Döntések > Bírósági döntések Vj szám alapján > Bírósági döntések 1999

Vj-38/1999/6

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Fővárosi Bíróság

2K. 37282/1999/4.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a dr. Gantner László (2011 Budakalász, Jciklámen u. 12. sz.) ügyvéd által képviselt Első Altalános Barterközpont Kft (1133 Budapest, Visegrádi u. 83/C. sz.) felperesnek, a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.sz.) alperes ellen, közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a meghozta a következő

Ítéletet:

A bíróság az alperes 1999. április hó 15. napján kelt Vj-38/1999/6. sorszámú határozatát akként változtatja meg, hogy a bírság összegét 100.000.- (Egyszázezer) Ft-ra mérsékli.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bírósága felperest, hogy a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán az állam javára, külön felhívásra térítsen meg 10.000.- (Tízezer) Ft. kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Legfelsőbb Bírósághoz címezve ennél a bíróságnál kell 3 példányban benyújtani. A fellebbezési határidő letelte előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés kizárólag a Pp.256./A.§ (1) bekezdés a-d) pontjaiban felsorolt rendelkezések ellen irányul tárgyalás tartása kérhető.

Indokolás

A felperes az 1997. október 10-i és október 17-i Magyar Hírlapban közzétett tájékoztatásában Barter a jövő üzletága Magyarországon! bevezető kijelentése után közölte, hogy "a Barter-rel piacot nyer (ugyanis az eladási ár bizonyos részét a vásárló felé barter csekk formájában nyújtja, s ez által könnyebben szerez magának új partnereket), illetve készpénzt kímél"

Hirdetésében referenciáink megjelölése között a felperes szerepeltette a TV3 műsorszolgáltatót is.

A hirdetés megjelenése előtt a TV3 adását sugárzó Budapesti Kommunikációs Rt. cégszerű aláírás nélkül május 22-i dátummal (a keltezés éve feltehetően) szándéknyilatkozatot tett arról, hogy a felperesi társaság tagja kíván lenni.

A belépési nyilatkozat helyett adott szándéknyilatkozat rögzíti, hogy a befizetendő tagdíj összege 280.000.-Ft. +Áfa.

A TV3 munkatársai 1997. június hó 13-án filmet készítettek az egyik felperesi klubban, amely a csatornán sugárzásra került.

A felperes versenytársának, a B C I Hungária Kft-nek a bejelentése nyomán felperessel szemben 1998. január 12-én versenyfelügyeleti eljárás indult.

Az eljárás megszűntetését indítványozó vizsgálati jelentéssel szemben alperes az március hó 26. napján kelt Vj-6/1998/12. sorszámú határozatában megállapította, hogy a felperes értékelt magatartása alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

A felperes keresete folytán a Fővárosi Bíróság az 1998. október hó 28. napján kelt és 1999. február hó 4. napján jogerőre emelkedett 2.K.30764/1998/4. sorszámú ítéletében alperes határozatát - eljárási szabálysértés miatt - hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.

A megismételt eljárás során alperes az 1999. április hó 15. napján kelt Vj-38/1999/6. sorszámú határozatában - korábbi döntésével egyezően - megállapította, hogy a felperes Magyar Hírlapban 1997-ben több alkalommal szolgáltatását reklámozó hirdetéséhen valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állított, amikor a TV3-at referenciaként tűntette fel. Ezen magatartás miatt felperest 500.000.-Ft. bírság megfizetésére kötelezte. Alperes indokolásában kifejtette tény, hogy a felperes és az TV3 üzleti kapcsolatban álltak, az adott összefüggés megjelenítése azonban megtévesztésre alkalmas. A referenciaként jelzett többi vállalkozás ugyanis rendszertag volt a TV3-mal létesített üzleti kapcsolat azonban nem függött össze a felperes üzlet- szervező tevékenységével. Miután a felperes magatartása alkalmas volt a gazdasági versenyben érdemtelen előny megszerzésére, alperes felperes jogsértését az 1996. évi LV1L törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§ (1) bekezdése alkalmazásával állapította meg.

A bírság összegéi a felperes piaci súlyához, és a durva jogsértéshez viszonyítottan határozta meg.

A felperes perbeli keresetében kérte, hogy a bíróság alperes határozatát megváltoztatva állapítsa meg jogsértést nem valósított meg. Egyidejűleg kérte bírság megfizetése alóli mentesítését. A felperes perköltségeire nem tartott igényt.

Előadta, már a versenyfelügyeleti eljárás megindítása sem volt törvényes, mert a bejelentéssel élő B C I Hungária Kft. jogát, vagy jogos érdekét az eljárás alapját képező körülmények nem érintették, mint. versenytárs kizárólag azt akarta elérni, hogy vállalkozását etikátlanul kiszorítsa a versenyből, jó hírnevét megsértse.

Sérelmezte, hogy a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyező döntése után elfogultságát elutasítva ugyan azon tanács járt el.

Ezért a Versenytanács Elnökének 1015/1999. számú határozata ellen kifogást terjesztett elő, mert álláspontja szerint a korábban eljárt tanácstól nem volt elvárható az ügy tárgyilagos megítélése.

E körben hozzáfűzte, valamennyi jogterületen általánosan érvényesülő elv, hogy a megismételt eljárásban ne vegyen részt olyan személy, aki egyszer már az ügyben állást foglalt. A perbeli esetben az elfogultság megítélése szerint meg is valósult, mert a vizsgáló meghívására a megismételt eljárásban nem került sor. Ezen állításának alátámasztására a felperes kérte a vizsgáló tanukénti meghallgatását.

Állította, a megismételt eljárásban csatolt belépési nyilatkozattal és számlával igazolta, hogy közte és a TV3 között barter kapcsolat állt fenn, hiszen nem pénzfizetés, hanem barter-elszámolás keretében valósult a reklámfilm sugárzása.

Hangsúlyozta, a TV3-at hirdetésében nem rendszertagként tűntette fel, ezért alperes következtetése okszerűtlen, abból nem lehetett döntési szabadság korlátozására következtetni.

Előadta, a barter taggá válás olyan adminisztrációs és számviteli folyamaton megy át, amely alatt mód van a belépés meggondolására. A befolyás mentes, szabad döntés érdekében a belépő tag előzetesen részletes ismertetést kap a szolgáltatás lehetőségéről, a partnerek struktúrájáról, számáról, az elszámolás rendszeréről. Az egy évig tartó tagság díj a TV3 esetében a reklámfilm sugárzásával teljesítettnek tekinthető, ezt igazolja azon tény is, hogy a TV3 a reklámfilm sugárzása ellenében díjköveteléssel nem élt. Ekként a TV3 a rendszer tagja volt.

A felperes megjegyezte azt is, hogy a TV3 referenciakénti feltűntetése piaci hatással már azért sem járhatott, mert adását a korlátozott sugárzási körzet miatt az egész országban nem ismerik. Csatolva alperes más versenyfelügyeleti ügyekben hozott döntéseit állította továbbá, hogy alperes a bírság mértékét vele szemben érthetetlen módon magas összegben jelölte meg.

Az alperes ellenkérelmében a felperesi kereset elutasítását kérte, perköltségeire nem tartott igényt.

Kiemelte, hogy a bejelentő személyének az eljárás megindításában nincs jelentősége, mert a törvényi feltételek fennállásakor a vizsgálat hivatalból indul. Elfogultság sem valósult meg, mert erre utaló adat sem a tényállás megállapításában, sem a jogi következtetésben nem lelhető fel. A felperes érvelésével szemben alperes kifejtette, hogy bírósági határozatok hatályon kívül helyezése esetében is általában a korábban eljárt tanács hoz újabb határozatot.

Alperes hangsúlyozta továbbá, a versenytanácsi határozatnak nem kell szükségszerűen megegyeznie a vizsgáló megállapításaival, mert a jogi következtetés levonása a Versenytanács hatáskörébe tartozik. Ezen ok alapján a vizsgáló tanukénti meghallgatását szükségtelennek tartotta. Alperes alaptalannak találta továbbá a felperes bírság összegével kapcsolatos kifogását is.

A felperes keresete csupán kisebb részben volt alapos.

A bíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a felperes kereseti érvelésében állított eljárási szabálysértések megvalósultak-e.

A Tpvt.49.§ (1) bekezdés e) pontja szerint az ügy intézéséből ki kell zárni azt a személyt, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható, (elfogultság).

A Tpvt.51.§ (3) bekezdése értelmében ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be a kizárást megtagadó határozat ellen, az eljáró Versenytanács által hozott érdemi határozat elleni jogorvoslatban lehet kifogással élni.

Az a tény, hogy a bíróság hatályon kívül helyező és alperest új eljárásra kötelező rendelkezése utáni megismételt eljárásban a korábbival azonos Versenytanács járt el, nem minősül jogsértőnek.

Nincs ugyanis sem kifejezett törvényi szabályozás, sem olyan általánosan érvényesülő joggyakorlat, mely a megismételt eljárásból kizárná az előzőleg eljárt tanácsot.

A Tpvt. 48.§ (l) bekezdése értelmében versenyfelügyeleti ügyben érdemi döntést a Versenytanács hozhat, így a vizsgálati megállapításoktól - a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából is kitűnően - indokolt döntéssel a Versenytanács eltérhet. Emiatt tehát a perbeli felülvizsgálat során az eljáró Versenytanács elfogultnak nem tekinthető.

Azzal pedig, hogy a megismételt versenytanácsi tárgyalásra újólag a vizsgáló értesítésére nem került sor, ugyancsak nem alkalmas a kizárás szükségességének alátámasztására.

A fentebb kif ejtettek folytán ezért a bíróság a vizsgáló tanukénti meghallatását mellőzte.

A Tpvt. 69.§ (l) bekezdése szabályozza a Tpvt-be ütköző magatartás esetén irányadó bejelentés lehetőségét.

A. Tpvt. 70.§ (1) bekezdéséből kitűnően azonban a vizsgálat nem bejelentésre, hanem hivatalból indul, mégpedig akkor, ha a vizsgáló olyan tevékenységet, magatartást, vagy állapotot észlel, amely a törvény rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági- Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi.

Ezért a bejelentő netáni versenytársi érdekeltségének nincs hatása arra, eljárás indul-e.

Emiatt a felperes ezirányú kifogása, sem volt megalapozott.

A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes eljárási szabálysértésekre vonatkozó állításai nem helytállóak.

A perben a Pp. 164.§ (1) bekezdése szerint a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az alperes határozata jogsértő.

Maga is bizonytalan volt azonban abban, hogy a TV3 referenciakénti feltűntetése milyen minőségben történt.

Keresetlevelében még azt hangsúlyozta, hogy a TV3 szerepeltetése nem rendszertagként valósult meg, a per során azonban már azt állította, egy évig a TV3 is tagja volt a rendszernek.

Utóbbi érvelése alapján - állításával szemben - a bíróság nem tudta megállapítani, hogy a TV3-mal a barter kapcsolatot megalapozó megállapodás megkötésére sor került. A TV3 ugyanis nem belépési, hanem, csupán cégszerűen még alá sem írt szándéknyilatkozatot tett. Ebből pedig rendszertaggá válására következtetni még nem lehet.

Egyértelmű nyilatkozat hiányában pedig azon tény sem utalhat a taggá válásra, hogy a TV3 műsorában bemutatásra került a felperes klubja.

Ezen következtetéshez ugyanis - alperes helytálló érvelése szerint - szükség lett volna a TV3 által adott ellenszolgáltatás elszámolására vonatkozó adatra. Megjegyzi továbbá a bíróság, hogy felperes jogsértést kizáró érvelése szerint a taggá válást hosszas, adminisztrációs és számviteli folyamat előzi meg. Ennek nyomait ellenben a felperes a TV3 esetében bemutatni nem tudta.

Mindezek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy a felperesnek TV3-mal a barter tevékenységet nem érintő üzleti kapcsolata volt, így a műsorszolgáltató referenciakénti szerepeltetése nem volt jogszerű.

A Tpvt. 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtévesztem.

Azzal, hogy a felperes úgy tette közzé hirdetését, mint ha a műsorszolgáltatással foglalkozó TV3 tagjai között lenne, olyan megtévesztésre alkalmas állítást tett, amely kimeríti, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmát.

Ezen okok miatt a bíróság a felperes jogsértés hiányára alapozott kereseti- érvelését nem találta helytállónak.

A Tpvt. 78.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági, verseny veszélyeztetettségének foka a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

A jelen ügyben értékelt magatartás kétszeri Tpvt-be ütköző hirdetés megjelentetésével valósult meg.

Erre, valamint arra a körülményre tekintettel, hogy a rendszertaggá válás folyamán felperes kétségbe nem vont előadása szerint utóbb tisztázható volt a műsorszolgáltató szerepe, a bíróság úgy látta, felperes perbeli magatartásával jelképes összegzi 100.000-Ft-os mértékű bírság áll arányban. Ezért a felperessel szemben kiszabott bírság mértékét ezen összegre mérsékelte.

Az előzőekben kifejtett indokolás alapján ekként a bíróság a Tpvt. 83.§ (4) bekezdése alkalmazásával alperes határozatát részben a bírságot csökkentve változtatta meg, míg a meghaladó felperesi keresetet elutasította.

A felperes jogsértés hiányára alapozott kérelme nem volt elfogadható, ezért a felperesi a perköltség viselése szempontjából pervesztesnek kell tekinteni.

Miután azonban alperes a perköltségeire nem tartott igényt, a bíróság a Pp. 78. § (2) bekezdése szerint a felperes költségbeli marasztalását mellőzte.

A Pp.78.§ (1) bekezdése, valamint a 6/1986. (VI26.) ÍM számú rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján köteles ellenben a per tárgyi illetéki feljegyzési joga folytán feljegyzett kereseti illeték megtérítésére.

Budapest, 2000. január hó 28. napján

dr. Ücsödi Ágnes sk. bíró

Kapcsolódó anyagok

CímDátum
Vj-38/1999/61999.04.15.