Döntések > Bírósági döntések Vj szám alapján > Bírósági döntések 2005

Vj-63/2005/16

Fővárosi Ítélőtábla

2. Kf. 27. 314/2005/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság a Dr.Illár Sándor (Budapest) I.rendű, Dr.Wohlráb József (Budapest) II. rendű, Dr.Buús Sándor (Budapest) III. rendű, Molnár Géza (Budapest) IV rendű felpereseknek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen (Hiv.sz.: Vj-63/2005.) - verseny ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta az alábbi:

ítéletet

A bíróság a felperesek kereseteit elutasítja.

A bíróság kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az Illetékhivatal felhívására az ott megjelölt időben és módon külön-külön, fejenként 16.500 (tizenhatezer ötszáz) forint le nem rótt kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Bíróságon lehet 6 példányban benyújtani.

Indokolás

A felperesek, mint bejelentők jogorvoslati kérelmére a Fővárosi Bíróság 7. Kpk. 45023/2005/2-es számú végzésével elrendelte a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását a Grafodidakt Grafológusképző és Személyiségfejlesztő Központ (továbbiakban: Grafodidakt) ellen abban a körben, hogy az általa kiállított bizonyítványokkal, oklevelekkel kapcsolatban, illetve az általa nyújtott szolgáltatásokról adott tájékoztatásaival a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseibe ütköző módon a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított-e, amikor a bejelentői állítások szerint grafológus képzést követően okleveles írásszakértői képesítésről adott ki igazolásokat, illetve képzéseit ekként hirdette.

Az alperesi versenyhatóság Vj-63/2005/16-os számú 2005 szeptember 20. napján kelt határozatával az eljárást megszüntette a Tpvt.72.§.(1) a.) pontjának első fordulata alapján, mert megítélése szerint az eljárás folytatása nem volt indokolt.

Az I-IV r. írásszakértő felperesek keresetet nyújtottak be a határozattal szemben kérve az "okleveles írásszakértő" és az "okleveles írásazonosító szakértő" megjelölést tartalmazó oklevelek érvénytelenítését, visszavonását" továbbá kérték az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága és a Fővárosi Munkaügyi Központ "00890020" azonosító számon futó "egyéb más ágazatba nem sorolható képzések" közül az "okleveles írásszakértő" és az "okleveles írásazonosító szakértő" elnevezésű képzések törlését. Kérték továbbá a Grafodidaktot a "szakértő" szó használatától való eltiltásra, és bírsággal való sújtását.

A bírósági tárgyaláson megjelent II-IV. r. felperesek úgy nyilatkoztak, hogy közvetlen jogos érdekük azért fűződik a határozat felülvizsgálatához, mert a Grafodidakt képzéséből kikerülő személyek, az ő versenytársaik és ekként befolyásolják felperesek piaci helyzetét, és ahhoz törvényes érdekük fűződik ,hogy mindezt megakadályozzák. A Grafodidakt tevékenysége felperesek szakmai hitelét kérdőjelezi meg.

Az alperes tárgyaláson pontosított ellenkérelmében kérte felperesek keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalásukat. Elsődlegesen kifejtette, hogy a felpereseknek nincs perindítási és igényérvényesítési jogosultságuk, mert a Grafodidaktnak sem nem versenytársai, sem nem fogyasztói, a törvényes érdekük nem közvetlen. Mindez a felperesek határozattal össze nem függő kérelmeiből is jól látható.

A bíróság megállapította, hogy a felperesek keresete nem alapos.

A bíróságnak az ügy érdemében való eldöntése előtt azt kellett megvizsgálnia, hogy felpereseknek, mint írásszakértőknek, van-e perindítási illetve igényérvényesítési jogosultsága ( kereshetőségi joga) alperesi határozattal szemben.

A 2005 november 11.-én bíróságra érkezett 2005 október 26. napján kelt felperesek által egy keresetlevélben benyújtott keresetek benyújtására a Pp.327.§.(1) bekezdése alapján mind 2005 november 1-e előtt, mind azt követően indult ügyekben akkor volt lehetőség, ha az ügy felperesek jogát vagy törvényes (jogos) érdekét közvetlenül érintette.

A felperesek nem voltak az alperesi eljárásban ügyfelek, csak bejelentők. Nem vitás, hogy a bejelentés időpontjában hatályos tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996 évi LVII törvény ( Tpvt.) 69.§.(1) bekezdése szerint bejelentést az tehetett, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érintette.

A bíróságnak ilyen esetben akkor kell ismételt vizsgálat alá vetnie hivatalból azt a kérdést, hogy a volt bejelentő felpereseknek a joga illetve jogos érdeke fennáll-e, ha eziránt nyomós okból kétsége merülhet fel. Jelen esetben maga alperes kifejezetten hivatkozott arra, hogy végső soron ugyan felperesek bejelentők voltak, de ennek ellenére joguk illetve jogos érdekük nem állapítható meg.

A bíróság osztotta azt az alperesi érvelést, hogy a felpereseknek, mint írásszakértőknek nincs olyan közvetlen jogos érdekük, amely az igényérvényesítési jogukat megalapozná. Felperesek a tárgyaláson előadták, hogy ők az igazságügyi szakértői kamara írásszakértői szakosztályának vezetősége, azonban jelen perben, mint írásszakértői tevékenységet gyakorló magánfelek vettek részt, nem volt olyan irat (meghatalmazás), amely alapján a Kamarát képviselték volna.

A felperesek nem versenytársai az eljárás alá vont Grafodidakt vállalkozásnak - mert az egy oktatási intézmény - és nem is fogyasztói, mert nem a tanulói voltak. Nem vitatható, hogy az írásszakértő felpereseknek joga vagy jogos és törvényes érdeke fűződhet ahhoz, hogy piaci helyzetüket ne rontsák olyan versenytársak, akik - megítélésük szerint- ahhoz szükséges megfelelő képzettséggel nem rendelkeznek. Ebből azonban csak az következik, hogy a felpereseknek arra van közvetlen jogos érdekük, hogy versenytársaik, tehát a Grafodidakt volt tanulói ne tévesszék meg a fogyasztókat. Ha a felperesek nem a versenytársak, hanem közvetetten az őket oktató intézmény magatartását sérelmezik, akkor a versenyjogi sérelem közvetett, azaz a Pp.327.§.(1) bekezdésében foglalt feltételek nem állnak fenn.

Ezt az érvelést megerősítette és alátámasztotta az a körülmény, hogy felperesek olyan döntést vártak a bíróságtól, amely a versenytársaik diplomájának érvénytelenítésére vonatkozott, tehát elsősorban nem a Grafodidaktot, mint oktatási intézményt, hanem a versenytársaikat szankcionálta volna. Tették ezt annak ellenére, hogy a versenytársak esetleges megtévesztő magatartása nem volt az alperesi határozat tárgya. A felperesek által tett indítványok - a bírság kiszabásának kivételével - csupa olyan indítvány volt, amely nem kapcsolódik alperes határozatához, nem jelen per tárgya.

A bíróság végül utal az I.r. felperes azon előadására, hogy ha csak a saját tanulóikat tévesztenék meg a Grafodidaktnál az felpereseket nem is "izgatná", de az igazolásokkal azokat is megtévesztik akik az állított szolgáltatást igénybe veszik (9-es jkv. 2. old. 2 .bek.). Ebből is kitűnik, hogy felperesek nem a Grafodidakt fogyasztóinak megtévesztését, hanem a "fogyasztók" ügyfeleinek megtévesztését róják a Grafodidakt terhére, amelyet az oktatási intézmény volt tanulói követnek el. Nyilvánvaló tehát, hogy felpereseknek közvetlenül a Grafodidaktnál képzett személyekkel kapcsolatosan merült fel közvetlen érdeksérelmük és nem közvetlenül a Grafodidakttal szemben, akinek magatartását alperes vizsgálta.

A felperesek csak olyan bizonyítási indítványt tettek, amely az ügy érdemére vonatkozott, ezért azokat a bíróság mellőzte.

Mindezért a bíróság a Pp.339.§.(1) bekezdése alapján a felperesek kereshetőségi jogának hiányára figyelemmel a felperesek kereseteit ítélettel utasította el.

A bíróság a pervesztes felpereseket kötelezte a Pp.78.§.(1) bekezdése és a Pp.82.§.(2) bekezdése, az Itv. 43.§.(3) bekezdése és a 6/1986 (VL26) IM rendelet 13.§.(2) bekezdése alapján az illeték viselésére, a bíróság a perköltségről való döntést - erre irányuló kérelem hiányában - a Pp.78.§.(2) bekezdése alapján mellőzte.

Budapest, 2006. évi szeptember hó 28. napján

Jogerős: 2006.noember 4-én.

Kapcsolódó anyagok

CímDátum
Vj-63/2005/162005.09.20.