőre nézve eltiltotta.
A bírság kiszabása során a versenytanács figyelembe vette, hogy a tényleges és potenciális versenytársakat sújtó visszaélés a súlyosabb jogsértések közé tartozik. Enyhítő körülménynek minősült, hogy a ténylegesen alkalmazott kedvezmények nem jártak viszonyítottan jelentős piaci részesedés növekedéssel.
Budapest, 2002. 10. 17.
Dr. Polgárdy Géza