Vj-6/2006/21

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-6/2006/21

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2005-ben fogyasztómegtévesztésre alkalmasan állította, hogy Complex Jogtár+ terméke a "legteljesebb" és a "hatályos európai jogot" tartalmazza.

Ezt meghaladóan a jogsértés hiányát állapítja meg.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

Az eljárás tárgya az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: CompLex) CompLex (DVD) Jogtár+ elnevezésű kiadványának fogyasztómegtévesztésre alkalmas népszerűsítése 2005-ben.

I.

A Versenytanács az ügyfél előadása, az írásbeli bizonyítékok, a többször módosított 1996. évi LVII. tv. (a továbbiakban: Tpvt. 71. §-a) nyomán készült vizsgálati jelentés alapján következő tényállást állapította meg:

Az érintett piac

Magyarországon az eljárás tárgya szempontjából jelentős két jogszabálycsoport egyikébe a magyar jogszabályok tartoznak, amelyeket a Magyar Közlönyben és az egyéb hivatalos lapokban az 1987. évi XI. törvény 14. §-a szerint kell kihirdetni; a másik csoportba az Európai Unió joganyaga, pontatlan kifejezést használva, az európai jog tartozik. A kifejezés azért pontatlan, mert az európai jog kategória tágabb fogalom, beleérthető az uniós tagság tényétől függetlenül pl. az egyes európai államok joga is. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL) közzétett joganyaghoz különkiadások illeszkednek, amelyeknek az a rendeltetése, hogy az EU hivatalos nyelvének minősülő cseh, észt, magyar, stb. nyelven is rendelkezésre álljon a 2004. május 1-jei csatlakozás előtt elfogadott jogi aktusok szövege. Ígéret szerint a köteteknek 2004. év végéig meg kellett volna jelenniük, de a kiadás késedelmet szenved. A szövegek elektronikus változata az EUR-Lex oldalán érhető el és a 2003-as csatlakozási okmány 58. cikke értelmében a HL-ben történő közzétételnek minősül, vagyis hatályosak a csatlakozás előtt elfogadott jogi aktusok. Van olyan álláspont, amely a kihirdetés ezen módjának jogszerűségét vitatja, mert eszerint Magyarországon csak az a közösségi jog lehet hatályos, amelyet a HL-ben (EKSz 254. cikk, csatlakozási okmány 58. cikk) vagy a Magyar Közlönyben magyar nyelven kihirdettek. Mindaddig, amíg vannak (voltak) a HL-ben még magyar nyelven közzé nem tett jogszabályok, azok nem is hatályosak Magyarországon, amin nem változtat a különkiadások hiányának pótlását jelentő elektronikus közzététel.

Az EUR-Lex 2005-ben szélessávú internethasználattal, egyébként ingyenesen volt elérhető. 2006. tavasza óta CD-DVD formában az anyagot értékesíti is.

A hivatalos lapbeli elsődleges jogszabályközzétételtől meg kell különböztetni a továbbközlést, amelyen a jogszabály változatlan utánközlése, gyűjtemény jellegű vagy szerkesztett, illetve változott szövegű megjelentetése értendő.

A jogszabályok közlönyszövegeinek változatlan utánközlését megvalósító kiadványok, illetve a jogszabályok szerkesztett, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt adatbázisát tartalmazó, kereső és egyéb funkciókkal ellátott kiadványok, eltérő igények kielégítésére alkalmasak. Az előbbieknek az a funkciója, hogy valamennyi jogszabály egyetlen helyen és forrásból, a közzététellel azonos szöveggel hozzáférhető legyen, míg az utóbbiak a gyakorlati használatot célozva, könnyű forgathatóságot tesznek lehetővé, mert bizonyos egyéni-eredeti szerkesztési elveket felhasználva, bennük összeszerkesztik a különböző hatályos jogszabályokat. Emiatt a két típusba tartozó kiadványok külön piacot alkotnak.

A szerkesztett jogszabályok piaca tovább bontható a papír alapú és az elektronikus kiadványok piacaira, mivel a fogyasztói szokások alapján mára elterjedt az elektronikus forma. Így a változásokkal egységes szerkezetbe feldolgozott, hatályosított jogszabályok piacától elkülönül az ugyanezen dokumentumokat közlő papír alapú jogszabályok piaca. A változásokkal egységes szerkezetben feldolgozott, szerkesztett elektronikus jogszabálykiadványok piaca amiatt is elkülönül a papír alapú változatok piacától, mert az elektronikus adathordozókon közzétett jogszabályok - az adathordozó és tartalma együttesen a termék - csak külön informatikai berendezéssel hozzáférhetők, s a papír alapú jogszabálykiadványokhoz képest számos plusz-szolgáltatást biztosítanak (kereshetőség, belső kapcsolatok, különböző szövegváltozatok, stb.), illetve sokkal nagyobb mennyiségű adatot tartalmaznak rendszerezett és könnyen hozzáférhető módon.

A tágabb értelemben vett érintett piac tovább szűkíthető az ellenérték fejében használható, elektronikus formájú, szerkesztett jogszabályokat megjelenítő kiadványok piacára.
Az ekként szűkített piacon lévő kiadványok értéke elsősorban az adatbázisban vagy az adatbázisokban való kereshetőségben és az egyéb szövegösszehasonlító funkciókat nyújtó szolgáltatásokban nyilvánul meg. A forgalmazó a többletszolgáltatásokat az adatbázis összetett használatát lehetővé tevő számítógépes kereső programnak a felhasználó (fogyasztó) rendelkezésére bocsátásával biztosítja. Ennek megfelelően a kiadvány mint termék, külön szerzői jogi védelem alatt álló adatbázisból és külön szerzői jogi védelem alatt álló kereső funkciókat tartalmazó szoftver együtteséből áll, s magasabb szintű a szolgáltatás az ingyenesen hozzáférhető adatbázisok jelentette szolgáltatásnál. E hozzáadott értékek jelentőségét a kettős védelem - az adatbázis és a számítógépi programalkotás mint törvényi szinten deklarált és elismert szellemi tulajdonjogok - is jól példázza, de ezt mutatja az ellenérték fejében értékesített adatbázisok állandó kereslete is. A "fizetős" adatbázisok kereslete, előfizetőinek növekvő száma egyértelműen szemlélteti, hogy a fogyasztók (köztük a jogászok) előnyben részesítik a gyakorlati alkalmazást megkönnyítő - időgépesített, tárgyszavas katalógust tartalmazó, az összetett keresést is lehetővé tevő, stb. - programokkal ellátott adatbázisokat a sokszor hiányos és jellemzően csak változatlan utánközlést tartalmazó, legfeljebb egyszerű keresést lehetővé tevő adatbázisokkal szemben.

Magyarországon néhány vállalkozás foglalkozik egységes vagy elkülönült formában a magyar és az európai uniós joganyagot tartalmazó és különböző szolgáltatásokat nyújtó fizetős, szerkesztett elektronikus jogszabály-nyilvántartó rendszerek szolgáltatásával; a Complex-n kívül pl. a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, az Opten Informatikai Kft., de nem hagyható figyelmen kívül a közösségi joganyag tekintetében az EUR-Lex.

A CompLex

A CompLex cégtörténete 1955-re nyúlik vissza, amikor is a Közgazdasági és Jogi Kiadót alapították, amely az 1993-ben létrejött KERSZÖV-Computer Kft-vel 1998-ben egyesült KJK-KERSZÖV Kft. néven. 2006. január 1-jével változott a neve a jelenlegire.
A CompLex tulajdonosa a Wolters Kluwer hollandiai székhelyű nemzetközi kiadóvállalat; tevékenységi körébe jogi, információs rendszerek, adatbázisok és szövegek kiadása tartozik.
2004. évi nettó árbevétele 4.909.986 EFt, a 2005. évi 5.605.362 EFt volt.

A CompLex - még KJK-KERSZÖV Kft. néven - 2005-ben két versenytársa mellett ajánlatot tett a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság elektronikus jogszabály-nyilvántartó rendszer használata elnevezésű nyílt, központosított közbeszerzési eljárásában. Ennek során a bíráló bizottság azonos összehasonlítási szempontok szerint vizsgálta, hogy a CompLex jelen eljárással érintett és a pályázaton indult két versenytárs terméke miképpen elégíti ki az állami normatíva, illetve a normatívában nem szereplő, de a kiírás részét képező követelményeket.
A bizottság szerint amellett, hogy mindhárom szoftver termék a normatív követelményeknek egymáshoz hasonlóan megfelel, a CompLex és az Opten terméke a keresés mélysége, a keresési feltételek száma és egymással történő kombinálhatósága tekintetében felülmúlja a Közlöny Kiadóét; a felhasználói szempontok - úgymint a használhatóság, az egyértelműség érvényesülése pedig a CompLex termékében a legoptimálisabb.
A CompLex elégítette ki leginkább az egyéb követelményeket, adatbázisa teljessége miatt a legtartalmasabb, a legbővebb, mert 1945-re visszamenően valamennyi jogszabály adott időpontban hatályos változatát magában foglalja.
Az eljárás 2005. november 25-én kihirdetett eredményét a döntőbizottsági határozat megsemmisítette a CompLex versenytársainak ajánlata érvényességére vonatkozóan, amelyet új eljárás indulása követett.
Az újabb eljárásban az érvényes ajánlatot a KJK-KERSZÖV Kft. tette. Az ezt követően indult újabb jogorvoslati eljárás eredményeként a döntőbizottság 2006. január 11-i keltezésű határozatában a két versenytárs ajánlatának érvénytelenségét állapította meg azzal, hogy azok nem felelnek meg az ajánlatkérő feltételeinek.

A CompLex Jogtár+ eljárással nem érintett népszerűsítése

A CompLex a szűk értelemben vett érintett piacon jelen lévő CompLex Jogtár+ termékét honlapján ismertette. Közölte, hogy az EU csatlakozás 2004. május 1-jei időpontja nélkülözhetetlenné teszi a jogalkalmazásban az európai jog ismeretét. A termék az uniós követelményeknek megfelelően tartalmazza:

- a CompLex jogtárat, azon belül az összes hatályos jogszabályt, jogi normát, (a Versenytanács megjegyzése: összevetve a CompLex Jogtár ismertetőjével, csak magyar vonatkozású lehet),
- az európai jog elsődleges és másodlagos normáit magyarul és három idegen nyelven.
Az EU tartalom folyamatosan bővül, mely a 2004. májusától megjelenő Európai Unió Hivatalos Lapjában - folyamatosan heti hat alkalommal és a csatlakozás előtt született dokumentumok tekintetében különszámok formájában - közzétett, magyar nyelven megjelenő normák közlöny-adatbázisa, havonta frissítve.
Az EU hatályos adatbázis, mely fokozatosan bővülő adattartalommal, időgépes formában tartalmazza az EU jogszabályait és egyéb normáit magyar nyelven. A jogszabályok szövegébe beépülnek az elvi határozatok, törvényindokolások.
A 2004. májusa előtt megjelent, Magyarországon hatályos jogszabályként alkalmazandó dokumentumokat tartalmazó hivatalos EU közlöny különszámok folyamatosan kerülnek feldolgozásra és épülnek be az adatbázisokba.

- a CompLex közlönytárat, azon belül a jogszabályokat 1945-től (a Versenytanács megjegyzése: magyar jogszabályok),

- a Corpus Juris Hungarici törvényeit 1944-től 1867-ig visszamenően (a Versenytanács megjegyzése: magyar jogszabályok).

A CompLex Jogtár+ termékismertetőjét a határozat 1. sz. melléklete teljes terjedelmében tartalmazza.

Az eljárással érintett népszerűsítés

A CompLex 2005. IV. negyedévében egész oldalas hirdetésben közölte a nyomtatott sajtóban a CompLex Jogtár+ termékéről, hogy a "legteljesebb magyar és európai jogi adatbázis" és a "hatályos magyar és európai jog". Ezek az állítások ugyanazon ismétlődő reklámon belül, összesen 8 lapban jelentek meg. Ebből
- egy lapban (Tranzit magazin) októberben egy,
- öt lapban (CompLex magazin, Adó Kódex, HVG, Manager magazin, Ügyvédek Lapja) novemberben egy, és
- két lapban (Adó lap, De Jure) októberben és novemberben egy-egy alkalommal.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint az utóbb kiterjesztett jelen eljárást indította a CompLex ellen, mert vélelmezte, hogy a felsőfokú jelző és a "hatályos" kifejezés használata fogyasztómegtévesztésre alkalmas.

A vizsgálat sorra vette az egyes állításokat:

1. A legteljesebb magyar és európai jogi adatbázis

A Complex terméke több funkciós, azaz a termék külön magyar és külön közösségi jogi adatbázisként is igénybe vehető, ezért az állításnak külön-külön is igaznak kell lennie.

A legteljesebb magyar jogi adatbázis

A piacelsőséget, abszolút elsőbbséget kifejező felsőfokú jelző esetében a jelző megalapozottságát a vállalkozásnak valamennyi versenytárssal, illetve versenyző termékkel szemben bizonyítania kell, mert nem azonosíthatóak versenytársi termékek, amelyek rovására a kiemelés megvalósult.

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont terméke gyakorlatilag az összes paraméterben felülmúlja a versenytársak termékeit, így a "legteljesebb" objektív elsőbbségi jelző használata a magyar vonatkozású versenytársi termékekkel szemben helytálló.

A legteljesebb európai jogi adatbázis

A közösségi joganyag tekintetében, a fogyasztó keresleti szempontjából helyettesítő terméket is azonosítani lehet a piacon; nevezetesen az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala [1] által az EUR-Lexen keresztül nyújtott többnyelvű on-line hozzáférést a közösségi joganyaghoz.

Az alapvető különbség az EUR-Lex és a Complex terméke között az, hogy az előbbi a közösségi jog tekintetében elsősorban a közlönyállapotot tartalmazza, míg a CompLex Jogtár+ szerkesztett, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, konszolidált szövegű, egy adott napon éppen hatályos szövegállapotot is közöl, valamint integrált adatbázissal rendelkezik. A Complex ismert véleménye szerint e kéttípusú kiadvány külön piacot alkot, a Complex Jogtár+ és az EUR-Lex nem egyazon piacon jelenlévők. A vizsgáló álláspontja szerint ez az állítás csak részben igaz, mert, bár valóban nagy különbség lehet a gyakorlati felhasználás szempontjából a kétféle forrás között, átfedések is előfordulhatnak. A kétféle piacmeghatározás másodlagos kérdés, mert az eljárás alá vont terméke (amennyiben két külön piacot is határoznánk meg) mind a két piacon jelen van, tudniillik a CompLex Jogtár+ termékben a közlönyállapot is elérhető egyre nagyobb mértékben, ahogy a különkiadások megjelennek.

A felhasználó mindig egy adott probléma megoldása érdekében használja a terméket, és ennek során különböző igényei lehetnek. Éppen ezért adott esetben a közlönyállapotú joganyag rendelkezésre állása éppen olyan fontos lehet, mint egy összetett keresés elvégzése. Ezért az EUR-Lex részbeni helyettesítője lehet az eljárás alá vont termékének.

A Versenytanács a Vj-78/2004 számú versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatában kimondta, hogy "Ha a "N-1" minden további pontosítás nélkül szerepel a reklámban, [és] abból nem derül ki, hogy mely vonatkozásban állítja az elsőséget a reklámozó, a reklám csak akkor elfogadható, ha a reklámozó valamennyi szóba jöhető mutató (így a minőség, illetve az ár/érték viszony) vonatkozásában rendelkezik a valamennyi versenytársával szemben elsőséget biztosító független szakértői vizsgálati eredménnyel".
Ennek analógiájára felvetette, hogy az eljárás alá vont elsőbbségi állításának a termék egészére és az önállóan igénybe vehető szolgáltatásaira nézve, külön-külön is igaznak kell lennie. Minthogy a közösségi joganyag közlönyállapotú közlése tekintetében az EUR-Lex helyettesítő terméke a CompLex Jogtár+-nak, ezért az állításnak az EUR-Lexszel szemben is igaznak kell lennie. Az EUR-Lexen azonban lényegesen több közösségi joganyag található, mint az eljárás alá vont termékében.

Mindezek figyelembevételével megállapítható, hogy a "legteljesebb" kifejezés használata nem bizonyul minden körülmények között igaznak az eljárás alá vont termékével kapcsolatban.

2. A hatályos magyar és európai jog

Ezen kijelentés is vizsgálói álláspont szerint csak a két benne szereplő állítás külön-külön történő értelmezésével vezethet eredményre. Ennek megfelelően egyrészről a `hatályos magyar jog`, másrészről pedig a `hatályos európai jog` kitétel vizsgálata szükséges.

A hatályos magyar jog

A CompLex Jogtár+ - versenyjogilag nem értékelhetően az eljárás tárgyát sem képező minőségi hibákat - a teljes magyar hatályos joganyagot tartalmazza. Mind az eljárás alá vont, mind a bejelentő által beküldött iratok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont kijelentése (hatályos magyar jog) helytálló, és ennek folytán nem sérti a Tpvt. III. fejezetében foglalt rendelkezéseket.

A hatályos európai jog

A Complex az uniós normák kihirdetése tekintetében azt a jogdogmatikai felfogást követi, amely szerint ahhoz, hogy az uniós normák Magyarországon hatályosak legyenek, az szükséges, hogy az adott dokumentum a HL-ben magyar nyelven megjelenjen. Ennek megfelelően Magyarországon kizárólag azokat az uniós jogszabályokat lehet hatályosnak tekinteni, amelyek az HL 2004. évi különkiadásának köteteiben megjelentek magyar nyelven, vagy a HL 2004. május 1-je óta folyamatosan megjelenő magyar nyelvű számaiban megjelentek.

Annak eldöntéséről, hogy mi minősül hatályos közösségi jognak, magyar jogszabály nem rendelkezik, és nem is rendelkezhet, mivel az erről való döntés az EK Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, amely kétely esetén, megkeresésre (vö. Simmenthal SpA kontra Bizottság, 92/78. számú ügy (1979), ECR 777) eldönti, hogy az adott norma hatályos-e. Ebből a szempontból egyrészt eleve kétséges az eljárás alá vont álláspontja, másrészt minden, amit a HL-ben kihirdettek, hatályba lépett és nem helyezték hatályon kívül, hatályos közösségi jognak minősül. A különkiadás nyomtatás ütemezése azt az "abszurd" helyzetet idézi elő, hogy a magyarul nem hozzáférhető jogszabály is keletkeztethet(ett) jogviszonyokat / kötelezettségeket magyar vonatkozásban. Vagyis a 2004. május 1-jén hatályos acquis communautaire (közösségi vívmányok) Magyarországra is hatályos, függetlenül attól, hogy az adott jogszabályt tartalmazó különkiadás kötete megjelent-e. Így továbbra is megválaszolatlan marad az a kérdés, hogy mi a hatályos közösségi jog.

Minthogy a közösségi jog hatályossága tekintetében nincs egyértelmű álláspont, két megállapítás tehető. Egyrészt a fogyasztók a "hatályos" kifejezést joggal interpretálhatják az eljárás alá vont értelmezésével szemben úgy, hogy az a teljes közösségi joganyagra, vagyis az acquis communautaire-re vonatkozik, másrészt az eljárás alá vont által (önkényesen) kiválasztott -saját magára nézve kedvezőbb - álláspont nem fogadható el, mint a versenyfelügyeleti eljárásban hozandó határozat alapját képező álláspont. Ebből következően viszont a közösségi jog tekintetében nem helytálló az eljárás alá vont azon kijelentése, mely szerint a CompLex Jogtár+ tartalmazza a hatályos európai jogot.

A közösségi jog tekintetében mind a két vizsgált kijelentés a jelenlegi megfogalmazásában megtévesztésre alkalmas, ezért sérti a Tpvt. rendelkezéseit.
A jogsértés a terméknek csak egy bizonyos részéhez kötődik, nevezetesen a közösségi joganyaghoz. A termék piaci sikere azonban elsősorban a magyar joganyag tartalomnak (a termék gyakorlatilag kizárólag magyar felhasználók számára készül, akik túlnyomórészt a magyar joganyaggal dolgoznak) és a hozzáadott értéknek köszönhető, mivel a termék adatbázisai integrált módon tartalmazzák a jogforrásokat és számos, egymással összekapcsolt és integráltan kereshető részadatbázisból épülnek fel. Ezért a vizsgált kijelentések tényleges, illetve lehetséges hatása (a gazdasági veszélyeztetettség foka) nem indokolja bírság kiszabását.

III.

A Complex a kifogásolt magatartás teljes egészében a jogsértés hiányát kérte megállapítani.
Fenntartotta azt az érvelését, hogy a terméket csak mint egységes egészet lehet vizsgálni, mert a Complex Jogtár+ adatbázisai integrált módon tartalmazzák a magyar és az európai jogforrásokat, számos, egymással összekapcsolt és integráltan kereshető részadatbázisból épülnek fel.
Emellett állította, hogy a vizsgálat által jogszerűtlennek ítélt egyes részállításai (legteljesebb európai jogi adatbázis + hatályos európai jog) megalapozottak.
A legteljesebb európai jogi adatbázis tekintetében vitatta, hogy a legszűkebb értelemben vett érintett piacon az EUR-Lex 2005-ben versenytársa volt, hiszen az EUR-Lex ingyenes volt, azontúl, hogy szélessávú internetkapcsolat kell hozzá, amivel jellemzően a fogyasztók csekély mértékben élnek. 2006. tavasztól lehet csak az EUR-Lex versenytársi minőségéről szó, amióta CD/DVD-n megjelenő termékét ellenérték fejében is árulja.
Ezen túlmenően vitatta, hogy az EUR-Lex-en több joganyag volt, mint a Complex Jogtár+-on, mert nem lehet pusztán a jogszabályok számát figyelembe venni (több a jogszabály egyébként a saját termékében) a teljesség feltételeként önmagában azért, mert megállapíthatatlan, hogy hány jogszabály szerepelt 2005. őszén az EUR-Lex-ben amellett, hogy a joganyag különböző összefüggésben, ismételten előfordulhat, a szövegközlés hibás és hiányos, minősége gyenge. Ezen túlmenően az EUR-Lex anyagát integrálta is az EUR-Lex-be akként, hogy a termékből módot adott az interneten keresztül az EUR-Lex elérésére.
A hatályos európai jognak magyarországi vonatkozásában azt a jogot tartotta, amit 2004. május 1. után a HL-ben, illetve annak különszámaiban írásban közzétettek. Ehhez igazodva építette be és építi be termékébe a kihirdetett joganyagot, ami egyúttal azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyta a 2004. május 1. előtt keletkezett, de 2005. őszén csak elektronikus formában elérhető közösségi joganyagot.

IV.

A Tpvt. 1. §-a szerint, a törvény hatálya kiterjed az ország területén tanúsított piaci magatartásra, nem említve a kivételeket és a törvény személyi hatályát.
A Tpvt. 8. § (1) bekezdése tiltja a fogyasztók megtévesztését a gazdasági versenyben. A (2) bekezdés a) pontja szerint megtévesztésnek minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A Tpvt. 9. § értelmében a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel- ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.

A Tpvt. 78. § (1) az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti.
A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.
A (3) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

A gazdasági reklámtevékenységről szóló módosított 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 2.§-ának n) pontja szerint megtévesztő minden olyan reklám, amely bármilyen módon - beleértve a megjelenítést is - megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti.

A Grtv. 7.§-ának (1) bekezdése tiltja megtévesztő reklám közzétételét. A (2) bekezdés alapján a reklám megtévesztő jellegének megállapításakor figyelembe kell venni különösen a reklámban foglalt azokat a tájékoztatásokat, amelyek a) az áru általános jellemzőire, b) az áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint egyebek mellett a vásárlás egyéb szerződéses feltételeire vonatkoznak. A (3) bekezdés kimondja, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerint az áru általános jellemzőjére vonatkozó tájékoztatásnak minősül különösen egyebek mellett műszaki jellemzőivel, adott célra való alkalmasságára, a használatától várható eredményre, ellenőrzöttségére, tesztelésére, valamint az igénybevételéhez, használatához szükséges bármely ismeretre vonatkozó tájékoztatás.

A Grtv. 7/A.§-ának (1) bekezdése értelmében összehasonlító reklám akkor tehető közzé, ha megfelel a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételeknek. A (2) bekezdés szerint az összehasonlító reklám a) nem lehet megtévesztő. A (3) bekezdés rögzíti, hogy az összehasonlító reklám a) kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze, b) tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát.

A Grtv. 15.§ (2) bekezdés szerint a Grtv. 7.§-ában, valamint 7/A.§-ában foglaltakba ütköző reklám esetén a Tpvt.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el azzal, hogy a 7/A.§ (2) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak megállapítása a bíróság, a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak megállapítása a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. Az összehasonlító reklámmal szemben támasztott, a 7/A.§ (3) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelés megállapítására a Gazdasági Versenyhivatal jogosult, továbbá a bíróság is, ha e kérdés elbírálásának szükségessége az egyébként a hatáskörébe tartozó ügyben merül fel.

A Grtv. 17. § (3) bekezdése szerint a reklámozó indokolt esetben - az eset körülményeire tekintettel, figyelemmel a reklámozó és az egyéb érdekeltek törvényes érdekeinek a reklám ténybeli állításainak bizonyítására kötelezhető.

V.

A vállalkozásoknak versenyjogilag nem tiltott, hogy a fogyasztók áru, szolgáltatás, szolgáltató választásának számukra kedvező alakulása érdekében a befolyásolás különféle eszközeit alkalmazzák. De tilalmazott a Tpvt. III. fejezetében példálódzóan felsorolt tevőleges vagy mulasztó magatartások tanúsítása, amellyel piaci léptékben korlátozhatják a fogyasztók választási szabadságát.

A tilalmazott törvényi tényállásban foglalt tájékoztató magatartások tipikusan reklámozó tevékenységben nyilvánulnak meg, s törvényi rögzítést azért nyertek, mert a Tpvt. által elismerten kisebb-nagyobb mértékben alkalmasak a verseny kedvezőtlen alakítására azáltal, hogy tisztességtelenül fogyasztókat vonhatnak el a versenytársaktól, amelynek következtében a fogyasztói érdeksérelmen túl, a versenytársaknak jogosulatlanul versenyhátrányuk keletkezhet. Másképpen megfogalmazva, ha a törvényi tényállás megvalósult, azaz a kifogásolt piaci magatartást a gazdasági versenyben azzal tanúsítják, hogy megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, a piaci verseny kisebb-nagyobb mértékben torzulhat, amelynek nagyságát és következményeit a szankcionálás tükrözi.

Amennyiben a piaci magatartás reklámozásban nyilvánul meg, a reklámozás is az eljárás formális tárgyává válik, mert el kell bírálni azt is, hogy a reklám megtévesztő-e (Grtv. 7. §), avagy az egyébként előírásszerű összehasonlító reklám megtévesztő-e (Grtv. 7/A. §), amely jogszabályhelyek tartalmilag a Tpvt. 8. §-ban írt tilalmakat fejezik ki.

Versenyjogi szempontból csak az áru, a szolgáltatás lényeges tulajdonságára vonatkozó piaci hatást kiváltani képes tájékoztatásoknak van jelentősége. Az a tulajdonság lényeges versenyjogilag, amelynek szerepe lehet a fogyasztók választása szempontjából.

A kifogásolt mondat lehetséges fogyasztói értelmezése a jogkereső közönség számára azt jelenti, hogy a jogszabálykeresés a CompLex Jogtár+ adatbázisaiban a lehető legsikeresebb lesz, mert a termék az egész magyar és európai joganyagot tartalmazza, mégpedig úgy, hogy adott időpontban az alkalmazandó módosított változat is előkereshető.
Ezért a jogi adatbázisok "teljessége" és "hatályossága" a termék lényeges tulajdonságai. A "legteljesebb" felsőfokú állítás pedig piacelsőség megfogalmazása is, más versenytársi termékek megnevezésének, azonosíthatóságának hiányával.
A Tpvt. 9. §-ban foglalt értelmezési szabály szem előtt tartásával, önmagában a "teljes" szóhasználat akár mindennapi, akár jogi szakmai jelentése az, hogy valaminek minden része megvan, valami hiánytalan.

A magyar jogrendszerben a jogszabály "hatályán" az értendő - megkülönböztetve a jogszabály-érvényesség fogalomkörétől -, hogy adott időben, területen és személyekre nézve jogviszonyok keletkezhetnek, módosulhatnak és szűnhetnek meg.
Az időbeli, a területi és a személyi hatály a közösségi jogi aktusoknál is irányadó, azzal az eltéréssel, hogy a közösségi joganyag hatálya felől magyar jogszabály nem rendelkezhet.
Az ismertetett tájékoztatástartalom sérti a Tpvt. III. fejezetében foglalt tilalmakat, amely tv. kiegészülve a Grtv-vel, kizárólag irányadó a Versenytanács döntéshozatalánál.
Ugyanis az egyes tájékoztatási elemeket egyenként és egységben értékelve, - ami a Versenytanács jogalkalmazásának szokásos elve - sem mondható, hogy az állítások maradéktalanul eleget tesznek a versenytörvényi követelményeknek. Az egyes elemeken - ahogy a vizsgálat is minősítette, a "legteljesebb magyar adatbázist", a "hatályos magyar jogot", valamint a "legteljesebb európai jogi adatbázist, a "hatályos európai jogot" kell érteni, amelyből kézenfekvő volt az a vizsgálati megközelítés, hogy külön-külön kell értékelni a magyar és az uniós adatbázisra vonatkozó két-két (legteljesebb, hatályos) jelzőhasználatot.
Az egységes értelmezés jegyében azonban az értékelésből nem hiányozhat az "és" szócska összekapcsoló szerepének elemzése, amely az elemek külön-külön való fogyasztói értelmezhetőségét változatlanul hagyja, vagy új termékminőséget hoz létre. Viszont az értékelés nem vonatkozhat kizárólag az "és" kötőszó használata folytán keletkező értelmezés változatra, mivel az ilyetén kizárólagos értelmezés egyrészt a közlésből nyilvánvalóan nem adódik, másrészt a CompLex ezt az általa lehetségesnek tartott vagy egyéb értelmezési szempontot nem is közölt a fogyasztókkal.

A Versenytanács szerint az "és" szócska az elemek külön-külön való értelmezhetőségét meghagyja és a CompLex Jogtár+ új termékminőségét nem jelezheti csak azért, mert az adatbázisok integrált módon tartalmazzák a magyar és az európai jogforrásokat, valamint számos, összekapcsolt és integráltan kereshető részadatbázisból épülnek fel, azaz egy rendszerben, közösen kereshetőek és egyidejűleg megjeleníthetőek a magyar és a közösségi jogi dokumentumok egy DVD lemezen és egy egységes felületen. Az integrált tartalom csupán plusz szolgáltatás a többi, egyértelműen leválasztható szolgáltatáshoz képest, amellyel a terméket a fogyasztó számára vonzóbbá kívánták tenni.

A Versenytanács egyetért azzal a vizsgálói megállapítással, amely a kétféle adatbázis népszerűsítését jogszerűnek (magyar), illetve jogszerűtlennek (európai) tartotta. Miután azonosult a vizsgálói érvekkel, szükségtelenül azokat nem ismétli meg, de kiegészíti a Complex előterjesztett védekezése folytán.

A Versenytanács az érintett piacot a lehető legszűkebben megállapító piacmeghatározásából nem következik, hogy a jogkereső közönség kizárólag az eljárásbeli terméket választhatja, mint amit a legszűkebb értelemben vett érintett piac kínál. Ugyanis a fogyasztói szükséglethez tartozóan a jogi probléma mibenléte, mint választási szempont dönti el, hogy melyik a célszerű termék a problémamegoldáshoz. Lehetséges, hogy a fogyasztó csak a legszűkebb piac termékei közül választhat, de nem kizárt az sem, hogy a megfelelő joganyag elektronikus kapcsolattal ingyenesen is hozzáférhető, illetve felesleges ellenérték fejében az adott terméket beszerezni, mert az adott jogi probléma megoldásához szükséges joganyagot éppen nem tartalmazza.
Az egymást keresletben helyettesítő, akár különböző részpiaci termékek közötti választás szabadsága a versenyjogilag védett tárgy, amelyet tilos fogyasztómegtévesztésre alkalmas módon befolyásolni, ahogy azt a Versenytanács értékelése bevezetőjében taglalta. A fogyasztómegtévesztésre alkalmasság mércéje a Tpvt. 9. §-a, amelyben foglalt értelmezési szabály szerint kell minősíteni, hogy valamely kifogásolt piaci magatartás jogsértő-e.

A kifogásolt kitételek részenkénti és együttes állításának lehetséges fogyasztói értelmezését a Versenytanács abban az ígéretben jelölte meg, hogy a Complex Jogtár+ adatbázisaiban joganyagkeresés a lehető legsikeresebb lesz, mert a termék minden jogszabályt tartalmaz, mégpedig úgy, hogy az adott időpontban alkalmazandó módosított változat is előkereshető. A joganyag teljességének állításából adódik, hogy a termékben előkereshetőnek kellene lennie a még hatályba nem lépett, a hatályos és a már hatálytalanná vált joganyagnak.

Amennyiben a Versenytanács elfogadja, hogy az EUR-Lex-nek bizonyos szempontból több a joganyaga, másképpen teljesebb, bizonyos szempontból pedig kevesebb, akkor sem bizonyított a Complex terhére esően, hogy adatbázisaiban minden olyan joganyag megtalálható, mint ami az EUR-Lexben is. Ezen nem változtat az sem, ha a Complex valóban integrálta az EUR-Lex-et termékében, mert az EUR-Lex továbbra is csak interneten érhető el, ami esetleg feleslegessé is teszi a Jogtár+ beszerzését, valamint az EUR-Lex-nek van olyan része, amit a Complex nem integrált, összhangban a közösségi jog magyarországi hatályáról előadott felfogásával. Ez megerősíti, hogy a Complex azzal a joganyaggal tette teljesebbé a terméket, amit ő maga hatályosnak tartott, vagy másképpen fogalmazva az a "teljes és hatályos európai jog", amit termékébe beépített. Márpedig a kifogásolt állítás, nemcsak a teljesség, hanem a hatály vonatkozásában külön-külön, de egymással való összefüggésében is aggályos azért, mert a közösségi jog magyarországi hatályosságáról többféle nézet van. A hatályhiány hivatkozott oka miatt a termékből kimaradt joganyag léte ezért önmagában kizárttá teszi "a legteljesebb" szóhasználat megalapozottságát.

Ezért a Versenytanács a Grtv. 7. § és 7/A. §-a, valamint a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a. pontjába ütköző jogsértést megállapította (Tpvt. 77. § (1) bekezdés d. pont). A kifogásolt magatartás folytatásának megtiltásáról (Tpvt. 77. § (1) bekezdés f. pont) nem rendelkezett, mert a néhány lapbeli megjelenésre korlátozódó reklámkampány 2005. őszén be is fejeződött. A bírság kiszabását a határozat II. részében foglalt indokokra figyelemmel mellőzte.

Mivel a termék magyar vonatkozású joganyagával kapcsolatosan a kifogásolt magatartás jogszerűsége volt megállapítható, a Versenytanács a jogsértés hiányát állapította meg aTpvt. 77. § (1) bekezdése i. pontja szerint.

A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja a Complex számára.

Budapest, 2006. június 15.


Jegyzetek
  • Lásd: http://publications.eu.int/index_hu.html