Vj-118/2001/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Simon Margit jogtanácsos által képviseltOpel Southeast Europe Korlátolt Felelősségű Társaság(2040 Budaörs, Szabadság út 117. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azzal, hogy az Astra Classic személygépkocsi típuscsaládra vonatkozó 2000. márciusában kibocsátott ismertető a 93/116/EK irányelvhez kapcsolódóan valótlan üzemanyag fogyasztási adatokat tartalmazott, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsít.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az ismertetőt a márkakereskedőktől vonja be.

Vele szemben 5.000.000.- (azaz Ötmillió) Ft bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett nem halasztó hatályú keresettel élhet.

Indoklás

I.

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. § nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A személygépkocsi értékesítés hazai piacát a fogyasztók megnyeréséért folyó élénk verseny jellemzi.
A márkák széles választéka biztosítja a fogyasztók változatos igényének kielégítését.

A hazai forgalmazás előfeltétele, hogy a Közlekedési Felügyelet kiadja a gépjármű határozott időre szóló típusbizonyítványát, elismerve, hogy a gépkocsi forgalomba hozható és a közölt műszaki adatok - közöttük az üzemanyagfogyasztás - a valóságnak megfelelnek.
Mivel a típusbizonyítványon huzamos ideig változtatásokat nem hajtanak végre, az nem utal a hatályos típusbizonyítvány alá vonható olyan időközbeni gépkocsi változtatásokra, amelyeket a gyártó folyamatosan, fejlesztési szándékkal hajt végre a gépkocsitípuson. Ezért a típusbizonyítvány adataihoz képest a gépkocsi valóságos tulajdonságainak jobban megfelel a gyártótól származó és szükség szerint akár évente is frissített tartalmú használati utasítás, amely minden vevőt megillet a gépkocsi átvételekor és szerződéses panaszok esetén a fogyasztói reklamációk alapját képezi.

Az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: OPEL) az amerikai illetőségű General Motors Corporation-ba tartozik, amelynek európai központja Zürichben működik és a cég európai tevékenységét fogja át. Ehhez az irányító szervezethez kötődik az OPEL, mint a hazai márkaképviselet, amely 1991. óta kizárólagosan importál és értékesít OPEL márkájú gépkocsikat országos lefedettséget biztosító kereskedelmi hálózatán keresztül.
Jelentős hazai szerepét a piaci részesedés több oldalról történt megközelítése jelzi. Az Importőrök Egyesületének adatközlése szerint, eladott darabszámmal mérve, a márka részesedése 1999-ben 20 %, 2000-ben 19,5 %, 2001. I. félévében 17,3 % volt. Ezzel szemben az OPEL a Suzuki Rt. egyesületi tagságának hiányára hivatkozva, a márka piaci részesedését 1999-ben és 2000-ben 15 %-ra, 2001. I. félévében körülbelül 14 %-ra tette.

A jelen eljárással érintett alsó- közép kategóriában az Opel idetartozó két tipuscsaládjának, az Astra Classic-nak és az "új" Astrának az együttes piaci részesedése 1999-ben kb. 13 %, 2000-ben és 2001. I. félévében kb. 15 % volt az ügyfél közlése szerint.

A teljes OPEL értékesítésen belül a vizsgált Astra Classic típuscsalád 1999-ben 35,5 %-kal, 2000-ben 37, %-kal, 2001. I. félévében körülbelül 36 %-kal részesedett.
A vizsgált típuscsalád összpiaci részesedése 1999-ben 5,7 %, 2000-ben 6 %, 2001. I. félévében körülbelül 5,5 % volt.
Az Astra Classic típuscsaládba a Start, a GL és a Family tartozik különböző karosszériával és motorral (1,4, 1,6, 1,6 16V Ecotec).

Miután a személygépkocsi értékesítési piac telített, a forgalmazók széleskörűen élnek a reklámozás eszközével, kezdve a jól képzett munkatársak személyes felvilágosításadásától a tömegkommunikációs reklámhordozók igénybevételéig.
Az OPEL versenytársai gyakorlatához hasonlóan 1998. novemberi kelettel az Astra Classic típuscsaládról mintegy nyolcvantagú márkakereskedői hálózatában 36 oldalas, képekkel illusztrált részletes ismertetőt terített, amely részletesen taglalta a típusváltozatok jellemzőit. Az ismertetőt a zürichi központ készítette, amely az ilyetén munkálatokba szokásosan bevonja az egyes országbeli márkaképviseleteket, feladatul adva az anyag szükséges fordításának elvégzését.
Az ismertető egyebek mellett az 1,4, az 1,6 és az 1,6 16 V Ecotec motorra, valamint a Caravan karosszéria modellre végigvezette a motorikus adatokat, közöttük az üzemanyagfogyasztást is a 80/1268/EGK határozatra való hivatkozással.

Az 1998. novemberi ismertetőben közölt fogyasztási adatok az 1,6 16V Ecotec motort alapul véve a következőképpen alakultak:

Városi

8,4

90 km/h

5.3

120 km/h

7,0

Euromix

6,9



Az 1998. novemberi ismertetőt legalább negyvenezer példányban küldték szét, szükségszerinti utánpótlással, a mai napig nem vonták vissza, tartalmát nem módosították, s nem kizárt, hogy jelenleg is fellelhető a márkakereskedésekben.
Időközben a 93/116/EK irányelv által módosított előírások léptek hatályba, amely szerint a fogyasztási adatokat az 1996. január 1. után igényelt típusbizonyítvány műszaki adatainál kötelező alkalmazni. Ezek az előírások finomított mérési módszerek tapasztalatai nyomán jöttek létre, mert immár nem állandó sebességet figyelembevevő, hanem változó körülmények közötti vezetést (város, országút, átlag) feltételezve fogadták el az üzemanyag-fogyasztási normákat. Ennek következtében a gépkocsimárkák, köztük az eljárásbeli típuscsalád városi fogyasztási adatai kedvezőtlenebbeké váltak mintegy két literrel a korábbi számítási módszer adataihoz képest.
Ezt a változást azonban az OPEL újabban készült, egyébként az előzőhöz képest sok szempontból változatlan tartalmú ismertetője nem közölte. Ez az ismertető 2000. március közepén ugyancsak külföldről érkezett 40440 példányban és belőle 2001. júliusig mintegy 35760 darab jutott az értékesítő hálózatba, vagyis kereskedőnként körülbelül 450 darab. Az üzemanyag-fogyasztás korábbiakhoz képest kedvezőtlenebb alakulását azért nem tükrözte, mert az újabb ismertető a módosult uniós előírás számának feltüntetésével az 1998. novemberi ismertető változatlanul átemelt számszerű fogyasztási adatait tartalmazta úgy, hogy a számokhoz illeszkedő szöveges részben az "Euromix" szóhasználatot az "átlag" kifejezéssel helyettesítette.
A módosult szabvány szerinti fogyasztásról a fogyasztók úgy értesülhettek, hogy még az új ismertető szétterítését megelőzően, 1999. decemberétől évente folyamatosan 80.000 darab szórólapot osztottak szét a márkakereskedők körében, amely az 1,6 és az 1,6 16V motor fogyasztását közölte; nem tüntette fel az 1,4 motort. Például az 1,6 16V fogyasztási adatait úgy közölte, hogy
- városi vezetés esetén 11,1,
- országút 6,1,
- átlag 7,9.

A szórólapot némi változtatással további mennyiségben ismét szétosztották a kereskedők között 2001. márciusában.
Ezeket a szórólapokat az OPEL a zürichi központtól függetlenül, saját hatáskörben készítette a hazai típusbizonyítvány adatai alapján.

Az OPEL, fogyasztói panasz nyomán, több mint egy évvel később észlelte a 2000. márciusi ismertető hibáját és adathelyesbítést közölt a márkakereskedőkkel, figyelmeztetve őket, hogy az adathelyesbítést mindegyik ismertetőben el kell helyezni azzal a fogyasztókkal közlendő szóbeli kiegészítéssel, hogy minden ismertető és reklámanyag összes adata tájékoztató jellegű, nem szolgálhat megrendelés vagy egyéb hivatkozás alapjául.
Az adathelyesbítés a szórólapi tájékoztatással megegyezett, s mivel a szórólap a típusbizonyítványon alapult, végső soron az adathelyesbítés is a típusbizonyítványon nyugodott az alábbiak szerint:

Opel Astra Classic tüzelőanyag fogyasztási adatok

MVEG 93/116/EU szabvány szerint L/100 km

Motor

1,4

1,6

1,6 16V

Városi

10,6

10,0

11,1

Országút

6,2

5,7

6,1

Átlag

7,8

7,3

7,9

(A fenti adatok az alapmodellre (5 ajtós változat) vonatkoznak.)

appearance="unformatted" indent_type="follow" alignment="justify" indent_level="0" _appearance_list_format="list" _alignment_list_format="list" _indent_type_list_format="list" _alignment_parattr="alignment" _indent_level_list_format="list">
Nem kizárt, hogy a típusbizonyítványtól a használati utasítás a fogyasztók hátrányára valamennyire eltér a fogyasztási adatokat illetően. A lehetséges eltérésre egyértelmű válasz azért nem adható, mert a tartalmában külföldön meghatározott használati utasítás és a belőle készült reklámanyag összhangjának, valamint az itthoni típusbizonyítványon alapuló itthon készült reklámanyag összhangjának ellenőrzése megoldatlan.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel azért indított eljárást a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint, mert vélelmezte, hogy az Opel Astra Classic Family 1,6 16V Ecotec motor esetében a bemutató prospektus (ismertető) és a kézikönyv (használati utasítás) egymástól eltérő üzemanyag-fogyasztási adatokat tartalmaz.

A készült vizsgálati jelentés a 93/116/EK irányelvhez kapcsolódó 2000. márciusi ismertetőbeli adatok valótlanságát megállapította, természetszerűleg nemcsak az 1,6 16V Ecotec motorra, hanem a magatartás egységessége folytán a teljes közlésre, ahogy az OPEL helyesbítése sem csak egy motorváltozatra vonatkozott, hanem az összesre (1,4; 1,6; 1,6 16V Ecotec).
Miután a vizsgáló a jogsértést megállapíthatónak tartotta, a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata szerinti jelképes összegű bírság kiszabását indítványozta, annak figyelembevételével, hogy a nem szándékos magatartás a fogyasztók széles körére kiterjedő jogsérelmet jelenthetett, a jogsértő állapot több mint egy évig fennállt, a OPEL a fogyasztói észrevételt követően hamarosan intézkedett és nem volt megállapítható a jogsértéssel elért számszerűsíthető előny.

III.

Az OPEL a jogsértés ténybeli elkövetését beismerte, de vitatta, hogy a kifogásolt magatartás, amelyért versenyjogi felelősséggel tartozik, alkalmas lehetett arra, hogy a fogyasztókat a piaci versenyben megtévessze. Állítása szerint a közölt fogyasztási adatok a tényleges fogyasztáshoz csupán támpontul szolgálnak, alkalmazottai egyedi felvilágosító tevékenysége, ami központi ügyfélszolgálattal is kiegészül, egy pártatlan felmérésen nyugvó 2000. évi azon megállapítás, hogy gépkocsi vásárlásánál az üzemanyagfogyasztás nem elsődleges fontosságú szempont, továbbá az a tény, hogy a kifogásolt magatartásnak az OPEL 2000. évi piaci részesedésnövekedésével való összefüggése nem volt megállapítható, megakadályozza, hogy magatartásának piaci hatása legyen. Hangsúlyozta a fogyasztói felelősséget abból a szempontból, hogy a fogyasztó rendelkezésére áll a típusbizonyítványon, illetve a használati utasításon alapuló mindkét információs rendszer és ha a fogyasztó ezekben ellentmondást talál, akkor jól képzett alkalmazottaihoz fordulhat felvilágosításért. A két eljárásbeli ismertető fogyasztási adatainak összehasonlítása esetén a fogyasztónak észlelnie kell a számszaki adatokhoz tartozó szövegezések közötti ellentmondást, így az ugyancsak nem okozhat fogyasztó-megtévesztést. Előadta, hogy érdemben a külföldről származó írásbeli anyagok tartalmába ugyan nincs beleszólása, de a jövőben gondoskodni fog arról, hogy a két forrásból eredő információstömeg között a fogyasztók hátrányára különbség ne legyen.

IV.

A Versenytanács eljárása a 93/116/EK irányelvhez kapcsolódóan közölt, nem vitásan hibás fogyasztói adatok és az OPEL hibajavításának versenyjogi értékelésére terjedt ki azzal, hogy a használati utasításból levezethető helyes adatok a Versenytanács rendelkezésére nem álltak teljes körűen, mert a helyesbítést az OPEL sem a használati utasításhoz igazodóan ejtette meg, s így az adatellenőrzésre maradéktalanul nem volt mód.
A Versenytanács azért hangsúlyozza a gyártótól származó használati utasítás jelentőségét a fogyasztói tájékoztatásban, háttérbe szorítva a típusbizonyítványt is, mert a használati utasítás fogyasztói kézhezvételének előfeltétele a gépkocsi-értékesítési szerződés, ami viszont nem jöhet létre a típusbizonyítvány hiányában, vagyis használati utasításhoz egy fogyasztó csak akkor juthat, ha a forgalmazás engedélyezett.
A használati utasításra és a típusbizonyítványra épülően a fogyasztó vételi szándékának kialakítását befolyásoló fogyasztói tájékoztatások készülnek, ezért versenyjogi szempontból a fogyasztók hátrányára a használati utasítás és a típusbizonyítvány adatai között eltérések nem lehetnek, mert az értékesítést megelőzően fogyasztó-megtévesztést okozhatnak, a szerződéses kapcsolat létrejötte után pedig a szerződéses viták rendezésének akadályai lehetnek.


A piaci szereplők a tájékoztatás különféle módjához azért nyúlnak, hogy a vásárlói kedvet maguk, szolgáltatásuk, árujuk irányába fordítsák. A tájékoztatás céljából következően az adott tájékoztatás akkor szolgálhatja versenyjogszerűen a fogyasztói döntés megnyerését, ha a piacon fogyasztó-megtévesztést nem okozhat, azaz a Tpvt. III. fejezetében példálódzóan felsorolt tilalmakat nem sérti és egyúttal fogyasztó-megtévesztés által jogszerűtlen versenyelőny a versenytársak hátrányára nem keletkezhet. A tájékoztatás, mint versenyjogi jogintézmény rendeltetésével ellentétes a hozzávetőleges valóságtartalom, amely különösen szembeszökő számszaki adatok pontatlan tájékoztatásként való közzététele esetén. Önmagában a számokkal történő tájékoztatás feltételezi az objektív számonkérés lehetőségének közzétevői vállalását és egyúttal fokozott fogyasztói bizalmat is teremt az efféle konkrét tájékoztatás iránt.
A Versenytanács nem vitatja, hogy az adott esetben semmiféle közölt számadat abszolút módon nem érvényesülhet, hiszen a fogyasztást számos további olyan körülmény is befolyásolja, amit még a módosult uniós előírás sem tudott figyelembevenni. Ettől függetlenül fogyasztói szempontból nem közömbös, hogy a fogyasztást befolyásoló ezen tényezőket körülbelül két literrel megnövelt viszonyítási alaphoz kell-e számítani vagy anélkül.
A jelenlegi kiélezett piaci viszonyok között a fogyasztók az egyes kategóriákon belül is hasonló tulajdonságú típusok sokaságából választhatnak. Döntésüket, - különösen az alsó-közép kategóriában - meghatározza a kiválasztott gépkocsi közölt üzemanyag-fogyasztása is.
Ebből következően egy személygépkocsi lényeges tulajdonsága a fogyasztás, amelyre vonatkozó állítást, illetve annak hiányát a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja védelemben részesíti. Vita legfeljebb abban lehet, hogy a lényeges tulajdonságok sorában a fogyasztási jellemzők milyen sorrendi besorolást kapnak. Az OPEL által hivatkozott közvéleménykutatási eredmény a Versenytanács álláspontját nem változtatja meg, már csak azért sem, mert a közvéleménykutatás során feltett kérdések nem voltak alkalmasak a fogyasztási adat szerepének megállapítására egy-egy gépkocsitípusra vonatkozó fogyasztói vételi szándék kialakulásában.
Nem vitathatóan jelentős mennyiségű, valótlan fogyasztási adatokat tartalmazó ismertető került a fogyasztók körébe 2000. márciusától, miközben a korábbi kiadású is fellelhető. Ehhez kapcsolódóan felmerül, hogy miféle fogyasztói magatartás várható el annak érdekében, hogy megtévesztés az adott esetben ne következhessen be a piacon.
Feltehetően a fogyasztók számára önmagában az uniós előírás számának közlése csak akkor jelentős, ha az eljárásbeli két ismertető fogyasztási adatait összevetik egymással a szöveges részre is kiterjedően. Felületes összehasonlítás és részben a szövegezés azonossága (városi-városi) miatt arra lehet következtetni, hogy a megváltozott mérési módszer ellenére sem indokolt a típuscsalád fogyasztási adatainak módosítása. Alaposabb elemzés a fogyasztótól nem várható el, annál inkább sem, mert maga az OPEL, amely az ismertető magyarországi terjesztéséért felelős, sem ismerte fel a jelentős hibát, amely több, mint egy évig addig érvényesült maradéktalanul a piacon, mígnem egy fogyasztói panasszal összefüggésben az ismertető hibás tartalmára az OPEL rá nem jött.
A tájékoztatás, mint versenyjogi jogintézmény rendeltetéséből következően az érte való versenyjogi felelősséget a vállalkozás viseli és felelőssége nem hárítható a fogyasztóra, elvárva tőle, hogy a fentebb ismertetett, két forrásból táplálkozó információs rendben lehetséges ellentmondásokat felismerje, s ha ezt elmulasztotta, következményét viselje, mentesítve a vállalkozást magatartásának következményei alól.
A piaci tájékoztatás hibáinak orvoslására az egyedi felvilágosítás alkalmatlan, mert kevéssé bizonyítható körülmények között alapvetően a fogyasztói kérdések megválaszolására szolgál.

A Versenytanács szerint a már említett körülbelül kétliteres fogyasztásbeli különség a versenytársaknak az uniós előírásokon alapuló, azoknak megfelelő tájékoztatásával szemben a téves közlésből adódóan olyan előnyként jelentkezik, amely a piaci versenyben jelentősnek minősül. Alkalmas arra, hogy tisztességtelenül befolyásolja a fogyasztót a különböző gépjárművek közötti választásában, mivel a fogyasztó az OPEL tájékoztatása alapján más típusokhoz képest a jelzett fogyasztást kedvezőbbnek ítéli.
A kifogásolt piaci magatartás a Versenytanács szerint az OPEL javára versenyjogilag meg nem engedhető előnyt okozhat még akkor is, ha az OPEL tavalyi piaci részesedésnövekedése kifogásolt magatartásával nincs okozati összefüggésben.

Ezért a Versenytanács a jogsértést a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütközően megállapította. Az OPEL hibajavító törekvését értékelte, de a fentiek alapján maradéktalanul nem fogadta el. Ugyanis, ha az ismertető és a használati utasítás is egy adott uniós irányelvhez igazodik, akkor nemcsak az ismertetőnek és a használati utasításnak kell összhangban lenni egymással, hanem a hibajavítási adatoknak is.
Ezért a Versenytanács elrendelte a 2000. márciusi ismertető bevonását, beleértve a helyesbítést tartalmazó kiegészítést is (Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) pont).

A Versenytanács a bírság összegét (Tpvt. 78. §) az indítványozottnál magasabb összegben szabta ki, mert a hazai piacon a fogyasztási adatok a Versenytanács szerint a fogyasztók gépkocsivásárlását alapvetően meghatározzák a magas üzemanyagárak miatt, ami a hosszantartó jogsérelem súlyát növeli, még akkor is - figyelemmel az elkövető piaci helyzetére - ha az OPEL jogellenes magatartása nem volt szándékos és az OPEL tevőlegesen hozzájárult a sérelem mérsékléséhez.
A Versenytanács a bírság összegének meghatározásakor súlyosító körülményként az OPEL-nek a hazai személygépkocsi értékesítésben elfoglalt jelentős helyét, a jogsértés érvényesítésének időtartamát, a maradéktalan hibajavítás hiányát, enyhítő körülményként a magatartás közrehatásának hiányát az OPEL 2000. évi piaci részesedésének növekedésében, a nemzetközi központnak a hiba elkövetésében játszott meghatározó szerepét, és az OPEL ténybeismerő, eljárást segítő magatartását vette figyelembe.

A határozat elleni Tpvt. szerinti jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja az OPEL számára.

Budapest, 2001. november 26.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bara Zoltán sk.
dr. Zavodnyik József sk.
Ágoston Marika