Vj-90/2006/26

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-90/2006/26

A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Coca-Cola Beverages Üdítőital Gyártó (Magyarország) Korlátolt Felelősségű Társaság (Dunaharaszti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indult eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács megállapítja, hogy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas volt az eljárás alá vontnak a NaturAqua ásványvizeinek 0,5 literes és 1,5 literes palackcímkéjén 2006 áprilisa és nyara között olvasható és a termékről 2005 márciusa és 2006 nyara között közreadott tévé-reklámjaiban szereplő, valamint a Mai Piac magazin 2006. április 1-i számában megjelent azon tájékoztatása, mely szerint a NaturAqua ásványvíz a Balaton-felvidékről származik.

A versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 10.000.000 (azaz tízmillió) forint bírság megfizetésére, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557-00000000 számú bírságbevételi számlájára köteles befizetni.

Az eljárás alá vont vállalkozás a határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti.

Indoklás

I.

  • 1.

    A Coca-Cola Beverages Üdítőital Gyártó (Magyarország) Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Coca-Cola) az általa forgalmazott "NaturAqua" természetes ásványvízről 2005. és 2006. évi reklámanyagaiban - különböző szövegkörnyezetben - azt állította, hogy a szóban forgó ásványvíz a Balaton-felvidékről származik, annak ellenére, hogy az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság engedélye alapján a termék alapanyagául szolgáló természetes ásványvíz kinyerése, illetve palackozása Zalaszentgróton történik, mely település sem földrajzilag, sem közigazgatásilag nem tartozik a Balaton-felvidékhez.

  • 2.

    A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) 2006. június 29-án vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Coca-Cola magatartása alkalmas volt-e a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására, ezáltal megsértve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8. § (1) bekezdésébe és (2) bekezdés a) pontjába foglalt rendelkezéseket.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás
  • 3.

    A Coca-Cola társaságot 1993 decemberében alapították CCA Befektetési (Magyarország) Kft. néven. Az eljárás alá vont vállalkozás jegyzett tőkéje közel 2,5 milliárd forint. A társaság közvetlen tulajdonosa a CC Beverages Holdings II B.V. nevű holland társaság. A Coca-Cola fő tevékenységi körében alkoholmentes üdítőitalok, elsősorban a The Coca-Cola Company portfoliójába tartozó termékek gyártásával és forgalmazásával, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb gazdasági tevékenységekkel foglalkozik. Az elmúlt időszak során a vállalkozás az általa forgalmazott termékkínálatát a Sió Eckes Kft., a Brown-Forman Corporation és a Beverage Partners Worldwide S.A. termékeivel bővítette. (A társaság által forgalmazott termékek felsorolását a Vj-90/2006/5. számú ügyirat 9. számú melléklete tartalmazza.)

    A társaság 1996 januárjában hozta létre - zöldmezős beruházásként - Dunaharasztiban gyártó- és raktárbázisát, amely egyben a cég székhelye is. A vállalkozás a székhelyén kívül Magyarországon 11 fiókteleppel rendelkezik.

  • 4.

    Az eljárás alá vont vállalkozás közel ötvenezer üzleti partnerrel (gazdasági társasággal és egyéni vállalkozóval) áll kereskedelmi kapcsolatban a kis- és nagykereskedelem, illetve a vendéglátás területén. Az eljárás alá vont 2005-ben 50 milliárd forint nettó árbevételre tett szert. A nettó árbevételből a "NaturAqua" természetes ásványvízek részesedése nem érte el a tíz százalékot. (A "NaturAqua" ásványvízek 2005. évi és 2006. januárja és májusa közötti értékesítési adatait a Vj-90/2006/15. számú ügyirat titkosan kezelendő 4/a. és 4/b. számú mellékletei tartalmazzák.)
    A társaság reklámkiadásait a Vj-90/2006/5. számú ügyirat titkosan kezelendő 6. számú melléklete tartalmazza.

III.

A vizsgált magatartás
  • 5.

    Az eljárás alá vont vállalkozás a "NaturAqua" természetes ásványvizet zalaszentgróti üzemében palackozza. A termék 2003 óta van forgalomban. A terméket a vállalkozás többfajta kiszerelésben palackozza és értékesíti.

  • 6.

    A Coca-Cola a termék értékesítését marketing eszközökkel támogatja.
    6.1 Tévé-reklámok.
    6.1.1 2005 márciusa és októberének közepe között egy 32 másodperces reklámfilm került adásra 948 alkalommal különböző tévécsatornákon. (Lásd a Vj-90/2006/15. számú iratot.) A reklámfilmben egy fiatal lány látható, aki a reklám elején NaturAqua ásványvizet iszik. A reklámfilm alatt a lány különböző tereken, utcákon halad végig. A reklám közepén megjelenik a Badacsony hegy képe. A bevágáson látható a Balaton vize is. A reklámfilm végén a képernyő bal oldalán egy szénsavas és egy szénsavmentes, félliteres NaturAqua ásványvíz látható. A jobb oldalon a következő felirat olvasható: "NaturAqua. Érezd a természet éltető erejét."
    A reklámfilm forgása közben az alábbi tájékoztatás hallható:
    " A NaturAqua a Balaton-felvidékről származik. Ásványi anyagokkal gazdagodva tör elő, hogy kiegyensúlyozott összetételének köszönhető friss, jó ízével elhozza a mélyből eredő a természet éltető erejét. NaturAqua. Érezd a természet éltető erejét." (Lásd a Vj-90/2006/16/2/a. számú CD mellékletet.)
    6.1.2 2006 áprilisától 2006 július 23-ig egy 42 másodperces reklámfilm került adásra 288 alkalommal különböző tévécsatornákon. (Lásd a Vj-90/2006/15. számú iratot.) A reklámfilm közreadását az adott tartalommal az eljárás alá vont a versenyfelügyeleti eljárás megindulását követően leállította.
    A reklámfilm egy erdei tisztáson játszódik. Három sötét ruhás, "kétes külsejű" férfi valamit kémlel, távcső segítségével. Beszélgetnek. Ezt követően a látcsövön keresztül egy szalonka látható. A beszélgetés közben egyikük NaturAqua ásványvizet iszik palackból, majd ezt követően egy madár meghatározó könyvből beazonosítja a madarat. A narrátor beszéde alatt, a háttérben egy a felszínre éppen feltörő forrás látható, előtte pedig egy szénsavas és egy szénsavmentes 1,5 l-es NaturAqua ásványvíz, mellette pedig a "NaturAqua. A tisztaság belülről fakad" felirat látható. A reklámfilm befejező részében a három férfi autóval távozik.
    A reklámfilm forgása közben egyebek mellett az alábbi tájékoztatás hallható:
    "A valódi tisztaság a felszín alatt rejtőzik. Csak úgy, mint a NaturAqua, amely elhozza Önnek a Balaton-felvidéken 14. 000 éve érintetlenül rejtőző víz tisztaságát. NaturAqua. A tisztaság belülről fakad." (Lásd a Vj-90/2006/16/2/b. számú CD mellékletet.)
    6.2 Címkék. Az eljárás alá vont az általa forgalmazott NaturAqua ásványvizek 0,5 L-es és 1,5 L-es palackján lévő címkéin egyebek mellett az alábbi tájékoztató szöveg, illetve egyéb tájékoztatási elem volt látható, illetve olvasható 2006 áprilisától (lásd a Vj-90/2006/16. számú iratot):
    "A valódi tisztaság a felszín alatt rejtőzik. Mi a Balatonfelvidék vízgyűjtő területén, 600 méter mélyen találtunk rá a NaturAqua érintetlen tisztaságára. Tiszta ízével és kiegyensúlyozott ásványianyag-tartalmával a NaturAqua a mindennapok ideális ásványvize. NaturAqua. A tisztaság belülről fakad."
    Az idézett szöveg alatt látható a Balaton körvonala, és felette, balra eltolva, egy ponttal van megjelölve Zalaszentgrót település.
    6.3 Reklámcikk. A Coca-Cola a "Mai Piac", havonta, 16.500 példányban megjelenő magazinban. A magazint kiskereskedők körében terjesztik. A lap 2006. április 1-i számában megjelentetett cikkben az alábbi megállapítások szerepeltek:
    "A Balaton Felvidék mélyén található 14. 000 éve érintetlenül rejtőző tiszta víz, melyet Zalaszentgróton a legszigorúbb minőségi előírásoknak megfelelően palackoznak, kiváló választás az egyre egészségtudatosabb vásárló számára."
    "A Balaton Felvidék - mely otthont ad a 75-80 millió éves mészkőrétegnek és az ott található 14. 000 éves víznek - vízbázisából nyerik 660 méter mélyről a NaturAqua természetes ásványvizet."
    "Az ásványvizet 650 méter mélyről, egy 75-80 millió éves mészkőrétegben található vízbázisból nyerik a Balatonfelvidéken." (Lásd a Vj-67/2006/15/2/c. számú iratot.)
    6.4 Egyéb tájékoztató anyagok. Az eljárás alá vont egyéb módon is juttatott el információt a fogyasztók felé. Az asztali kártyák, itallapok között egy angol nyelvű szöveg az alábbiakat is tartalmazta: "NaturAqua is nature`s gift from the deep springs of West Hungary." (Lásd a Vj-90/2006/16/2a CD melléklet 2005/asztali kártya gyűjtőmappájában található NaturAqua itallap keskeny angolul.pdf és NaturAqua itallap keskeny english.pdf elnevezésű dokumentumokat.)
    A tájékoztató anyag magyar nyelvű megfelelője szerint: "A NaturAqua kiváló minőségű, természetes ásványvíz, amely Nyugat-Magyarország mélyéről, ásványi anyagokkal gazdagodva tör elő." (Lásd a Vj-90/2006/16/2a CD melléklet 2005/asztali kártya gyűjtőmappájában található NaturAqua itallap csokk kesk_Layout1.pdf elnevezésű, valamint a 2005/itallap gyűjtőmappában található NaturAqua itallap_1.pdf elnevezésű dokumentumokat.)

  • 7.

    Az eljárás alá vont a versenyfelügyeleti eljárás megindulását követően 2006. július 18-án vállalást tett arra, hogy a jövőben a Balaton-felvidékre mint a NaturAqua ásványvizek származási helyére kommunikációjában nem hivatkozik, illetve a kifogásolt tájékoztatási elemeket a marketing anyagaiból kivette. (Lásd a Vj-90/2006/5. számú iratot.) Az eljárás alá vont az éppen aktuális reklámfilmjét átalakította. Az új reklámfilmben nem történik utalás a Balaton-felvidékre. (A módosított reklámanyagot a Vj-90/2006/14. számú irat tartalmazza.) Hasonló módon a palackcímkék szövegéből is kikerültek a Balaton-felvidékre történő utalások. Az új szövegű címkékkel ellátott ásványvizes palackok a kereskedelmi hálózatba 2006. 42. hetétől, azaz az október 16-22 közé eső héttől kezdve kerülnek kiszállításra. (Az új címkékkel kapcsolatban lásd a Vj-90/2006/5/10. számú iratot.)

  • 8.

    A vizsgált magatartás az ásványvizek magyarországi piacát érintette. A piac bővülő. 1998-ban az egy főre eső ásványvíz fogyasztás 23,2 liter volt. Ma ez az érték 71 liter fölött van. Az ausztriai fogyasztás 80 liter körüli. A forgalom jelentős része hazai termelésből és palackozásból származik.

  • 9.

    A Coca-Cola a piac harmadik-negyedik legjelentősebb szereplője. (A piac további jellemzőivel kapcsolatban lásd a Vj-157/2003. számú eljárásban hozott versenytanácsi határozatokat.)

IV.

A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztályának szakvéleménye
  • 10.

    A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) Földtudományok Osztálya állásfoglalásában az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének 1990-ben megjelent monográfiájára utalt. A "Magyarország Kistájainak Katasztere" című kiadványban (lásd a II. kötet 609. oldalán található 5.1.22. pontot) a Balaton-felvidék és kismedencéinek térségében található települések listája. A felsorolás nem említi Zalaszentgrót nevét. Zalaszentgrót neve az Alsó-Zala-völgy kistérség (kistáj) leírásában található meg (az I. kötet 468. oldalán szereplő 3.4.2.4 pontnál). A szóban forgó kistáj a Nyugat-Magyarországi-Peremvidék, Zalai-Dombvidékhez sorolható be. (Lásd a Vj-90/2006/6. számú iratot.)

V.

A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács véleménye
  • 11.

    A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács jelezte, hogy miután a Coca-Cola a "NaturAqua" címkéjén, illetve reklámanyagában feltüntette a "Balaton-felvidékről származik" feliratot, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács azonnal felhívta az eljárás alá vont vállalkozás figyelmét a szabálytalanságra, figyelmeztette, hogy a természetes ásványvíz címkéjén és reklámanyagaiban csak a kút földrajzi neve tüntethető fel. A Coca-Cola a figyelmeztetést elfogadta, és levette címkéjéről a kifogásolt szöveget, reklámanyagaiból elhagyta a "Balaton-felvidékről származik" állítást. Álláspontja szerint a vállalkozás egyértelműen bizonyította jóhiszeműségét, mivel a felszólításra felhagyott a kifogásolt szöveg szerepeltetésével. (Lásd a Vj-90/2006/10. számú iratot.)

VI.

Az eljárás alá vont vállalkozás védekezése
  • 12.

    Az eljárás alá vont a versenyfelügyeleti eljárás során többször is kifejtette álláspontját. A Vj-90/2006/5. és a Vj-90/2006/16. számú iratokban kijelentette, hogy álláspontja szerint az általa forgalmazott NaturAqua természetes ásványvíz (és általában az ásványvíz) származási helye nem szükségképpen azonos a palackozó üzem helyével.
    Ezzel összefüggésben nyomatékkal hivatkozott arra, hogy az általa forgalmazott természetes ásványvízre vonatkozóan 2005. és 2006. években megjelentetett reklámanyagaiban nem állította, illetve állítja, hogy az ásványvíz termékének palackozása a Balaton-felvidéken történik, illetve, hogy maga a palackozás helye, Zalaszentgrót a Balaton-felvidékhez tartozna. A termék címkéjén az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak mindennek megfelelően feltüntetésre kerül a vízkinyerés és a palackozás helye, Zalaszentgrót helységének feltüntetésével. Ezen túlmenően, a címkén található ábra alapján pontosan betájolható Zalaszentgrót földrajzi elhelyezkedése a Balatonhoz képest. A címkén feltüntetett adatok egyike sem tartalmaz semmiféle utalást arra vonatkozóan, hogy Zalaszentgrót a Balaton-felvidékhez tartozna.
    Jelezte, hogy a kifogásolt kommunikáció az ásványvíz azon származási helyére utal, ahonnan a víz eljut a víznyerés helyéhez, azaz a zalaszentgróti kutakhoz és onnan a palackozó üzembe. Ezen származási hely megjelölése pedig megítélése szerint helytálló, a valóságnak megfelelően került meghatározásra, az alábbi tények alapján:
    Független szakértők által készített "A NaturAqua ásványvíz természetes utánpótlása, Zalaszentgrót" című, hidrogeológiai térképet is tartalmazó tanulmány adataiból egyértelműen kitűnik, hogy a NaturAqua természetes ásványvíz a Keszthelyi-hegység területéről áramlik a zalaszentgróti kutakhoz (lásd különösen a szakvélemény 3. pontját). A Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján (www.bfnpi.hu) található, a Balaton-felvidék területét és annak tájegységeit feltüntető térképek és az általános közfelfogás szerint is a Keszthelyi-hegység a Balaton-felvidék részét képezi. Ezért a valóságnak megfelelően állítja az egyes reklámanyagaiban, különböző szövegkörnyezetekben, hogy a NaturAqua természetes ásványvíz a Balaton-felvidékről származik.
    A Coca-Cola által végeztetett fogyasztói kutatások eredménye alapján a fogyasztók számára az ásványvíz magyarországi eredete csak kis mértékű - a vizsgált hatvanhét jellemzőből a harmincötödik -, míg Magyarországon belüli pontos származási helye, tájegység stb., gyakorlatilag semmilyen - a vizsgált hatvanhét jellemzőből a hatvanötödik - relevanciával nem bír. (Lásd a Vj-902006//7-8. számú iratokat.)
    Utalt arra, hogy marketing kommunikációjában a Balaton-felvidékre történő utalás is csak érintőleges, sok egyéb, más a fogyasztók számára nagyobb relevanciával bíró üzenet mellett és kizárólag az ásványvíz Magyarországhoz való kötődésnek egyértelműségét szolgálja. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a számos, a NaturAqua ásványvíz népszerűsítésére használt reklám anyagnak csupán kis százalékában jelenik meg a Balaton-felvidékre való utalás. A kommunikáció lényegi pontját a használt szlogenek azaz "A természet éltető ereje", illetve "A tisztaság belülről fakad" teszi ki megjelenve gyakorlatilag valamennyi anyagon. Továbbá, a címkéken található egy térkép is, ahol be van jelölve Zalaszentgrót városa is.
    Utalt arra, hogy a jelentős számú reklámanyagok közül mindössze egy televíziós reklámban történik utalás a Balaton-felvidékre. Ezen túlmenően a Balaton-felvidékről a termékek címkéjének szövegében történik még említés abban az összefüggésben, hogy: "Mi a Balaton-felvidék vízgyűjtő területén /.../ találtunk rá a tisztaságra". Megítélése szerint így a hatás elenyésző.

  • 13.

    Elsődlegesen kérte a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését jogsértés hiányában. Másodlagosan kérte, hogy a versenytanács kötelezettségvállalására tekintettel alkalmazza a Tpvt. 75. §-át, illetve az abból fakadó lehetőségeket, hiszen jelen eljárásban a közérdek hatékony védelme így is biztosítható.

  • 14.

    A Vj-90/2006/24. számú iratban az eljárás alá vont elismerte, hogy helytelen volt a Balaton-felvidékre történő utalás, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sem a fogyasztókra, sem a versenyre a tájékoztatása nem fejtett ki olyan hatást, mint amilyet a versenytanács annak tulajdonít.

VII.

Jogi háttér
  • 15.

    A Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

  • 16.

    A Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

  • 17.

    A Tpvt. 75. § (1) szerint, ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza a törvény rendelkezéseivel, és a közérdek hatékony védelme e módon biztosítható, az eljáró versenytanács végzéssel - az eljárás egyidejű megszüntetésével - kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását, vagy annak hiányát megállapítaná.

  • 18.

    A Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint a versenytanács megállapíthatja a vizsgált magatartás törvénybe ütközését, f) pontja szerint megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

  • 19.

    A Tpvt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (3) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

VIII.

A versenytanács döntése
  • 20.

    A versenytanács véleménye szerint az eljárás alá vont vizsgált tájékoztatása egyebek mellett arról informálta a fogyasztókat, hogy a NaturAqua ásványvíz a Balaton-felvidékről származik.

  • 21.

    A versenytanács szerint egy termék tartalma, összetétele, származási helye, eredete a termék lényeges tulajdonsága. Ez a jelen eljárásban vizsgált állítással kapcsolatban is elmondható: a Balaton-felvidékre, mint a NaturAqua származási helyére történt utalással az eljárás alá vont az ásványvíz lényeges tulajdonságára utalt. Ezt támasztja alá az is, hogy a reklámokban, illetve a csomagoláson található tájékoztatásban ezen elemek hangsúlyos szerepet kaptak.

  • 22.

    A versenytanács azon az állásponton van, hogy marketing, reklám és egyéb tájékoztató szövegeknek a tartalma alapvetően a termékek lényeges tulajdonságait emelik ki. Ez különösen igaz a tévé-reklámok esetében. Rövid és drága reklámokban nyereségorientált vállalkozások minden bizonnyal nem törekszenek a drága időt nem lényeges információ átadására elfecsérelni. (Természetesen maga a reklám tartalmazhat olyan szövegrészleteket, amelyek nem a termék tulajdonságával függenek össze.) Éppen ezért, a versenytanács álláspontja szerint általában minden olyan tájékoztatási elem, amit a tévé-reklám a termék tulajdonságával kapcsolatban közread, az egyben a termék lényeges tulajdonsága is.

  • 23.

    Az eljárás alá vont maga is elismeri, hogy a zalaszeentgróti NaturAqua kút a Keszthelyi hegységből kapja a vízutánpótlást. (Lásd az előzetes álláspont 11. pontjának 5. bekezdését, illetve a Vj-90/2006/5. számú, valamint a Vj-90/2006/16. számú iratokat.) Az eljárás alá vont álláspontja szerint a Keszthelyi hegység a Balaton-felvidékhez tartozik. Saját anyagaiban arra hivatkozik, hogy "a Balatonfelvidéki Nemzeti Park honlapján (www.bfnpi.hu) található, a Balaton-felvidék területét és annak tájegységeit feltüntető térképek és az általános közfelfogás szerint is a Keszthelyi-hegység a Balaton-felvidék részét képezi." (Lásd a Vj-90/2006/5. számú, valamint a Vj-90/2006/16. számú iratokat.) Az eljárás alá vont által benyújtott (Vj-90/2006/16/5. számon nyilvántartott) szakértői vélemény 29. oldalán ezzel szemben az áll, hogy "a Balaton-felvidéki Nemzeti Park saját honlapján feltünteti a Keszthelyi-hegységet, mint a Nemzeti Park részét." Ezzel egybevágóan a hivatkozott honlapon is ez utóbbi állítás található meg. (Lásd ezzel kapcsolatban a Vj-90/2006/21. számú iratot.) Továbbá, a nemzeti park honlapján az is olvasható, hogy a nemzeti park öt tájegységet érint. Ezek között első helyen említi a Balaton-felvidéket. Negyedik a felsorolásban a Keszthelyi-hegység. Mindebből nyilvánvalóan kiderül, hogy a Keszthelyi-hegység nem része a Balaton-felvidéknek, hanem különálló földrajzi tájegység. A versenytanácsnak ezzel az álláspontjával egyezik meg a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársainak is a véleménye (lásd a Vj-90/2006/20. számú iratot), illetve ezt erősíti meg, a Vj-90/2006/20. számú irat térkép melléklete is. A földtani törésvonalak kizárják annak lehetőségét, hogy a Balaton-felvidékről nyerje vízutánpótlását a zalaszentgróti kút.

  • 24.

    A versenytanács emlékeztet arra is, hogy az eljárás alá vont egyik marketing anyaga a nyugat-magyarországi régiót adja meg az ásványvíz származási helyéül. (Lásd az előzetes álláspont 6.4 alpontjában ismertetetteket.)

  • 25.

    A versenytanács szerint a fentiek alapján az eljárás alá vontnak a termék származási helyére vonatkozó állítása a termék 0,5 L-es és 1,5 L-es palackcímkéin 2006 áprilisa és nyara között, valamint a tévé-reklámokban 2005-2006 folyamán, illetve a Mai Piac 2006. április 1-i számában nem felelt meg a valóságnak és így a kifogásolt magatartás a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütközik.

  • 26.

    A versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontjai szerint a magatartás törvénybe ütközésének megállapítása mellett bírság kiszabását is indokoltnak tartja a Tpvt. 78. §-a alapján. (Mivel az eljárás alá vont a kifogásolt és jogsértőnek ítélt magatartást abbahagyta, így a versenytanácsnak erről külön nem kellett rendelkeznie.)
    A versenytanács a bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel határozta meg. A versenytanács elsőként hangsúlyozza, hogy pozitívan elbírálandó, enyhítő körülményként maximális mértékben figyelembe vette azt a tényt, hogy az eljárás alá vont az eljárás során nemcsak jelentős mértékben együttműködött a versenyhatósággal és a jogsértés tényét elismerte, de a jogsértő magatartást abbahagyta. Ezt a magatartását egyoldalú döntésére alapozta még a versenyfelügyeleti eljárás elején, az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának ismerete nélkül.
    A versenytanács enyhítő körülményként értékelte, hogy a jogsérelem nem volt súlyos, hiszen a kifogásolt állítás a termék lényeges, de nem annyira meghatározó jellegű tulajdonságára vonatkozott. A versenytanács ugyanakkor azért nem tudott eltekinteni a bírság kiszabásától, mert a jogsértő magatartás hosszú időn keresztül, intenzíven, széles fogyasztói réteget elérve került kifejtésre, és az érintett piacon jelentős verseny folyik, valamint az eljárás alá vont piaci pozíciója is számottevő.
    A fentieket mérlegelve határozta meg a versenytanács a kiszabott bírság 10 millió forintos nagyságát.

IX.

Egyéb kérdések
  • 27.

    Az eljárás alá vont vállalásával kapcsolatban a versenytanács megjegyzi, hogy nem látott lehetőséget a szóban forgó intézmény jelen eljárásbeli alkalmazására. A kifogásolt tévés reklámok hosszú ideig láthatóak voltak. A reklám és annak üzenete tartósan (már) közvetítve lett a fogyasztók felé. A címkék is már több hónapja forgalomban lévő termék csomagolásán voltak találhatók. A közérdek, azaz a verseny védelme így a versenytanács szerint a felajánlott vállalással már nem biztosítható.

  • 28.

    A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2006. november 27.