Vj-69/2004/9

Vj-69/2004/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az UBS AG (Svájc) kérelmező és a szintén dr. Máttyus Ádám ügyvéd által képviselt Motor-Columbus AG (Svájc) kérelmezett közötti összefonódás engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az UBS AG irányítást szerezzen a Motor-Columbus AG felett.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

A kérelem
  • 1.

    Az UBS AG és az RWE Plus Beteiligungsgesellschaft Zentrale mbH (Kruppstrasse 5, 45128 Essen, Németország) között 2004. április 2-án részvény-adásvételi szerződés jött létre, melynek keretében az UBS AG megvásárolja az RWE Plus Beteiligungsgesellschaft Zentrale mbH-tól annak a Motor-Columbus AG-ben meglévő 20%-os, illetve az Aare Tessin AG für Elektrizität-ben (Bahnofquai 12, 4601 Olten, Svájc) meglévő 1,23%-os részesedését. A tranzakció eredményeként az UBS AG-nek a Motor-Columbus AG-ben meglévő - irányítást nem biztosító - 35,6%-os részesedése 55,6%-ra emelkedik, melynek nyomán az UBS AG a Motor-Columbus AG-t közvetlenül, az Aare Tessin AG für Elektrizität-et pedig - a Motor-Columbus AG-ben lévő többségi részesedésén keresztül - közvetetten irányítja.

    Az UBS AG a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte a Motor-Columbus AG feletti irányításszerzéshez. Az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatal mellett bejelentették az Európai Közösségek Bizottságának, valamint az illetékes cseh, svájci, szlovák és szlovén hatóságnak.

II.

A kérelmező és a kérelmezettek
  • 2.

    Az UBS nemzetközi bankcsoport, amely elsősorban magánszemélyek, vállalkozások és intézményi befektetők számára végez pénzügyi szolgáltatásokat.

  • 3.

    A Motor-Columbus AG svájci központú holding vállalkozás, amely mindenekelőtt az energiaszektorra koncentrál. Működési tevékenysége az Aare Tessin AG für Elektrizität-ben összpontosul, amelyben 58,5% részesedéssel rendelkezik.

    Az Aare Tessin AG für Elektrizität az energiaszektorban tevékenykedő vállalkozáscsoport. Tevékenysége villamos áram értékesítésből és áramszolgáltatásból áll. Működése több országra kiterjed. Közvetlenül vagy leányvállalatain keresztül Magyarországon több vállalkozást irányít:

    • -

      ATEL Energia Tanácsdó Kft. (az elektromos energia-kereskedelem terén aktív, valamint három másik, alább bemutatott leányvállalat tulajdonosa),

    • -

      ATEL Csepel Tanácsadó Rt. (holding társaság, amelynek kizárólagos tulajdonában van a Csepeli Áramtermelő Kft.),

    • -

      Csepeli Áramtermelő Kft. [a tulajdonát képezi a Csepel-szigeten lévő 389 MW kombinált ciklusú erőmű (Csepel II.), amely 2000 novemberében kezdte meg működését. Az erőmű a termelésének 100 %-át a Magyar Villamos Műveknek értékesíti. Tevékenysége kiterjed továbbá a FŐTÁV részére történő csúcs melegvíz termelési kapacitás biztosítására, valamint az általa előállított melegvíz és hőenergia disztribúciójára],

    • -

      Csepeli Erőmű Kft. (helyi közmű ellátó vállalat üzleti tevékenysége kiterjed a Csepel II. erőmű kapacitás-kiegészítésére, gáz fogadásra és ellátásra. Ezen felül a Csepel Művek Ipartelep 240 ügyfele számára különböző termékeket és szolgáltatást nyújt),

    • -

      Csepel Energia Kft. (egyetlen tevékenysége az, hogy a Csepel II. erőmű részére üzemeltetési és menedzsment-szolgáltatásokat nyújt),

    • -

      Entrade Hungary Kereskedelmi Kft. (közvetlenül az Entrade GmbH irányítja, amelyben az Aare Tessin AG für Elektrizität-nek 75%-os üzletrésze van. A saját áramfejlesztő létesítménnyel nem rendelkező Entrade GmbH villamos energia kereskedelemmel és értékesítéssel foglalkozik elsősorban Németországban, Közép-Európában és a balkáni országokban. Az Entrade GmbH Svájcban bejegyzett társaság, de napi üzleti tevékenységét a Cseh Köztársaság területén folytatja, és számos Közép- és Kelet-Európai országban van leányvállalata és fióktelepe. Az Entrade Hungary Kereskedelmi Kft. az elektromos áram kereskedelme terén aktív),

    • -

      Kraftszer Vállalkozási Kft. (tevékenysége közé tartozik a víz-, gáz-, fűtésszerelés. Üzletrészeinek 90%-a GAH Beteiligungs AG tulajdonában van, amely teljes egészében az Aare Tessin AG für Elektrizität tulajdona),

    • -

      GA-Magyarország Villamos Távközlési Berendezéseket Gyártó Kft. (tevékenységi területei a kulcsrakész kábelvonalak szállítása és szerelése 132 KV-ig, kis-, közép- és nagyfeszültségű szabadvezeték-hálózatok, GA-kábelfektető eke rendszer, transzformátor állomások és középfeszültségű kapcsoló-berendezések, közvilágítási- és jelzővilágítási berendezések, távközlési hálózatok, nagyfeszültségi berendezések, térinformatika, geodézia és digitális dokumentáció. Teljes egészében az Aare Tessin AG für Elektrizität egyik leányvállalatának a tulajdonában van).

A 2003. évben a Motor-Columbus AG az Aare Tessin AG für Elektrizität-en keresztül 63,67 milliárd forint árbevételt ért el Magyarországon.

  • 4.

    Az összefonódást követően a fentiekben áttekintett vállalkozások tulajdonosi és irányítási szerkezete az alábbiak szerint alakul:

    UBS AG

    55,6% Motor-Columbus AG

    58,5% Aare Tessin AG für Elektrizität

    58,5% Aare Tessin AG für Elektrizität

    99,0 % ATEL Csepel Tanácsadó Rt.

    100 % Csepeli Áramtermelő Kft.

    100 % Csepeli Erőmű Kft.

    100 % Csepel Energia Kft.

    75% Entrade GmbH

    100% Entrade Hungary Kereskedelmi Kft.

    100% ATEL Holding Deutschland GmbH

    90% Kraftszer Vállalkozási Kft.

    100% GAH Beteiligungs AG

    100% Gesellschaft für elektrische Anlagen Leitungsbau Süd GmbH

    100% GA Magyarország Villamos Távközlési Berendezéseket Gyártó Kft

III.

Az engedélykérési kötelezettség
  • 5.

    A kérelem szerinti összefonódás külföldön honos vállalkozások között jön létre, azonban a kérelmezett az Aare Tessin AG für Elektrizität révén több magyarországi vállalkozást irányít, így mivel az összefonódás hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, arra kiterjed a Tpvt. hatálya (Tpvt.1.§).

  • 6.

    A Tpvt. 23.§-a szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha

    • a)

      két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,

    • b)

      egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy

    • c)

      több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minősül a 11.§-a értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

A Tpvt. 24.§-ának (1) bekezdése alapján a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és

    • a)

      a vállalkozás rész, a beolvadó, az irányítás alá kerülő, összeolvadás esetén az abban közvetlen résztvevő legalább két vállalkozás - a vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével együttes - előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy

    • b)

      a vállalkozás résznek, a beolvadó, az irányítás alá kerülő vállalkozásnak, illetve az összeolvadás ötszázmillió forint alatti nettó árbevétellel rendelkező közvetlen résztvevőinek az a) pont szerint számított nettó árbevételével együtt a befogadó-, az irányítást megszerző-, illetve az összeolvadásban résztvevő ötszázmillió forint feletti előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg.

A Tpvt. 24.§-ának (2) bekezdése szerint hitelintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a hitelintézet mérlegfőösszege tíz százalékát kell figyelembe venni.

  • 7.

    A jelen esetben a benyújtott kérelem alapján megállapítást nyert, hogy a figyelembe veendő adatok meghaladják azokat a küszöbszámokat, amelyek szükségessé teszik a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének beszerzését.

IV.

Az érintett piac
  • 8.

    A Tpvt. 14.§-ának (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a vizsgált termék vagy szolgáltatás (áru) és a földrajzi terület figyelembevételével, ezek kombinációjaként kell meghatározni. Az eljárással közvetlenül érintett árun túlmenően a piacmeghatározás szempontjából a (2) bekezdés alapján figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesíteni képes árukat (keresleti helyettesíthetőség), valamint a kínálati helyettesítés szempontjait. A Tpvt. 14.§-ának (3) bekezdése szerint földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

  • 9.

    Az összefonódással érintett termékpiacoknak minősülnek azok a piacok, amelyeken az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki. E piacok közül azonban az összefonódásnak - különleges eseteket leszámítva - csak azokon a piacokon lehet hatása a gazdasági versenyre, amelyeken az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport legalább egy-egy tagja révén jelen van, akár vevőként, akár eladóként:

    • -

      ha a két vállalkozáscsoport azonos piac azonos (vevői vagy eladói) oldalán tevékenykedik, illetve a jövőben várhatóan tevékenykedik majd, akkor összefonódásuk esetén csökken az egymással versenyben (lehetséges versenyben) álló vállalkozáscsoportok száma (növekszik a koncentráció),

    • -

      ha a két vállalkozáscsoport azonos piac ellentétes oldalán helyezkedik el, akkor a vevő-eladó (vertikális) kapcsolatokban jelentkezhetnek káros versenyhatások.

A kérelem kapcsán az összefonódásban közvetlen résztvevők tevékenységei alapján az alábbi termékpiacok határozhatók meg:

    • -

      a villamos energia-termelés piaca

      A Csepeli Áramtermelő Kft-nek jelenleg 5,6%-os piaci részesedése van a villamos energia termelés magyarországi piacán. Az általa termelt villamos energia 100%-át hosszú távú szerződés alapján a Magyar Villamos Műveknek Rt-nek adja el.

    • -

      a villamos áram-kereskedelem piaca

      Az Aare Tessin AG für Elektrizität és leányvállalatai, az ATEL Energia Kft. és az Entrade Hungary Kereskedelmi Kft. jelen vannak a villamos áram kereskedelem magyarországi piacán, amelyben 2003-ban forgalmuk a feljogosított fogyasztók által vásárolt energia piacán 30% körül alakult. Az értékesített energiát hazai és import forrásokból szerzik be.

    • -

      a hőenergia-termelés piaca

      A Csepeli Áramtermelő Kft. részesedése a budapesti hőenergia-termelésből 2003-ban 8% volt. A Csepeli Áramtermelő Kft. az általa előállított hőenergiát és forró vizet a Csepeli Erőmű Kft-n keresztül teljes egészében a FŐTÁV Rt-nek adja el.

    • -

      vízkitermelés, -elosztás, -ellátás

      A vízkitermelési és elosztási tevékenységet a Csepel Erőmű Kft. végzi. Tevékenysége a volt Csepel Művek területére terjed ki és az ellátási rendszer kiépítettsége miatt e tevékenységet a Fővárosi Vízművek Rt. helyett végzi az ipartelep vállalkozásai részére.

    • -

      gázfogadás és -ellátás

      A MOL Rt-től nagy és kisnyomású földgázt vásárolnak a vállalatcsoport vállalkozásai gázszükségletének kielégítésére. A nagynyomású gázt a Csepeli Áramtermelő Kft. használja fel termelési folyamatában. A kisnyomású gázt a Csepel Erőmű Kft. vásárolja és értékesíti tovább a volt Csepel Művek területén működő vállalkozásoknak, köztük a Csepeli Áramtermelő Kft-nek.

  • 10.

    Az érintett piacok elemzése alapján a Versenytanács megállapította, hogy a jelen esetben az érintett földrajzi piac

    • -

      a villamos energia, a villamos áram-kereskedelem piaca országos,

    • -

      a hőenergia-termelés piaca Budapest területére korlátozódik,

    • -

      vízkitermelés, -elosztás, -ellátás, illetve a gázfogadás és -ellátás piaca a fentiekben ismertetettek szerint lokális.

V.

Az összefonódás értékelése
  • 11.

    A Tpvt. 30.§-ának (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 12.

    A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az összefonódás gazdasági versenyre gyakorolt horizontális, vertikális, portfolió- és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Versenytanács elnöke által kiadott 1/2003. számú közleményben foglaltak szerint.

    A jelen esetben a Versenytanács megállapította, nem valószínűsíthető, hogy az összefonódásnak káros horizontális, vertikális, portfolió- vagy konglomerátum hatásai lennének, figyelemmel arra,

    • -

      a kérelmező UBS AG és a Motor-Columbus AG, illetve vállalkozáscsoportja nincs jelen ugyanazon az érintett piacon,

    • -

      az UBS AG és a Motor-Columbus AG által irányított vállalkozások magyarországi tevékenysége nem kapcsolódik egymáshoz,

    • -

      az összefonódás nyomán az érintett vállalkozások piaci részesedésének változása nem várható,

    • -

      az összefonódás a résztvevők versenytársainak piaci működésére sincs hatással, a piaci szereplők száma és helyzete az összefonódás következtében nem változik,

    • -

      az összefonódás nem akadályozza más vállalkozások piacra lépését.

  • 13.

    Az összefonódás kapcsán a Versenytanács megállapította, hogy az UBS AG Motor-Columbus AG feletti irányításszerzése nem hoz létre, illetve nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését akadályozza, így a kérelmezett összefonódás engedélyezése a Tpvt. 30.§-ának (2) bekezdése alapján nem tagadható meg.

  • 14.

    Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács határozatában [egyezően a Tpvt. 71.§-a (2) bekezdése c) pontjának megfelelően tett vizsgálói indítvánnyal] az összefonódást - feltétel meghatározása nélkül - engedélyezi a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján.

VI.

Egyéb kérdések
  • 15.

    Az egyszerűsített és teljes körű eljárásban engedélyezhető összefonódások megkülönböztetésének szempontjai tárgyában a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Versenytanács elnöke által kiadott 1/2003. számú közleményben meghatározásra kerülnek azok a feltételeket, amely megléte esetén a kérelmezett összefonódás egyszerűsített eljárásban, nyilvánvalóan engedélyezhető. Jelen eljárásra vonatkozóan a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódás a feltételeknek megfelel, így alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63.§-a (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30.§-ának (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

  • 16.

    A Tpvt. 63.§-a (3) bekezdésének ac) pontjából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62.§-ának (1) bekezdése szerinti kétmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 17.

    Erre irányuló kérelem alapján a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§-a (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 18.

    A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. június 24.