Mi a bejelentés célja?
1. A Tpvt. 43/H. §-a szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) célja, hogy bárki jelzéssel élhessen a GVH felé, amennyiben olyan piaci magatartást észlel, amely felvetheti a GVH hatáskörébe tartozó jogszabályok rendelkezéseinek sérelmét.
Ki tehet bejelentést?
2. Bejelentést bárki tehet. A GVH azonban a bejelentés alapján a közérdek védelmében, hivatalból indítja meg a versenyfelügyeleti eljárást, ezért sem a versenyfelügyeleti eljárás, sem az azt megelőző bejelentéses eljárás nem alkalmas egyedi érdeksérelmek orvoslására. Bejelentési űrlapot ezért akkor célszerű benyújtani, ha olyan magatartást kifogásol, mely a személyek vagy vállalkozások nagyobb csoportját érintheti, és így a magatartás a közérdeket sértheti.
Hogyan kell a bejelentési űrlapot kitölteni?
3. A bejelentési űrlap valamennyi pontja kitöltendő, kivéve, ha maga az űrlap jelzi, hogy a kitöltés nem kötelező.
4. A bejelentési űrlap nem megfelelően kitöltöttnek minősül, ha – a nem kötelezően kitöltendőként jelöltek kivételével – adott kérdésre nem ad választ, vagy ha a kért információt máshol, vagy úgy adja meg, hogy annak tartalma nem azonosítható vagy értelmezhető az adott kérdés tekintetében.
Így különösen nincs megfelelően kitöltve az űrlap, ha abból a bejelentett(ek)nek a személye, vagy a kifogásolt magatartás mibenléte egyértelműen nem azonosítható be.
5. A bejelentéshez csatolni kell valamennyi rendelkezésére álló, a bejelentésben kifogásolt magatartás alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, így különösen azokat, melyek a kifogásolt magatartás alapján nyilvánvalóan a rendelkezésére állhatnak.
6. Az adott űrlapon csak azokat a magatartásokat, feltételezett jogsértéseket jelentse be, amelynek bejelentésére az űrlap szolgál. Az űrlapok kitöltése előtt kérjük, figyelmesen olvassa el az egyes bejelentési űrlapokhoz kapcsolódó tájékoztatókat is.
7. Kérjük, hogy a kifogásolt magatartásnak megfelelő űrlapot töltse ki. A honlapon jelenleg elérhető űrlapok 2014. július 1-jétől alkalmazandók. Felhívjuk a figyelmét, hogy a korábban alkalmazandó űrlapon benyújtott bejelentést a GVH 2014. augusztus 1-jétől panaszként kezeli (lásd a 15., 16. és 23. pontot).
Az űrlap benyújtása, képviselet
8. Az űrlapot, valamint a csatolt dokumentumokat egy példányban kell a GVH-nak benyújtani a következő módok valamelyikén:
-
eredeti aláírt példány postai úton vagy személyesen: a 1054 Budapest, Alkotmány utca 5. címen,
-
e-mailben: az ugyfelszolgalat@gvh.hu e-mail címre.
9. Az űrlap aláírásakor vegye figyelembe, hogy a GVH-nak benyújtott eredeti példányt vagy saját kezűleg írja alá, vagy elektronikusan benyújtott űrlap esetén elektronikus aláírása legalább a fokozott biztonságú elektronikus aláírás követelményének feleljen meg. A bejelentéses eljárásban – amennyiben nem személyesen jár el – a bejelentőt törvényes képviselője vagy az általa meghatalmazott személy is képviselheti. Ez utóbbi esetekben a bejelentési űrlapot a bejelentő törvényes képviselőjének cégszerű aláírásával, illetve meghatalmazottjának aláírásával kell ellátnia. Meghatalmazott képviselő esetén [Ket. 40–40/A.] az előírt formájú meghatalmazást is csatolni kell eredeti példányban vagy hitelesített másolat formájában a bejelentési űrlap benyújtásakor.
A meghatalmazott útján elektronikusan benyújtott űrlap esetén a mellékelt meghatalmazáson a kiállító is minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezzen el. Megfelelő aláírás hiányában, illetve ha a meghatalmazott e minőségét megfelelően nem igazolja, a beadványt a GVH panaszként kezeli (lásd a 15., 16. és 23. pontot).
Hogyan kezeli a GVH a bejelentést?
10. A megfelelően kitöltött bejelentési űrlapban megadott, a bejelentett magatartásra vonatkozó információkat, bizonyítékokat a GVH megvizsgálja, és ha a GVH valószínűsíti a jogsértést, hivatalból vizsgálatot, ún. versenyfelügyeleti eljárást indít, erről a bejelentőt tájékoztatja. Amennyiben nem valószínűsíthető jogsértés vagy a közérdek eljárás indítását nem indokolja, erről a GVH írásos végzést hoz, amelyet közöl a bejelentővel.
11. A GVH a bejelentés alapján nem köteles külön bizonyítás lefolytatására, alapvetően a bejelentő által szolgáltatott információt veszi figyelembe a bejelentés elbírálása során. A bejelentést a GVH tartalma szerint bírálja el, ennek során nem köti a magatartás bejelentő általi jogi minősítése.
12. A bejelentéssel összefüggő eljárásban a vizsgáló a bejelentés elbírálásához szükséges további adatokat is beszerezhet, ennek érdekében a szükséges körben és mértékben bármely személytől vagy szervezettől felvilágosítás adását, a vizsgálat tárgyával összefüggő adatok, iratok szolgáltatását kérheti, továbbá a bejelentőt, illetve a bejelentettet meghallgathatja.
13. Abban az esetben, ha a bejelentésben foglaltak tekintetében a bejelentéssel érintett szervezettel vagy személlyel szemben már versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban, vagy a Gazdasági Versenyhivatal a bejelentésben foglaltakat – a bejelentésben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett – már elbírálta, az eljárást megszünteti. Az eljárás megszüntetéséről a GVH írásos végzést hoz, amelyet közöl a bejelentővel.
14. Ha a bejelentésben kifogásolt magatartás elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik, a GVH a bejelentést és az iratokat végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, amelyet közöl a bejelentővel is.
15. Ha az űrlap nincsen megfelelően kitöltve (azaz ha nem felel meg a 3–9. pont szerinti követelményeknek), a GVH a beadványt panaszként kezeli.
Ha a kifogásolt magatartást nem az annak megfelelő űrlapon jelentik be (pl. erőfölénnyel való visszaélést kifogásol a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok bejelentésére szolgáló űrlapon), a GVH bejelentést szintén panaszként kezeli.
Abban az esetben, ha a bejelentéses űrlapon a bejelentő részben az adott űrlapon nem bejelenthető magatartást (feltételezett jogsértést) is megjelöl, a GVH csak az űrlap megnevezése szerinti magatartásra vonatkozó kifogást bírálja el.
16. Ha a GVH a beadványt panaszként kezeli, erről a beadványt benyújtót tájékoztatja. Ebben az esetben a GVH nem hoz végzést a bejelentés tárgyában. (Lásd a 23. pontot.)
Milyen jogai vannak a bejelentőnek?
17. A bejelentő kérheti, hogy azt a tényt, hogy bejelentéssel élt, a GVH ne fedje fel mások előtt.
18. A bejelentés tárgyában való döntéshozatalt követően a bejelentő betekinthet az ügy irataiba, azzal, hogy korlátozottan megismerhető adatot (pl. a bejelentett személyes adatait, üzleti titkát) nem ismerhet meg, ha jogosultságát külön nem igazolja (pl. hogy a személyes adat érintettjétől vagy az üzleti titok jogosultjától engedélyt kapott a személyes adatok megismerésére).
19. A bejelentő a bejelentés alapján a vizsgálat megindításának mellőzéséről, valamint a bejelentési eljárás megszüntetéséről hozott végzés ellen jogorvoslattal élhet a közléstől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelemre a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha a bíróság álláspontja szerint az ügyben vizsgálat indításának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi.
Üzleti titkok kezelése
20. Amennyiben a bejelentés vagy az ahhoz csatolt valamely irat üzleti titoknak vagy magántitoknak (a továbbiakban: üzleti titok) minősülő adatot tartalmaz, a GVH-nak csak abban az esetben van módja az ilyen adat korlátozottan megismerhetőként kezelésére, és ilyen módon az azt tartalmazó iratokba való betekintés, az azokról való másolat- vagy feljegyzéskészítés korlátozására, ha az adat benyújtásakor pontosan megjelölik, az üzleti titokként kezelendő adatot és - az egyes adatok tekintetében külön-külön - ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne (Tpvt. 55/A. § (2) és (4) bekezdés).E követelménynek a bejelentő úgy tud legkönnyebben eleget tenni, ha a bejelentési űrlap erre vonatkozó részében nyilatkozik az ilyen adatok létére vonatkozóan, és pontosan megjelöli az űrlap érintett pontjának, illetve a csatolt iratnak a sorszámát (vagy egyéb azonosító adatát), valamint az üzleti titokként kezelni kért adat, információ szövegszerű azonosítására szolgáló adatokat, továbbá – az egyes adatok, információk tekintetében külön-külön – az üzleti titokként kezelés indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne. [A bejelentési űrlapon, illetve – ahol megoldható – az egyéb dokumentumokban üzleti titokként kezelni kért adatok, információk szövegszerű azonosítása olyan módon is történhet, hogy azokat szürke kiemeléssel látja el, és e helyen – a megfelelő indokolás megadása mellett – erre a tényre hivatkozik, (pl.: „a bejelentési űrlap x., y., z. stb. pontjaira adott válaszokban szürkével jelölt részek”)].
Amennyiben nem a bejelentő az üzleti titokként megjelölt adat jogosultja, úgy az adat jogosultja személyének és elérhetőségének megadása is szükséges, valamint annak valószínűsítése, hogy az adatot a jogosulttól jogszerűen, az annak titokban tartására vonatkozó kötelezettség mellett szerezte meg és kezeli.
Ugyan a bejelentéssel kapcsolatos eljárás irataiba kizárólag a bejelentő tekinthet be, az üzleti titokkal kapcsolatos nyilatkozatnak nagy jelentősége lehet akkor, ha az általa szolgáltatott adatokat a GVH felhasználja versenyfelügyeleti eljárásában.
Az üzleti titoknak tekinthető adatok köréről, és a titokmentes iratok benyújtására vonatkozóan a GVH honlapján találhat bővebb tájékoztatás.
Milyen kötelezettségek hárulhatnak a bejelentőre?
21. A bejelentés elbírálása érdekében a GVH a bejelentőtől további adatszolgáltatást kérhet, illetve a bejelentőt személyesen is meghallgathatja.22. Ha üzleti titkot jelöl meg az űrlapon vagy adatszolgáltatásában, akkor ennek betekinthető, titokmentes változatát a bejelentőnek kell elkészítenie.
Mi a különbség a bejelentés és a panasz között?
23. Amennyiben a GVH úgy dönt, hogy egy panasz kapcsán nem indít versenyfelügyeleti eljárást, akkor ez ellen a döntés ellen a panaszosnak nincs jogorvoslati lehetősége. Bejelentés esetén - tekintettel a bejelentés részletesebb információszolgáltatási igényére – ez ellen a döntés ellen a bejelentő a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül jogorvoslattal élhet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál, kérve azt, hogy a bíróság kötelezze eljárásra a GVH-t.A panaszos nem kap tájékoztatást a panasza érdemi elintézéséről, és az adott esetben az alapján megindult versenyfelügyeleti eljárásban született érdemi döntéséről sem (erről a GVH honlapján tájékozódhat), míg a bejelentő minden esetben értesül bejelentése sorsáról, és az adott esetben az alapján megindult ügyben megkapja az ügyzáró határozatot vagy eljárást megszüntető végzést. A bejelentő az eljárást megszüntető végzéssel szemben a Tpvt.-ben meghatározott esetekben jogorvoslattal is élhet.
Az egyes bejelentési űrlapok és az azokra vonatkozó külön tájékoztatások itt érhetőek el:
Űrlap versenykorlátozó megállapodás bejelentéséhez
Űrlap gazdasági erőfölénnyel való visszaélés bejelentéséhez
Űrlap összefonódáshoz szükséges engedélykérés elmulasztásának bejelentéséhez
Űrlap fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, valamint jogsértő összehasonlító reklám bejelentéséhez