Szakmai felhasználóknak > Összefonódások - Fúziók

Összefonódások - Fúziók

Fúziókontroll

A versenytörvény VI. fejezetében foglalt összefonódás-ellenőrzési rendelkezések célja, hogy minden, a gazdaság szempontjából lényeges vállalategyesülést vagy felvásárlást (és egyéb irányításszerzést) versenyfelügyeleti ellenőrzés alá vonjon. Ha az adott összefonódás nem hozott létre vagy nem erősített tovább olyan erőfölényes helyzetet, amely akadályozta a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését (ún. erőfölény-teszt), akkor a GVH a 2009. június 1-jéig megvalósított összefonódások esetében azt nem tilthatta meg. A fenti időpontot követően a GVH abban az esetben nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás - különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként - nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (ún. versenyhatás-teszt). Ellenkező esetben a versenyre gyakorolt hatásokkal járó hatékonysági előnyök és hátrányok mérlegelése alapján az összefonódás megtiltható. A GVH előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget is előírhat az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében (pl. vállalkozásrészek, vagyontárgyak elidegenítésének tilalma, vagy valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetése).

A versenyre gyakorolt hatás szempontjából a versenykorlátozó hatás minősítésénél külön jelentőséggel bír, hogy az összefonódás versenytársak közötti (horizontális) vagy pedig eladó-vevő közötti (vertikális). A horizontális összefonódások általában közvetlenül a piaci szerkezet megváltoztatását okozzák, a vertikális összefonódások pedig a kapcsolódó piacokra hathatnak negatívan. Egyes tranzakciók nem sorolhatóak be egyértelműen egyik vagy másik csoportba annak következtében, hogy mind vertikális, mind horizontális jellemzőkkel bírnak. Előfordulhat olyan eset is, amikor nincs olyan piac, amelyen mindkét vállalat jelen van. Az ilyen összefonódásnak is lehetnek káros versenyhatásai. Portfolió hatásról beszélünk, ha egymást kiegészítő áruk gyártói, illetve forgalmazói (szomszédos piacok szereplői) kerülnek egy vállalkozás-csoporthoz. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás-csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó stratégiák (pl.árukapcsolás) alkalmazására. Konglomerátum hatásról akkor beszélhetünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás-csoport gazdasági, pénzügyi, illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői, és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. felfaló árazás) alkalmazására.

A versenytörvény 24. §-a rendelkezik azokról a küszöbszámokról, amelyek elérése esetén az összefonódáshoz a GVH-tól engedélyt kell kérni. 2004 májusától az EK fúziós rendelete155 szerint az uniós léptékű összefonódások esetén a rendeletben foglalt küszöbszámoknak eleget tevő vállalkozásoknak az Európai Bizottsághoz kell kérelmüket bejelenteniük, illetőleg az ilyen kérelmet nem a GVH, hanem a Bizottság bírálja el. A Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok bizonyos feltételekkel át is adhatják egymásnak az ügyeket.

Az összefonódások engedélyezési feltételeinek 2009-es módosítása következtében nagyobb hangsúlyt kap az összefonódás versenyhatásainak alapos elemzése, illetve az elmúlt évek jelentősebb és összetettebb összefonódási ügyek kapcsán felmerült tapasztalatok is azt mutatják, hogy a részletes piacelemzések eredményesen hozzájárulnak az egyes versenypolitikai aggályok objektív, tényszerű alapon történő felderítéséhez és tisztázásához. A nagyobb jelentőségű, többnyire bonyolult versenyjogi megítélésű ügyekben ennek folytán még inkább kiemelt jelentősége van annak, hogy az összefonódás vizsgálata jól meghatározott és megalapozott módszertan mentén zajló mélyreható, adatokon és kvantitatív elemzéseken nyugvó közgazdasági piacelemzésekre alapuljon.

Ezért a GVH - kérdések és azokra adott rövid válaszok formájában - tájékoztatót készített, melyben röviden ismerteti azokat az elméleti megfontolásokat és módszertani követelményeket, amelyek mentén az összefonódások vizsgálata során eljár. Ezen tájékoztató révén gyorsabbá és hatékonyabbá válhat az összefonódásban résztvevő és harmadik felek, valamint a GVH közti kommunikáció, és ezáltal az összefonódás vizsgálata. A tájékoztató célja az összefonódás vizsgálatának és az ehhez szükséges adatok megfelelő módon (megfelelő minőségben is időben) való, akár a kérelem benyújtásával egyidejű rendelkezésre bocsáthatóságának megkönnyítése.

A tájékoztató mellett az olvasó megtalálhatja itt a Versenytanács fúziókkal kapcsolatos elvi állásfoglalásait, valamint az összefonódásnak és az átmeneti irányítás- vagy vagyonszerzés egy éven túli meghosszabbításának engedélyezésére szolgáló űrlapot.

2011. első félévében a GVH megkezdte a fúziós kérelem űrlapjának és a fúziós engedélyezési eljárásrendnek a felülvizsgálatát. A felülvizsgálat kiemelt célja az eljárás átláthatóságának növelése, gyorsítása és adminisztrációs terheinek csökkentése volt. A felülvizsgálat legfontosabb eredményeként a GVH - a felülvizsgálat keretében lefolytatott nyilvános konzultációk során beérkezett véleményekre is tekintettel - jelentősen átalakította az űrlapot. Az új űrlapot, amely tulajdonképpen két űrlapot tartalmaz (az űrlap második felét kizárólag az érdemi átfedést vagy kapcsolódást eredményező összefonódások esetében kell kitölteni, és azok esetében is csak az érdemi átfedés vagy kapcsolódás lehetőségét felvető piacokra) a 2012. február 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni. Az űrlaphoz kapcsolódóan a GVH egy részletes útmutatót is közzétett, továbbá - szintén a felülvizsgálat részeként - az összefonódás engedélyezése iránti kérelem kitöltésének segítése, a GVH eljárása hatékonyságának és eredményességének biztosítása érdekében 2012. február 1-jétől a GVH valamennyi potenciális kérelmező számára átlátható és előre rögzített keretek között biztosít lehetőséget a kérelem benyújtása előtt előzetes egyeztetésre, amelyre vonatkozóan egy külön tájékoztató érhető el a honlapon.

A GVH 2013-ban a 2012-es év tapasztalatai alapján szükségesnek látta az összetett eljárásokról szóló fúziós közlemény, az összefonódások bejelentésére szolgáló űrlap, valamint az előzetes egyeztetésekről szóló tájékoztató módosítását. A 2012-ben bevezetett fúziós űrlap a tapasztalatok alapján beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a további módosítások az eddigi gyakorlati tapasztalatokra építő kisebb korrekció, kiegészítés miatt szükségesek.

Lényegesebb változás, hogy a nem horizontális hatású összefonódások esetében egyfelől a jelenlegi 25%-ról 30%-ra kerül felemelésre az összetett eljárássá nyilvánítás küszöbe, másfelől bevezetésre kerül egy második küszöb is (5%). Emellett a GVH elnöke és a Versenytanács elnöke közzétette az indokolást nem tartalmazó ún. egyszerűsített döntések alkalmazásáról szóló közleményét.

A GVH megítélése szerint a változtatásokkal csökkenthető a piaci szereplők adminisztratív terhe anélkül, hogy érdemben növelné a versenyt akadályozó fúziók engedélyezésének a kockázatát.

Az összetett eljárásokról szóló fúziós közlemény és az űrlap módosítása 2013. augusztus 1-től érvényesek, így az ezt követően benyújtott kérelmeket a módosított űrlappal szükséges bejelenteni a GVH-hoz. A többi dokumentumot a GVH azok közzétételétől tekinti alkalmazandónak.

Összefonódások - Fúziók

A fúziós kérelem űrlapja

Közlemény az egyszerűsített és teljes körű eljárásban engedélyezhető összefonódások megkülönböztetésének szempontjairól (egységes szerkezetben a 2/2012. és az 1/2013. számú közlemények) (2013)

Az új és módosuló fúziós dokumentumok részletes bemutatása

A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének 1/2013. Közleménye az egyszerűsített és teljes körű eljárásban engedélyezhető összefonódások megkülönböztetésének szempontjairól (2013)

A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Versenytanács a elnökének 2/2013. Közleménye az összefonódás engedélyezése iránti eljárásokban az indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó ún. egyszerűsített döntés alkalmazásáról (2013)

Tájékoztató az összefonódások vizsgálatával foglalkozó eljárásokhoz kapcsolódó előzetes egyeztetésekről

A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének 2/2012. Közleménye a 3/2009. Közlemény módosításáról (2012)

Az összefonódás által érintett piac meghatározásának irányadó szempontjai

Az összefonódások nem-koordinatív horizontális hatásainak értékelésekor irányadó szempontok

A GVH által az összefonódások kvantitatív elemzéséhez felhasznált adatok részletezettségére és minőségére vonatkozó elvek

Általános módszertan

Tájékoztató a GVH által az összefonódás engedélyezése iránti eljárások során alkalmazott elemzési módszerekről, valamint az ezekhez szükséges adatok köréről és az adatokkal szemben támasztott követelményekről