Vj-100/1997/24

Vj-100/1997/24

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Kovács Zsolt jogtanácsos által képviselt Hungária Biztosító Rt (1054 Budapest, Vadász u 23-25.) I. rendű kérelmező, valamint az általa képviselt Ahico Első Amerikai-Magyar Biztosító Rt (1083 Budapest, Szigetvári u. 7.) II. rendű, Argosz Biztosító Rt ( 1122 Budapest, Maros u. 19-21.) III. rendű, ATLASZ Biztosító Rt (1052 Budapest, Deák F u. 23.) IV. rendű, Colónia Biztosító Rt (1134 Budapest, Róbert K krt. 76-78.) V. rendű, az Európa Gan Biztosító Rt (1114 Budapest, Hamzsabégi u. 37.) VI. rendű, Garancia Biztosító Rt (1051 Budapest, Október 6. u. 20.) VII. rendű, Generáli Budapest Biztosító Rt (1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) VIII. rendű, Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt (1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) IX. rendű, Signál Biztosító Rt (1112 Budapest, Budaőrsi u 48-50.) X. rendű, és a Zürich Biztosító Rt (1075 Budapest, Károly krt. 11.) XI. rendű kérelmezőnek megállapodás gazdasági versenyt korlátozó tilalom alóli mentesítésének megállapítása stb. tárgyában benyújtott kérelmére - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az I-XI. rendű kérelmezők által 1997. június 27-én kötött Magyar Atom Pool együttműködési szerződését mentesíti a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól azzal a feltétellel, hogy a szerződés hatálya (II. pont) a nukleáris létesítményekhez kapcsolódó vagyonkárokra és a nukleáris létesítmények üzemeléséhez kapcsolódó felelősségi károkra terjedhet ki.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítést követő 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérhetik a kérelmezők.

Indoklás

I.

Az I-XI. rendű kérelmező 1997. június 27-én a nukleáris létesítmények vagyonkárainak és a nukleáris létesítmények üzemeléséhez kapcsolódó felelősségi károk biztosításáról szóló megállapodást kötötte, melynek célja - a Preambulumban megfogalmazva - együttműködés a Magyarország területén található nukleáris létesítmények biztosítási fedezetének nyújtása céljából. Hatálya kiterjed a nukleáris létesítményekkel kapcsolatos valamennyi jelenlegi és a jövőben nyújtandó biztosításra (II. pont), tárgya a Magyarország területén található, illetve a jövőben létesített nukleáris létesítmények közvetlen biztosítási fedezetének, valamint a más államok területén található nukleáris létesítmények viszontbiztosítási fedezetének nyújtásában történő együttműködés szabályozása.
A szerződés VI. VII. és IX. pontja rendelkezik a kockázatviselésről, a díjakról és a károk rendezéséről, valamint az új biztosító csatlakozásáról, - amelyet azonos feltételekkel megenged.

II.

A részt vevő biztosító intézeteknek az általános felelősségbiztosítások piacán 98 %-os a részesedésük, míg a vállalkozói vagyonbiztosítás, illetőleg a szállítmányozási üzletágban 93 %, illetőleg 96 %-os piaci részesedéssel bírnak. A magyar piacon jelenleg az Országos Atomenergia Hivatal hatáskörébe tartozó, atomenergiát alkalmazó engedélyesek közül három jelentős engedélyes van. Közülük egy - a Paksi Atomerőmű Rt - a kárfelelősségi összeg szempontjából kiemelt létesítmény. Velük az atomenergia alkalmazásával kapcsolatosan keletkezett kárfelelősségre biztosítást csak a fenti megállapodás alapján létrejött pool köt.

III.

A tizenegy biztosító intézet módosított közös kérelmében
- kérte annak megállapítását, hogy a megállapodás, mint az 50/1997. (III. 19.) Korm. számú rendelet 1. § c.) pontja alá eső ügylet, az 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 18. § c.) pontja alapján mentesül a gazdasági verseny korlátozására vonatkozó tilalom alól. Az ugyanis a biztosítási piacon egy korábban nem létező, speciális termékre vonatkozik, így nem érvényesül a 6. § a.) pontjában írt korlát; a piacon ugyanis e termékből eddig nem részesedtek.

- Arra az esetre, ha a Versenytanács ezt az álláspontot nem fogadná el, kérték a 18. § (1) bekezdés a.) pontjára figyelemmel megállapítani, hogy a megállapodás nem minősül a 11. § értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak, mert nem célozza a verseny akadályozását, vagy korlátozását, de nem is valósítja meg a Tpvt. 11. §-ban példálódzóan felsorolt magatartások egyikét sem.

- Végül arra az esetre, ha potenciális hatását versenykorlátozónak értékelné a Versenytanács, kérték a Tpvt. 17. § alapján a megállapodás egyedi mentesítését, mert hozzájárul a kockázatviselés ésszerűsítéséhez, előnyös a nukleáris engedményesnek, mert speciális biztosítást és viszontbiztosítást jelent, nyitott az új biztosító belépéséhez, és nem érinti az egyéb felelősségbiztosítás és vállalkozói vagyonbiztosítás piacát.

Utaltak arra, hogy a Paksi Atomerőmű Magyarországon az egyetlen valódi nukleáris létesítmény, a többi csak kutató reaktor. Utóbbiaknál a reaktor nukleáris kockázata ellen van felelősségbiztosítás, míg a Paksi Atomerőmű esetében a biztosítási kockázat többirányú, melyek közül a pool - szándéka szerint - a felelősségbiztosítás mellett a vagyontömeget is biztosítani kívánja.
Kiemelt a nukleáris berendezések, szállítmányok kockázata elleni biztosítás, beleértve az atomkáron kívül a nukleáris berendezésekben keletkezett károkat.

Minthogy a nukleáris és egyéb vagyonkárokat nehéz elhatárolni, (pl. reaktortűz reaktoron kívüli vagyonra gyakorolt hatása) indokolt az erőmű valamennyi vagyontárgyának együttes biztosítása.
Elvileg azonban nem korlátozza, hogy az erőmű a pool-on kívül más biztosítóval állapodjon meg, de ez célszerűen nem a vagyonbiztosításra, hanem más üzeletágakra (élet- nyugdíjbiztosítás) vonatkozik.

A vizsgálati jelentés nem osztotta a kérelmezők álláspontját a tekintetben, hogy új biztosítási formára vonatkozik a megállapodás, így - mert piaci részesedésük meghaladta az 50/1997. (III. 19.) Korm. számú rendelet 6. § a.) pontjában megjelölt határt, - a csoportmentességet esetükben nem találta alkalmazhatónak.
Megállapította, hogy a megállapodás a piacon versenykorlátozást eredményez, mert a biztosítási szerződések közösen kialakított feltételek és díjak alapján köttetnek, a biztosítók nem léphetnek egyedileg fel a piacon.
A Tpvt. 17. §-ban írt feltételeket vizsgálva megállapította, hogy azok fennállóak, ezért javasolta a mentesítés engedélyezését azzal a megkötéssel, hogy a termék pontos definiálása megtörténjen;
- a nukleáris létesítmények és a nukleáris szállítmányok felelősségbiztosításában,
- a nukleáris létesítmények telephelyei vagyoni kárainak biztosítása a Bit. 1. melléklete 8. és 9. pontja szerint, valamint a nukleáris szállítmányok biztosítása.

IV.

A Versenytanács egyetértett a vizsgálati jelentéssel a megállapodás versenykorlátozó jellegét és a csoportmentességi rendelet hatályát kizáró részét illetően. A Tpvt. 11. § (1) bekezdése tiltja a vállalkozások közötti megállapodást, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdésben felsorolja ennek jellegzetes eseteit, így a forgalmazás korlátozását, vagy ellenőrzés alatt tartását (b.) pont). A megállapodás horizontális kartell létrehozását célozta, ahol a versenytársak a nukleáris létesítményekkel kapcsolatos felelősség- és vagyonbiztosítási termékek közös forgalmazásában állapodtak meg, amely általános termékeket illetően a piacot döntően ők uralták; ezzel a szerződésben nem szereplő biztosítókkal való versenyt gyakorlatilag nagymértékben korlátozták.
Ezért a Versenytanács elutasította a kérelmezőknek annak megállapítására irányuló kérelmét, hogy a megállapodás nem minősül a Tpvt. 11. § értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.
Ugyancsak helyes a vizsgálati jelentés álláspontja abban, hogy nem új biztosítási formáról van szó, hanem a felelősség- és vagyonbiztosítás egy speciális formájáról, ahol a szerződő felek piaci részesedése a 90 %-ot meghaladja. Ezért a megállapodás nem esik az 50/1997. (III.19.) Korm. sz. rendelet hatálya alá.

V.

A Versenytanács a kérelmezők harmadlagosan előterjesztett kérelme kapcsán azt is vizsgálta, mentesíthető-e a megállapodás a 11. §-ban foglalt tilalom alól; erre a Tpvt. 17. § (1) bekezdés a-d.) pontjában felsorolt feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség.

Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatosan keletkezett károkért való felelősség az 1996. CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 48-49. §-a szerint objektív. Az atomkárt a nukleáris létesítmény engedélyese köteles megtéríteni, kimentésnek csak akkor van helye, ha a létesítmény tevékenységi körén kívül eső, elháríthatatlan külső ok által közvetlenül kiváltott nukleáris baleset következménye; illetőleg a károsult 49. § (2) bekezdésében megjelölt közreható magatartása arányában mentesülhet. Atomkárnak tekinti e törvény az emberélet elvesztése, a személyek testi épségében és egészségében keletkezett minden kárt, minden anyagi kárt, az ezekkel együttesen jelentkező környezeti kár ésszerű mértékű helyreállításának költségét, valamint a károk csökkentése, vagy elhárítása érdekében végrehajtott intézkedéssel kapcsolatosan felmerült költséget, amennyiben azokat a nukleáris üzemanyag, a nukleáris létesítményekben lévő radioaktív termék, hulladék, vagy a nukleáris létesítményből származó, abból kiszállított, illetőleg odaküldött nukleáris anyag lévén a létesítményben, vagy a szállítás során bekövetkezett rendkívüli esemény okozta. Az 53. § (1) bekezdés ezt úgy értelmezi, hogy ha nukleáris baleset és egyéb esemény együttesen okozta e károkat és az egyéb esemény által okozott kár teljes bizonyossággal nem választható el az atomkártól, ez előbbi által okozott kár is atomkárnak minősül. Nem minősül viszont atomkárnak a nukleáris létesítmény állagában, vagy olyan vagyonban keletkezett kár, amelyet e létesítmény telephelyén a létesítménnyel kapcsolatban használnak, vagy szándékoznak használni, illetőleg azon szállítóeszköz állagában keletkezett, amelyben az adott nukleáris anyag a nukleáris baleset idején volt (50. § a-b.) pontja).
Ebből következően a megállapodást a szükségszerűség hozta létre; egyrészt mert az engedélyesek kötelesek biztosítást kötni (54. § (1) bekezdés), másrészt a nukleáris kockázatok kárvalószínűsége alacsony, de a kár bekövetkezése esetén annak mértéke kiemelkedően nagy lehet. A törvény 52. § (1) bekezdésében előírt biztosítási fedezet a hazai biztosítók kockázatvállaló képességét egyedileg - sőt összességében is - meghaladja. A nemzetközi biztosítási gyakorlat is a együttbiztosítás formájában, az úgynevezett pool rendszer keretében nyújt fedezetet az ilyen jellegű kockázatokra, ugyanígy a viszontbiztosítás útján is hasonló rendszerben osztják meg a biztosítók a kockázatot nemzetközi szinten. Ezért a magyar biztosítóknak is igénybe kell venni a viszontbiztosítási fedezetet, amelyet a nemzetközi viszontbiztosítási piac csak a pool formájában működő biztosító közösségétől fogad be.
Ilyen módon tehát a forgalmazás ésszerű megszervezéséhez - a felelősségbiztosítást illetően - e megállapodás hozzájárult (17. § (1) bekezdés a.) pontja).

A feltétlen felelősség összegét az At. 52. § (1) bekezdése szabályozza, az ezt meghaladó atomkárt a Magyar Állam a (2) bekezdés alapján az ott megjelölt határig téríti. Azzal tehát, hogy a biztosított egy ilyen biztosítási kockázat vállalására képes csoporttal tudja megkötni a szerződést, aki viszontbiztosítással is rendelkezik, azt jelenti, hogy a megállapodásból származó előnyök, - jelen esetben az a lehetőség, hogy van biztosítócsoport akinél felelősségbiztosításhoz juthat a fogyasztó, illetőleg az együttműködés miatti költségcsökkenés - jelentkeznek a biztosítottnál. Így megvalósul a 17. § (1) bekezdés b.) pontjában írt feltétel is.

A 17. § (1) bekezdés c.) pontjában írtak kapcsán a Versenytanács a felelősségbiztosításon túlmenően a vagyonbiztosítás versenykorlátozó hatását is vizsgálta, mely biztosítás hozzákötődik a törvényben szabályozott atomkárral összefüggő biztosításhoz.
Álláspontja szerint azonban a gazdasági verseny korlátozása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, mert mind a biztosítók, mind a fogyasztó szempontjából jó, ha ugyanazon káresemény kapcsán több oldalról is biztosított: azaz a nukleáris baleset folytán a saját nukleáris és ahhoz kapcsolódó létesítményeiben, gépjárműveiben, szállítóeszközeiben okozott kárra is vállalnak a biztosítók kockázatot. Ha pedig a biztosított ezen vagyontárgyak vonatkozásában a pool-lal szerződik, a célszerűség azt kívánja meg, hogy más kiváltó ok szempontjából ne legyen szükséges más vagyonbiztosítás megkötése; vagyis ugyanarra a vagyontárgyra egymást nem fedő biztosításokat kössön. Ilyen részleges módozatot valószínűleg nem is kínálnak a biztosítók.
Ebből következően a versenykorlátozás - konkrétan a Paksi Erőmű Rt vagyontárgyaira is kötendő együttes biztosítás lehetősége - nem haladja meg ezen egyetlen biztosítottal szemben sem az indokolt mértéket.

Végül a megállapodás nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatosan a verseny kizárását ( 17. § (1) bekezdés d.) pontja); mert a biztosítók oldaláról a vagyonbiztosítás területén elvileg nem kizárt más biztosító belépése.

Ezen megállapodás alapján nem kényszeríthető ki, hogy bármilyen vagyontárgyra csak a pool-lal lehessen vagyonbiztosítást kötni, a benne szereplő biztosítókra kötelező csak, hogy ilyen kockázatra csoportosan szerződjenek. Mérlegelte azt is a Versenytanács, hogy ez a fogyasztók szűkebb körét érinti.

Mindezek alapján a Tpvt. 17. § (1) bekezdése értelmében mentesítette a megállapodást a tilalom alól.
A Versenytanács a Tpvt. 17. § (2) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve a mentesítést feltételhez kötötte; nem indokolt ugyanis a szerződés II. pontja szerint mindenfajta biztosításra a csoportos biztosítás - ezt maguk a kérelmezők sem állították. A hatályt - az egyezmény címében konkrétabban szövegezetthez közel állóan - a Versenytanács úgy jelölte meg, hogy a nukleáris létesítményekhez kapcsolódó vagyonkárokra és az üzemelésükhöz kapcsolódó felelősségi károkra terjedhet ki, mert eddig ésszerű a két fajta biztosítást összekapcsolni, de nincs ok például a kérelmezők által is példaként felhozott élet- nyugdíjbiztosítási területen a versenykorlátozás, erre szándékuk sem irányult.

A vizsgálati jelentésben foglalt definíciótól azért tért el, mert a már kifejtettek szerint a létesítményekkel összefüggésben álló valamennyi vagyontárgy, -köztük járművek - felelősségbiztosítással összekötött vagyonbiztosítása célszerű lehet.

A fentiekre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 67. § (2) bekezdésére figyelemmel a 77. § (1) bekezdés a.) pontja alapján határozott.
A jogorvoslat a 83. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 1997. december 15.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Kis Lászlóné