Vj-72/2001/25

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Raffai Róbert Egyéni Iroda (8200 Veszprém, Kádártai út 27., ügyintéző: dr. Raffai Róbert ügyvéd) által képviselt KISOKOS Kiadó Betéti Társaság (1104 Budapest, Mádi út 130. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Országszerte hozzáférhetőek olyan időszakosan megjelenő kiadványok, amelyek magánszemélyek, vállalkozások, intézmények nevét, címét, telefonszámát, valamint hirdetéseket, reklámokat tartalmaznak.
Attól függően, hogy ezek az elemek milyen alkalmazott rendezési elv szerint kerülnek egy-egy helyi vagy országos kiadványba, annak tartalmában melyik elem kap hangsúlyt, a telefonkönyvek, a hirdetési kiadványok számos típusát különböztetik meg. Az ilyetén kiadványok széles választéka a Kerületi Kalauztól az Arany Oldalakig terjed.

1992-ben jelent meg a piacon sajátos szerkesztési elvet követő tartalommal a Kisokos, amelynek kiadója 1998-tól az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Bt.).
A Kisokos kiadvány egyik részét helyi jelentőségű közérdekű információk töltik ki, mint például az önkormányzat neve, címe, telefonszáma, félfogadási rendje, az egészségügyi intézmények hasonló adatai, ügyeleti rendje, utazási menetrendek, naptár, térkép, stb. A kiadvány másik részét hirdetés, reklám, valamint a szolgáltatások fajtái szerint betűrendbe szedett vállalkozások szakmai névsora, címe, telefonszáma alkotja.
A kiadvány úgy helyi jellegű, hogy az ország területét 90 körzetre osztották fel és ezekből alakultak a Kisokos megjelenési helyei, ahová a helyi lakosság érdeklődésére számot tartó információkkal, hirdetésekkel, reklámokkal, félévente frissített, ingyenes kiadvány jut el a postaládákba történő kézbesítéssel, mára kis híján az ország területén lévő minden háztartásba.
Egyszerre körülbelül 3,5 millió és azon belül kilencvenféle helyi Kisokos jelenik meg, amelyből évi hétmilliós példányszám adódik.

A kiadvány piaci szereplését az alapozza meg, hogy az intézményeknek csökkentett díjat kell fizetniük a kiadványba való bekerülésért - nem említve az esetleges ingyenes közzétételt -, míg a vállalkozások hirdetéseiket, reklámjaikat megjelenési helyenként is változó díjakért helyezhetik el a kiadványban, sőt akár több körzeti kiadványban is.

A Kisokoséhoz hasonló szerkesztési elven nyugvó más helyi kiadványok is vannak a piacon (például Kerületi Kalauz), de egy sincs olyan, amelyik a helyi jelentőségű kiadványok sokaságával (kilencven) szinte lefedné megjelenésével az országot.

2001. elején a helyi kiadványok egy részében a Bt. elhelyezte azt a mondatot, hogy "Magyarország első számú információs és reklámkiadványa", amit közzétettek televízióban, rádióban sugárzott reklámokban is.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint azért indított eljárást, mert úgy vélte, hogy a használt kitétel a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.

A készült vizsgálati jelentés a jogsértést megállapíthatónak tartotta, mert egy olyan széles piacon, mint, amit az információs és reklámkiadványok piaca jelent, lehetnek olyan helyi, más kiadványok, amelyek több információt és hirdetést tartalmaznak, mint egy helyi Kisokos. Így a Kisokos piaci elsősége nem igazolható, amely miatt a valótlan állítás a hirdetni vágyók számára megtévesztő lehet.

A Bt. hangsúlyozva kiadványának sajátos jellegét, az eljárás megszüntetését kérte.

A Versenytanács abból indult ki, hogy a Kisokos, az adott esetben fogyasztónak minősülő hirdetők körében - a közel tízéves piaci jelenlétből és az országos lefedettség 90 százalékos arányából következően - széles körben ismert. Ebből adódóan a hirdetői kör az "információs és reklámkiadvány" kifejezés hátterében valószínűsíthetően nem feltételez a valóságosnál szélesebb (pl. az információkat és hirdetéseket szintén tartalmazó napilapokat is magába foglaló) árukört.
A Versenytanács álláspontja szerint ez a kifejezés a szakmában szokásos értelmezés (Tpvt. 9. §) alapján a `90-es években széles körben elterjedt azon kiadványokat takarja, amelyek a reklámok mellett olyan általános közérdekű (de nem napi) információkat tartalmaznak, amelyek növelik annak esélyét, hogy a hirdetések célzottjai a kiadványt forgatják. E tartalomnak a Kisokos nem vitathatóan megfelel.

A fenti kiadványok tekintetében az "első számú" szót, amely a kiadvány más kiadványokétól eltérő minőségére, egyetlenségére utal, a Versenytanács a vizsgálat álláspontjával ellentétesen nem a helyi szinteket figyelembevéve értelmezte, hanem a Magyarország szóval együttesen, s így a fentebb ismertetett tartalmú, megjelenési jellemzők léte folytán a Kisokos a helyi kiadványok hálózatával új minőségű országos kiadványt hozott létre, a maga nemében egyetlenként.

Ezért a Versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának II. fordulatára figyelemmel a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján a rendelkező rész szerint határozott.

A Bt. számára a Tpvt. szerinti jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja.

Budapest, 2001. szeptember 6.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Tóth Tihamér sk.
Ágoston Marika