Vj-129/2000/14

Vj-129/2000/14

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Szentmiklósi Péter ügyvéd (1036 Budapest, Kolosy tér 5-6.) által képviselt Magyar Filmlaboratórium Kft. (1021 Budapest, Budakeszi út 51.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás a Magyar Filmlaboratórium Állami Vállalatból átalakulással jött létre. Tevékenységi körébe tartozik képfelvételek sokszorosítása, filmgyártás, forgalmazás; ezen belül filmlaborálással, feliratozással, videó és digitális filmszolgáltatással foglalkozik.
Korszerű technikai felszerelése van, KODAK berendezésekkel és anyagokkal dolgozik és e cég rendszeres ellenőrzése alatt áll. Két, negatív hívásra alkalmas berendezése működik, kapacitása napi 10-12 óra.
Eljárás alá vont a jelenleg érvényes díjszabását - USD-ben -1999. június 1-én állapította meg. Decemberben a videómunkák díját emelte, majd 2000.július 1-től új munkanemhez tartozó új díjakat vezetett be.

A piacon hasonló filmlaborálási tevékenységet a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Magyar Televízió Filmlaboratóriuma végez, ez azonban csak saját arhív anyagaik kezeléséhez szükséges labormunkákra korlátozódik, külső megrendelésre nem dolgoznak, felszerelésük kevésbé korszerű. A komplex tevékenység területén így eljárás alá vontnak hazai versenytársa nincs, míg az egyes részmunkákra több magyar cég is szakosodott.

II.

2000. július 1-től az eljárás alá vont új munkanemként vezette be - többek között - a színes filmlaborálás keretében az intermediate (internnegatív) hívást, amely korábban a negatív hívás részét képezte. Díja a negatív hívás 0,39 USD/m árával szemben 1,95 USD/m.
Ez a munka azt a célt szolgálja, hogy a leállás után a köztes negatívon végrehajthassák az alkotók azokat a változtatásokat, amelyek az eredeti felvételen nem szerepelnek (pl. trükkök).

A normál negatív hívás megkezdését megelőzően - a nap elején - az alábbi munkafolyamatokat kell elvégezni:

  • -

    Hívógép előkészítése: temperálás, szűrőcsere, törlőékek ellenőrzése, oldatok kémiai ellenőrzése,

  • -

    szenzitometriai vizsgálat, szükség esetén a technológiai paramétereken állítás. Ezután indítják a hívógépet, ahol folyamatosan hívható a normál negatív, (1 métert 3 mp alatt hív elő) függetlenül a hosszától.



Az internnegatív hívás ettől annyiban különbözik, hogy minden új hívás előtt a fenti munkafolyamatot el kell végezni. Ha a gép normál negatív tekercset hív elő, az internnegatív hívás előtt meg kell azt szakítani, majd a gép leállítását követően ismét el kell végezni a szenzitometriai vizsgálatot (ellenőrizni a hívóoldat összetevőit, hőmérsékletét, egyéb jellemzőit), ezt követheti az internnegatív hívás.
Ha ezt újból normál negatív hívás követi, újabb leállás szükséges.

2000. januártól októberig terjedő időben a normál negatív hívás mennyisége napi átlagban 4200 méter volt, míg az internnegatív hívásé napi 20 méter. Ténylegesen a munka szezonális, főleg őszi időszakra esik.

A korábbi években az internnegatív hívást a negatív hívással együtt rendelték meg, az utóbbi időben azonban e munkafázis önálló végzését is igénylik a megrendelők, úgy, hogy az azt megelőző és követő negatív hívást maguk végzik vagy mással végeztetik, vagyis néhány filmkocka hívása a megrendelés tárgya.
Az eljárás alá vont az internnegatív hívás költségét 2000. júliusig a negatív hívás részeként kezelte, önálló hívásként azonban e munkanemhez új költséget rendelt a ráfordítás arányában.

III.

A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert valószínűsítette, hogy az eljárás alá vont az intermediate hívás vállalási árának megállapításával megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) gazdasági erőfölényt tilalmazó 21. § a) pontját.


A vizsgálati jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a jogsérelem megvalósult, mert a gazdasági erőfölényes helyzetben lévő eljárás alá vont vállalkozás az internnegatív hívásra a technológia által indokoltnál jelentősen magasabb árat határozott meg. Ezért indítványozta a jogsértés megállapítása mellett bírság kiszabását.

Eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte.
Az önálló díjmegállapítást azzal indokolta, hogy a korábbi években olyan minimális volt az internnegatív hívás aránya és egyben részét képezte a negatív hívásnak, hogy utóbbi hívásra terhelhette az internnegatív hívás költségét.
Az utóbbi időben megszaporodó önálló megrendelések azonban indokolták új munkanemként történő bevezetését, hiszen ha csak ezt a hívást igénylik, az árban realizálni kell a ráfordított költséget. Tény, hogy internnegatív hívás a gép leállítása után ugyanazon előkészítési és egyéb munkákat igényli, mint a negatív hívás, a hívás néhány kockája miatt azonban ez napi másfél-két órai munkaidő ráfordítást és a gépkezelő, laborasszisztensek munkaidő kiesését jelenti.

A díj eltúlzott voltát vitatta, a számszerűséget a hívásra eső munkaidő és ennek függvényében az időarányos költséggel támasztotta alá, amelyet a Versenytanács felhívására kalkulált.




Így míg a napi normál negatív előhívására fordított összes üzemidőhöz képest (7200 mp + 12600 mp) a gép előkészítésre és szenzitometriai vizsgálatra fordított idő 36 %-ot tesz ki, ugyanez az arány az internnegatív hívásnál 99 %-ot.

IV.

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, nevesítve az a) pontban az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy eladási árak megállapítását. A törvényi tényállás megvalósulásához szükséges az erőfölény illetőleg a visszaélésszerű magatartás együttes fennállása.

Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pont), illetőleg gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartása meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie - többek között - versenytársainak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

A Versenytanács az érintett piac tekintetében (Tpvt. 14. § (1)-(3) bekezdés az alábbiakra mutat rá:
A megállapodás tárgyát alkotó árunak az internnegatív hívást tekinti. Tény, hogy technikailag a negatív hívástól alig különbözik; hiszen ugyanazon a gépen kell a filmet futtatni azzal azonban, hogy míg a negatív hívás esetén elég a gép napi indítása előtt elvégezni az előkészítő munkát és a szenzitometriai vizsgálatot, az internnegatív hívásnál ezt minden hívás előtt el kell végezni; nem futtatható tehát a negatív hívás után.

A Versenytanács ezen megállapítást a vizsgálati jelentésnek az eljárás alá vontnál tartott helyszíni megállapítások adataira alapozza, amellyel szemben eljárás alá vont képviselője utóbb azt állította, hogy minden termékváltáskor el kell végezni a szenzitometriai vizsgálatot. Ennek azért nincs jelentősége, mert maga az eljárás alá vont is az előkészítő munkát a normál negatív hívásnál napi átlagra vetítette (4200 méterre), nem termékekre; vagyis számítása is napi egy előkészítő munkát foglalt magába az összes normál előhívott filmre, míg az internnegatív költsége napi 20 méterre vonatkozott.
Az internnegatív film jellemzően nagyon rövid, 20-30-50 méter, míg a negatív hívás több ezer méter is lehet.
Speciális a rendeltetését illetően, mert csak ezen a filmrészleten lehet elvégezni azokat a változtatásokat, amelyek az eredeti filmen nem szerepelnek. Így elkülönült munkafázisra bomlik a kétfajta hívás, megszűnt az internnegatív járulékos jellege, és minthogy annak üzletszerű végzésére alkalmas, korszerű hívóberendezése csak eljárás alá vontnak van, az árunak fogalmilag helyettesítője nincs. (14. § (2) bekezdés). Ezért is vált önálló megrendelés tárgyává és célszerű külön választani a normál negatív hívástól.

Földrajzi területnek Magyarországot tekintette a Versenytanács, mert a hívás bizalmi jellegére tekintettel (megismételhetetlen), nem várható el, hogy a hosszú idő óta együttműködő partnerek külföldi vállalkozáshoz forduljanak.
A fentiekre tekintettel eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható.

Minthogy e munkanem költségét úgy vezette be eljárás alá vont vállalkozás, hogy azt nem kalkulálta, utólagos számítását vizsgálhatta csak a Versenytanács.

A rendelkezésre álló adatok szerint a költség a következőkben jelentkezik:
Negatív hívás költsége:
- napi átlag 4200 méterre vetítve az előkészítés és a vizsgálat 1,75 óra;
- ugyanezen mennyiségű film gépi átfutása 3,5 óra;
Internnegatív hívás költsége:
- az első két munkafázis napi átlag 20 méterre esik;
- 20 méter film a gépen 1 percen belül lefut (0,9 perc).
Így a különbség - mechanikusan szemlélve - a gépátfutás költségében jelentkezik.

A Versenytanács indokoltnak elfogadta ezt a költséget:

  • 1.
    • a)

      Egyetért a méterre vetített számítási móddal, mert egy film átlaghosszúságát nem lehet megállapítani, az változó; tehát a költséget filmtekercsre (megrendelésre) számítani nem lehet.

    • b)

      A negatív hívás önköltség számítás valóságát nincs oka kétségbe vonni; ilyen napi átlag mellett, 5,5 órai működéshez egy beállítást számítva, összhangban van a 0,39 USD (117.- Ft/m) költséggel.

    • c)

      A külön munkanemként való költségelés okait is elfogadja. Ha az eljárás alá vont a negatív híváshoz képest az internnegatív hívást járulékos jelleggel végezte, úgy az utóbbihoz szükséges beállítás költségét a negatív hívás megrendelőjére is terhelte. Amíg az internnegatív hívás száma elenyésző volt, a költség jelentéktelen mértékben jelentkezett a negatív hívás 1 m-ére vetítve. Azzal azonban, hogy az internnegatív hívás száma nőtt és önálló szolgáltatásként is kérik, úgy ésszerű önállóan költségelni és azt a megrendelőre hárítani.

  • 2.

    Az összegszerűséget illetően:

    • a)

      A kimutatott költség mindenképpen az internnegatív hívásnál jelentkezik, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy megfelelő munkaszervezéssel, - így ha kizárólag internnegatív hívással kezdi a napot eljárás alá vont -, nem jelent többletmunkát. Nincs adat azonban arra, hogy a munkát hogyan tervezi, függ attól, hogy milyen számú megrendelése van a kétfajta hívásból, milyen időre vállalja teljesíteni. Az is előfordulhat, hogy naponta több internnegatív hívása van illetőleg vállalhatja sürgősséggel is.
      E ténynek akkor volna jelentősége, ha eljárás alá vont a teljes költséget ráterhelné az internnegatív hívásra. Erről azonban nincs szó az egy méterre kimutatott 6.354.-Ft költség helyett kb. 585.-Ft-ot számol. Ha a munkaszervezést nem tudja mindig optimálisan végrehajtani, úgy ez az arány nem kifogásolható.

    • b)

      Abszolút számban egy 20 méteres filmre, - ami a jelen esetben a néhány kockának megfelelhet, - 12.000.-Ft esik (valamennyi munkafázisra), ami szintén nem tekinthető eltúlzottnak.

    • c)

      Végül összevetve a rendelkezésre álló külföldi számlában szereplő díjjal (ahol az internnegatív hívást is magába foglaló negatív hívás méterenként 8,90 ATS =260.-Ft) sem tekinthető túlzottnak magasnak.



Ezért a Versenytanács a jogsértést nem látta igazoltnak, az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja szerint - figyelemmel a 72. § (1) bekezdésére - megszüntette.
A határozat egyéb rendelkezése a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2000. november 23.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Kis Lászlóné