Vj-39/2002/50

Vj-39/2002/50

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a UPC Magyarország Kft. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

  • 1.

    A Versenytanács megállapítja, hogy az UPC Magyarország Kft. visszaélt gazdasági erőfölényével, azzal, hogy indokolatlanul elzárkózott az üzleti kapcsolat folytatásától, illetve fenntartásától a TVNet Számítástechnikai Kft. adatátviteli Internet szolgáltatóval.

  • 2.

    Az eljárás alá vont vállalkozással szemben 35 millió Ft (azaz harmincötmillió forint) bírságot szab ki, amit a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 100320000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

  • 3.

    Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bíróságnak címzett, nem halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

I.

  • 1)

    A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban GVH) a Tpvt. 70.§ (1) bekezdése alapján verseny-felügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy az UPC Magyarország Kft. eljárás alá vont visszaélt-e esetleges gazdasági erőfölényével, azzal, hogy nem hosszabbította meg a korábbi, illetve elzárkózott új hálózati hozzáférési szerződés megkötésétől a TVNet Számítástechnikai Kft. adatátviteli Internet szolgáltatóval, továbbá, a szerződéses partnerével szemben tanúsított ebbéli magatartása jogsértőnek minősül-e a Tpvt. 21.§-ban foglaltak értelmében.

II.

  • 2)

    A Magyarországon bejegyzett eljárás alá vont vállalkozás, az UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. (a továbbiakban: UPC), főtevékenységként távközlési szolgáltatásokat nyújt. A távközlési szolgáltatás körébe a kábeltelevíziós (a továbbiakban: KTV) hálózat üzemeltetése, a hálózati műsorelosztás, és a szélessávú adatátviteli - Internet - szolgáltatás tartozik.

  • 3)

    1998-ban az UPC megvásárolta a Satimex Kft. - elsőgenerációs, csillagpontos rendszerű - kábelhálózatát, és - jogutódként - átvette a Satimex Kft. még érvényben levő, korábban megkötött szerződéseit. E szerződések egyikét 1996 decemberében kötötte a Satimex. Kft. a TVNet Számítástechnikai Kft.-vel (a továbbiakban: TVNet). A határozott idejű, 2001. december 31-ig terjedő szerződés kizárólagos joggal ruházta fel a TVNet vállalkozást, hogy a KTV hálózaton kábelmodemes adatátviteli Internet szolgáltatást nyújtson Budapest XIII. kerületében.

  • 4)

    A tulajdonosváltást követően, az UPC üzemeltette a KTV hálózatot, a TVNet pedig folytatta a kábelmodemes Internet szolgáltatását egészen 2001. december 31-ig.

  • 5)

    1999-ben az UPC egy új - második generációs, csillagpontos rendszerű - kábelhálózat kiépítésébe kezdett a XIII. kerületben. A hálózatépítés nem befolyásolta a hálózatfenntartó UPC és az Internet szolgáltatást nyújtó TVNet közötti szerződésen alapuló együttműködését. A korszerűbb, a technikai haladás eredményeit megtestesítő hálózaton történő adatátviteli szolgáltatás perspektívája arra késztette a TVNet vállalkozást, hogy tárgyalást kezdeményezzen az új hálózaton általa végzendő Internet szolgáltatás ügyében. Az UPC és a TVNet között 1999 decembere és 2001 márciusa között folytatott tárgyalások egyik témaköre az UPC új hálózatán a TVNet által indítandó szélessávú Internet szolgáltatás lehetőségének feltárása volt. 1999 végén, a TVNet azzal az igényével kereste meg a KTV hálózatot üzemeltető UPC vállalkozást, hogy az eredeti Internet szolgáltatásra vonatkozó szerződés lejárta után, az új UPC hálózaton folytathassa szolgáltatási tevékenységét Budapest XIII. kerületében. A formális szerződés formájában nem rögzített ajánlatot, és a TVNet más javaslatait az UPC elvetette.

  • 6)

    Az egymással napi kapcsolatban álló felek tárgyalásainak részleteit jegyzőkönyvben nem rögzítették. A tárgyalási beszámolók, és a TVNet más jellegű tárgyalási javaslatai - a vállalkozás eladása, a "régi" hálózat használatára vonatkozó szerződéshosszabbítás - ugyanakkor kellőképpen megalapozzák annak a következtetésnek a levonását, miszerint a TVNet vállalkozás folytatni kívánta adatátviteli Internet szolgáltatását a XIII. kerületi előfizetői részére.

  • 7)

    A 3) pontban említett "örökölt" szerződés lejártával az UPC üzemen kívül helyezte a korábban megvásárolt elsőgenerációs kábelhálózatot. Ezzel egyidejűleg - hálózat hiányában - a TVNet megszüntette az adatátviteli Internet szolgáltatását. A TVNet előfizetőknek az UPC felajánlotta a saját vállalkozású, "Chello" fantázianévre keresztelt szélessávú Internet szolgáltatást, amit az újonnan kiépített másodgenerációs, csillagpontos hálózaton nyújtott.

III.

  • 8)

    A GVH verseny-felügyeleti eljárása annak megállapítására indult, hogy az UPC visszaélt-e esetleges gazdasági erőfölényével, azzal, hogy nem kötött új, illetve nem hosszabbította meg a korábbi hálózati hozzáférési szerződést a TVNet adatátviteli Internet szolgáltatóval, és ebbéli magatartása alkalmas volt-e a Tpvt. 21.§ c) pontjában foglalt tilalom megsértésére.

Az érintett termékek és piacok
  • 9)

    Az érintett piac meghatározásához az adatátviteli Internet szolgáltatás és a távközlési hálózati hozzáférés - mint érintett termékek - piacának vizsgálata szükséges.

  • 10)

    A nagyteljesítményű számítógépek összekapcsolásával létrehozott hálózat- az Internet - közvetítőként, médiumként szolgál információ (adat) továbbítására. Az információ továbbítására, elosztására specializált számítógépes programokat (protocol) fejlesztettek ki. A gyors népszerűségre szert tett információ-elosztási modell, a világháló (World Wide Web, röviden Web), amely nem tévesztendő össze az Internet hálózattal, a http (hypertext transfer protocol) programot használja. A Web-tárhelyeken elhelyezett dokumentumok szöveget, és/vagy képet, hangot tartalmazhatnak, s a dokumentumok tárhelye keresőprogramok segítségével lelhető fel.

  • 11)

    Az Internet szolgáltatja a közeget az elektronikus levelezésnek (e-mail, smtp - small message transfer protocol), az elektronikus fájlok továbbításának (ftp - file transfer protocol), a hírcsoportoknak (Usenet), és a gyorsüzenetek (instant messaging) küldésének.

  • 12)

    A nagyteljesítményű számítógépek összekapcsolásával létrejövő hálózathoz történő csatlakozás különböző műszaki-technikai megoldásokkal, technológiákkal történhet. A térben elkülönült számítógépek összekapcsolására kezdetben a telefon-modem (dial-up) kapcsolatot használták, amely a személyi számítógépben elhelyezett modem ( mo dulátor- dem odulátor) és a telefonhálózat útján kapcsolódott az Internet-hálózat egyik nagyteljesítményű (mainframe) számítógépéhez. A telefon-modem kapcsolat alacsony adatátviteli sebességgel (bit/secundum - bps) rendelkezett, a szűk keresztmetszetet a számítógépes modem jelentette.

  • 13)

    A technikai fejlesztéseket a nagyobb adatátviteli sebesség elérése iránti igény vezérelte, amelynek következtében a modem kezdeti 150 bps sebességét 56K-ra, azaz 56000 bps-re növelték, amivel elérték a személyi számítógépes modem áteresztő- és jelátalakító képességének a felső határát. Az adatátviteli sebesség növelése érdekében a távbeszélő-hálózat réz érpárjai mellett elterjedt a koaxiális kábel, és később az üvegszálas, un. optikai kábel. Ez utóbbinál a gyengeáramú vivőhullámot a fény váltotta fel, mint jelhordozó.

  • 14)

    A hálózat fizikai berendezéseinek fejlesztése mellett, az adattovábbítás módszerei is jelentős átalakuláson estek át: az adatok tömörítésére, az adattovábbítás módjára és az adatátvitel során bekövetkező esetleges hibák kiküszöbölésére szolgáló számítógépes programok kifejlesztésével további sebességnövekedést lehetett elérni.

  • 15)

    A hálózati számítógépek (szerverek) megjelenésével a számítógépes felhasználó/fogyasztó már nem közvetlenül, hanem egy Internet szolgáltató (ISP - Internet Service Provider) technikai segítségével kapcsolódik a nagyteljesítményű (mainframe) számítógépek hálózatához. A kapcsolat létrehozásához az Internet szolgáltatónak össze kell kapcsolnia a saját számítógépes hálózatát (eszközeit) a távközlési szolgáltató hálózatával. A távközlő hálózathoz való hozzáférés a hálózat tulajdonosa és a szolgáltató közötti megállapodás -hálózati hozzáférési szerződés - alapján történik.

  • 16)

    Az adatátviteli szolgáltatások egyik fontos jellemzője a sávszélesség, amely meghatározza az adatátviteli sebességet. A sávszélességet tekintve megkülönböztethető az un. keskenysávú (narrow band) és az un. szélessávú (broadband) hozzáférés. A keskenysávú hozzáférés döntően a távbeszélő hálózatra épül, s ide sorolható a fentebb említett telefon-modem (dial-up) kapcsolat is. Az igénybe vett sávszélesség az egyszerű analóg távbeszélő hálózaton vagy az attól eltérő, jobb minőséget biztosító ISDN (Integrated Services Digital Network - digitális hálózat integrált szolgáltatásokra) vonalak használata esetén 128 kbps-ig terjedhet. A keskenysávú hozzáférés esetén a nagyobb adatmennyiség letöltése (download) aránytalanul hosszú időt vesz igénybe, így a felhasználási lehetőségek köre korlátozott, egyes felhasználási célokra (például, multimédia) a keskenysávú hozzáférés nem alkalmas.

  • 17)

    Noha nemzetközi szabvány nem rögzíti, és egyes országokban eltérő megnevezést alkalmaznak, az angolszász elfogadott gyakorlat a 128 kbps sebesség feletti sávszélességet szélessávú hozzáférésnek tekinti. A szélessávú technológia magában foglalja a bérelt vonalat, a DSL (Digital Subscriber Line - digitális előfizetői vonal) vonalat, a kábelmodemes és a mikrohullámú technológiát. A szélessávú technológiák esetében - a felhasználástól függően - eltérhet a letöltési és a feltöltési sebesség.

  • 18)

    A szélessávú ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line, aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) és a kábelmodemes technológián alapuló Internet szolgáltatások az ár és egyéb általános termékjellemzők alapján hasonlónak tekinthetők. A DSL technológiák közül az ADSL a különböző letöltési és feltöltési sebességről kapta nevét. A DSL, a "digitális előfizetői vonal" elnevezés arra utal, hogy modemek segítségével átalakítják a hagyományos analóg telefonvonalat (réz érpárt) nagy adatátviteli sebességű digitális vonallá. Az adattovábbítás az előfizetőnél elhelyezett modem segítségével - a helyi hurkon keresztül - történik, vagyis az adatátvitel a hangátviteli csatornán kezdődik, majd a távbeszélő hálózati szolgáltató központjában elhelyezett modem átalakítja és továbbítja a jeleket a szolgáltató adatátviteli (ATM - Asynchronous Transfer Mode, aszinkron átviteli módszer) hálózatába. Az Internet szolgáltató az ATM hálózathoz kapcsolódik saját fejállomásával.

  • 19)

    Az ADSL technológiával 1,5 Mbps sebességet lehet elérni, azonban a szolgáltatás hibátlanságához a rézérpárnak is műszaki szempontból hibátlannak kell lennie, vagyis az elöregedett kábelek nem alkalmasak erre a szolgáltatásra. Emellett a jelátvitel minősége, "intenzitása" az átvitel távolságával arányosan csökken, így a telefonközpont és az előfizetői végpont közötti távolság korlátot szab a szolgáltatás igénybevételének.

  • 20)

    A kábeltelevíziós hálózatok alapvetően műsorelosztásra, azaz egyirányú jeltovábbításra készültek. A KTV hálózatokon akkor nyújtható Internet szolgáltatás, ha a hálózat kiépítésekor megteremtik az Internet szolgáltatáshoz szükséges kétirányú, oda-vissza jelátvitel technikai feltételeit, azaz kiépítik az un. vissz-irányt is. A KTV hálózatoknál a különböző szolgáltatások (műsorelosztás, telefon, Internet) nyújtásához a teljes hálózati (Mhz-ben mért) spektrumot csatornákra, un. frekvencia-ablakokra osztják. A fejlett, több szolgáltatásra alkalmas hálózatok széles frekvencia-sávot fognak át (750 vagy 860 Mhz).

  • 21)

    Az Internet szolgáltatáshoz következésképpen legalább két un. frekvencia-ablak fenntartása szükséges. A vissz-iránnyal rendelkező hálózathoz kapcsolódhat az Internet szolgáltató fejállomása. A kapcsolat megteremtéséhez szükséges még a kábelmodem, amit az Internet szolgáltatónak vagy a KTV szolgáltatónak kell elhelyeznie az előfizetőnél.

  • 22)

    A kábeles technológiával elvileg szintén nagy adatátviteli sebességet lehet elérni, azonban korlátot szab az egy frekvencia-ablak által egyidejűleg kiszolgálható felhasználók száma. Az elérhető adatátviteli sebesség tehát az Internetre kapcsolódó felhasználók számától is függ. Erre vezethető vissza, hogy az Internet szolgáltatók általában 512 Kbps letöltési és 128 Kbps feltöltési sebességben határozzák meg az un. garantált sávszélességet.

  • 23)

    A fentiek alapján megállapítható, hogy mindkét technológiai (ADSL és kábelmodem) megoldással nagy adatátviteli sebességet lehet elérni, és a szolgáltatás sebessége bizonyos határok között garantálható, ámde mindkét technológiának van műszaki korlátja.

  • 24)

    A felhasználási célok különbözőek lehetnek az üzleti célú és a lakossági célú internetfelhasználás esetén. Az üzleti célú felhasználáshoz - a nagy adatátviteli igény miatt - nagyobb teljesítményű technológiákat keresnek a vállalkozások, míg a kisebb adatátviteli igénnyel rendelkező lakossági felhasználók (vagy kisebb vállalkozások is) az alacsonyabb teljesítményű technológia is kielégítő lehet. A hozzáférési szolgáltatás árát tekintve, az ár jelentősen magasabb a nagy sávszélességű, a vállalati adatátviteli igényeket, üzleti kommunikációt kiszolgáló szolgáltatások esetén, míg a terjedő lakossági igényeket célzó szélessávú szolgáltatások ára némileg magasabb a keskenysávú ISDN szolgáltatások áránál. Egyes szolgáltatók korlátlan, időtartamhoz nem kötött Internet elérést biztosítanak egy meghatározott havidíjért. Ez utóbbi ellentettje, ha a szolgáltatás havidíja korlátozott időtartamú hozzáférést foglal magában, és az azt meghaladó használatért további forgalmi díjat kell fizetni.

  • 25)

    Összegezve, az általános termékjellemzők hasonlósága, továbbá a fenti műszaki összehasonlítás is alátámasztja, hogy az ADSL és a kábelmodemes technológiával nyújtott Internet szolgáltatás egymást helyettesítő termékek. Továbbá, az Internet szolgáltató szempontjából, ADSL és a kábelmodemes technológia helyettesítő termékeknek tekinthetők azokon a területeken, ahol műszaki lehetőség nyílik az ADSL hálózat kiépítésére, és egyúttal a kábelhálózat is hozzáférhető.

  • 26)

    A Versenytanács - figyelemmel az eljárás alá vont vizsgált magatartására - az elsődlegesen érintett termékpiacnak a lakossági szélessávú adatátvitelre alkalmas távközlési hálózat hozzáférési szolgáltatásának - az ADSL és KTV hálózatok nagykereskedelmi jellegű - piacát tekinti. A hozzáférési szolgáltatást a hálózat tulajdonosa/üzemeltetője nyújtja a vele szerződést kötő Internet szolgáltató számára. Az Internet szolgáltatónak, ha egy adott területen el kívánja érni a KTV előfizetőket, szükségképpen hálózati hozzáférési szerződést kell kötnie a KTV hálózat üzemeltetőjével (tulajdonosával).

  • 27)

    A Versenytanács - a vizsgálói álláspontot osztva - másodlagosan érintett termékpiacnak a szélessávú (ADSL és kábelmodemes) adatátviteli - Internet - szolgáltatás kiskereskedelmi piacát tekinti.

  • 28)

    A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint a földrajzi piac meghatározásakor azt a területet kell figyelembe venni, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az érintett terméket beszerezni, illetőleg az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az érintett terméket értékesíteni. A Versenytanács az érintett földrajzi piacnak - széles értelemben - Budapest azon kerületeinek a területét tekinti, ahol az UPC KTV hálózata alkalmas a szélessávú szolgáltatások nyújtására, azaz az I-II., IV., VII., XI., XIII.-XIV. és XVII. kerület, valamint Budaörs. A szűkebb értelemben vett érintett földrajzi piac a Versenytanács megítélése szerint Budapest VII. kerülete, a XIII. kerület, XIV. kerület egy része, valamint Budaörs, azaz azon területek, ahol a szélessávú ADSL szolgáltatás megteremtésének műszaki feltételei hiányoznak.

IV.

Gazdasági erőfölény
  • 29)

    Az érintett piacon valamely piaci szereplő gazdasági erőfölényben van - a Tpvt. 22.§ (1) bekezdése szerint - ha gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, piaci magatartását önállóan, a többi piaci résztvevő magatartásának érdemi figyelembevétele nélkül, képes kialakítani.

  • 30)

    Az elsődleges termék- és földrajzi piacok kínálati oldalán két szereplő van: az UPC és a MATÁV. Az érintett termék és földrajzi piacokon új vállalkozás piacra lépésének a valószínűsége csekély, a piaci belépés költségei magasak. A szűkebb értelemben vett érintett földrajzi piacon az UPC az egyetlen piaci szereplő: csak az UPC rendelkezik az adott területen (Budapest - VII. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület egyrésze, továbbá Budaörs) Internet szolgáltatás nyújtására alkalmas kábelhálózattal, tekintettel arra, hogy a szélessávú ADSL szolgáltatás megteremtésének műszaki feltételei hiányoznak.

  • 31)

    Megállapítható tehát, hogy az UPC az elsődlegesen érintett termékpiacon monopolhelyzetben van, tekintettel arra, hogy az érintett földrajzi területen a távbeszélő hálózat műszaki állapota nem teszi lehetővé az ADSL hálózat kiépítését.

  • 32)

    A fentiekből következik, hogy a modern adatátviteli igényeket kielégítő KTV hálózat olyan nélkülözhetetlen infrastruktúrának tekinthető, amelynek megkettőzése, párhuzamos kiépítése egy adott területen nem gazdaságos.

  • 33)

    A KTV hálózaton nyújtott szolgáltatásnak ugyanakkor vannak olyan előnyös műszaki-gazdasági vonásai, amelyek megalapozzák az UPC gazdasági erőfölényét azokon a területeken is, ahol mindkét hálózat (KTV, Matáv) megtalálható. Az előnyös műszaki vonások közé tartozik az, hogy a KTV hálózat kevésbé "távolság-érzékeny", mint az ADSL technológia.

  • 34)

    Az UPC gazdasági erőfölénye kifejeződik ki abban, hogy Budapest területén az UPC piaci részesedése közel 50%-os, és az őt követő piaci szereplő 20%-ot alig meghaladó részesedéssel rendelkezik, míg a sorban következő két vállalkozás együttesen rendelkezik 20% piaci résszel, és a többi vállalkozás részesedése nem éri el az 5%-ot. Az erőfölényt mutatja az is, hogy az eljárás alá vont vállalkozás előfizetőinek száma hozzávetőleg megegyezik az adott területen szolgáltató valamennyi ADSL viszonteladó előfizetőinek számával. (vö. 19) pont). És újfent szükséges megemlíteni, hogy a szűkebb értelemben vett földrajzi piacon , - így például a XIII. kerületben - nincs jelen a Matáv-ADSL szolgáltatás.

  • 35)

    A vizsgálat megállapította, hogy az UPC vállalkozás a másodlagosan érintett piacon is erőfölényes helyzetet élvez. Az UPC az újonnan épített 750 Mhz-es hálózaton 3x8 Mhz frekvenciát tart fenn az Internet szolgáltatás vissz-irányának biztosítására a 12-40 Mhz frekvencia tartományban. A 40-62 Mhz tartományban a frekvencia-ablakokat telefon-, illetve más szolgáltatások jövőbeni bevezetésére tartják fenn. UPC szélessávú Internet szolgáltatása (Chello) egy frekvencia-ablakot használ, a másik két frekvencia-ablakot tartalékcsatornaként (meghibásodás vagy zajbetörés esetére), illetve kapacitás bővítés céljából tartják fenn.

  • 36)

    Az erőfölényes pozíciót erősíti az elsődlegesen és a másodlagosan érintett piacok vertikális kapcsolata: a másodlagosan érintett piacon meghatározott áru szolgáltatásához szükséges legfontosabb input a hálózati hozzáférés. A hálózati hozzáférést, mint inputot az UPC nem valamely gazdaságilag független vállalkozástól, hanem a saját vállalatcsoportjába tartozó vállalkozástól szerzi be.

  • 37)

    Összegezve, az UPC mindkét érintett termékpiacon - a lakossági szélessávú Internet szolgáltatás nyújtásához szükséges hálózati hozzáférés piacán és a lakossági szélessávú Internet szolgáltatás piacán - erőfölényben van Budapest fentebb meghatározott területén. Másképpen, mindkét, a szélesebb és a szűkebb értelemben vett érintett földrajzi piac területén az UPC mind az elsődlegesen érintett, mind a másodlagosan érintett termékpiacon gazdasági erőfölényt élvez.

V.

  • 38)

    Az eljárás alá vont vállalkozás általános jellegű védekezésében kétségbe vonta, hogy a vizsgált magatartásra kiterjed a Tpvt. tárgyi hatálya. Az UPC előadta továbbá, hogy még tárgyi hatály esetén sem vizsgálhatók a piaci viszonyok, tekintettel az Internetes szolgáltatás piacának fejletlen, szerkezetileg kialakulatlan voltára.

  • 39)

    Az UPC vitatta az is, hogy magatartása - a hozzáférési szerződéstől való elzárkózáskor - visszaélésszerű volt. Védekezésül előadta, hogy a TVNet nem kívánt az új csillagpontos hálózaton szolgáltatni, hanem a régi hálózaton kívánt továbbra is működni. Másfelől, a TVNet eredeti, kizárólagossági kikötést tartalmazó szerződése megakadályozta az UPC vállalkozást abban, hogy Chello szolgáltatását elindítsa a saját hálózatán. Vélekedése szerint az örökölt szerződés hatályának lejártakor csak az UPC előtt megnyíló piacra lépési lehetőséget használták ki.

VI.

  • 40)

    A Tpvt. 21. § c) pontja szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától. A jelen eljárásban tehát a Versenytanácsnak arról kellett állást foglalni, hogy az UPC műszaki-technikai vagy racionális gazdasági okokra tekintettel indokoltan, avagy indokolatlanul utasította-e el a TVNet vállalkozás további együttműködésére vonatkozó ajánlatát.

  • 41)

    A Versenytanács a benyújtott iratok és a tanúvallomások alapján - egyetértve a vizsgálóval - bizonyítottnak találta, hogy a TVNet az eredeti szerződés lejárta után is folytatni kívánta Internet szolgáltatói tevékenységét Budapest XIII. kerületében. A TVNet többszöri és több megoldási lehetőséget felvető kísérletei azonban - a szolgáltatás folytatására, illetve a hálózati szerződés meghosszabbítására - kudarcot vallottak.

  • 42)

    A Versenytanács a KTV hálózatot olyan nélkülözhetetlen infrastrukturális létesítménynek tekinti, amelynek megkettőzése ellentmond a gazdasági racionalitás kategóriájának. A második, párhuzamos kábelhálózat kiépítése egy adott területen gazdaságtalan befektetésnek minősül: a magas tőkeigényű hálózatépítésre fordított - szűkösen rendelkezésre álló - erőforrások miatt más, jövedelmezőbb beruházási projektek megvalósítása maradhat el, ezáltal az erőforrás-elosztás hatékonysága romlik, és végső soron a társadalmi jólét csökken.

  • 43)

    A GVH vizsgálata - távközlési szakértők véleményére alapozva - megállapította, hogy az UPC által Budapest XIII. kerületében kiépített, legalább 750 Mhz frekvenciasávú, kétirányú adattovábbításra képes, csillagpontos hálózata a műszaki-technikai jellemzők alapján alkalmas arra, hogy azon párhuzamos szolgáltatást nyújtson két Internet szolgáltató vállalkozás. Az UPC budapesti hálózatát alközponti rendszerbe szervezve építette ki, a területileg elkülöníthető hálózati részek alközpontokon keresztül csatlakoznak a központi fejállomáshoz.

  • 44)

    A Versenytanács megítélése szerint, figyelemmel az UPC előfizetőinek számára, a hálózati és a fejállomási kapacitásra, és osztva a vizsgáló álláspontját, nem indokolt két frekvencia-ablak kihasználatlan, tartalékolási célú fenntartása: a jelenlegi előfizetői létszám robbanásszerű - nyolc- tízszeres - növekedése esetén sem.

  • 45)

    A műszaki megvalósítás lehetőségei mellett a hálózatos szolgáltató jogosnak tekinthető gazdasági érdekeit is figyelembe kell venni a hálózati hozzáférési szerződések vizsgálatakor. A versenyjog rendszerében nem elfogadható a piaci üzletág védelmének indoka; nem elfogadható a piaci versenytárs belépésére való hivatkozás a másodlagos (downstream) piacon, ha az elsődleges (upstream) piacon jelen lévő hálózati szolgáltató biztosítja a hálózathoz való hozzáférést. A hálózati szolgáltató nem mérheti fel meg egy másik önálló vállalkozás - az Internet szolgáltató - számára a piacra lépés kockázatát, és nem határozhatja meg a másik vállalkozás érdekét, miszerint az Internet szolgáltatónak nem állhat érdekében a piaci belépés, mivel nem képes majd megfelelő számú előfizetőt szerezni. A piacgazdaság viszonyai között, az elsődleges piacon működő hálózati szolgáltató nem korlátozhat döntési szabadságában egy másik vállalkozást.

  • 46)

    A szerződés megkötésétől való elzárkózás jogos gazdasági indoka lehet, ha a befogadó szerződő félnek az üzleti kapcsolat létrehozása vagy fenntartása érdekében olyan pótlólagos beruházást vagy beruházásokat kellene végrehajtania, amely, vagy amelyek megtérülése kétséges, a megvalósítás bizonytalan, illetve az átlagost jóval meghaladó időtartamú.

  • 47)

    Az UPC második generációs hálózata - a fentiekben tárgyalt műszaki-technikai jellemzők szerint - alkalmas minimum két Internet szolgáltató vállalkozás párhuzamos tevékenységére. E párhuzamos szolgáltatási tevékenység megindítása, illetve folytatása nem igényel pótlólagos beruházást a befogadó hálózattulajdonos részéről. Továbbá, a vizsgálat nem tárt fel olyan jellegű bizonyítékot, amely arra utalt volna, hogy a felek szerződéses megállapodásának meghiúsulását a hálózat-használati díjban történő egyetértés hiánya okozta volna. Összegezve, a Versenytanács megállapította, hogy az UPC jogos gazdasági érdekei nem sérültek volna, ha KTV hálózatához egy másik Internet szolgáltató vállalkozás is csatlakozik.

  • 48)

    A fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy az UPC indokolatlanul elzárkózott az üzleti kapcsolat fenntartásától, és magatartásával megsértette a Tpvt. 21. § c) pontjába foglalt tilalmat, figyelemmel arra, hogy az UPC XIII. kerületi hálózatához való hozzáférés, illetve a hálózaton történő szolgáltatás műszakilag két Internet szolgáltató számára is megvalósítható, és létezik olyan szerződéses megoldás, amely a hálózati szolgáltató jogos gazdasági érdekeit nem sérti.

  • 49)

    A Versenytanács nem találta megalapozottnak, és így nem fogadta el az eljárás alá vont vállalkozás 38) és 39) pontokban leírt, és a tárgyaláson kifejtett védekezését. A Tpvt. 1. §-a értelmében a törvény hatálya kiterjed a vállalkozásoknak a Magyar Köztársaság területén hatást gyakorló azon piaci magatartására, amelyről törvény külön nem rendelkezik. Az eljárás alá vont vállalkozás vizsgált magatartása a Tpvt. hatálya alá tartozik, figyelemmel a vizsgált magatartás elkövetésének időpontjára, továbbá arra, hogy a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. Törvény (Tt), és ennek végrehajtási rendeletei nem tartalmaznak szabályokat az Internet hozzáférési szolgáltatásra. A hozzáférési szerződés fogalmát a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (Hkt.)tartalmazza, amely 2001. december 23-án lépett hatályba. Az eljárás alá vont vállalkozás által megvalósított jogsértés a Hkt. hatályba lépése előtt történt, ennélfogva, a szóban forgó piaci magatartásról külön törvény nem rendelkezett.

  • 50)

    Külön törvényi rendelkezés hiányában, a Versenytanács megalapozatlannak ítélte az eljárás alá vont vállalkozás azon érvelését is, miszerint a TVNet nem fordult a Hkt. végrehajtási utasításában, a 251/2001. sz. Kormányrendeletben meghatározott formális ajánlattétellel az UPC-hez. A felek között 1999 decembere és 2001 márciusa között folytatott tárgyalásokon az érvényben levő törvényi szabályozás szerint a TVNet vállalkozásnak nem volt formális ajánlattételi kötelezettsége. A Hkt. hatályba lépése előtti időszakban a hálózati hozzáférésre vonatkozó szóbeli vagy írásban kötött megállapodásokat 2001. december 23-át követően azonban már a Hkt. szabályai szerint kellett volna megkötni.

  • 51)

    A fenti indokok alapján a Versenytanács elvetette, mint megalapozatlant az eljárás alá vontnak a Hkt. fogalmait (például, jelentős piaci erejű szolgáltató) alkalmazó védekezését.

  • 52)

    A Versenytanács nem tartotta megalapozottnak az eljárás alá vont vállalkozás azon vélekedését sem, amely szerint az Internetes piac fejletlen és szerkezete állandó változásban van. A Versenytanács véleménye szerint az üzleti kapcsolattól való elzárkózás jogi kategóriája nem tevékenység-specifikus, illetve nem függ a piaci szerkezettől.

  • 53)

    A Versenytanács a vizsgálati jelentésben és az annak kiegészítésében leírt tényállás alapján minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a TVNet vállalkozás kinyilvánítottan folytatni kívánta szolgáltatási tevékenységét Budapest XIII. kerületében. Ennélfogva, a Versenytanács nem adott helyt az eljárás alá vont vállalkozás 39) pontban leírt védekezésének.

  • 54)

    Összegezve, a Versenytanács megállapította, hogy Budapest XIII. kerületében az UPC visszaélt a hálózati hozzáférési szolgáltatás piacán fennálló gazdasági erőfölényével, amikor nem kötött szerződést a TVNet vállalkozással szélessávú Internet szolgáltatás nyújtására. Az eljárás alá vont a hálózati hozzáférési szolgáltatás piacán élvezett erőfölényes helyzetét "átemelte" a vertikálisan kapcsolódó adatátviteli Internet szolgáltatás piacára.

VII.

  • 55)

    A Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 21.§ c) pontjába ütköző jogsértést követett el, és a Tpvt. 78.§ (1) bekezdése alapján a rendelkező részben meghatározott bírságot szabott ki.

  • 56)

    A Versenytanács a bírság összegét, a Tpvt. 78.§ (2) bekezdés értelmében, az eset összes körülményét figyelembe véve határozta meg. A bírság összegének megállapításakor a Versenytanács a Tpvt. 78.§ (2) bekezdésében felsorolt szempontokat mérlegelte. A szempontok közül döntő fontosságot tulajdonított a versenykorlátozás gazdasági versenyre gyakorolt hatásának, azaz a verseny veszélyeztetettségi fokának, és a jogsértés piaci hatásának. A Versenytanács különös figyelmet fordított a felek piaci helyzetének, a termék gazdasági jelentőségének az elemzésére, továbbá az érintett fogyasztói kör számbavételére. Kisebb súllyal, de külön értékelte a Versenytanács a fél magatartási attitűdjét (pl. tett-e a sérelem orvoslása érdekében lépéseket, eljárás alatt tanúsított magatartása).

  • 57)

    A Versenytanács kifejezetten súlyos jogsértésnek minősítette, s ez tükröződik a bírság összegében is, a versenytársak ellen irányuló, gazdasági erőfölénnyel való korlátozó típusú visszaélést, külön figyelemmel a verseny veszélyeztetésére. A jogsértés ténylegesen káros piaci hatása megvalósult, és e hatás utólagos reparálása nem lehetséges.

  • 58)

    A Versenytanács figyelembe vette, hogy a jogsértő magatartás Budapest egy kerületét érintette, ennélfogva, az érintett fogyasztók köre nem tekinthető kiterjedtnek. Mindazonáltal, a gazdasági verseny intenzitásának növelése az infokommunikáció területén eminens társadalmi cél, amelyhez fontos közérdek fűződik, s ebből fakadóan Budapest - végső soron Magyarország - kábeltelevíziós előfizetői közvetett, potenciális érintettnek tekinthetők. A Versenytanács nagy hangsúlyt fektetett a közvetetten, potenciálisan érintett előfizetők jövőbeni érdekeinek védelmére, s a bírság összegének meghatározásával elejét kívánta venni a jogsértés megismétlődésének. A Versenytanács ehelyütt szem előtt tartotta a bírság kettős jogpolitikai célját: egyfelől, a jogsértő magatartás szankcionálását, másfelől az eljárás alá vont vállalkozás, és - a demonstrációs hatás következtében - más vállalkozások elrettentését az azonos vagy hasonló magatartás folytatásától.

  • 59)

    A Versenytanács az eljárás alá vont viselkedését, attitűdjét, és eljárás alatti magatartását sem súlyosbító, sem enyhítő körülményként nem értékelte. A bírság megállapításakor az eljárás alá vont vállalkozás Budapesten 2001-ben elért forgalmát vette alapul, s figyelemmel volt arra, hogy a TVNet 2001-ben kb. 70 millió Ft. forgalmat ért el Budapest XIII. kerületében. A jogsértés szenvedő alanya ettől a 70 millió forinttól esett el az UPC jogsértő magatartása következtében, vagy másként, az UPC 70 millió forintot szerzett az indokolatlan elzárkózás eredményeként. A jogsértés időtartama alapján a bírság összegét nem volt indokolt felfelé módosítani.

  • 60)

    A Versenytanács a fenti szempontok és körülmények súlyozott mérlegelése után tartotta szükségesnek a rendelkező részben nevezett bírságösszeg kiszabását.

  • 61)

    A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. december 16.

Kapcsolódó anyagok

CímDátum
Vj-39/20022006.04.24.