Vj-6/2004/19

Vj-6/2004/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított, amikor a "VitaMAX Duo" díjcsomagot népszerűsítő óriásplakátokon, televíziós és internetes reklámokban a fogyasztókat arról tájékoztatta, hogy a díjcsomag esetén perc alapú díjelszámolási egység kerül alkalmazásra.

A Versenytanács a jogsértő magatartás további folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltja.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 15.000.000 Ft (Tizenötmillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal annak kiderítésére indított versenyfelügyeleti eljárás, hogy a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt. a "VitaMAX Duo" díjcsomagjának reklámozásával kapcsolatban megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseit.

I.

Az eljárás alá vont

1. A 2003. június 2. előtt V.R.A.M Rt. nevet viselő, a Vodafone International Holdings B.V. és az Antenna Hungária Rt. tulajdonában lévő eljárás alá vont koncessziós szerződés alapján végzett főtevékenysége a mobil rádiótelefon szolgáltatás, amelyet GSM 900 és DCS 1800 digitális technológiával nyújt. Emellett internet hozzáférési, adathálózati és egyéb kommunikációs szolgáltatásokat is kínál, továbbá jelen van a mobiltelefonok és tartozékok értékesítésének piacán.

2. A távbeszélő-szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltató által nyújtott távbeszélő-szolgáltatás díjairól, valamint az egyetemes távközlési szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokról szóló 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelet 11.§-ának (1) bekezdése szerint a szolgáltató jogosult olyan díjakat képezni, amelyekkel kapcsolatban az egyes távbeszélő-szolgáltatási díjelemekkel, illetőleg a szolgáltatás igénybevételének egyes feltételeivel összefüggő díjmértékeket egymásra tekintettel határozza meg (díjcsomag).

A mobiltelefon szolgáltatás nyújtásával foglalkozó szolgáltatók alapvetően két díjcsomag típust kínálnak potenciális és meglévő előfizetőik részére: az utólag fizetett (post-paid) ún. előfizetéses, valamint az előre fizetett (pre-paid) ún. kártyás díjcsomagokat. Kártyás díjcsomagokat valamennyi szolgáltató kínál, illetve a fogyasztók általában egy díjcsomagcsalád, így például a az eljárás alá vont VitaMAX díjcsomagcsaládja keretében több díjcsomag közül is választhatnak. Az egyes díjcsomagok között (még egy díjcsomagcsalád esetében is) több eltérés van, így például a számlázási időegységek vonatkozásában.

3. Az eljárás alá vont 2003 októberében vezette be "VitaMAX Duo" elnevezésű díjcsomagját. E díjcsomag esetében az első számlázási egység két perc (58 Ft/2 perc), majd ezt követően az eljárás alá vont a hívásokat 3 perces egységekben számlázza (58 Ft/3 perc). Ennek megfelelően például
- egy 10 másodpercig és egy 110 másodpercig tartó telefonálás díja azonos, a fogyasztónak ekkor 58 Ft-ot kell fizetni,
- egy 125 másodpercig és egy 295 másodpercig tartó hívás díja szintén azonos, 116 Ft.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

4. Az eljárás alá vont a fogyasztók számára 2003. október 27-től igénybe vehető "VitaMAX Duo" díjcsomagot széleskörű reklámkampány segítségével népszerűsítette.

5. Az eljárás alá vont a nyomtatott sajtóban - öt napilapban 17, öt hetilapban 9 alkalommal - 2003. október 29-től 2003. december 21-ig megjelent reklámokkal népszerűsítette "VitaMAX Duo" termékét. A reklámok egyebek között a következőt tartalmazták:
- az első két percben akár 29 forint, utána akár 19,4 forint,
- mindig, mindenhová,
- minél többet beszélsz, annál jobban jársz.

A reklámokon igen apró betűmérettel az alábbiakat is szerepeltek:
- az első két percet minden megkezdett hívás esetén, a hívás hosszától függetlenül egyben kiszámlázzuk (összesen bruttó 58 Ft),
- a hívások két percen felüli részét 3 perces számlázási egységekben számlázzuk (egységenként bruttó 58 Ft.),
- ezek a hívásdíjak nem emelt díjas, belföldi hívások esetén érvényesek,
- az akció speciális feltételei, valamint az általános feltételek megtekinthetők a részvételi feltételekben, az Általános Szerződési Feltételekben, a Díjszabásban, az értékesítési pontokon és a www. vodafone.hu weboldalon. További információ a Vodafone Ügyfélszolgálatán: 1270 (egyes reklámok megfogalmazása ettől némileg eltérő volt: "További feltételek megtekinthetők az Általános Szerződési Feltételekben, a Díjszabásban, az értékesítési pontokon és a www. vodafone.hu weboldalon. További információ a Vodafone Ügyfélszolgálatán: 1270").

6. Az eljárás alá vont közelebbről több száz bolti posztereken is ismertette a ViaMAX Duo díjcsomagot. A poszterek közlése szerint
- az első két perc után akár 29 Ft/perc,
- a második perc után akár 19,4 Ft/perc,
- mindig, mindenhová.

A poszterek szintén tartalmazták a nyomtatott sajtóban megjelent reklámokon feltüntetett, fentebb ismertetett apró betűs részt.

7. Az eljárás alá vont országszerte közterületeken (utcákon, tereken stb.) több száz példányban elhelyezett óriásplakátokon is reklámozta termékét. A reklám szerint az új "VitaMAX Duo" "a második perc után 19,4 Ft/perc. Mindig. Mindenhová." Az apró betűs közlés szerint "az első két percet minden megkezdett hívás esetén, a hívás hosszától függetlenül egyben kiszámlázzuk (összesen bruttó 58 Ft). A hívások két percen felüli részét 3 perces számlázási egységekben számlázzuk (egységenként bruttó 58 Ft.). ... További feltételek megtekinthetők az Általános Szerződési Feltételekben, a Díjszabásban, az értékesítési pontokon és a www. vodafone.hu weboldalon. További információ a Vodafone Ügyfélszolgálatán: 1270."

8. A díjcsomagot népszerűsítő televíziós reklámok 2003. október 25-től 2003. december 23-ig négy kereskedelmi televízióban több száz alkalommal, naponta többször kerültek vetítésre. A reklámok több változatban készültek. A reklámok szereplői szóban azt közölték, hogy a "VitaMAX Duo" esetén
- minél többet beszélsz, annál olcsóbb. 19 forint 40 fillér a második perc után (duo fal 20.mpg jelzésű reklám),
- olcsó, minden hálózaton 19 forint 40 fillér (vitamax duo 15.mpg jelzésű reklám),
- a második perc után 19 forint 40 fillér (vitamax duo 20_3.mpg jelzésű reklám),
- 19 forint körüli a percdíj (Voda ünnep 20.mpg jelzésű reklám),
- És a percdíj? 19 forint körül a második perc után. Mindig, mindenhová (Voda ünnep 30.mpg jelzésű reklám).

A reklámfilmek után, azokhoz kapcsolódóan különböző készülék ajánlatok vetítésére került sor. Ezek egy részében szóban a következő hangzott el: "Válaszd a VitaMAX Duo-t és a második perc után éjjel-nappal, csúcsidő nélkül, minden hálózatra 19 forint 40 fillér a percdíj." A képernyőn a következő szöveg olvasható:

VitaMAX Duo
éjjel-nappal bármely hálózatra
az első 2 perc akár 29 Ft/perc

A képernyő alsó részében, igen apró betűkkel az alábbi volt olvasható:

Az első 2 perc 58 Ft, majd azt követően 3 percenként 58 Ft

9. Az eljárás alá vont internetes honlapján (www.vodafone.hu) a vitamax_akciók oldalon a "VitaMAX Duo" díjcsomag kapcsán - az újságokban megjelent reklám képe mellett - az szerepelt, hogy "telefonálj 2003. október 27-től az első két percben akár 29 Ft-os percdíjjal, a második perc után meg akár csak 19,4 Ft-ért! Mindig. Mindenhová."

Az oldal továbblépési lehetőséget kínált fel a fogyasztóknak: "VitaMAX Duo táblázatunkat itt találod meg." E lehetőség kihasználása esetén a fogyasztó a tarifákhoz jutott el, ahol a következő szerepelt:

Hívások alapdíja egységenként1, 2 Bármely időszakban 58 Ft

A táblázat alján a "2" lábjegyzet tartalmazta, hogy "a VitaMAX Duo esetén az első számlázási egység 2 perc, majd ezután a hívásokat 3 perces egységekben számlázzuk."

10. Az eljárás alá vont előadása szerint a "VitaMAX Duo" díjcsomag reklám- és marketing arculatának kialakításában a következő szempontok játszottak szerepet:

a) üzenet
- elsődlegesen: a "VitaMAX Duo" egy olyan tarifa, amivel akkor jár jól az előfizető, ha egy-egy hívása minél hosszabb (vagyis minél többet beszél, annál jobban jár),
- másodlagosan: percdíjak kommunikálása (az első percben akár 29, a harmadik perctől 19,4 Ft a percdíj),
- minden esetben kötelező elemként feltüntetésre kerültek a díjelszámolási egységek,
- felhívás szólt arról, hogy a részletekről további tájékozódás szükséges (Általános Szerződési Feltételekben, Díjszabásban, 1270-es ügyfélszolgálati számon, vagy a Vodafone www.vodafone.hu weboldalán),

b) kreatív megvalósítás
- kreatív médiahasználat: ún. duospot, azaz két külön film, amelyet egy reklám közbeiktatásával játszanak le a televíziós csatornákon. Ebből az egyik maga a történet, a második pedig az üzenet + készülékajánlat. A két film a fogyasztó szemszögéből egy film, de ugyanakkor ez az egyébként szokásos médiastratégia lehetőséget ad arra, hogy a kreatív ötlet hitelesebb legyen, másrészt pedig lehetővé teszi, hogy a tarifa előnyeit még egyszer el lehessen ismételni. Ezt a stratégiát támasztotta alá az az igény is, hogy a készülékajánlatokat az aktuális készülékek függvényében gyakran (2-3 naponta) cserélni kellett, ami egyszerűbb és költséghatékonyabb egy duospot esetében,
- kreatív elvárások voltak: szóljon fiataloknak, legyen meghökkentő, ugorjon ki mind az ötletével, mind a médiahasználattal a karácsony környéki tömegreklámozásból, ugyanakkor az üzenetet egyértelműen közvetítse.

III.

A Gazdasági Versenyhivatal számára készített piackutatás

11. A Gazdasági Versenyhivatal megbízása alapján a TÁRKI Rt. 2004. februárjában többlépcsős, rétegzett mintavétellel a 18 év felettiek 1.000 fős mintáján piackutatást végzett "A Vodafone VitaMAX Duo kampányának lakossági megítélése és a mobiltelefon-használt jellemzői" címmel.

12. A piackutatás jelen ügy elbírálása szempontjából releváns megállapításai az alábbiakban összegezhetők:

13. Lakossági benyomások a mobilpiacról általában
- erős az eljárás alá vont olcsóság imázsa, a legtöbben őt tartják a legolcsóbb szolgáltatónak, azonban nem a legnépszerűbbnek ítélt szolgáltató,
- a felnőtt lakosság fele úgy érzi, többé-kevésbé megfelelően tud tájékozódni a mobilszolgáltatók által kínált tarifacsomagok között. A megkérdezettek 12%-a saját megítélése szerint nagyon jól átlátja a tarifacsomagokat, 37%-uk valamelyest átlátja azokat, de nem teljesen. 18% úgy érzi, egyáltalán nem képes tájékozódni közöttük, 33% pedig nem foglalkozik ezzel a kérdéssel.

14. A mobilszolgáltatók és a tarifacsomagok közötti választás szempontjai
- a mobilszolgáltatóról kialakított benyomás fontos, a fogyasztók 55%-a mobilszolgáltatót választ először és nem (rögtön) díjcsomagot (ugyanakkor az először csomagot választók 22%-a választ először mobilszolgáltatót). A mobiltelefonnal már jelenleg is rendelkezők 67%-a választana először szolgáltatót és csak ezt követően gondolkodna el a díjcsomagon, 26% pedig a díjcsomagok közül választana,
- a díjcsomag kiválasztásánál a fogyasztók által figyelembe vett szempontok között első helyen a hívásdíj szerepel (4,62 az ötös skálán),
- a mobilszolgáltatókról és az új díjcsomagokról a fogyasztók első benyomásaikat az ismerősöktől, másodsorban a televíziós reklámokból szerzik. Az ügyfélszolgálat és az egyéb reklámok szerepe valamivel kisebb. A megkérdezettek 58%-a véli úgy, hogy egy mobiltelefon vásárlása vagy megrendelése előtt áttanulmányozná a szerződést és a díjszabást, 10%-uk viszont nem olvasná át a szerződést,
- a televíziós reklámok szerepe mind az első benyomások megszerzésében, mind általános információforrásként jelentős,
- a megkérdezettek 51%-a tovább tájékozódik egy olyan díjcsomagról, amely az első benyomások alapján felkeltette az érdeklődését (21% nem kíván több információt szerezni). A továbbinformálódók 62-64%-a rokonoktól, ismerősöktől, illetve az ügyfélszolgáltatóktól és a márkakereskedőktől szerez be további információkat. 46% a vásárláskor kérdez rá a részletekre, 45% pedig a televíziós reklám 20-21% újságcikkekből, szaklapokból, számlával együtt küldött szórólapokból és egyéb reklámokból, 17% a vállalkozás internetes honlapjáról tájékozódik
- a kiválasztott mobiltelefon megvásárlása előtt a válaszadók 58%-a vélte úgy, hogy a vásárlás előtt szentelne időt az általános szerződési feltételek és a díjtáblázat tanulmányozására, 10% ugyanakkor nem. Akik tanulmányoznák az általános feltételeket és a díjszabást, azok 84%-a szokott a szolgáltatók ügyfélszolgálati irodáin vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül informálódni, 83%-uk a szolgáltató internetes honlapján (is) tájékozódik, 88% pedig más internetes forrást (is) használ tájékozódásra.

15. Számlázási egység és reklám
- az előfizetők többé-kevésbé magabiztosak, de a konkrét ismeretek tekintetében sok a hiányosság. A lakosság legnagyobb csoportja tudja, hogy a mobilszolgáltatók többféle időegységben számláznak, de ez is csak 35%-ot tesz ki (21% szerint percenként, 15% szerint másodpercenként számláznak a mobilszolgáltatók, míg a hivatkozott 35% jelezte, hogy változó, többféle időegységet is alkalmaznak). Azt egyetlen válaszadó sem említette, hogy a szolgáltatók több, mint egy perces egységekben számláznának,
- a mobilszolgáltatók ügyfelei jobban tudatában vannak a többféle időegység alkalmazásának, de ez az ő körükben is csak 42%-ot jelent, s az eljárás alá vont ügyfeleinek körében ez különösen alacsony, 37%,
- az időegységekhez való tarifacsomag-társítás is a fogyasztói bizonytalanságot tükrözi. A megkérdezettek 59-82%-a nem tudott másodperc, félperc, perc, többperc alapú díjcsomagot említeni. Akik ezt mégis megtették, akár az esetek több mint 50%-ában is tévedhettek - a "VitaMAX Duo" esetében 60% volt a hibaráta, a nyilatkozók 39,3%-a tudta helyesen, hogy az többperces időközönként számláz. Ennél nagyobb volt azok aránya, akik szerint egy perc az időegység,
- az egy percnél nagyobb időközönként számlázó díjcsomagokat ismerik a legkevésbé, csak 8% tudott valamilyen díjcsomagot vagy szolgáltatót említeni, 82% "nem tudom" választ adott. A legtöbben az eljárás alá vontat, a díjcsomagok közöl pedig a "VitaMAX Duo"-t említették,
- a megkérdezettek 45%-a szerint ha egy reklám azt közli, "akár x Ft/perc" áron lehet telefonálni, csak bizonyos feltételek esetén lehet a díjcsomaggal ezen az áron telefonálni. 11% szerint sosem lehet ennyiért telefonálni. 40% nem gondolt semmit, nem tudott válaszolni, illetve nem érdekli a kérdés,
- ha felkeltette az érdeklődését egy "akár x forinttól" tartalmú hirdetés, a lakosság 33%-a informálódna tovább a termékről, 35% inkább nem. Az eljárás alá vont ügyfelei esetében a továbbinformálódók aránya 58% (30%, akik nem).

16. A mobiltelefon használatát tervezők preferenciái, választása
- az előfizetéses csomagot vásárolni akarókat az olcsó percdíjak (50%) vonzzák leginkább,
- a mobiltelefon vásárlását tervezők 52%-a választott már szolgáltatót, közülük 41% csak egy szolgáltatóban gondolkodott. A fogyasztók átlagosan 2,76 díjcsomagot mérlegeltek, 23% azonban csak egy csomagot,
- a díjcsomagot választók közül legtöbben (38%) perc alapú számlázási csomagra gondolt. 30% választott tudomása szerint másodperc alapon számlázó, 4% néhány másodperces, 13% félperces számlázású csomagot. Senki sem jelezte, hogy több mint egyperces számlázású csomagot választott volna, még a "VitaMAX Duo" vásárlását fontolgatók sem,
- a megkérdezettek 45-64%-a nem tudta megmondani, hogy az általa kiválasztott díjcsomaggal különböző napszakokban hány forintba kerül egy félperces hívás.

17. A mobiltelefon-használók preferenciái és választási szempontjai
- a mobiltelefon-használók 7%-a mobiltelefonszolgáltatóját sem tudta megnevezni,
- a mobiltelefont jellemzően a használója választotta. 80%-uk először szolgáltatót választott először. A szolgáltatóválasztás során 38% egy szolgáltatót, 32% kettőt, 27% hármat mérlegelt,
- a díjcsomag megválasztásakor a fogyasztók 28%-a csak egy díjcsomagot mérlegelt (lényegében nem volt választás), 29% két, 15% három csomagot vett figyelembe,
- a mobiltelefon-használók 22%-a nem tudja, hogy milyen számlázási egységet használ,
- a válaszadók közül egy sem volt, aki szerint neki több mint egyperces egységben számláznának,
- a jellemző (47%) beszélgetéshossz a válaszadók szerint 1-2 perc (a Marketing Centrum szerint 1,3 perc), 14% esetén 1 perc körüli, 25%-nál 3-4 perc.

18. A mobilszolgáltató- és a díjcsomag-váltás motívumai, jellemzői
- az elmúlt egy évben a mobiltelefon-használók 6%-a váltott szolgáltatót. A szolgáltatót váltók leginkább a másik két szolgáltatót hagyták el, az eljárás alá vontat választva. A változtatást leginkább az új szolgáltató jobb díjcsomagja motiválta (69%). A változtatásban a legnagyobb szerepet a hívásdíj játszotta (4,51 az ötös skálán). Viszonylag kevéssé hatott az adott vállalkozás általános hírneve (3,44),
- a mobiltelefont használók 12%-a változtatta meg úgy díjcsomagját, hogy ugyanannál a szolgáltatónál maradt. A díjcsomagot váltók 81%-a azért választott a szolgáltatójánál másik díjcsomagot, mert az új díjcsomagot jobbnak találta. A díjcsomag-váltásról hozott döntésben a reklámok szerepe a közepesnél kissé erősebb volt (3,46). Nagyon befolyásolta az új csomag hirdetése a megkérdezettek 30%-át, valamelyest hatott 20%-ukra. A legfontosabb indok a váltásra a hívásdíj mértéke (4,82).

19. A "VitaMAX Duo" reklámkampány hatása
- az eljárás alá vont reklámja sikeres volt, a lakosság 55%-a emlékezett rá a három bemutatott reklámkép alapján,
- a reklámra emlékezők 17%-a mondta, hogy a reklám kedvet ébresztett benne a "VitaMAX Duo" díjcsomag megvásárlására,
- a reklámra emlékező fogyasztók legnagyobb csoportja szerint a reklám fő üzenete az olcsóság volt (46%),
- a reklámra emlékezők 9%-a már utánanézett a díjcsomag részleteinek, 7% tervezi az informálódást. A reklám leginkább az eljárás alá vont saját ügyfeleire hatott (ezen fogyasztók 29%-a nézett utána a csomag részleteinek),
- akikben kedvet ébresztett a reklám a "VitaMAX Duo" díjcsomag megvásárlására, azoknak 33%-a már utánanézett a csomag részleteinek, 29% tervezi, hogy informálódik, 39% nem tájékozódott és nem is tervezi azt,
- a reklámra emlékezőknek csak 18%-a tudta, hogy mi a 19,4 Ft pontosan. 42% nem tudta megmondani, hogy a reklámban említett 19,4 Ft-os ár mire vonatkozik, 34% szerint egy perc telefonálás díja,
- azok sem rendelkeznek pontos információkkal, akik utánanéztek a díjcsomag részleteinek: 44%-uk szerint a 19,4 Ft egy egyperces telefonálás díja. 38% tudja, hogy ez egy ötperces telefonálás 3.,4. és 5. percének ára. 14% nem tudta, mi kerül 19,4 Ft-ba,
- akik tervezik az utánanézést, azok 60%-a szerint a 19,4 Ft egy egyperces telefonálás díja, s csak 27%-uk tudta, hogy ez csak egy ötperces beszélgetés esetén értelmezhető,
- akik általában tovább tájékozódnak egy nekik tetsző díjcsomag esetén, azok 40%-a úgy vélte, hogy egy egyperces telefonálás kerül 19,4 Ft-ba, míg 22% szerint egy telefonálás 3., 4. és 5. percének tarifája 19,4 Ft. 34% nem tudott választ adni arra, hogy mi kerül 19,4 Ft-ba,
- az eljárás alá vont jelenlegi ügyfelei átlagon felüli arányban (33%) tudták, hogy a 19,4 Ft egy ötperces hívás 3., 4 és 5. percének hívásdíja,
- a reklámra emlékezők 17%-a tudta, hogy egy kétperces telefonálás mindkét perce 29 Ft. 53% nem tudott semmilyen választ sem adni, 26% szerint egy egyperces telefonálás díja. Akik jól tudták, hogy a 19,4 Ft-os percdíj mire vonatkozik, azoknak 42%-a a 29 Ft-ot is helyesen értelmezte,
- a reklám által pozitívan befolyásoltak 20%-a tudta jól, hogy mi a 29 Ft. 46% az egyperces beszélgetés díjának gondolta a 29 Ft-ot,
- akik már utánanéztek a díjcsomag feltételeinek, azoknak is csak 19%-a tudja pontosan, mi a 29 Ft,
- a reklámra emlékezők minimálisan értették meg pontosan a hívásdíj-számítást. 22% szerint a percdíj 29 és 19,4 Ft. 24% szerint mindenképpen 29 Ft alatti, s csak 8% tudta, hogy a csomaggal akár 29 feletti percdíjat is fizethet,
- a reklámokra emlékezők közül csak 12% tudja, hogy ez a tarifacsomag többperces egységekben számláz. 15% szerint másodperc, 30% szerint perc alapú a számlázás. 43%-nak semmilyen véleménye sem volt,
- akik utánanéztek a részleteknek, azok 49%-a továbbra is úgy véli, hogy perc alapon történik a számlázás. 22% tudja, hogy a használóknak többperces egységek alapján számláznak. Akik jól tudják, hogy mi kerül 19,4 és 29 Ft-ba, azoknak 31%-a azt is jól tudja, hogy a szolgáltató többperces egységekben számláz, ugyanakkor 40%-uk szerint percalapon számláz.

IV.

A vizsgálati jelentés

22. A vizsgáló szerint a vizsgált magatartás sérti a Tpvt. rendelkezéseit, mivel a "VitaMAX Duo" reklámjaiban a hívásdíj információk félreérthetőek, a valódi számlázási egységek is alig felismerhetőek. Az eljárás alá vont nem számíthat arra, hogy a reklámban bármilyen információ közzétehető, mert a fogyasztótól elvárható, hogy nézzen utána a szolgáltatás részleteinek. A más kártyás csomagról áttérő fogyasztóktól nem elvárható, hogy a tarifaváltásról való tájékozódást követően továbbinformálódjanak. A reklám folytán a többi szolgáltató hasonló csomagjaival összehasonlíthatóvá tett "VitaMAX Duo" csomag különösen előnyös vásárlásnak tűnt, nem kellő alappal. A hívásdíj percben való feltüntetése megkönnyítette a "VitaMAX Duo"-nak más csomaggal történő összehasonlítását, de ezáltal megnehezítette a szolgáltatás valós megítélését, hiszen nem hangsúlyozta, hogy a 29 Ft és 19,4 Ft az egyébként fizetendő 58 forintos díjnak az egy percre eső része.

23. A "VitaMAX Duo" kommunikációi az ország egész területén elérhető médiumokban, a karácsonyi ünnepeket megelőző két hónapos (2003. október 25-től 2003. december 25-ig terjedő) időszakban voltak láthatóak. Az eladási adatok azt mutatják, hogy ebben az időszakban jellemzően igen jelentősen, mintegy duplájára nő a kereslet a mobilszolgáltatások iránt (forrás: www.hif.hu ). Az ebben az időszakban történő megtévesztéses gyakorlatok nagyobb ártalommal bírhatnak a fogyasztók és a versenytársak érdekeire.

24. A vizsgáló jogsértés megállapítását és bírság kiszabását indítványozta az eljárás alá vonttal szemben.

V.

Az eljárás alá vont védekezése

25. Az eljárás alá vont álláspontja szerint nem követett el jogsértést, célja a fogyasztók reális tájékoztatása volt.

A reklámkampány nem volt alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, ezért a versenyfelügyeleti eljárás jogsértés hiányában történő megszüntetését kérte az alábbi indokokkal:

25.1. A reklám feladata a figyelem felhívása, a termék előnyeit hivatott hangsúlyozni, nem feladata a részletekbe menő tájékoztatás, a szolgáltatásról teljes körű információt nem közvetít. A reklám nem tévesztendő össze a teljes körű tájékoztatással, az előfizetőknek a szerződés megkötésekor nyújtandó részletes ajánlattal. A reklám valamely termék vagy szolgáltatás népszerűsítését, megismertetését szolgálja, a "VitaMAX Duo" tarifacsomag reklámjai is erre irányultak. Valamennyi reklám kifejezetten olyan potenciális ügyfélnek szólt, aki az átlagosnál többet beszél. Hangsúlyozásra került (tehát a fogyasztók félrevezetése szóba sem jöhet), hogy az átlagosnál hosszabb beszélgetések esetén éri meg a "VitaMAX Duo" tarifacsomag megvásárlása az előfizetőnek.

Mivel a számlázási egységek is feltüntetésre kerültek, ez kizárja, hogy a tarifacsomagok közötti eligazodás terén - beleértve más mobilszolgáltatók tarifacsomagjait is - megtévesztőnek minősüljön a reklám. Hangsúlyozta, egyetlen lényeges kérdést sem szándékozott elhallgatni az előfizető elöl. A további részletes információk elérhetőségének megjelölése is feltüntetésre került.

Megítélése szerint az "akár X Ft-tól" típusú közlést az ügyfelek megfelelően kezelik, s szintén figyelemfelkeltőként értékelik a rendkívül ár-érzékeny mobil piacon. Az érintett fogyasztói kör kapcsán kiemelte, a rendelkezésére álló adatok egyértelműen azt mutatják, a fogyasztók figyelik, hogy mikor közeledik a fizetési egység vége.

25.2. Akinek a reklám felkeltette érdeklődését, az tovább tájékozódhat az eljárás alá vont értékesítési pontjain, írott sajtóban, brosúrák alapján, az érdeklődőknek az eljárás alá vont rendelkezésre bocsátotta a tarifacsomag valamennyi, a fogyasztói döntés kialakításához szükséges információt.

25.3. A díjcsomag kifejezetten a hosszabb telefonhívásokat lebonyolító fogyasztói csoportokat célozza meg, s ez a reklámokban is tükröződik ("minél többet beszélsz, annál jobban jársz"). A mobilszolgáltatók közötti kiélezett versenyben az eljárás alá vont - hasonlóan a versenytársakhoz - csak a számlázási egységek variálásával tud bizonyos fogyasztói rétegekre fókuszálni.

A "VitaMAX Duo" díjcsomag reklámjainak üzenetét az ügyfelek megértették, az adatok szerint azok kötöttek erre a díjcsomagra előfizetői szerződést, akiknek ez megéri, vagyis az átlagosnál hosszabban beszélők. A "VitaMAX Duo" tarifacsomagot választó fogyasztók jellemzője, hogy az egyéb "VitaMAX" díjcsomagok fogyasztóihoz képest lényegesen többet beszélnek.

Kiemelte, az előfizetői szám stabil, növekedik, amely azt jelzi, hogy az előfizetők elégedettek a tarifacsomaggal. A reklámkampány 2003 decemberi lezárást követően is nőtt az előfizetői szám. A fogyasztók elégedettségét az is mutatja, hogy hat hónap alatt csak egyetlen egy panasz érkezett hozzá. Ha az előfizetők a kedvezőtlennek tartanák a tarifacsomagot ez a szám bizonyára jóval magasabb lenne.

25.4. Az eljárás alá vont felhívta a figyelmet arra, tény, hogy a tarifacsomag reklámjaiban elhangzottak megvalósulnak az 1 percnél hosszabb hívásoknál. Számításai szerint a "VitaMAX Duo" díjcsomaggal rendelkezők átlagosan 15% megtakarítást érnek el a hívások során a más "VitaMAX" díjcsomaggal rendelkező fogyasztókhoz képest.

25.5. A piackutatás eredményei megítélése szerint nem értékelhetők, elsősorban a mintában szereplő "VitaMAX Duo" előfizetők igen alacsony száma miatt. Annak alapján megalapozatlan jogsértést megállapítani.

Az eljárás alá vont által felkért szakértők a piackutatással összefüggésben a következő kifogásokat fogalmazták meg:
- hibás a célcsoport meghatározása. Nem biztosított, hogy a kutatási eredmények a tényleges viselkedés megfigyelésére épüljenek,
- a kutatási módszertan nem kellő körültekintéssel került meghatározásra. Nem várható el két hónappal a kampány után, hogy az előfizető a reklámot pontosan felidézze. A klasszikus reklámhatás vizsgálatokra a kampány lezárását követő két héten belül kerül sor,
- csupán 20 (nem kellő volumenű) a "VitaMAX Duo" előfizetők reprezentáltsága a mintában. Ilyen kis számú előfizető semmilyen statisztikailag megalapozott következtetés levonására nem alkalmas. A 20 előfizetőhöz tartozó maximális hibahatár 95%-os megbízhatósági szinten plusz/mínusz 23,6%,
- koncepcionálisan hibás, hogy önmagában a reklám felidézése és a hozzá kapcsolt percepciók vizsgálata elégséges eszközt nyújt az esetleges megtévesztettség bizonyítására,
- hibás percepció, hogy a mobilpiacon a fogyasztó döntése impulzív, nem tudatos, ezt kutatási eredmények nem igazolják,
- kutatási eredmények igazolják, hogy az árverseny miatt egyre gyakrabban szolgáltatót, vagy díjcsomagot váltó előfizetők különbséget tudnak tenni a figyelemfelkeltő reklámfelhívás és a konkrét ajánlat között,
- a. kutatási jelentéssel szemben "az akár X Ft-tól" típusú ajánlatok az élet minden területén alkalmazottak,
- alapvető hiba, hogy nem került alkalmazásra " kontroll-csoport",
- indokolatlanul magas a kutatási problémával nem érintettek aránya, értelemszerűen alacsony a mintából az érdemi választ adók száma,
- félrevezető a megkérdezettek ismereteinek az elemzése a mobilszolgáltatók időalapú számlázásáról, mivel ezt torzítja a "VitaMAX Duo" előfizetők alacsony száma, másrészt "a változó, többféle van" kategóriába is beleérthető a vizsgált díjcsomag,
- nem vonható le olyan következtetés, hogy a megkérdezett 20 "VitaMAX Duo" előfizető nem lenne tisztában a számlázott időegységgel. A piackutatásból az derül ki, hogy a legnagyobb arányban az ő ismereteik a helyesek.

25.6. Az eljárás alá vont jelezte, a fogyasztó döntése számos tényező által meghatározott. Az ésszerűen, körültekintően eljáró fogyasztót a versenyjog védelemben részesíti, ezeket a fogyasztókat tekinti mércének. Ezen előfizetők számára teljes körű tájékoztatás segítette a fogyasztói döntések meghozatalát, s akik szerződést kötöttek a Vodafone-nal aláírásukkal igazolták, hogy az Általános Szerződési Feltételeket megismerték, melynek része a jogszabályoknak megfelelően elkészített Díjszabás. A fogyasztó minden lényeges körülményről tájékoztatást kapott.

Aláhúzta, a fogyasztók megtévesztésének megállapítása tekintetében az az ügyfélkör a releváns, akik meg is kötötték az előfizetői szerződést, márpedig a megtévesztettség ebben az esetben nem merül fel, mivel a boltokban, az írott kommunikációban megjelenő tájékoztatást ők mindenképpen megkapják, az értékesítők további ismertetőjével együtt.

Az átlagos felkészültséggel rendelkező fogyasztó tehát a fentiek alapján kellően tudja értékelni a tarifacsomagot a választásánál, azonban az eljárás alá vontnak nem feladata, hogy a döntés felelősségét az előfizetőtől átvállalja. A megrendelési folyamatban az előfizetők mindenképpen találkoznak a "VitaMAX Duo" tarifáival, mivel az SMS-ben és a Netrendelőben történő tarifaváltásokhoz szükségük van a szolgáltatás kódjára, s feltételezhetően elolvassák a díjtáblázatokat is. Az új előfizetőknek alá kell írniuk a szerződést, az egyéb előfizetők kártyás szolgáltatásra való áttérése pedig nem jellemző.

26. Az alkalmazott betűméret nagysága kapcsán kifejtette, a reklámokon figyelemfelkeltő jellegüknél fogva lehetetlen minden, az előfizető kellő tájékoztatását szolgáló információt feltüntetni. Szükségszerűen, éppen a lehetőségekhez képest több információ szolgáltatása érdekében időnként valóban rákényszerülnek a reklámozók arra, hogy kisebb betűtípust is alkalmazzanak a szövegben. Például lehetetlen az óriásplakátokat úgy elkészíteni, hogy azokat autózás közben hosszasan olvasgatni lehessen. A plakátok - ahogy a többi reklámja is -, a fogyasztói döntés meghozatalának első fázisára fókuszáltak, az első lépést, a tarifacsomag iránti érdeklődés felkeltését kívánták szolgálni.

27. Az interneten található tájékoztatás vonatkozásában felhívta a figyelmet arra, hogy a lábjegyzetben történő információ-szerepeltetés nem szokatlan megoldás. A lábjegyzetben pontosan ugyanakkora méretű betűvel jelentette meg - a lábjegyzeteknél szokásos kisebb betűtípust mellőzve - az információt, mint a táblázat egyéb szövege.

VI.

Jogi háttér

28. A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

VII.

A Versenytanács döntése A reklámok versenyjogi megítélése

29. A gazdasági versenyben sikerre törekvő vállalkozás számára alapvető feladatként jelentkezik a fogyasztói döntések befolyásolása. A befolyásolást lehetővé tevő eszközök között az egyik leghatékonyabb a reklám, melynek segítségével módosítható a fogyasztói preferenciarendszer, illetve a fogyasztók a helyettesítő termékek közötti váltásra ösztönözhetők. A fogyasztók reklám hatására történő megnyerése ugyanakkor azt is jelenti, hogy ez általában az ugyanazon a piacon tevékenykedő más vállalkozások terhére történik. Mindez nem idegen a gazdasági versenytől, azonban ha a reklám nem felel meg a jogszabályi előírásokban tükröződő elvárásoknak, a fogyasztókat számukra hátrányos döntés meghozatalára késztetheti. A tisztességtelen, a fogyasztót megtévesztő reklámtevékenység a piaci működés zavaraihoz vezet és valós érdemeihez képest aránytalan előnyhöz juttathatja az azt folytató vállalkozást.

30. A fogyasztók felé irányuló (reklámként vagy más módon megnyilvánuló) tájékoztatással szemben követelmény, hogy annak alapján a fogyasztó reális képet alkothasson az adott termékről (áruról, szolgáltatásról), a fogyasztói döntés meghozatala (a szerződéskötés) előtti tájékoztatás ne legyen pontatlan.

31. A Tpvt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások tilalmazásával a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a fogyasztók versenytársak, illetve az azonos vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékek közötti választásának a folyamatára, s ezáltal a verseny alakulására.

32. A Versenytanács az eljárás alá vont jelen eljárás keretében vizsgált reklámjai versenyjogi megítélése során a következő általános szempontok szerint járt el:

32.1. Egy valamely reklámmal összefüggésben folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárás keretében a Versenytanácsnak - a Tpvt. 9.§-ának alkalmazásával - mindenekelőtt fel kell tárnia a reklám fogyasztók által észlelt üzenetét, figyelemmel arra is, hogy a reklám üzenetének megállapítása során a reklámnak az észlelőire gyakorolt első benyomást kell szem előtt tartani. A reklámok - a reklámot alaposan, részletesen nem elemző - fogyasztók által fogott üzenete nem bonyolult, nem részletekbe menő. A reklám összhatása adja a tájékoztatás tartalmát, üzenetét.

32.2. A reklám üzenetének megállapítását követően el kell bírálni, hogy a reklám alkalmas-e a fogyasztói döntés befolyásolására. A Gazdasági Versenyhivatal fogyasztók reklám általi tisztességtelen befolyásolása miatti fellépése csak akkor indokolt, ha a reklám - a gazdasági versenyre kihatóan - képes befolyásolni a fogyasztókat. A fogyasztók megtévesztésére vonatkozó jogszabályi előírás alapján egy magatartásnak akkor van ténylegesen versenyjogi relevanciája, ha a megtévesztés a verseny szempontjából befolyásolja a fogyasztói döntések szabadságát a versenyviszonyok torzításával.

E körben figyelembe veendő, hogy egy terméknek (árunak, szolgáltatásnak) vannak olyan tulajdonságai, amelyek a fogyasztó számára jelentőséggel bírnak, lényegesnek minősülnek a különböző vállalkozások, termékek közötti választásban, az adott termék megvásárlásában (bérletében stb.), illetőleg az adott vállalkozással történő szerződéskötésben kicsúcsosodó döntési folyamatban. A termék más tulajdonságai ugyanakkor ilyen jelentőséggel nem bírnak, így az ezen tulajdonságokkal kapcsolatos pontatlan, hiányos tájékoztatás nem befolyásolja versenyjogilag releváns módon a fogyasztói döntéseket.

A Versenytanács szükségesnek tartja megjegyezni, egy reklám (egy reklámkampány) hatása nem szűkíthető le annak figyelembe vételére, hogy a reklám (a reklámkampány) hatására hányan vásárolták meg a reklámban szereplő adott árut, vették igénybe a reklámozott szolgáltatást, hány fogyasztó lett a vállalkozás ügyfele. Egy reklám (reklámkampány) a versenyjogilag értékelendő hatását több vonatkozásban fejti ki, így az adott termék iránti kereslet befolyásolásán túlmenően (pl. egyfajta "becsalogatással") hatást gyakorolhat a vállalkozás más termékeinek forgalmára, illetve - a vállalkozás nem rövid távú piaci helyzetére is kihatva - a vállalkozás általános közmegítélésére, imázsára is. Ez utóbbi jelentőségét igazolja a jelen ügyben lefolytatott piackutatás, amely szerint a fogyasztók jelentős része először nem díjcsomagot, hanem szolgáltatót választ, s erős az eljárás alá vont olcsóság imázsa, amelynek az erősítése a Versenytanács szerint a jelen eljárás során vizsgált reklámok is alkalmasak voltak.

32.3. Ha a reklám alkalmas a fogyasztói döntések befolyásolására, a Versenytanácsnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy ez a befolyásolás tisztességes vagy tisztességtelen módon történik-e.

32.3.1. Egy reklámtevékenység tisztességes vagy tisztességtelen voltának megállapítása során a nem valamely szakmai, speciális tudással rendelkező fogyasztókat megcélzó reklám ezen átlagos, azaz különleges szakmai tudással nem bíró fogyasztókra gyakorolt hatását kell vizsgálni (lásd a Legfelsőbb Bíróság Vj-55/1998. számú ügyben hozott Kf. II. 39.104/2000/3. számú ítéletét, amelyben rögzítésre kerül: a tisztességtelen reklámtevékenység az átlagos fogyasztók félrevezetésével jár, annak döntési szabadságát csökkenti vagy megszünteti, ez pedig a piacműködés zavaraihoz vezet, és a valóságos érdemeihez képest aránytalan előnyhöz juttatja az azt felhasználó vállalkozást).

Ehhez kapcsolódóan a Versenytanács rögzíti, határozatának meghozatala során figyelembe vette az eljárás alá vontnak a Gazdasági Versenyhivatal felkérésére készített piackutatással kapcsolatos észrevételeit. Osztotta az eljárás alá vont azon kifogását, hogy a "VitaMAX Duo" díjcsomaggal rendelkezők alacsony számban voltak reprezentálva a vizsgálatában, ezért az általuk szolgáltatott, illetve rájuk vonatkozó adatokat a Versenytanács nem vette figyelembe. A piackutatás egyéb részeit illetően a Versenytanács ugyanakkor megjegyzi, megítélése szerint a piackutatás alkalmas arra, hogy általános képet adjon a mobiltelefon piac fogyasztóinak magatartásáról, a fogyasztói döntések e piacon történő meghozatala folyamatának egyes szegmenseiről, illetve az eljárás alá vont jelen eljárásban vizsgált reklámkampányának fogyasztói tudatban való megjelenéséről. A Versenytanács aláhúzza, az eljárás alá vont az általa kifogásolt piackutatással szemben, annak megállapításait cáfoló vagy gyengítő adatokat, kutatásokat nem terjesztett elő.

32.3.2. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság a Vj-12/1998. számú ügyben hozott Kf. II. 39.624/2000/7. számú ítéletében megállapította, a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak helyes értelmezése szerint a fogyasztói döntések jogsértő befolyásolása megvalósul a valótlan tényállítással, valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, illetőleg bármilyen megtévesztésre objektíve alkalmas tájékoztatással. Általában minden olyan magatartás, amely alkalmas a fogyasztók döntési szabadságának korlátozására jogellenes, tekintet nélkül arra, hogy a hátrány valóban vagy ténylegesen bekövetkezett volna [az objektivitás szempontját más esetekben is aláhúzta a Legfelsőbb Bíróság, így pl. a Kf. II. 39.774/2000/6. (Vj-3/1998.), a Kf. II. 39.862/2000/4. (Vj-74/1999.), a Kf. II. 39.312/2001/4. (Vj-3/2000.) és Kf. II. 39.908/2001/5. számú ítéletében (Vj-168/1998.)]. Az alkalmasság elbírálásakor figyelembe veendő továbbá a Tpvt. 9.§-a, amely rendelkezésből következően azt a kérdést, hogy a Tpvt. hatálya alá tartozó vállalkozónak a magatartása a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, elsődlegesen a Tpvt. rendelkezései szerint kell elbírálni, húzta alá a Fővárosi Ítélőtábla a Vj-34/2002. számú ügyben hozott 2. Kf. 27.128/2003/6. számú ítéletében.

E tárgykörben a Versenytanács megjegyzi, a jogsértés egy már megindított versenyfelügyeleti eljárás keretében történő megállapíthatóságával kapcsolatban nincs annak jelentősége, hogy az adott magatartással összefüggésben ismertté váltak-e fogyasztói panaszok vagy sem, illetőleg hány fogyasztói panasz ismert (vö. a Legfelsőbb Bíróság Vj-5/1997. számú ügyben hozott Kf. I. 27.931/1998. számú ítéletével). Nem fogadható el egy olyan védekezés, amely arra alapozódik, hogy fogyasztói panasz hiányában nem valósul meg a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, hiszen például a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdése a) pontjának megsértéséhez elegendő, hogy a vállalkozás magatartása a fogyasztók megtévesztésére objektíve alkalmas volt (lásd a Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 39.536/2000/6. számú ítéletét a Vj-18/1999. számú ügyben).

32.3.3. A piackutatás arra mutat rá, hogy a mobiltelefon szolgáltatásokat igénybevevő, illetve igénybe venni szándékozó fogyasztók többsége ténylegesen igen hiányos ismeretekkel rendelkezik a különböző díjcsomagokról. Döntéseik meghozatalában meghatározó szerepe van a hívásdíjak mértékének, azonban az időegységek és a díjcsomagok társítását illetően nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. Még akkor sem ismerik ki magukat ebben a kérdésben, ha utánanéznek az egyes díjcsomagok jellemzőinek. Kiemelendő továbbá, hogy a fogyasztói döntéseket a reklámok, s különösen a televíziós reklámok jelentősen befolyásolják.

A piacon több éve jelen lévő, a fogyasztókról igen széleskörű információkkal rendelkező, a reklámokra, reklámkampányokra jelentős összegeket költő eljárás alá vont a fogyasztói magatartást nyilvánvalóan - amint azt magas reklámköltései is alátámasztják - részleteiben is ismeri, arra alapozva hozza meg döntéseit, határoz egy-egy reklámkampány, s azon belül az egyes reklámok tartalmáról.

32.4. A Versenytanács az eljárás alá vonttal szemben megindított Vj-140/2002. számú ügyben hozott határozatában leszögezte, egy reklám nem alapozhat arra, hogy a tartalma szabadon meghatározható, bármit állíthat, mivel a fogyasztónak ésszerűen kell eljárnia, s ő ellenőrizze, hogy a reklám állítása megfelel-e a valóságnak. A magatartás nem tehető jogszerűvé azzal az elvárással, hogy a fogyasztó tájékozódjék a különböző díjakat illetően. A jogsértés már magával a megtévesztésre alkalmas reklámnak a közzétételével megvalósul.

A "VitaMAX Duo" díjcsomag reklámjai

33. A fogyasztóknak szóló reklámok versenyjogi megítélése kapcsán figyelemmel kell lenni az egyes médiumok sajátosságaira, mivel a reklámot a fogyasztók felé közvetítő médium a reklám fogyasztókra gyakorolt hatása, a hatás kifejtése szempontjából nagy jelentőséggel bír, s e vonatkozásában jelentős különbségek mutatkoznak a különböző médiumok között. Ennek megfelelően a Versenytanács indokoltnak tartotta, hogy külön-külön vizsgálja meg az egyes médiumok révén közvetített reklámokat, nem feledve, hogy az egyes reklámok egy átfogó, hatását összességében is kifejtő reklámkampány részei voltak.

34. A nyomtatott sajtóban megjelent reklámok

34.1. A "VitaMAX Duo" díjcsomag nyomtatott sajtóban megjelent reklámjai fogyasztóknak szóló üzenete a 19,4 Ft és a 29 Ft percdíjra alapozott olcsóság, amely mindig, bármilyen hívásirányú ("mindenhova") hívásra igaz.

A fogyasztók előtt ismert, hogy vannak emelt díjas hívások, illetőleg általában a külföldre irányuló hívások díja is eltérő a belföldi hívások díjánál, így a "mindig, mindenhová" üzenet nem vet fel olyan, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására való alkalmasságával kapcsolatos kérdéseket, amelyek szükségessé tennék az ezzel kapcsolatos további vizsgálódást. Ennek megfelelően a Versenytanács a fogyasztóknak szóló tájékoztatások ezen részével a továbbiakban más reklámmédiumokban megjelent reklámok értékelése során sem kíván külön foglalkozni,

34.2. A nyomtatott sajtóban megjelent reklám által közvetített üzenet, a kedvező percdíjakból fakadó olcsóság lényegesnek tekintendő a fogyasztói döntések szempontjából. A piackutatás szerint a díjcsomag kiválasztásánál a fogyasztók által figyelembe vett szempontok között első helyen áll a hívásdíj mértéke. Ennek megfelelően a reklámok alkalmasak a fogyasztói döntések befolyásolására.

34.3. A fogyasztói döntések befolyásolására alkalmas reklám tisztességes vagy tisztességtelen voltának megítélése kapcsán a Versenytanács megállapította, a nyomtatott sajtóban megjelent reklámok - igaz, igen apró betűkkel, de a közvetített üzenettel egyazon oldalon, a fogyasztó által azonnal megtekinthetően - tartalmazták a fogyasztók számára azon információt, hogy az első két percet minden megkezdett hívás esetén, a hívás hosszától függetlenül egyben kiszámlázzák (összesen bruttó 58 Ft), illetve a hívások két percen felüli részét 3 perces számlázási egységekben számlázzák ki (egységenként bruttó 58 Ft.). Ennek megfelelően a reklámok nem alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. A fogyasztók a reklámban hozzájuthatnak a szükséges információkhoz, így a nyomtatott sajtóban megjelent reklámok vonatkozásában nem állapítható meg a Tpvt. III. fejezete rendelkezéseinek megsértése.

35. Bolti poszterek

A bolti poszterek esetében a Versenytanács - úgy a reklám üzenete, mint a reklám fogyasztói döntések befolyásolására való alkalmassága, illetőleg a befolyásolás tisztességes vagy tisztességtelen volta vonatkozásában - a nyomtatott sajtóban megjelent reklámokkal összefüggésben rögzített megállapításokra jutott, vagyis az ott ismertetettek szerint a bolti poszterek vonatkozásában nem állapítható meg a Tpvt. III. fejezete rendelkezéseinek megsértése.

36. Óriásplakát

36.1. Az óriásplakát fogyasztóknak szóló üzenete az, hogy a "VitaMAX Duo" díjcsomag esetében a második perc után a hívás díja 19,4 Ft/perc.

36.2. A fogyasztóknak szóló üzenet - az előzőekben kifejtettek alapján - alkalmas a fogyasztói döntések befolyásolására.

36.3. A Versenytanács szerint a 19,4 Ft/perc plakáton történő feltüntetése azt az üzenetet közvetítette a fogyasztóknak, hogy ennyi az eljárás alá vont által számlázott percdíj mértéke - miközben a "VitaMAX Duo" díjcsomag nem rendelkezik percdíjjal, a díjelszámolási egység nem perc alapú.

A reklám megtévesztésre való alkalmasságát igazolják a piackutatás megállapításai, amelyek arra mutatnak rá, még a reklámok hatására további információkat beszerző fogyasztók jelentős része sincs tisztában azzal, hogy miként kell értelmezni a 19,4 Ft-ot, illetőleg annak a valóságnak meg nem felelő értelmet tulajdonít. A reklám üzenetének percdíjra való vonatkoztatását jelzi a "VitaMAX Duo" díjcsomag áprilisi össz bonyolított forgalmát másodpercekben bemutató, eljárás alá vont által becsatolt ábra is, amely azt mutatja, hogy nemcsak a díjelszámolási egységek vége (2., 5., 8., 11. stb. perc) közelében, hanem az első és a harmadik perc közelében is jelentős számú hívás történik, vagyis a "VitaMax Duo" díjcsomaggal rendelkező fogyasztók egy része kétségtelenül figyeli, hogy az új díjelszámolási egység megkezdése előtt befejezze a hívást, de ezt annak tudatában végzi, hogy a díjcsomag esetén percalapú a díjelszámolási egység. Ezzel összefüggésben a Versenytanács kiemeli, azt az eljárás alá vont sem vitatta, hogy a fogyasztó számára az egy percet meg nem haladó hosszúságú hívások esetén nem előnyös a "VitaMAX Duo" díjcsomag.

A plakát alkalmazási sajátosságai folytán nem teszi lehetővé az azzal például gépjárműben ülve találkozó fogyasztó számára, hogy az apró betűs tájékoztatást is megismerje, így ebben az esetben nem vehető figyelembe a plakáton ily módon elhelyezett információ, mivel annak tartalma ténylegesen nem válik ismertté a fogyasztó számára.

37. Televíziós reklámok

37.1. A hatásukban egymást erősítő - és a piackutatás szerint a fogyasztói döntések befolyásolásában kiemelkedő szerepet betöltő - televíziós reklámok esetében a fogyasztóknak szóló üzenete a "VitaMAX Duo" díjcsomag 19,4 Ft-os és (egyes ezt szerepeltető reklámok esetében) akár 29 Ft-os percdíjra alapozott olcsóság.

37.2. A televíziós reklámok a "VitaMAX Duo" díjcsomag lényeges, a fogyasztói döntést érdemben befolyásoló tulajdonságára fogalmaznak meg állítást.

37.3. A Versenytanács megállapította, hogy a jelen eljárásban vizsgált televíziós reklámok alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.

A televíziós reklámok összhatása (különösen a perc mint időegység előtérbe állítása, illetve egyes esetekben egyértelműen a percdíjra történő utalás) által közvetített üzenet az, hogy az eljárás alá vont részéről perc alapú díjelszámolási egység kerül alkalmazásra, miközben a "VitaMAX Duo" díjcsomag nem rendelkezik percdíjjal, a díjelszámolási egység nem perc alapú. E körben a Versenytanács visszautal a 36.3. pontban rögzítettekre.

Az "akár" szó reklámokban történő szerepeltetésével kapcsolatban a Versenytanács - a Tpvt. 9.§-át szem előtt tartva - kiemeli, a mindennapi életben ez azt jelenti, hogy az állított tulajdonság reálisan megvalósul, anélkül azonban, hogy minden esetben maradéktalanul érvényesülne. A jelen esetben azonban egy reális megvalósulásról nem beszélhetünk, hiszen a fogyasztónak például pontosan kettő percet (se többet, se kevesebbet egyetlen másodperccel) kellene telefonálnia ahhoz, hogy 29 Ft-ba kerüljön számára egy perc telefonálás. A 19,4 Ft-os percdíjról szóló üzenet pedig a telefonálás egész időtartamára vetítve szinte sohasem valósulhat meg, mivel ha a telefonhívás költségének kiszámításakor az 1-2. percre eső 58 Ft-os figyelembe vesszük, a 19,4 Ft-os átlagos percdíj gyakorlatilag reálisan csak kivételesen valósulhat meg.

38. Az internetes honlapon megjelent reklám

38.1. Az eljárás alá vont internetes honlapján megjelent és a jelen eljárásban vizsgált reklám üzenete szerint az első két percben akár 29 Ft-os percdíjjal, a második perc után akár csak 19,4 Ft-ért lehet telefonálni a "VitaMAX Duo" díjcsomag esetében.

38.2. Mint azt az előzőekben a Versenytanács már megállapította, ez az üzenet alkalmas a fogyasztói döntések befolyásolására.

38.3. A Versenytanács a reklám versenyjogi értékelése kapcsán visszautal a 36.3. és a 37.3. pontban kifejtettekre, megállapítva, hogy az internetes reklám révén nyújtott tájékoztatás is jogsértőnek minősül.

A fogyasztói döntések befolyásolására alkalmas reklám tisztességes vagy tisztességtelen volta kapcsán figyelembe veendő az interneten való tájékoztatás azon sajátossága is, hogy a reklámozó számára a technikai adottságok miatt lehetővé válik a fogyasztók gyors, kényelmes és részletekbe menő tájékoztatása. Az eljárás alá vont internetes reklámja nem felel meg az ebből fakadó követelményeknek, mivel a fogyasztó csak mintegy elrejtve, többszöri kattintás, illetve az oldal legörgetése után, a tarifák 2. lábjegyzetének harmadik mondatában juthat hozzá ahhoz az információhoz, hogy "a VitaMAX Duo esetén az első számlázási egység 2 perc, majd ezután a hívásokat 3 perces egységekben számlázzuk."

A Versenytanács döntése

39. Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács szerint az eljárás alá vont a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított, amikor a "VitaMAX Duo" díjcsomagot népszerűsítő óriásplakátokon, televíziós és internetes reklámokban a fogyasztókat megtévesztő tájékoztatást adott a díjcsomag díjairól, azt az üzenete közvetítve, hogy a díjcsomag esetén perc alapú díjelszámolási egység kerül alkalmazásra. Az eljárás alá vont magatartásával megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját.

40. A jogsértés Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) pontja alapján történő megállapítása mellett a Versenytanács szerint a jogsértő magatartás további folytatásának a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének f) pontján alapuló megtiltása is indokolt a határozat kézhezvételétől, mivel ezáltal biztosítható a fogyasztók megfelelő tájékoztatása. Ennek megfelelően az eljárás alá vont a jelen határozat kézhezvételétől nem alkalmazhatja, nem teheti közzé a jogsértő televíziós reklámokat, óriásplakátokat és internetes reklámot. A tiltás természetszerűleg kiterjed a televíziós reklámok internetes honlapon történő elérhetővé tételére is.

41. A Versenytanács bírságot szabott ki az eljárás alá vonttal szemben. A bírság összegének megállapítása során a Versenytanács figyelemmel volt a versenyhez fűződő érdek veszélyeztetésének mértékére, az eljárás alá vont piaci helyzetére, piaci részesedésére. Számításba vette a Versenytanács a jogsértő magatartás tanúsításának több hetet felölelő időtartamát, mely idő alatt az eljárás alá vont igen intenzív reklámkampányt folytatott. A bírság összege kapcsán a Versenytanács tekintettel volt a jogsértő tájékoztatással elért fogyasztók nagy számára, illetőleg a reklámkampány üzleti titkot képező költségeire. A Versenytanács azt is számításba vette, hogy a vizsgált kiterjedt reklámkampány hatása nemcsak a konkrét termékkel összefüggésben, hanem a vállalkozás imázsával kapcsolatban is jelentkezik, hosszú távú hatást fejtve ki a piacon.

Az eljárás alá vont felróhatóságának értékelése körében a Versenytanács figyelemmel volt a Fővárosi Ítélőtábla Vj-5/2002. számú ügyben hozott 2.Kf. 27.146/2003/6. számú ítéletére, amely kiemelte, egy magatartás - a Tpvt. által a bírság körében nem definiált - felróhatóságát a magatartás társadalmi megítélése, a társadalom értékítélete határozza meg. Felróható az adott magatartás, ha eltér a társadalmilag általában elvárható magatartástól. A Versenytanács szerint e szempont alapján a jogsértő magatartás tanúsítása az eljárás alá vontnak felróható.

42. A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. június 4.

Kapcsolódó anyagok

CímDátum
Vj-6/2004/192007.03.19.
Gyakran tévesztik meg fogyasztóikat a mobilszolgáltatók2007.03.08.