Jogi háttér > GVH eljárásrendje > Versenyfelügyeleti eljárás

Versenyfelügyeleti eljárás

Hivatalból induló versenyfelügyeleti eljárások

Hivatalból induló versenyfelügyeleti eljárások

A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) a hatáskörébe tartozó, a Tpvt.-ben és az uniós versenyszabályokban tilalmazott piaci magatartások, így az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a versenykorlátozó megállapodások, valamint az egyéb törvények alapján a hatáskörébe tartozó jogsértés (jelentős piaci erővel visszaélés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat) feltételezett megvalósulása esetén hivatalból rendel el vizsgálatot.

A vizsgálat elrendelésére okot adó magatartást a GVH maga is észlelheti, de panasz vagy bejelentés benyújtásával bárki felhívhatja arra a figyelmét. A panasz, illetve bejelentés benyújtása nem eredményezi automatikusan versenyfelügyeleti eljárás megindítását. A GVH abban az esetben rendeli el a vizsgálatot, ha az észlelt tevékenység, magatartás vagy állapot a Tpvt. (vagy a Tpvt. és az uniós versenyjog) rendelkezéseit sértheti, az eljárás lefolytatása a GVH hatáskörébe tartozik és a közérdek védelme szükségessé teszi a hivatal fellépését. Kartellügyekben az eljárás hivatalból történő megindítását engedékenységi kérelem benyújtása előzheti meg.

A GVH a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, illetve a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt induló ügyekben három hónap alatt hoz döntést. Ez az időtartam – indokolt esetben – legfeljebb két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyt korlátozó megállapodások és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vizsgálatára indult eljárásokat hat hónap alatt kell lezárni, ez a határidő - indokolt esetben - két alkalommal, esetenként hat hónappal hosszabbítható meg.

Az ügyek érdemében hozott határozatában az eljáró versenytanács:

  • megállapíthatja a jogsértés megtörténtét,
  • elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését,
  • megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
  • kötelezettség teljesítését írhatja elő annak a vállalkozásnak, amelynek jogsértő magatartását megállapította,

  • a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat vagy az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult ügyekben a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban elrendelheti helyreigazító nyilatkozat közzétételét,

· bírság kiszabásáról is rendelkezhet, illetve

  • bizonyos feltételek fennállása esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazhat a kis- és középvállalkozásokkal szemben, vagy

  • megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik törvénybe.

A kötelezettségvállalás intézménye révén komolyabb beavatkozás nélkül is elérhető a kívánt hatás: ha az eljárás során az eljárás alá vont vállalkozás maga vállalja, hogy összhangba hozza magatartását a jogszabályokkal, és a közérdek hatékony védelme ily módon biztosítható, akkor az eljáró versenytanács határozattal az eljárás egyidejű lezárásával a vállalás teljesítését kötelezővé teszi anélkül, hogy kimondaná a jogsértés megtörténtét; ez a megoldás a vállalkozásra nézve is előnyös.

A GVH a bírság kiszabása helyett sokkal hatékonyabbnak és fontosabbnak tartja, hogy a vállalkozások részéről kialakuljon a jogkövető magatartás. Ennek előmozdítása érdekében a GVH bírság kiszabása helyett csupán figyelmeztetést alkalmaz akkor, ha a jogsértés elkövetője olyan kis- és középvállalkozás, aki első esetben követett el versenyjogsértést és az nem ütközik az EUMSz. 101. és 102. cikkébe. Fontos azonban, hogy kőkemény kartellek megvalósítása esetén - azaz ha a jogsértés közbeszerzési eljárás során az árak rögzítésével, a piac felosztásával vagy összehangolt magatartással valósul meg, - valamint akkor, ha a jogsértést sérülékeny fogyasztókkal szemben követték el, nincs lehetőség a figyelmeztetés alkalmazására.

Összefonódások vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárás

A Tpvt. 2017. január 15-től hatályos rendelkezései szerint az összefonódások engedélyezésének kérelmezése helyébe az összefonódás-bejelentés, és annak nyomán indokolt esetben a versenyfelügyeleti eljárás hivatalbóli megindítása lépett. A GVH a bejelentett összefonódás vizsgálatára akkor indít versenyfelügyeleti eljárást, ha:

  • a bejelentésben foglaltak alapján nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését,

  • a bejelentés nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, vagy be kell szerezni a Médiatanács szakhatósági állásfoglalását, és nem áll rendelkezésre a Médiatanács olyan előzetes szakhatósági hozzájárulása, amely az összefonódást feltétel és kötelezettség előírása nélkül engedélyezi.

Az így megindított versenyfelügyeleti eljárás során a GVH az ügy bonyolultságától függően egyszerűsített vagy teljes körű eljárásban bírálja el az összefonódást. Az egyszerűsített eljárás lezárásának határideje az összefonódás-bejelentés beérkezésétől számított 30 nap. Ha az eljárásban beszerzett adatok alapján nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését, GVH elrendeli az összefonódás teljes körű vizsgálatát.  Ebben az esetben az eljárást befejező döntést az összefonódás-bejelentés beérkezésétől számított négy hónapon belül kell meghozni.

Fentieken túl a GVH versenyfelügyeleti eljárást indít, ha:

  • az összefonódás-bejelentés alapján valószínűsíthető, hogy az összefonódást a végrehajtási tilalom ellenére végrehajtották,

  • a be nem jelentett összefonódást a végrehajtási tilalom ellenére végrehajtották,

  • az összefonódás-bejelentésben a bejelentő lényeges tényt elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően közölt, és ezért nem került sor az összefonódás versenyfelügyeleti eljárás keretében történő vizsgálatára,

  • a valószínűsíthetően az összefonódás-vizsgálati küszöbértéket elérő be nem jelentett összefonódás tekintetében nem nyilvánvaló, hogy az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését.

Határozatában az eljáró versenytanács megállapíthatja, hogy az összefonódás – adott esetben a határozatban előírt feltétel vagy kötelezettség mellett – nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt, így az összefonódást tudomásul veszi , vagy az ügylet végrehajtását megtilthatja. A GVH az összefonódást tudomásul vevő határozatában előzetes vagy utólagos feltétel, illetve kötelezettség teljesítését is előírhatja a bejelentőknek, a versenyre gyakorolt hátrányos hatások mérséklése érdekében (például leválasztható a vállalkozás egy tevékenysége, vagy előírható számára valamilyen konkrét magatartás). A végrehajtási tilalom ellenére végrehajtott, de utóbb megtiltott összefonódások esetében az eljáró versenytanács határozatában az összefonódás előtti állapot helyreállítását is elrendelheti, vagy más kötelezettséget írhat elő a hatékony verseny helyreállítása érdekében.

Az összefonódások ellenőrzéséről itt talál részletesebb tájékoztatást.

Utóvizsgálat

A versenyfelügyeleti eljárás lezárását követően az eljáró versenytanács döntésében foglalt kötelezettségek betartását (pl. az előírt kötelezettség teljesítését) a GVH utóvizsgálat keretében ellenőrzi.