Az erről az oldalról letölthető űrlap a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába (Tpvt. 11. §-a és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke) ütköző magatartások bejelentésére szolgál és 2018. január 1-jétől alkalmazandó.
Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a bejelentett vállalkozás nem csak versenykorlátozó megállapodás részese, hanem egyéb versenyjogi jogsértést is elkövetett, és e magatartás tekintetében is bejelentést kíván tenni, akkor azt nem ezen az űrlapon, hanem a vonatkozó tematikus űrlap megfelelő kitöltésével kell megtennie.
A versenytársak közötti horizontális és a termelés vertikumának két különböző szintjén működő vállalkozások (pl. gyártó és forgalmazó közötti viszony) vertikális versenykorlátozó megállapodásokra azonos jogi keretek vonatkoznak: a versenyt korlátozó megállapodások tilosak és semmisek.
A Tpvt. szerint versenykorlátozónak minősül különösen az a vállalkozások közötti megállapodás, amely:
a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;
b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;
c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók, üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;
d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;
e) a piacra lépés akadályozására;
f) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
g) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére irányul, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.
Egy versenykorlátozó megállapodás megkötéséhez minimum két akarategységben lévő piaci szereplő szükséges, de gyakran még több fél megegyezéséről beszélhetünk. A felek lehetnek versenytársak, de lehetnek egymással eladó-vevő viszonyban lévő piaci szereplők is. A megállapodásnak nem kell feltétlenül írásbeli alakot öltenie, az létrejöhet szóban vagy ráutaló magatartással is, de a bizonyítást természetesen megkönnyíti egy írásbeli szerződés vagy egyéb dokumentum (pl. feljegyzés, naptárbejegyzés) megléte. Megállapodásnak minősülhetnek a vállalkozások szövetségének/társulásának (például egyesületek, köztestületek, szakmai szövetségek, kamarák és más hasonló szervezetek) ajánlásai, döntései is.
A vállalkozásoknak egymástól függetleneknek kell lenniük. Ha egyik fél a másikat irányítja, egy vállalkozáscsoportba tartoznak, és így nem függetlenek. Ekkor egymással kötött megállapodásaik sem ütközhetnek a Tpvt. 11. §-ába.
A Tpvt. 15. § (1) bekezdése szerint nem függetlenek az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások, valamint azok a vállalkozások, amelyeket ugyanazok a vállalkozások irányítanak. Ugyanezen § (2) bekezdése szerint egy vállalkozáscsoportba tartozik a vállalkozás azokkal a vállalkozásokkal,
a) amelyeket a 23. § (2) vagy (3) bekezdésében foglaltak szerint önállóan irányít;
b) amelyek az a) pont szerint irányítják;
c) amelyeket a b) pont szerinti vállalkozás az a) pont szerint irányít;
d) amelyeket az a)-c) pont szerinti vállalkozások és a vállalkozás közül kettő vagy több közösen irányít.
Az általános tilalom alól vannak azonban kivételek és mentesülések.
A legtöbb megállapodás típusnál fontos szempont, hogy a felek milyen méretű piaci szereplők, a megállapodás szempontjából érintett piacon mekkora a piaci részesedésük (az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.). Ha ugyanis a résztvevők együttes piaci részesedése nem haladja meg a 10 % -ot, a megállapodás csekély jelentőségűnek minősül és nem tiltott.
A csekély jelentőségű megállapodást az alábbi példa szemlélteti:
Két kisebb, egymástól független üzlet egymással beszerzési szövetséget hoz létre, tehát bizonyos áruk beszerzésénél közösen lépnek fel a beszállítók felé, együtt vásárolnak, nem pedig versenytársakként külön-külön. Figyelemmel az országban, de akár helyi szinten megtalálható nagy számú hasonló terméket forgalmazó üzletre, illetve az országosan jelenlévő nagy láncokra, nyilvánvaló, hogy a két szereplő piaci részesedése nem éri el a tíz százalékot.
A versenykorlátozó megállapodások legsúlyosabb esetét a titkosan megvalósított, ún. kőkemény versenykorlátozások jelentik. A Versenytörvény egyes magatartásokat attól függetlenül tilalmaz, hogy a részes versenytársak mekkora piaci részesedéssel rendelkeznek (hard core kartellek). Ezek a megállapodások a vételi vagy eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, a piac versenytársak által történő felosztására, eladási, termelési kvóták meghatározására vonatkoznak, ezért sem kivétel, sem mentesség alá nem eshetnek.
A vállalkozás piaci méretétől függetlenül tiltott megállapodásokat az alábbi példák szemléltetik:
Adott terméket forgalmazó vállalkozások megegyeznek, hogy az ország egyes területeit melyikük fogja kiszolgálni, továbbá, hogy egymás területeit tiszteletben tartják. Ebben az esetben a Tpvt. által tilalmazott piacfelosztó megállapodást valósítják meg a felek.
A kereskedő vállalkozások olyan megállapodást kötnek, mely alapján bizonyos ár alatt nem értékesítik az adott terméküket. Ebben az esetben tiltott (minimál) ár rögzítésről beszélhetünk.
A közbeszerzési eljáráson induló vállalkozások olyan megállapodást kötnek, melyben előre egyeztetik, hogy az egyes tendereken a vállalkozások milyen ajánlattal indulnak, továbbá abban is megállapodnak, hogy alvállalkozóként vonják be azt a vállalkozást, amelyik esetlegesen távol marad az adott közbeszerzési eljárásról. Ebben az esetben a közbeszerzési eljárásokban a vállalkozások közötti összejátszás merül fel, annak érdekében, hogy egymást biztos nyeréshez segítsék (ez az ún. körbenyerés, bid rigging).
A Versenytörvény szerint a kőkemény kartellről nélkülözhetetlen információt szolgáltató személyek informátori díjra lehetnek jogosultak a törvényben meghatározott feltételek mellett. Erről többet ezen az oldalon tudhat meg.