A Gazdasági Versenyhivatal közleménye

Nem volt versenyjogsértő a Diákhitel Központ Rt.

A Gazdasági Versenyhivatal 2001. novemberében eljárást indított a Diákhitel Központ Rt. (DHK) ellen, annak gyanújával, hogy a diákhitel kizárólag a Postabanknál nyitott bankszámlára történő átutalása sérti a versenytörvényt, mert ezzel a DHK gazdasági erőfölénnyel való visszaélést követ el. A Versenytanács a mai napon meghozott határozatával megszüntette az eljárást, mivel arra a konklúzióra jutott, hogy a versenytörvénybe ütköző piaci magatarást a DHK nem tanúsított.

A Versenytanács elemezte, és döntő súllyal vette figyelembe a diákhitel jogszabályban foglalt célját és természetét, valamint a DHK státusának és tevékenységének jogi szabályozottságát. Ennek során megállapította, hogy a vizsgált diákhitel valójában egy "szociális termék" és nem piaci termék. Az állami szerepvállalás alapján kialakított és működtetett "állami diákhitel" konstrukcióját alapul véve, a Versenytanács azt a következtetést vonta le, hogy a vizsgált állami diákhitelnek piaci alapon nincs versenytársa, az állami diákhitel adott feltételekkel történő nyújtása piaci tevékenységként nem valósulhat meg. A versenyjogi kérdés valójában a diákhitel folyósításához való hozzáférés tehát, hasonlóan ahhoz, mint amikor egy termék előállítójával szemben mások versenyjogi alapon próbálják kikényszeríteni azt, hogy a terméke terjesztését (kereskedelmét) a gyártó tegye lehetővé a jelentkezőknek.

Az állami diákhitelről szóló 2001. júniusi kormányrendelet a diákhitel célját az egyén, ill. családja anyagi helyzetétől nem függő, egyenlő esélyek megteremtésében határozza meg, az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatósága mellett. A kormányrendelet szerint e célok megvalósítása a megfelelő állami intézmények és állami tulajdonú szervezetek bevonásával történik. Az állami diákhitel a Kormány döntése, a kondíciókat megszabó rendelete és felügyelete alapján funkcionál. A Kormány és a bevont állami intézmények tevékenységének természete alapján lehet megítélni - hasonlóan más országok és az Európai Unió versenyjogi szemléletéhez - hogy a konkrét tevékenység a versenytörvény hatálya alá tartozó piaci magatartásnak minősül, vagy pedig az állam, az önkormányzat közhatalmi funkciójában, a gazdasági-piaci tevékenység körén kívül cselekszik.

A versenytörvényben megfogalmazott szabályok és tilalmak piaci magatartás, gazdasági tevékenység végzése esetén irányadóak. Az állami diákhitel szociális céljára, a tevékenység természetére, az állami konstrukció rendszerére tekintettel, a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a DHK az állami diákhitelezés működtetésében nem végez piaci magatartásként minősíthető tevékenységet, ezért nem szankcionálható a versenytörvénynek a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tiltó szabálya alapján. A diákhitel, mint szociális termék, kialakítása, biztosítása és folyósítása egységes tevékenységnek tekintendő, a folyósításban közreműködő igénybevétele felőli döntést sem lehet önmagában piaci magatartásnak minősíteni, mert ez is integráns része az állami intézményekkel megvalósított, nem piaci alapú diákhitelezési rendszernek.

Az egyenlő esélyek teremtése, az esélykiegyenlítés célja és az ezt megvalósító tevékenység tipikusan és szükségszerűen az állam alkotmányos feladatai, funkciói közé tartozik. Az egyes kormányok politikai irányultságára és felelőségére tartozik, hogy közhatalmi cselekvésükben ezt a funkciót miként teljesítik. Az állam és önkormányzatok közhatalmi cselekvései - amelyeknek számos esetben vannak gazdasági és piaci kihatásai - a konkrét tevékenység céljára, természetére tekintettel kívül esnek a piaci magatartás kategórián, és ezáltal a jelenlegi versenytörvény alkalmazási körén.

Budapest, 2002. augusztus 07.

Gazdasági Versenyhivatal
Versenytanácsa