Vj-46/1997/26

Vj-46/1997/26

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Korba Szabolcs jogtanácsos által képviselt Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás - aki a lakossági folyószámla-vezetés piacán 62 % mértékű részesedéssel rendelkezik - a megbízások teljesítésének idejét illetően tanúsít-e visszaélésszerű magatartást, azaz gyakorlata sérti-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ában foglalt tilalmat.

A vizsgálati jelentésben foglalt következtetés az volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás nincs gazdasági erőfölényben - érintett piacnak tekintve a termék oldaláról a közüzemi számlák kiegyenlítésének piacát, földrajzilag pedig a fővárost. Ezt azzal indokolta, hogy a számlák kifizetésének több módja (díjbeszedőnek, a szolgáltató közönségszolgálati irodáiban történő készpénzes, a postán csekkel, végül a bankokban átutalás útján történő fizetés) közül választhat a fogyasztó és közülük körülbelül 20 %-a veszi igénybe a banki szolgáltatást. E helyettesíthető termék piacán valóban az OTP nyújtja a szolgáltatások döntő többségét, azonban nem tud a piac többi szereplőjétől nagy mértékben függetlenül tevékenykedni, melyet a díjtételek megállapítása is alátámaszt. Utalt arra, hogy mód van közvetlen terhelési megbízás keretében a forintfolyószámla rendszeres megterhelésére, illetőleg átutalási megbízás keretében meghatározott időponthoz és konkrét összeghez kötött átutalás teljesítésére adni megbízást.

Eljárás alá vont vállalkozás ellenkérelme megszüntetésre irányult.
Vitatta gazdasági erőfölényes helyzetét a lakossági folyószámla-vezetés területén. A Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeket illetően arra mutatott rá, hogy kínálati piac van, valamennyi hitelintézet vezethet lakosság számára folyószámlát, így e terméknek számos helyettesítője van más bankoknál. Ebből következik, hogy gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nem folytathatja függetlenül, de a piacralépés kockázata semmiben sem különbözik a többi banki tevékenységtől (Tpvt. 22. § (2) bekezdés).
Minthogy ez a legkockázatmentesebb ügyletek közé tartozik, a piacra az utóbbi időben sokan beléptek csökkentve ezzel az OTP ügyfélkörét.

Tagadta azt is, hogy visszaélésszerű magatartást tanúsít.
Utalt a lakossági folyószámla általános szerződési feltételeire, amely szerint (II/1.1.) közvetlen terhelési megbízás esetén a díj leszámlázott ellenértékével az esedékesség időpontjában terheli meg a számlát. A díjak összegét az eljárás alá vont vállalkozásnak a szolgáltatók közvetlenül adathordozó útján adják meg, vagyis a folyószámla-tulajdonossal szemben azt vállalja, hogy az esedékesség időpontjában fizet. Erre nézve a 3/1997. számú 1997. január 30-tól érvényes lakossági folyószámla ügyviteli előírás azt a célt fogalmazta meg, hogy az 1997. májusig ilyen tartalommal a szolgáltatókkal újra kötendő szerződésekben a közvetlen terhelés segítségével a számlatulajdonos kényelmesen és egyszerűen tudja teljesíteni rendszeres fizetési kötelezettségét (B.I/1.)
A szolgáltató vállalja, hogy nem nyújt be az esedékesség előtt lehívást. A szolgáltatótól az adatátadás elektronikus formában jut el az OTP-hez (5/a.b.).
Az 5.g. pont szerint a szolgáltató arra is kötelezi magát, hogy a terhelés benyújtása előtt néhány nappal eljuttassa a számlát az ügyfélnek, így annak lehetősége van megfelelően felkészülni a terhelésre.
A szerződési blankettán a javasolt idő 5 munkanap.
Előadta (19. számú jegyzőkönyv), hogy az OTP-nek a közvetlen terhelési megbízás benyújtásakor nincs ismerete a számla esedékességéről, de a szolgáltató részéről a fenti kötelezettségvállalás folytán biztosított az esedékességnek megfelelő lehívás. Ilyen tartalmú szerződést már újra kötött a Fővárosi Gázművek Rt-vel, folyamatban van a Budapesti Elektromos Rt-vel és a MATÁV-val is, utóbbi ettől függetlenül korábban is a megterhelést megelőzően 5 nappal számlát küldött a fogyasztónak.

II.

Az eljárás során abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azon gyakorlata, hogy nem fogad el olyan rendszeres közvetlen terhelési megbízást, hogy a folyószámlát a számlán közölt teljesítési határidő legutolsó napján terhelje, esetleges erőfölényes helyzetben visszaélésnek minősíthető-e; vagyis sértheti-e a Tpvt. 21. § c) pontját, miszerint tilos az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás.

E törvényi tényállás nem önmagában a piacuralmi helyzetet tiltja, hanem az ezzel való visszaélést.
A Versenytanács ez utóbbi oldalról közelítette meg elsőként a problémát, és álláspontja az, hogy eljárás alá vont vállalkozás terhére visszaélésszerű magatartás nem állapítható meg.
A folyószámla-szerződés alapján a tulajdonos közvetlen terhelésre (kifizetésre) ad megbízást, ez a szolgáltató által közölt esedékességhez igazodik. A jelentősebb szolgáltatók többsége vállalja, hogy a követelés benyújtását megelőzően küld a kötelezettnek számlát, ugyanezt az eljárás alá vont vállalkozónak azonban nem nyújtja be.
E számlák teljesítési ideje - eltérően a Ptk. 280. § (1) bekezdés a) pontjában írt főszabálytól - nem a teljesítéssel egyidejű, hanem a kézhezvételtől számítottan megjelölik a lehetséges időszakot, amelyen belül a fizetésnek meg kell történnie; ami nem egyetlen meghatározott napot jelent, vagyis nem egyjelentőségű a legutolsó nappal, így ha a szolgáltató ezen belül bármikor is közvetlen terhelési megbízást ad, akkor a követelése már valóban esedékes. A bank tehát jogszerűen teljesít, nem éri sérelem a számlatulajdonost.

De eljárás alá vont vállalkozóval szemben illogikus követelés lenne, hogy ha a gyors, pontos teljesítés érdekében magas szintű banki technikát dolgozott ki, helyette olyan költséges és primitív módszert alkalmazzon, hogy számlamásolatokat egyenként feldolgozva a nyitvaálló határidő utolsó napján teljesítsen. Ezért magatartását nem lehet visszaélésszerűnek minősíteni.
Ezzel összefüggésben van a gazdasági erőfölényes helyzet nemleges megítélése is. A Versenytanács álláspontja, hogy túlmenően a védekezésben foglaltakon a Tpvt. 21. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt ismérv - az árut ésszerűen helyettesíthető áru mástól számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel való beszerzése - nem áll fenn:
a fogyasztó szabadon választhat, hogy az így kidolgozott módszer mellett dönt kényelmi szempontból, vállalva az esetleges kamatveszteséget az esedékességen belüli korábbi fizetés miatt, vagy ezt helyettesíti egyéb módon, vállalva a velejáró időveszteséget, amely ugyancsak járhat anyagi vesztességgel. Ilyen megközelítésben nem lehet a banki átutaláshoz képest egyéb fizetési módokat kedvezőtlenebbnek minősíteni, mert a velük járó előnyök és hátrányok (kényelem és anyagi vesztesség - időrabló tevékenység, megmaradó kamat) kiegyenlítik egymást. Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja szerint határozott.

A Tpvt. 74. § (1) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott.

Az eljárás alá vont vállalkozás eljárási kifogást is előterjesztett, amelynek kapcsán a Versenytanács utal arra, hogy álláspontját a Vj-47/1997/33. számú határozatában már kifejtette.

Budapest, 1997. július 8.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Bodócsi András sk.
Ágoston Marika