Vj-8/2004/9

Vj-8/2004/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Sony Corporation of America (USA) és Bertelsmann AG (Németország) kérelmezők vállalatok összefonódásának engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy engedélykérési kötelezettség nem áll fenn.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett tranzakció
  • 1.

    A Sony Corporation of America (a továbbiakban: SCA) és a Bertelsmann AG (a továbbiakban: BAG) 2003. december 11-én szerződést kötöttek, melynek értelmében az érintett két vállalat zenei felvételekkel foglalkozó nemzetközi üzletágaik egyesítésével Magyarországon kívül három - tevékenységüket tekintve részben szorosan együttműködő - közös vállalatot hoztak létre az alábbiak szerint:

    • 1.

      "USCO" névvel, "general partnership" formában, Delaware államban (USA) bejegyzett, és amely szakmai tevékenységét alapvetően az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában fejti ki közvetlenül vagy leányvállalatokon keresztül.

    • 2.

      "EUCO" névvel, "Besloten Venootschap" formában, Hollandiában bejegyzett, és amely szakmai tevékenységét alapvetően az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália kivételével valamennyi egyéb országban fejti ki közvetlenül vagy leányvállalatokon keresztül.

    • 3.

      Sony BMG Management Co., LLC névvel, "limited liability company" formában Delaware államban (USA) bejegyzett, és amely az USCO, valamint EUCO vállalatok, illetve azok leányvállalatai részére vállalatvezetési szolgáltatást nyújt.

Az USCO, EUCO és Sony BMG Management Co., LLC vállalatok tulajdonjoga az SCA és BAG között fele-fele arányban oszlik meg. A szóban forgó vállalatokat közösen irányítják. A tranzakcióban érdekelt felek között kötött Contribution Agreement részét képező Operating Agreement (Contribution Agreement 10. rész) alapján az érintett vállalatok tevékenységét, stratégiai döntéseit meghatározó Sony BMG Management Co., LLC stratégiai döntéseit a tranzakcióban érintett felek csak együttesen képesek meghozni. A döntési mechanizmus olyan, amely nem teszi lehetővé azt, hogy akár az SCA, akár a BAG egyoldalúan dönthessen meghatározó kérdésekben, vagy a döntést a felek egyoldalúan befolyásolhassák.

  • 2.

    Az SCA és a BAG mint kérelmezők, jogi képviselőjükön keresztül 2004. január 10-én kérelemmel fordultak a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH) mint magyar versenyhatósághoz, hogy a zenei felvételekkel foglalkozó nemzetközi üzletágaik - Magyarországon kívül bejegyzett és fent említett három közös vállalatukat eredményező - hazai leányvállalataik tevékenységét közvetve érintő, és a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. Törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 23. § (1) bekezdésének c) pontja alapján összefonódásnak minősülő koncentrációját engedélyezze.

  • 3.

    A koncentrációt eredményező megállapodásban az érintett vállalkozások a verseny korlátozására vonatkozóan nem kötöttek semmilyen kiegészítő megállapodást.

  • 4.

    A jogi képviselő a benyújtott kérelemhez 2004. január 12-én kiegészítést mellékelt. Csatolva beadásra került:

    • a)

      a 2004. január 10-én benyújtott kérelemből adminisztratív tévedés folytán kimaradt "VIII. Fejezet", valamint

    • b)

      a Felek között létrejött "Contribution Agreement" elnevezésű szerződés - a felek álláspontja szerint a kérelem elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró - részének hiteles magyar fordítása.

  • 5.

    A jogi képviselő 2004. február 19-én beadvánnyal fordult a GVH-hoz, melyben kérte a határozat tárgyaláson kívüli meghozatalát, amennyiben az a kérelemben foglalt szerint az összefonódást engedélyezi.

II.

A kérelmezett tranzakció résztvevői
  • 1.

    A tranzakciónak közvetlenül a Sony Corporation of America és a Bertelsmann AG a résztvevői. Mindkét vállalatcsoport szerte a világban több leányvállalattal és egyéb érdekeltséggel rendelkezik. A szóban forgó vállalatok számos tevékenységi körben fejtik ki tevékenységüket.
    A SCA az egész világon, főleg a szórakoztató és elektronikai iparban tevékenykedő multinacionális vállalat, melynek zenei felvételek üzletága a Sony Music Entertainment Japan vállalaton keresztül a japán piacon, a Sony Music Entertainment Inc. vállalaton keresztül pedig minden Japánon kívüli piacon van jelen.
    A BAG nemzetközi média vállalkozás, mely tevékenysége kiterjed a rádiózásra, televíziózásra, könyv-, lapkiadásra, zenei felvételek kiadására, nyomdai- és média szolgáltatásokra, zenei- és könyvklubok üzemeltetésére, médiával kapcsolatos e-kereskedelemre. A zenei felvételek üzletágban a kizárólagos tulajdonában lévő BMG-n keresztül és az ahhoz köthető Arista, Jive Records, Zomba, RCA és egyéb márkanevek alatt van jelen.

  • 2.

    A tranzakcióban közvetlenül érintett SCA és a BAG - zenei felvételekkel foglalkozó - üzletágaihoz kapcsolódó két magyarországi leányvállalata azt megelőzően két, a közvetlenül érintettek által egymástól függetlenül irányított vállalkozásként volt jelen a magyar piacon. A zenei felvételekkel foglalkozó üzletágban (továbbiakban: Üzletág) az SCA a Sony Music Entertainment Magyarország Kft.-n (a továbbiakban: SMEM) keresztül jelent meg, míg a BAG a BMG Hungary Kft.-vel (a továbbiakban: BMGH) képviseltette magát a magyar piacon. A mellékelt magyarországi cégbejegyzési adatokból kiderül, hogy mindkét hazai leányvállalat elvileg széleskörű üzleti tevékenységet folytathat.

  • 3.

    A nyilvános cégadatok alapján megállapítható, hogy az SMEM esetében a vállalkozás hatályos fő tevékenyégi köre 1999. október 25-től a hangfelvétel-kiadás. Emellett még a vállalkozás tevékenységi köre: könyv-, napilap-, és időszaki kiadvány kiadás és egyéb kiadói és nyomdai tevékenység, hang-, valamint videofelvétel és sokszorosítás, elektromos háztartási cikk és egyéb kis- és nagykereskedelem, távközlés, film-, valamint videogyártás és terjesztés, rádió-televízió műsorszolgáltatás, alkotó- és előadóművészet, stb.

  • 4.

    A nyilvános cégadatok alapján megállapítható, hogy a BMGH esetében a vállalkozás hatályos tevékenyégi köre 1999. június 18-tól egyebek mellett az alábbiakra terjed ki: hangfelvétel-, könyv-, napilap-, és időszaki kiadvány kiadás és egyéb kiadói és nyomdai tevékenység, hang- és videofelvétel, valamint sokszorosítás, elektromos háztartási cikk és egyéb kis- és nagykereskedelem, film-, valamint videogyártás és terjesztés, rádió-televízió műsorszolgáltatás, alkotó- és előadóművészet, stb.

  • 5.

    A két Magyarországon bejegyzett vállalkozás (az SMEM és a BMGH) a közös vállalat megalapítása előtti időszakban alapvetően azonos tevékenységet folytatott az adott Üzletágban.

  • 6.

    A Magyar Köztársaság területén a két érintett leányvállalatnak az együttes nettó árbevétele a 2003. évben 1.713,852 millió Ft-t volt, külön-külön pedig az alábbiak szerint alakult:

    • -

      SMEM: 769,846 millió Ft

    • -

      BMGH: 944,006 millió Ft

III.

Az érintett piac meghatározása
  • 1.

    A tranzakció a zenei felvételekkel foglalkozó üzletágakat érinti, mely keretén belül folyik a művészek felfedezése, szerződtetése, fejlődésének előmozdítása, a felvételek tekintetében végzett marketing, a promóció, valamint a gyártás, forgalmazás és értékesítési tevékenység szervezése.

  • 2.

    A szóban forgó tevékenységek piacán a kínálati helyettesíthetőséget tekintve megállapítható, hogy arra van lehetőség, mivel az érintetteken kívül még három nagy és több kisebb tőkeerővel bíró vállalkozás végez hasonló tevékenységet. A keresleti helyettesíthetőség korlátozottabb, mert a piachoz köthető végtermék (hangfelvétel) tekintetében a vásárlók egyes csoportjai nyilvánvalóan nem hajlandók valamelyik előadó felvételeit más előadó felvételeivel felcserélni. A Versenytanács megjegyzi, hogy a helyettesíthető termékek körének kiszélesítését, illetve annak vizsgálatát nem tartotta szükségesnek, mert a helyettesíthetőség e szűkebb körű értelmezése mellett sem valószínűsíti az összefonódás jelentős mértékű káros versenyhatásainak jelentkezését.

  • 3.

    A piac meghatározása szempontjából releváns földrajzi területnek a Magyar Köztársaság tekinthető, mert a kérdéses tevékenységi körök közül több szolgáltatás jellegű, melyek többnyire az országhatáron belül vehetők ésszerűen igénybe, és mert bár a piachoz kapcsolódó végtermék esetenként beszerezhető külföldről is, az egyes fogyasztó számára az jelentős költségnövekedést eredményezne, illetve az áru értékesítője szolgáltatásait, illetve a végterméket nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja értékesíteni.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség
  • 1.

    A Tpvt. 1. § alapján a Tpvt. "hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak ... (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, ... . E törvény hatálya alá tartozik továbbá ... a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet."

  • 2.

    A kérelem szerinti összefonódás külföldön bejegyzett vállalkozások nem Magyarország területén tanúsított magatartásának eredményeként jön létre. Azonban a közös vállalatokat létrehozó vállalkozásoknak (voltak) vannak magyarországi leányvállalataik, amelyeket a szóban forgó tranzakció már közvetlenül is érint, így az összefonódás hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, ezért arra a Tpvt. hatálya a fentiek értelmében kiterjed.

  • 3.

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha "több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik".

  • 4.

    A fentiek alapján Versenytanács a kérelem szerinti üzletágak egyesítésével létrejött közös vállalat alapítását összefonódásnak minősítette.

  • 5.

    Az összefonódásban közvetlenül érintett külföldön honos vállalkozások Magyarország területén közvetlenül nem realizáltak forgalmat 2003-ban. Az összefonódással közvetetten érintett vállalkozások 2003. évi együttes - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdése alapján számított - nettó árbevétele nem haladta meg a tízmilliárd forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye nem szükséges.

V.

A Versenytanács határozata
  • 1.

    Az összefonódásban közvetlenül és közvetetten érdekelt felek a közös vállalat alapítását rögzítő megállapodásukban, és azon kívül sem kötöttek a verseny korlátozására, vagy Magyarországra vonatkozóan kiegészítő megállapodást.

  • 2.

    A Tpvt. 67. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjai, illetve a Tpvt. 18. §-a alapján a GVH korábban nem indított eljárást az összefonódásban közvetlenül, vagy közvetetten érintett felekkel szemben.

  • 3.

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - megállapította, hogy az összefonódás nem engedélyköteles.

VI.

Eljárási kérdések
  • 1.

    A Versenytanács a Közlemény alapján a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ab) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az összefonódás a 24. § szerinti értéket nem éri el.

  • 2.

    A Tpvt. 62. § (1) bekezdésére tekintettel a 24. § alapján indított eljárás esetén kétmillió forint eljárási díjat kell megfizetni, amelyet a kérelmező a kérelem benyújtásával egy időben befizetett. Ezért az eljárási díj megfizetéséről nem kellett rendelkezni.

  • 3.

    A kérelmezők képviselőjük útján a fent említett feltételekkel hozzájárultak a tárgyalás mellőzéséhez, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 4.

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. február 24.