Vj-207/1999/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Sindler György ügyvéd (8200 Veszprém, József A. u. 9.) által képviselt Csopak Szövetkezeti Rt. és Győri Sütőipari Kft. kérelmezőknek vállalkozások összefonódásának engedélyezése tárgyában indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

1) A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmezők közösen irányítást szerezzenek a Miskolci Sütőipari Kft. felett.


2) A Versenytanács a kérelmezőkkel szemben az engedély iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása miatt 100.000.- - 100.000.- (azaz Egyszázezer - Egyszázezer) Ft bírságot szab ki, melyet e határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kötelesek a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára befizetni.

E határozat felülvizsgálatát a kérelmezők - továbbá az 1) pont tekintetében a Miskolci Sütőipari Kft. - a kézhezvételtől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel, melynek a bírság megfizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

1999. október 1-én a kérelmezők hét magánszeméllyel üzletrész adásvételi szerződést kötöttek, mellyel megvásárolták a Miskolci Sütőipari Kft. üzletrészeinek 73,3 %-át, s ezzel közös irányítást szereztek a Kft. felett.

A kérelmezők e szerződéssel megvalósuló összefonódáshoz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24. § (1) bekezdésére hivatkozással kérték a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.


A kérelemben arra hivatkoztak, hogy a sütőipari termékek piacán jelentős a túlkínálat, a számos versenytárs között a napi- és a tartós termékek piacán is éles versenyhelyzet van. Emellett az összefonódás résztvevői egymástól elkülönülő földrajzi piacon tevékenykednek, így gazdasági erőfölényes helyzet kialakulása vagy erősödése nem vetődik fel, s az irányításszerzés a hatékony verseny fennmaradását sem akadályozza.

II.

A Csopak Szövetkezeti Rt. (a továbbiakban: Csopak Rt.) 1991. évben alakult tőzsdén jegyzett vállalkozás, mely élelmiszer és vegyiárukereskedelmi, ingatlanhasznosítási, valamint sütő-malomipari üzletágakban folytatja tevékenységét.
1998. évben 11,6 milliárd Ft nettó árbevételt ért el.
A Csopak Rt. többségi tulajdonosa az iparcikk és vegyes kiskereskedelmet folytató Komfort-Bázis Kft-nek, a malomipari termékeket gyártó Füred Malomipari Kft-nek, az ingatlanforgalmazással foglalkozó Csopak Vendéglátóipari Kft-nek, a vagyonhasznosítást végző Balaton Fűszért Rt-nek és az ügyviteli tanácsadó Multi-Land Kft-nek. E társaságok együttesen 1998. évben 2,3 milliárd Ft szűkített nettó árbevételt realizáltak.

A Győri Sütőipari Kft. többségi tulajdonosa 1994. évtől a Csopak Rt.
A Kft-ben jelentős technikai, technológiai és termékszerkezeti korszerűsítéseket valósítottak meg, emellett az ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetésével a Kft. a megye egyik legjelentősebb vállalkozásává vált.
A Kft. a megye sütőipari termék értékesítéséből 21,5 %-kal, Győr városéból közel 30 %-kal részesedett.
A Kft. értékesítésében jelentős az úgynevezett tartós csomagolt sütőipari termékek aránya, melyek a távolabbi megyék és Budapest üzleteiben is megvásárolhatók, az országos forgalomban részesedésük azonban csak 1,1 %-os. A társaság több mint 1200 bolttal áll szerződéses kapcsolatban, termékei 60 %-át a kereskedelmi üzletláncok értékesítik.
A Kft. 1998. évben 973 millió Ft szűkített nettó árbevételt ért el.
A társaság többségi tulajdonosa a szintén sütőipari tevékenységet folytató MULTI Pékség Bt-nek, melynek 1998. évi nettó árbevétele 58 millió Ft volt.

A Miskolci Sütőipari Kft. privatizációjára 1994-ben került sor, tulajdonosai magánszemélyek. Termelésének meghatározó hányadát a friss áruk teszik ki, így döntően a megyei piacon van jelen mintegy 14 %-os részesedéssel, illetve Miskolc városában értékesíti termékeit, ahol 40 % körüli részaránnyal rendelkezik.
A tartós termékek részaránya értékesítésében nem jelentős, így a régión kívüli piaci szerepe nem számottevő, az országos értékesítésben aránya 0,5 % körüli.
A Kft. 1998. évben 949 millió Ft szűkített nettó árbevételt ért el.

III.

A Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgáló az összefonódás engedélyezését indítványozta, tekintettel arra, hogy a sütőipari friss termékek regionális- és a tartós csomagolt áruk piacán nagy számú sütőipari vállalkozás, rendkívül bő termékválasztékkal kínálja - egymást döntő részben helyettesítő - áruit, valamint e piacokat jellemző túlkínálat nem teszi lehetővé erőfölényes piaci helyzet kialakulását.


Az engedély iránti kérelem késedelmes - a Tpvt. 28. §-ában meghatározott határidőn túli - benyújtása miatt, figyelembevéve annak rövid időtartamát, csökkentett összegű bírság kiszabását indítványozta.

IV.

A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a kérelmezők által a Miskolci Sütőipari Kft. többségi üzletrészeinek megvásárlása közös irányításszerzésnek minősül.


Ehhez a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerint az esetben kell a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérni, ha a 26. § alapján figyelembeveendő érintett vállalkozások előző évi nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd Ft-ot és az irányítás alá kerülő vállalkozásé 500 millió Ft feletti.


A kérelem szerinti összefonódással érintett vállalkozások - a közvetlen résztvevők és az általuk irányított közvetett résztvevő vállalkozások - együttes 1998. évi szűkített nettó árbevétele 15,9 milliárd Ft, az irányítás alá kerülő Miskolci Sütőipari Kft-é pedig 949 millió Ft volt, ezért a kérelmezett irányításszerzés engedélykérési kötelezettség alá tartozik.

V.

A Tpvt. 30. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha a kérelmezett összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon.

A Versenytanács a kérelmezett irányításszerzéssel érintett termékeknek a napi friss- és a tartós csomagolt sütőipari áruféleségeket tekintette. Földrajzi piacként a napi friss áruk tekintetében a termelő üzemektől nem nagy távolságra elhelyezkedő területeket, a tartós csomagolt termékek esetében az ország egész területét látta indokoltnak figyelembevenni.

Ez alapján megállapította, hogy miután az összefonódás közvetlen résztvevői két egymástól jelentős távolságban elhelyezkedő megyében működnek, így az irányításszerzés a napi friss áruk érintett földrajzi piacain koncentráció növekedést nem eredményez, a fennálló piaci versenyt nem érinti.

A tartós csomagolt sütőipari termékek esetében az összefonódás következtében az országos forgalomból emelkedik ugyan a piaci részesedés, az azonban még a tervezett jelentős mértékű értékesítés bővítés mellett is 5 % alatti marad. Ez az alacsony részarány a gazdasági verseny fennmaradását és fejlődését sem befolyásolja.

Ezek alapján a Versenytanács - a vizsgálati indítvánnyal egyezően - a kérelmezett irányításszerzést engedélyezte.

VI.

A Tpvt. 79. §-a alapján a Versenytanács bírságot szabhat ki abban az esetben, ha az irányítási jog megszerzője a Tpvt. 28. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben nem nyújtotta be a Gazdasági Versenyhivatalhoz az engedély iránti kérelmet.
Jelen ügyben a kérelem tárgyát képező üzletrész adásvételi szerződés megkötésére 1999. október 1-én került sor és az engedély iránti kérelem 1999. december 27-én, tehát 77 napos késéssel érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz. A kiszabható bírság összege legfeljebb napi tízezer forint, azaz jelen esetben 770.000.- Ft lehet.
A Versenytanács ezen összegen belül, mérlegelve a mulasztás viszonylag rövid időtartamát jelentősen alacsonyabb összegben 100.000.- - 100.000.- Ft-ban szabott ki bírságot a kérelmezőkre.

VII.

Az ügyfelek - képviselőjük útján - a tárgyalás mellőzését kérték, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

A kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat megfizették, ezért arról rendelkezni nem kellett.

A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésein alapul.

Budapest, 2000. március 27.

Fógel Jánosné dr. sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika