Nyomtatható verzió PDF formátumban

Bizottsági jelentés a fúziós rendelet alkalmazási tapasztalatairól

2009. június 18-án a Bizottság közzétette a 139/2004/EK rendelet (fúziós rendelet) működését kiértékelő, a Rendelet felülvizsgálatának tapasztalatait összegző jelentését. A tapasztalatok szerint a Rendelet alkalmazásával hatékonyabbá vált a közösségi fúziókontroll, egyes részterületeket azonban célszerű tovább fejleszteni.

A közösségi fúziós szabályozás célja, hogy a Bizottság kizárólagos hatáskörébe utalja a közösségi léptékű összefonódások elbírálását. Ez biztosítja, hogy azonos szabályok alapján ítéljék meg a közös piac szempontjából fontos fúziókat. Az "egyablakos" rendszer a vállalkozások számára is előnyös, hisz elkerülik az egyazon ügylet többszöri bejelentése által okozott jogbizonytalanságot és csökkennek költségeik, ráfordításaik.

A közösségi fúziós szabályozás első lépcsőjeként megszületett a 4064/89/EGK tanácsi rendelet, melyet a közösségi léptékű fúziókra alkalmaztak. Azon összefonódások minősültek közösségi léptékűnek, melyek esetén a résztvevő felek forgalma meghaladta a Rendeletben meghatározott küszöbértékeket. A Rendeletet 1998-ban felülvizsgálták és módosították. Új küszöbértékeket vezettek be, ezáltal olyan összefonódások is a Bizottság hatáskörébe kerültek, melyek addig, bár jelentős hatással lehettek a közös piacra, nem érték el a Rendelet által megkívánt küszöbszámot. A Bizottság és a tagállami versenyhatóságok közötti ügyelosztást fejlesztette még tovább a 139/2004/EK Rendelet (fúziós rendelet), mely számos anyagi és eljárási szabályon változtatott, s több, az áttételre vonatkozó újítást vezetett be.

A fúziós rendelet az összefonódásban részt vevő felek világméretű, illetve közösségi szintű forgalma alapján határozza meg, hogy az adott fúzió közösségi léptékű-e. A forgalmi küszöbszámokat azonban számos esetben részletszabályok írhatják felül. Ha például az érintett vállalkozások mindegyike a teljes közösségi szintű forgalmának több mint kétharmadát ugyanazon tagállamban éri el, az adott tagállam járhat el. Számos részletszabály finomítja még a Bizottság és a tagállami versenyhatóságok közötti ügyelosztás rendszerét.

A fúziós rendelet maga teszi kötelezővé a Bizottság számára, hogy a hatálybalépése után öt évvel jelentést készítsen alkalmazási tapasztalatairól. A jelentés elkészítése során a Bizottság konzultációt folytatott a tagállami versenyhatóságokkal, vállalkozások, ügyvédi irodák és szakmai szervezetek véleményét vette figyelembe.

A jelentés összességében megállapítja, hogy a hatásköri és ügyáttételi szabályok segítségével kialakult egy, a rugalmas ügyelosztást segítő rendszer. A szabályozás alkalmas arra, hogy megkülönböztesse a közösségi, illetve a nemzeti piacokon hatást kifejtő összefonódásokat. A bejelentés előtti áttétel rendszerének 2004-es bevezetése is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy egy adott ügyben a fúzió elbírálásához legelőnyösebb helyzetben lévő hatóság járjon el.

A kétharmados szabály azonban egyes esetekben oda vezetett, hogy tagállami versenyhatóság járt el olyan fúziók esetén, melyek hatással lehettek a közös piacra. Az is többször előfordult, hogy egyes vállalkozások a tervezett összefonódást több tagállami versenyhatóságnál jelentették be, nem pedig a Bizottságnál. Véleményezők mutattak rá, hogy az áttételi eljárás sok esetben nehézkes és hosszadalmas.

A jelentés eredményeit szem előtt tartva ítéli majd meg a Bizottság, hogy a jövőben szükséges-e a közösségi fúziós szabályozást módosítani.

A jelentés angol, német és francia nyelven elérhető az Európai Bizottság honlapján .

Budapest, 2009. június 25.

Gazdasági Versenyhivatal
Kommunikációs Csoport

További információ a sajtó számára:
Mihálovits András
Gazdasági Versenyhivatal
cím: 1054 Budapest, V. ker. Alkotmány u.5.
levél: 1245 Budapest, 5. Pf. 1036
tel: +36-30 618-6618
email: Mihalovits.Andras@gvh.hu
http://www.gvh.hu