Döntések > Bírósági döntések Vj szám alapján > Bírósági döntések 2001

Vj-46/2001/13

Nyomtatható verzió PDF formátumban

A Fővárosi Ítélőtábla

2. Kf. 27. 092/2005/5. szám

A Fővárosi Ítélőtábla az Eurostamper Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálta iránt indított perében, amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Magyar Posta Rt. (Budapest) beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2005. évi február hó 16. napján kelt 2.K.31.116/2004/7. számú ítélete ellen a felperes által 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2005. évi november hó 30. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

végzést

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és a pert megszünteti.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (azaz negyvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.

Ez ellen a végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az irányadó tényállás szerint a felperes bejelentése alapján az alperes hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indított az alperesi beavatkozóval és a Matáv Rt-vel szemben annak vizsgálatára, hogy e két cég (mint vevők) által a szállítóikkal megkötött szerződésekben a fizetési határidők megállapításakor az érintett piacon (amely az önfestékező bélyegzők és az egyedi készítésű fémkeletbélyegzők piaca) 1997. és 2000. között gazdasági erőfölényben voltak-e, továbbá gazdasági erőfölényükkel a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21.§-ának /1/ bekezdés a) pontjába ütköző módon visszaéltek-e. Az alperes a 2001. augusztus 13. napán kelt VJ-46/2001/13. számú határozatában az eljárást megszüntette. Az eljáró versenytanácstag a 2001. augusztus 22-én kelt 380/45/2001. iktatószámú; Vj-46/2001/13. ügyszámú levelében közölte a felperessel, mint bejelentővel, hogy az alperes mikor és milyen rendelkezésű érdemi határozatot hozott, továbbá tájékoztatta a felperest az iratbetekintés körülményeiről, és a határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségről is.

A felperes közigazgatási pert kezdeményezett, amelynek tárgyát keresetlevelében a Gazdasági Versenyhivatal VJ-46/2001/13. számú határozatának felülvizsgálata iránti jogorvoslati kérelemként határozott meg, és az elsőfokú bíróságtól az alperes Vj-46/2001/13. számú, 380/45/2001. iktatószámú, 2001. augusztus 22-én kelt határozata hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Az alperes és az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását indítványozta.

Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban a felperes keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy az alperes 2001. augusztus 13. napján kelt Vj-46/2001/13. számú határozatával szemben előterjesztett kereset jogi alap nélküli, mivel a felperes nem vitatta, hogy az eljárás megszüntetése jogszerű volt, míg a 2001. augusztus 22-én kelt kísérőlevél nem az ügy érdemében hozott határozat, így az bíróság által felül nem vizsgálható.

Az ítélettel szemben felperes nyújtott be fellebbezést, és a fellebbezési tárgyaláson azt adta elő, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a 2001. augusztus 22. napján kelt Vj-46/2001/13. számú alperesi - álláspontja szerint - határozat hatályon kívül helyezését kéri, és keresete nem terjedt ki, nem vonatkozott az alperes 2001. augusztus 13-án kelt Vj-46/2001/13. számú, a versenyfelügyeleti eljárást jogszerűen - megszüntető határozatára. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a 2001. augusztus 13-án kelt határozat jogszerűségéről döntött, amit viszont nem is vitatott, de nem bírálta el teljeskörűen a 2001. augusztus 22-én kelt határozat elleni kereseti kérelmet.

Az alperes az ítélet helybenhagyását kérte azzal, hogy bírósági felülvizsgálat alapja csak közigazgatási határozat lehet.

A felperes fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos.

Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3.§-ának /6/ bekezdés h) pontja értelmében ezt a törvényt kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Tpvt. által meghatározott ügyekben. A "másként rendelkező jogszabály", a Tpvt. 44.§-a alapján a versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Azt, hogy csak az ügy érdemében hozott határozat vizsgálható felül a bíróság által, mindkét törvény azonosan szabályozza. A Tpvt. 83.§-ának /1/ bekezdése szerint az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálata - ideértve annak kiegészítését és a rendelkező részt érintő kijavítását is - a kézbesítésétől számított harminc napon belül keresettel kérhető a bíróságtól. Az Áe. 72.§-ának /1/ bekezdése alapján az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.

A Tpvt. 84.§-a alapján az eljáró versenytanács érdemi határozata ellen benyújtott kereset alapján indult bírósági eljárás során - a 83.§-ban meghatározott eltérésekkel - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezete az irányadó. A Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése értelmében az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben a XX: fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A /2/ bekezdés meghatározza, hogy e fejezet alkalmazásában mi minősül közigazgatási határozatnak, a /3/ bekezdés pedig azt, hogy mi a közigazgatási eljárás.
A közigazgatási perek speciális szabályaiból következően a bíróság a közigazgatási szerv határozatának a törvényességét vizsgálja, arról dönt, ami szükségszerűen feltételezi a közigazgatási határozat meglétét. Annak hiányában ugyanis a bíróságnak nincs mit felülvizsgálnia. Az ügy érdemében hozott határozat - amely lehet jogot vagy kötelezettséget megállapító (azt megváltoztató, vagy megszüntető) - az az egyedi államigazgatási aktus, amellyel a hatáskörrel bíró; és illetékes hatóság az ügy tárgyát képező jogvitát eldönti. Az ügyféllel valamely eljárási cselekményt (határozathozatal) közlő, illetve jogairól (iratbetekintés, jogorvoslat) tájékoztató levél formailag és tartalmilag sem minősül egyedi ügyben hozott az ügy érdemét érintő határozatnak, ezért a felperes által keresettel támadott 2001. augusztus 22-én kelt levél az idézett jogszabályhelyek alapján bíróság által felül nem vizsgálható.

A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának esetköreiről szóló KK. 32. számú állásfoglalása egyértelmű iránymutatást ad a vonatkozásban, hogy ha a felperes olyan közigazgatási határozat felülvizsgálatát kéri, amelynek bírósági felülvizsgálata kizárt, a bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania.

A felperes a Tpvt: alapján bejelentéssel élt, a hivatalból megindult versenyfelügyeleti eljárásban pedig ügyfél nem volt (Tpvt. 69.§ (1) bekezdés). A versenyfelügyeleti eljárás - felperes által sem vitatott jogszerű - megszüntetésével a felek közötti eljárási jogviszony megszűnt. Nem indult két eljárás az ügyben: a felperes által tett bejelentéssel, majd a vizsgálat elrendelésével indult az az eljárás, amelyet jogsértés hiányában az alperes megszüntetett. Az eljárás megszüntetéséről és az erről döntő határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatás nem minősül az ügy érdemében hozott döntésnek, ezért annak bírói felülvizsgálatára jogszerű lehetőség nincs.

Miután felperes keresete csak és kizárólag e tájékoztató felülvizsgálatára irányult, a Fővárosi Itélőtábla a Pp. 251.§-ának /1/ bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert a Pp. 157.§-ának a) pontja alapján, a Pp. 130.§-ának /1/ bekezdés b) pontja alkalmazásával megszüntette.

A felperes a Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes együttes első- és másodfokú perköltségét, míg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57.§-ának /1 bekezdés a) pontja alapján illetékmentes eljárásra figyelemmel a kereseti és fellebbezési illeték viseléséről a Fővárosi Ítélőtáblának nem kellett rendelkeznie.

Budapest, 2005. évi november hó 30. napján

Kapcsolódó anyagok

CímDátum
Vj-46/2001/132004.01.01.
Vj-46/2001/132001.08.13.