Vj-4/1999/13

Vj-4/1999/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által dr. Lakatos Péter ügyvéd (1075 Budapest, Madách I. u. 14.) által képviseltMISKOLCI KÁBEL-TV Kft.(3527 Miskolc, Bajcsy Zsilinszky út 15.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy eljárás alá vont vállalkozás jogsértést követett el azzal, hogy magyar kereskedelmi adót csak a bővített csomagban kínált.

A bírság kiszabását mellőzi.

Egyebekben az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Eljárás alá vont vállalkozás 1996-ban alakult, egyedüli tulajdonosa az amerikai (denveri) székhelyű KÁBELCOM Holding Co. Miskolc város területén kb. 42.000 lakást lát el kábeltelevíziós szolgáltatással, rajta kívül csak egy 10 épületet ellátó kábeltelevíziós szolgáltató van.

1998-ban előfizetőinek a csillagpontos rendszeren belül 3 programcsomagot ajánlott:

  • -

    szociális (LFL): a három közszolgálati TV-műsort (MTV1, MTV2, Duna), valamint egy városit tartalmaz,

  • -

    az alap programcsomagban (BASIC) összesen 16 csatornán kínál: német, angol és magyar zenei műsort, további egy műsort osztott csatornán.

  • -

    a bővített programcsomagban (EBS) összesen 31 csatornán kínált műsorokat, ebben valamennyi magyar kereskedelmi adót (TV2, TV3, RTL Klub, MSAT, Szív TV) és további két műsort osztott műsoridőben.



1999-ben lényegi változás nem történt: az alap programcsomagban 19 műsort ajánlott, míg a bővítettben 35-öt, jelentéktelen változtatással. A magyar kereskedelmi adók csak a bővített csomagban vehetők.

A szolgáltatott programcsomagok és azok bruttó előfizetői díjainak változását az alábbi 1. sz. táblázat tartalmazza.

1. táblázat

A szolgáltatott programcsomagok és előfizetői díjak változása

Programcsomag

1998.

1999.

Emelkedés %

Soros

536

600

111

Szociális

211

270

128

Alap (BASIC)

631

726

115

Bővített (EBS)

990

1.390

140



előfizetők száma 1999-re a következő, 2. sz. táblázat szerint változott.

2. táblázat

Előfizetők számának változása

Programcsomag

1998.

1999.

Változás

Soros

5.896

3.393

-2.503

Szociális (LFL)

4.470

7.161

+2.691

Alap

559

910

+351

Bővített

31.416

32.293

+877



A díjemelést megalapozó üzleti tervében egyrészt az 1998. évi tényszámait vette figyelembe a várható áremelkedések költségnövelő hatásával, másrészt a tervezett beruházások költségvonzatát (amortizáció, kamat, bérleti díjak) számította. E tervezett költségek utólagos elosztása egyenlő arányban történt az egyes programcsomag között, kivéve a menedzsment díjat, amelyet nem azonos összegben terhelt az egyes csomagokra.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal ezért indított vizsgálatot, mert felmerült, hogy eljárás alá vont 1999. évi díjemelése, valamint a díjak érvényesítésével kapcsolatos magatartása sértheti a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. § a) pontját. A vizsgálat arra az álláspontra jutott, hogy eljárás alá vont 1999. évre tervezett árbevétele az 1998-as tényadatok arányában 80 %-os
növekedést mutat, amire tekintettel a 34 %-os áremelkedést semmi nem indokolja.
Az egyes programcsomagok közül a menedzsment díj emelkedéséből a bővített csomag tekintetében 15.- Ft-os különbséget indokolatlannak mutatott ki, melyet eltúlzottnak tekintett.
Minthogy helyettesítő áru hiányában eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzetét igazoltnak látta, indítványozta

  • -

    a díjemelés indokolatlan voltára vonatkozóan (vizsgálati jelentés C), D) pontja) a Tpvt. 21. § a) pontjára alapítottan jogsértés megállapítását és bírság kiszabását,

  • -

    a magyar nyelvű műsorokra vonatkozó választási szabadság korlátozása miatt (Tpvt. 21. § a) pontja szerint) ugyancsak jogsértés megállapítását és a választási szabadság korlátozásától való tartózkodásra kötelezését.

III.

Eljárás alá vont védekezésében az eljárás megszüntetését kérte. Védekezése kétirányú volt:

  • a)

    Állította, hogy nincs erőfölényes helyzetben, a következők miatt

    aa)Az érintett piac (Tpvt. 14. § (1)-(3) bekezdése) meghatározásánál a megállapodást alkotó árunak (szolgáltatásnak) az 1996. évi I. törvény értelmében a műsorelosztást kell tekinteni, amely a műsorterjesztés technikai módja, és mellyel nemcsak az eljárás alá vont rendelkezik, azt mások is nyújtják, illetőleg piacra lépésüknek nincs akadálya.

    Az áruját ésszerűen helyettesítő áruk ezért:

    • -

      szoba- vagy tetőantenna,

    • -

      egyéni műholdvevőrendszer.

Az előző beruházás maximum 8.000.- Ft + szerelés, a műholdvevő maximum 85.000.- Ft-os költséggel megvalósítható, utóbbi kisközösségi rendszerben is.

ab)Földrajzi szempontból érintett piacnak Magyarország területét tekintette, mert az érintett árut a fogyasztók ezen belül, a szokásosnál nem számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel be tudják szerezni (Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pont).

  • a)

    Tagadta, hogy a díjemelést visszaélésszerűen hajtotta volna végre. Álláspontja szerint a vizsgáló számítása elvben is hibás: az átlagosan 34 %-os áremelkedést egy előfizetőre vetítve kalkulálta, míg az összárbevétel növekedés meghatározásánál két abszolút értéket hasonlított össze; így az ár, illetve volumenhatás meghatározását nem megfelelően végezte és levont következtetése ezért téves. Ezt alátámasztja, hogy az eljárás alá vont tervezett nyeresége az árbevétel említett növekedése ellenére is mindössze 2 %-al növekszik csak, míg az árbevétel arányos nyereség az előző évi 5,9 %-ról 3,3 %-ra csökkent.

    A menedzsment díj változásával kapcsolatban kifejtette, hogy a vizsgáló csak a díj egyszerű növekedését vizsgálta, nem tért ki a díjemelkedés mögött meghúzódó többletszolgáltatásra, illetve annak minőségi változására. Hivatkozott továbbá arra, hogy a vizsgáló által számított 15.- forintos indokolatlan emelés a bővített szolgáltatási csomagra kialakított előfizetői díjnak 1,2 %-a, ami számítási hibahatáron belülre esik.

  • b)

    A vizsgálati jelentésnek magyar kereskedelmi adók bővített programcsomagban történő elhelyezését illető kifogásával kapcsolatosan előadta, hogy a amellett, hogy a műsorelosztás módjára semmilyen jogszabályi kötelezettsége nincs, nem tekinthető tisztességtelennek. Az RTL Klub és a TV2 ugyanis földi sugárzású műsor, így tetőantennával is fogható, evonatkozásban semmiképpen sincs erőfölényes helyzetben.

    Utalt azonban arra, hogy a menedzsment szolgáltatásokat számára az UPC Kft. végzi, amely cég egységes üzletpolitikát folytat. A hozzá kapcsolódó vállalkozások meghatározó tagja, a Budapest Kábeltel Kft. tervez változtatásokat a kereskedelmi adók más csomagban történő hozzáférhetőségét illetően, amellyel kapcsolatos előkészítő munkálatok folynak. Ehhez igazodóan a jövőben maga is a műszaki feltételektől függően tervez átalakításokat.

IV.

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így az a) pontban nevesítve: tilos az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötését vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszerítését.
A törvényi tényállás megvalósulásának két konjunktív feltétele van: a gazdasági erőfölényes helyzet és a visszaélésszerű magatartás.
A Versenytanácsnak így azt kellett vizsgálnia, hogy megállapítható-e eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete az érintett piacon, valamint a díjemelés tekintetében visszaélésszerűnek minősíthető-e a magatartása.

  • a)

    Gazdasági erőfölénybenvan az érintett piacon, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (22. § (1) bekezdés a) pontja), illetőleg az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására (22. § (2) bekezdés).

    Az érintett piacot a Tpvt. 14. (1) bekezdése értelmében a megállapodás tárgyát alkotó (értelemszerűen a vizsgált magatartással érintett) áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.
    A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni (14. § (2) bekezdése) melynek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni.

    Földrajzi terület pedig a (3) bekezdés alapján az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.

    Az érintett piaceljárás alá vont által adott értelmezésével a Versenytanács nem ért egyet, álláspontja a következő:

    aa) Az érintett árupiacmeghatározásánál abból indult ki, hogy a Tpvt. 14. § (2) bekezdésében szereplő áru kiuzuzjfejezés nem valamiféle absztrakt áruforgalmat takar, hanem az eljárás alá vont vállalkozás áruját; az adott esetben tehát nem az absztrakt műsorszolgáltatást, hanem az eljárás alá vont által konkrétan nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatást. Az érintett árupiac ennél természetesen lehet bővebb, a jelen esetben azokkal a további műsorszolgáltatási (a fogyasztó szempontjából: műsorbeszerzési) lehetőségekkel, amelyek a (2) bekezdésben foglalt kritériumok alapján az eljárás alá vont áruját ésszerűen képesek helyettesíteni. Ebből következőleg az érintett árupiac - szemben eljárás alá vont álláspontjával - nem általában a műsorszolgáltatás, hanem az általa nyújtott műsorszolgáltatás és az azt ésszerűen helyettesíteni képes műsorszolgáltatások együttesen.

    A helyettesítő szolgáltatások elvileg az alábbiak:

    • -

      tetőantenna (esetleg szobaantenna),

    • -

      egyéni műholdvevőrendszer (vagy az előbbivel való kombinációja).

    • -

      Minthogy a tetőantenna kizárólag földi sugárzású adások vételére alkalmas, lényegesen alacsonyabb színvonalú az eljárás alá vont által nyújtottnál, ezért nem tekinthető ésszerű helyettesítőnek.

    • -

      Az egyéni műholdvevőrendszer (tetőantennával kombinálva) elvileg képes ugyanolyan szolgáltatás biztosítására mint a kábeltelevízió. Ahhoz, hogy közelítőleg azonos színvonalú programválasztékot lehessen biztosítani, kb. 80 ezer Ft-os beruházás szükséges. Ezen felül a vételi módra történő áttérés esetén az eljárás alá vont volt szerződéses partnere elveszti a belépési díjat, a beruházás mellett őt terheli a rendszer fenntartási, karbantartási költsége, elhasználódás esetén pedig a pótlása, ezért számottevően kedvezőtlenebb feltételnek minősül a beszerzése, amely miatt nem tekinthető ésszerűen helyettesíthető árunak.

    • -

      Helyettesítő áruként jöhetne számításba az AM-mikro, Mickolcon azonban ez nem merül fel, mert jelei csak Budapesten és környékén foghatók.


Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált magatartással érintett árupiacnak - más ésszerű helyettesítő áru hiányában - a kábeltelevíziós szolgáltatás minősül. Az egyéb műsorszolgáltatási lehetőségek csak távoli helyettesítői az eljárás alá vont szolgáltatásának. E megállapítást alátámasztja a nemzetközi versenyjogi gyakorlat is, mely szerint egy másik áru akkor ésszerű helyettesítője az adott árunak, ha annak csekély mértékű árváltozása esetén a fogyasztó áttér a másik árura. E csekély árváltozási mértéket a gyakorlatban általában 5 százalékban jelölik meg.

ab) Az érintett földrajzi piacotilletően a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szintén nem általában használja a fogyasztó kifejezést, az alatt az eljárás alá vont vállalkozás vizsgált magatartásával érintett fogyasztókat kell érteni. E fogyasztói kör számára pedig nyilvánvalóan számottevően kedvezőtlenebb feltétel lenne, ha az áru mástól való beszerzése érdekében el kellene költözniük lakóhelyükről. Ezért az érintett földrajzi terület - szemben az eljárás alá vont álláspontjával - semmiképpen sem lehet az ország egész területe, és az más közigazgatási egységhez sem köthető. Az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött (hálózati típusú) szolgáltatások, mint a kábeltelevíziós szolgáltatás esetében a vizsgált magatartással érintett földrajzi piac a Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált vállalkozás szolgáltatási területével egyezik meg.

Az érintett árupiac előzőek szerinti meghatározása mellett az eljárás alá vont áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet, ilyet azonban Miskolcon eljárás alá vonton kívül más nem nyújt, a szövetkezeti házak ellátó rendszere jelentéktelen arányt képvisel, vagyis helyettesítő áru nincs.

Ebből következően eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható, mind a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja, mind a 22. § (2) bekezdése szerint; egyrészt ésszerűen helyettesítő árut az eljárás alá vont előfizetői mástól nem szerezhetnek be, másrészt az ésszerű helyettesítési lehetőség hiánya az adott esetben azt is jelenti, hogy eljárás alá vontnak a piaci magatartása meghatározásakor - ezen belül árai kialakítása során - érdemben nem kell tekintettel lennie a piac többi résztvevőjének - mindenekelőtt előfizetőinek - vele kapcsolatos piaci magatarására.

  • a)

    A gazdasági erőfölénnyel való visszaéléstekintetében a Versenytanács a következő álláspontra jutott:

    A visszaélésszerűen - tisztességtelenül - megállapított eladási ár alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási ár értendő, tehát a Tpvt. 21. § a) pontja értelmében a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás által alkalmazott árak (állami szabályozás hiányában) az eljárás alá vont álláspontjával szemben kizárólag versenyjogi alapon ítélhetők meg.
    A díj tekintetében a Versenytanács érvényesíti azt a nemzetközi versenyjog alapjául is szolgáló álláspontot, amely szerint az ár túlzottan magasnak minősül, ha a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és működéséhez szükséges nyereségének összegét meghaladja.

    Az eljárás alá vont által a díjai megalapozására készített kalkuláció tekintetében - egyezően a vizsgálattal - nem találta indokoltnak a menedzsment díj programcsomagonként eltérő mértékben történő számításba vételét. A bővített programcsomagnál az ebből adódóan kimutatott jelentéktelen (15.- Ft-os, 1,2 %-os) eltérés azonban a Versenytanács gyakorlata szerint (Vj-91/1997.) nem minősül visszaélésszerű magatartásnak.

    Az eljárás alá vont által a kalkulációjában figyelembe vett további költségeket nem találta indokolatlannak. Mindezekre tekintettel az eljárást evonatkozásban a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján - figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjára - megszüntette.

    Megjegyzi, hogy az átlagos díjemelkedés és az árbevétel növekedés eltérése tekintetében az eljárás alá vont álláspontját fogadta el.

  • b)

    A programcsomagok összeállítása tekintetében a Versenytanács nem vitatja az eljárás alá vont álláspontját, miszerint nincs olyan jogszabály, amely arra kötelezné, hogy a magyar nyelvű kereskedelmi adásokat az alap programcsomagban kellene elhelyezni. Ez azonban nem zárja ki annak vizsgálatát, hogy a programcsomagok összeállítása során az eljárás alá vont visszaélt-e gazdasági erőfölényével.

    A Tpvt. 21. §-a értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve:

    • -

      "b) a termelést, a forgalmazást ...... a fogyasztó kárára korlátozni",

    • -

      "f) az áru szolgáltatását ....... más áru szolgáltatásától ........ függővé tenni."


A már kifejtettek szerint a vizsgált magatartással érintett árupiacnak a kábeltelevíziós szolgáltatás minősül. Az azonban nem tekinthető homogén árunak. Ezen áru használati értékeit alapvetően az egyes programcsomag(ok)ban szereplő konkrét televíziós műsorok (programok) adják.

A Versenytanács nem vitatja, hogy a jelenlegi műszaki felkészültségi szintjén az eljárás alá vont nem képes arra, hogy valamennyi programot önálló áruként kínálja fel a fogyasztóknak. Az azonban egyértelmű, hogy a fogyasztó számára nem közömbös, hogy az egyes programcsomagokban milyen konkrét programok jelennek meg. A fogyasztók ebből a szempontból természetesen heterogének: az adott program tematikája, nyelve alapján a fogyasztók egyes csoportjai más-más programokat preferálnak, a programok egy jelentős része kifejezetten réteg (pl. gyermek-, sport- stb.) műsort sugároz. Az azonban nem vitatható, hogy a magyar nyelvű programok a magyar fogyasztók számára kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A nézettségre vonatkozó nyilvánosan közzétett adatok szerint a TV2, az RTL Klub és - bizonyos műsorok tekintetében - a TV3 a legnézettebb adóknak tekinthetőek. Ez a körülmény a fenti programoknak a további (nem magyar nyelvű) programoktól eltérő jelleget kölcsönöz.

Ezen programok szolgáltatását a különböző külföldi programok átvételétől tette függővé az eljárás alá vont. Más oldalról - az alapcsomag előfizetőinek szempontjából - ez azt is jelenti, hogy a fogyasztókkal szemben korlátozta a forgalmazást (szolgáltatást). E magatartás indokolatlanságát egyértelműen mutatja azt, hogy a magyar nyelvű kereskedelmi programokat csak minimális közvetlen költség (programdíj) terheli.
A bővített csomagot a fogyasztóknak 90 %-on felüli hányada választja, amelynek okát a Versenytanács nem abban látja, hogy abban rétegigényt kielégítő különböző külföldi programok vannak, hanem - a fogyasztóktól országosan nagy számban érkező bejelentések alapján - abban, hogy a magyar kereskedelmi adóknak a nézettsége a legnagyobb.

Nem osztja eljárás alá vontnak azt az álláspontját, hogy az RTL Klub és TV2 tekintetében a helyettesíthetőség miatt a bővített programcsomagba való elhelyezéssel nem követhette el az erőfölénnyel való visszaélést, ugyanis nem csupán e két adóról van szó, hanem a műholdas többi magyar adóról is, másrészt az előfizető, aki kábeltelevíziós szolgáltatást vesz igénybe, egy rendszeren veszi az adásokat.
Az eljárás alá vont e magatartása - tekintettel arra, hogy az egyes programok nem minősülnek önálló árunak - formálisan nem sérti a Tpvt. 21. § b), illetve f) pontját. Tartalmát tekintve azonban - mint árurészek összekapcsolása, illetve árurész szolgáltatásának korlátozása - a tiltott árukapcsolással és szolgáltatás korlátozással azonos módon hátrányos.

Mindezek alapján a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy eljárás alá vont a magyar kereskedelmi adók valamennyiének csakis a bővített programcsomagba történő elhelyezésével a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést általánosan tiltó rendelkezésbe ütköző magatartást követett el, amelynek törvénybe ütközését a Tpvt. 77 §. (1) bekezdés c) pontja alapján állapította.

Jogkövetkezményként a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d), illetőleg e) pontját nem alkalmazta, mert a jogsértő állapot megszüntetésére ésszerű határidőt eljárás alá vont műszaki, gazdálkodási, adminisztratív feltételeinek ismerete hiányában nem tud erre előírni. A programcsomagok összetételének megváltoztatása (bővítése esetén) ugyanis jelentős műszaki változtatásokat igényel (szűrőcserék, elosztódobozok cseréje, csatornák átcsoportosítása stb.), amely az eljárás alá vont lehetőségei által meghatározott. Amennyiben azonban ez az állapot tartós marad, nincs akadálya új versenyfelügyeleti eljárás megindításának.

Ugyancsak nem élt a Tpvt. 78. §-ban írt bírság kiszabási lehetőségével sem, arra figyelemmel, hogy az eljárás alá vont, mint az UPC Kft. által menedzselt cégcsoport tagja, szándékot mutat a változtatásra. A csoporton belül meghatározó Budapest Kábeltel Kft. a Vj-175/1998. számú ügyben 1999. év végére vállalta, hogy az egyes legnézettebb magyar kereskedelmi adókat nem csupán a legdrágább programcsomagban teszi lehetővé a fogyasztóknak, melynek következményeként folyamatban van változás feltételeinek a kidolgozása, amely az alapterméket is érinti. Ebből következően a fogyasztók viszonylag rövid ideig tartó érdeksérelmének orvoslása belátható időn belül meg fog történni. Ugyanakkor a döntés az eljárásban nem álló olyan szolgáltatókra is iránymutatást ad, akik a jövőben alakítják ki programcsomagjaikat.

A határozat egyéb rendelkezései a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1999. június 3.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Ágoston Marika