Szakmai felhasználóknak > Összefonódások - Fúziók

Összefonódások - Fúziók

Fúziókontroll

A versenytörvény VI. fejezetében foglalt összefonódás-ellenőrzési rendelkezések célja, hogy minden, a gazdaság szempontjából lényeges vállalategyesülést vagy felvásárlást (és egyéb irányításszerzést) versenyfelügyeleti ellenőrzés alá vonjon. A GVH abban az esetben nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás - különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként - nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (ún. versenyhatás-teszt). Ellenkező esetben a versenyre gyakorolt hatásokkal járó hatékonysági előnyök és hátrányok mérlegelése alapján az összefonódás megtiltható. A GVH előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget is előírhat az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében (pl. vállalkozásrészek, vagyontárgyak elidegenítésének tilalma, vagy valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetése).

A versenyre gyakorolt hatás szempontjából a versenykorlátozó hatás minősítésénél külön jelentőséggel bír, hogy az összefonódás versenytársak közötti (horizontális) vagy pedig eladó-vevő közötti (vertikális). A horizontális összefonódások általában közvetlenül a piaci szerkezet megváltoztatását okozzák, a vertikális összefonódások pedig a kapcsolódó piacokra hathatnak negatívan. Egyes tranzakciók nem sorolhatóak be egyértelműen egyik vagy másik csoportba annak következtében, hogy mind vertikális, mind horizontális jellemzőkkel bírnak. Előfordulhat olyan eset is, amikor nincs olyan piac, amelyen mindkét vállalat jelen van. Az ilyen összefonódásnak is lehetnek káros versenyhatásai. Portfolió hatásról beszélünk, ha egymást kiegészítő áruk gyártói, illetve forgalmazói (szomszédos piacok szereplői) kerülnek egy vállalkozás-csoporthoz. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás-csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó stratégiák (pl.árukapcsolás) alkalmazására.

A versenytörvény 24. §-a rendelkezik azokról a küszöbszámokról, amelyek elérése esetén az összefonódáshoz a GVH-tól engedélyt kell kérni. 2004 májusától az EK fúziós rendelete szerint az uniós léptékű összefonódások esetén a rendeletben foglalt küszöbszámoknak eleget tevő vállalkozásoknak az Európai Bizottsághoz kell kérelmüket bejelenteniük, illetőleg az ilyen kérelmet nem a GVH, hanem a Bizottság bírálja el. A Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok bizonyos feltételekkel át is adhatják egymásnak az ügyeket.

A GVH az eljárások átláthatóságának növelése, gyorsítása és adminisztrációs terheinek csökkentése céljával 2011-ben kezdte meg a fúziós engedélyezési eljárásrendjének felülvizsgálatát. Ezt követően több változtatásra is sor került, így pl. a fúziós kérelem űrlapja érdemben megújult, 2012 márciusától dedikált vizsgálati iroda foglalkozik a fúziós ügyekkel, kialakult az előzetes egyeztetésekkel és az egyszerűsített döntésekkel kapcsolatos gyakorlat. A versenytörvény 2014. július 1-jétől hatályba lépő változásai (ld. az erről szóló tájékoztatást) is illeszkednek a hatékonyság növelő lépések sorozatába, és e jogszabályi változtatások szükségessé tették az összefonódások vizsgálatához kapcsolódó egyes dokumentumok (kérelem űrlapja, közlemények) felülvizsgálatát.

Az összefonódások vizsgálatához kapcsolódó aktuális dokumentumokat gyűjti össze az alábbi lista.


Kapcsolódó dokumentumok: