Döntések > Bírósági döntések Vj szám alapján > Bírósági döntések 2000

Vj-221/2000/9

A Fővárosi Bíróság

2. K. 31111/2001/12.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a dr. Pázmándi Kinga (Budapest) felperesnek, a Gazdasági Versenyhivatal alperesnek verseny ügyben - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. beavatkozott - meghozta a következő

ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek és alperesi beavatkozónak külön-külön 6000-6000,- (Hatezer) Ft. perköltséget és az állam javára külön felhívásra térítsen meg 10.000,- (Tízezer) Ft. feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Legfelsőbb Bírósághoz címezve ennél a bíróságnál kell 4 példányban benyújtani. A fellebbezési határidő letelte előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés kizárólag a Pp.256/A.§ (1) bekezdés a-d) pontjaiban felsorolt rendelkezések ellen irányul, tárgyalás tartása kérhető.

Indokolás

Az 1994. január 1-jén Miniszterelnöki Hivatal által alapított alperesi beavatkozó időszaki kiadványokat ad ki, a Magyar Közlöny gondozásában jelenik meg.
2000. szeptember 16-tól december 31-ig terjedően hivatalos lapokban napi és hetilapokban, interneten CD JOGÁSZ elnevezésű kiadványának népszerűsítése érdekében alperesi beavatkozó reklámkampányt folytatott.
Hirdetéseiben "Jogos a választás" főcím alatt védett márkanévre utalva közölte, hogy a CD JOGÁSZ R "A Magyar Közlönnyel egyenértékű hivatalos jogforrás... mindenkor a Magyar Közlönyben hivatalosan közzétett hatályos joganyagot, illetve annak korábbi szövegváltozatait tartalmazza. Erre garancia, hogy az adatbázis közvetlenül a Magyar Közlöny számítógépes nyomdai tőpéldányának felhasználásával készül."
A reklám szerint a "137/1998.(VIII.18.) Kormány rendelet alapján a CD JOGÁSZ R Elektronikus
Jogszabálygyűjtemény", melyhez a fogyasztó "verhetetlen" áron juthat hozzá.
A felperes kezdeményezése nyomán fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának vélelmezett megsértése miatt alperesi beavatkozóval szemben 2000. december 19-én versenyfelügyeleti eljárás indult, mely a Magyar Közlöny és a CD lemez megjelenése közötti időeltolódás, valamint a hivatalos jogforrás fogyasztókat megtévesztő reklám-állításának esetleges jogsértő jellegét kívánta tisztázni.

Alperes a 2001. február hó 21. napján kelt Vj-221/2000/9. számú határozatában a vizsgálat indítványát elfogadva a eljárást megszűntette.
Indokolásában alperes megállapította, hogy bár a CD JOGÁSZ R márkanév védettsége nem igazolt, a reklámban lévő ezen állítás fogyasztói sérelmet nem okoz, mert a vásárló számára nem lényeges üzenetet közvetít.
Miután az alperesi beavatkozó perbeli - vizsgálat által igazoltan Magyar Közlöny tőpéldányairól készülő, ekként a hivatalos lappal azonosnak tekinthető - kiadványára előfizető fogyasztó automatikusan megkapja az on - line szolgáltatást és így a legfrissebb joganyag megismerésére mód van, alperes nem tartotta jogsértőnek a hivatalos lappal egyenértékű állítást.
A verhetetlen ár kitétel kapcsán alperes rögzítette, hogy e körben a vizsgálat adatokat nem tárt fel.
Ezért az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 72. § (1) bekezdés a) pontjának 2. a verhetetlen ár tekintetében pedig az 1. fordulat alkalmazásával szűntette meg az eljárást.

A felperes fenntartott keresetében kérte, hogy a bíróság alperes határozatát megváltoztatva állapítsa meg, alperesi beavatkozó hirdetése sérti a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt előírásokat. Erre alapítva kérelmezte alperes eltiltását és arra kötelezését, hogy tegyen közzé helyreigazító nyilatkozatot.
Arra az esetre, ha a bíróság ezen kérelmét nem teljesítené, a felperes alperesi döntés hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezést kért.

A felperes perköltségeire igényt tartott.
Előadta, az alperes által megállapított - alperesi beavatkozó tájékoztatásán alapuló - tényállás részben kiegészítésre szorul, részben nem felel meg a valóságnak.
A CD JOGÁSZ on - line szolgáltatás 2000. évben ugyanis automatikusan nem volt elérhető, ehhez külön szerződést kellett kötni. A felhasználó nevet és a jelszót az előfizetők csak 2001. januárjában kapták meg, ezzel azonban még 2001. március 28-án sem lehetett a rendszerbe belépni.
Az egyenértékűséget cáfolva közjegyző által - határozat kelte után - tanúsított módon állította továbbá, hogy a rendszer rendkívül sok hibával működik, ugyanakkor az on - line adatbázisról történő letöltés a Magyar Közlöny árához viszonyítva rendkívül drága.
Így alperesi beavatkozó a díjról is pontatlan tájékoztatást adott.
Miután pedig az OPTEN Kft. 2000-es jogszabálygyűjteményének ára alacsonyabb volt, a verhetetlen árra utaló kitétel is téves.
Jelezte, nem valós továbbá az az állítás, hogy a CD JOGÁSZ-ban megjelenő jogszabályok a Magyar Közlönnyel azonosak, mert köztük számtalan eltérés van, ekként a tartalmi azonosság sem állapítható meg.
A perben kifejtette, hogy álláspontja szerint a tényállás tisztázása nem történt meg. Az eljárást ezen túlmenően alperes olyan indokokkal szűntette meg, amely az eljárás keretein túlterjeszkedett. Ennek vizsgálatát a perben felperes feltétlenül szükségesnek tartotta.
Miután a jogszabályok hatályos szövege csak az un. hivatalos lapokból ismerhető meg alperesi beavatkozó a lapkiadás terén fennálló monopóliumát álláspontja szerint jogosulatlanul a fogyasztók megtévesztésére alkalmasan terjesztette ki a CD-ROM, valamint on-line szolgáltatás piacára.
Hivatkozott arra, hogy a hivatalos szöveggel történő megegyezés - az eltérések mellett - nyilván nem áll fenn továbbá akkor, amikor a jogszabálymódosítás szövegét alperesi beavatkozó a korábbi jogi rendelkezésekbe beszerkesztve jelenteti meg.
Álláspontja szerint abból, hogy a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik a jogszabálygyűjtemények kiadásáról még nem következik, hogy az alperesi beavatkozó által forgalmazott digitális adathordozókon lévő jogszabálygyűjtemények is hivatalosak lennének.
Ezen kívül a tőpéldányról történő kiindulás sem teszi alperesi beavatkozó perbeli termékét hivatalossá, hitelessé. A felperes úgy ítélte meg, alperes az ár-egyenértékűség vizsgálata nélkül nem bírálhatta volna el a Magyar Közlöny megjelenése és a CD JOGÁSZ, valamint az on-line szolgáltatás elérhetősége közötti több napos késedelemre is.

Előadta, az a tény, hogy alperes a vizsgálat idején nem tárta fel az on-line változat közlönytől történő eltéréseit, nem eshet a terhére.
Megemlítette továbbá, hogy alperesi beavatkozó 2001. szeptember 21-től ismét egyetlen hivatalosként hirdeti kiadványát.

Az alperes ellenkérelmében - fenntartva a határozatában lévő megállapításokat - a felperesi kereset elutasítását kérte.
Perköltségeire igényt tartott.

Az alperesi beavatkozó ugyancsak a kereset elutasítását kérte, a felperes perköltségbeli marasztalása mellett. Kiemelte, a felperes többségében olyan kifogásokra hivatkozott, melyek a versenyfelügyeleti eljárásban nem merültek fel.
Így többek között nem volt vizsgálat tárgya a CD JOGÁSZ on-line bázisának működése.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bejelentés mögött a közjegyző előtt foganatosított kapcsolatteremtés adataiból kitűnően versenytársa, a KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. áll.
Megemlítette egyben, hogy a reklám jogi képzettséggel és számítógépes ismeretekkel rendelkező fogyasztói körhöz szólt.

A felperes keresete nem volt megalapozott.

A felperes perlési jogosultságát az a körülmény teremtette meg, hogy a versenyfelügyeleti eljárás a Tpvt.69. § (1) bekezdése szerinti bejelentésére vette kezdetét.
Ezen jogosultsága folytán a Tpvt. 69. § (7) bekezdésében lévő jogorvoslatra is tekintettel alperes gyakorlatának megfelelően számára kézbesített eljárás indító határozat tartalmát a konkrét vizsgálat előtt már megismerte.
Így ha a vizsgálat határozattal megszabott terjedelmét, irányát, esetleg mélységét nem tartotta megfelelőnek, az okok és tényadatok megjelölésével jogorvoslati kérelmet előterjesztve lehetett volna elvárásainak érvényt szerezni. Ennek elmulasztása után sincs elzárva azonban a felperes attól, hogy a vizsgálat által nem érintett tényállási körre szólóan újabb bejelentéssel éljen annál is inkább, mert állítása szerint az alperesi beavatkozó hirdetési tevékenységét tovább folytatja.
Az előzőekből egyben következik az is, hogy a bíróság az elrendelt vizsgálat medrében folyó tényfeltárás adataira támaszkodva jogosult az alperesi határozat jogszerűségének megvizsgálására. Ellenkező esetben ugyanis a jelen perben nem a Tpvt. 83. § (1) bekezdésének megfelelő felülvizsgálatra, hanem meg nem engedetten eltérő eljárási szabályok alkalmazását igénylő Tpvt. 86-88. §-ok szerinti perre kerülne sor.

A verhetetlen ár, az on-line szolgáltatás elérése, működése és a szövegbeli eltérések nem képezték vizsgálat tárgyát.
Így miután az e kérdések elbírálásához szükséges tényadatok hiányoznak, a bíróság felülvizsgálata ezekre nem terjedhet ki.

A Tpvt. 8. § (1) bekezdése előírja, hogy tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni.
A Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása, vagy módja - tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas jelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

Alperesi beavatkozó perbeli reklámjában arról adott tájékoztatást, hogy CD JOGÁSZ R terméke "a Magyar Közlönnyel egyenértékű, hivatalos jogforrás". Hirdetésben megjelenítve ezen állítása tartalmát Garancia címszó alatt pontosan meg is adta, amikor közölte, hogy áruja - a felperes által sem cáfolt módon - "a Magyar Közlöny számítógépes nyomdai tőpéldányának felhasználásával készül."
A vizsgált keretben ekként fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló állítást alperesi beavatkozó reklámjában nem tett közzé.

A Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

Nem csak a jogalkalmazók, hanem a jogi rendelkezések tartalmáról tudakozódó általános ismeretekkel bíró fogyasztók előtt is nyilvánvalóan ismert az a tény, hogy a módosítással egybeépített normaszöveg nem esik egybe a közlönybeli megjelenéssel, hiszen ott csak a módosítás rendelkezései szerepelnek.
Ezért fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása azzal értelemszerűen nem valósul meg, hogy alperesi beavatkozó a gyakorlati alkalmazást segítő - egyébként mind eredeti, mint módosított szövegében nyomdai tőpéldányról készülő - szerkesztett szöveg hivatalos jellegére is érthető állítást tett.

Mindezen indokolás alapján a bíróság megállapította, hogy alperes a vizsgált keretben feltárt tényállás alapján az eljárás megszűntetéséről jogszerűen rendelkezett.
Ezért a Tpvt. 84. §-a szerint eljárva a bíróság felperes keresetét elutasította.

A felperes pernyertes lett, emiatt a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes és az alperesi beavatkozó perköltségeinek a megfizetésére.
Ezek összegét a bíróság a 12/1991.(IX.29.) IM számú rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásával határozta meg.

A felperes ugyancsak a Pp.78.§ (1) bekezdése, továbbá a 6/1986. (VI.26.) IM számú rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles továbbá a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett kereseti illeték megtérítésére.

Budapest, 2002. március hó 8. napján

Kapcsolódó anyagok

CímDátum
Vj-221/2000/92001.02.21.