Döntések > Bírósági döntések Vj szám alapján > Bírósági döntések 1999

Vj-165/1999

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐ BÍRÓSÁGA

mint másodfokú bíróság

Kf. V. 39. 319/2001/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Körmendi Imréné (Szombathely) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen verseny ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2000. december 13. napján kelt 2.K.33.787/2000/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet

A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 13.500 (tizenháromezer-ötszáz) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a Szombathely, Szelestey út 4-6. szám alatti 6/5. közforgalmú gyógyszertár működtetését pályázat útján kívánta biztosítani. A privatizációs feladatok elvégzésével az ún. "Ötök konzorciumát" bízta meg. A felperes, mint egyedüli pályázó pályázatát azzal az okkal tekintette érvénytelennek, hogy a kétfordulós liciteljárás feltételei nem valósulhattak meg. A versenyeztetési eljárás szabályait időközben önkormányzati rendelettel módosította.

A felperes keresetet terjesztett elő az Önkormányzat, az "Ötök konzorciuma" egyik tagja, a Nexum Befektetési Rt. és a gyógyszertár tulajdonjogát megszerző Westpharma Rt. ellen.

A Vas Megyei Bíróság a peres iratok egyidejű megküldésével a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 86.§-ának (3) bekezdésére hivatkozással megkereste az alperest az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás megállapítása iránti eljárás lefolytatására. A Vas Megyei Bíróság ezen eljárás jogerős befejezéséig a per tárgyalását felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság Pf.IV.25.164/1999/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

Az alperes 2000. február 16. napján kelt Vj-165/1999/31. számú határozatával az eljárást megszüntette. Kifejtette, hogy a pályázat nyertesének az Önkormányzattal kellett volna a gyógyszertár bérbeadására vonatkozó szerződést megkötni, így csak az ő magatartása kapcsán merülhet fel a Tpvt. 21.§ c) pontjának megsértése. Ezért a másik két eljárás alá vontra vonatkozóan a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulata, illetve 77. § (1) bekezdés g) pontja alapján határozott. Az Önkormányzat magatartásának vizsgálata során megállapította, az esetben jogosult a magatartás 21. § c) pontjába ütközését megállapítani, ha a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás vizsgálatának szükségessége felmerülhet. Ez eseten kívül a pályázat vesztesével történő szerződés megkötésétől való elzárkózás minden esetben indokoltnak tekinthető, hacsak a Tpvt. 7. § általános, a pályáztatási eljárás tisztességességével kapcsolatos tilalmát nem sértették meg. Ez utóbbi esetben a pályázat vesztesének módja van bírósághoz fordulni. Ezért az alperes hatáskörének hiányát állapította meg, mert a Tpvt. 86. § (1) bekezdése a 7. §-ban foglalt rendelkezések megsértését bírósági hatáskörbe utalja. Az alperes másodlagosan vizsgálta az Önkormányzat gazdasági erőfölényes helyzetét a Tpvt. 21. § c) pontjával összefüggésben.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy az alperes helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy van-e hatásköre az eljárásra. Osztotta az alperes azon álláspontját, mely szerint a Tpvt. 7. §-a alá tartozó jogsértés elbírálása során a Tpvt. 21.§ c) pontjának alkalmazására nem kerülhet sor. Az elzárkózás indokainak vizsgálatakor ugyanis nem kerülhető el annak megítélése, hogy a versenyeztetés, illetve pályáztatás szabályai megsérültek-e. Ez pedig egyben a tilalmazott hatáskör elvonást valósítaná meg. Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság az alperes döntését megalapozó indokolást elfogadta, másodlagos, a gazdasági erőfölény hiánya kapcsán kifejtett érvelését nem vizsgálta.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezését. A felperes azzal érvelt, hogy az alperes azért sértett jogszabályt, mert a Vas Megyei Bíróság megkeresése alapján nem járt el. A felperes által kezdeményezett polgári per előkérdésének minősül az alperes által lefolytatandó versenyfelügyeleti eljárás.

Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A fellebbezés nem alapos.

A felperes a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény 44.§ (2) bekezdése alapján, az ún. patika privatizáció keretében szeretett volna közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogot szerezni. A Legfelsőbb Bíróság Pf.IV.25.164/1999/2. számú végzésében kifejtettek szerint eltérő rendelkezés hiányában a Tpvt. szabályainak alkalmazása nem kizárt, így a Tpvt. szabályainak sérelmére alapított polgári per során került sor a Tpvt. 86. § (3) bekezdése szerinti megkeresés foganatosítására.

A Tpvt. 86. § (1) bekezdése szerint a 2-7. §-okban foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik. A (2) bekezdés f) pontja alapján az érdekelt a keresetben az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás esetén (21.§ c) pont) követelheti a szerződés létrehozását. A (3) bekezdés rendelkezései szerint, ha a jogosult a (2) bekezdés f) pontja alapján keresetet indít, a bíróság az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás megállapítása végett a Gazdasági Versenyhivatalt megkeresi. A Gazdasági Versenyhivatal a megkeresés alapján köteles eljárni.

A Gazdasági Versenyhivatal eljárását a Tpvt. VIII-IX. fejezete szabályozza, eltérő rendelkezést a fentebb hivatkozott megkeresés teljesítésére nem ír elő.

A Tpvt. 21.§ c) pontja szerint gazdasági erőfölénnyel való visszaélés körébe tartozó tilos magatartás az indokolatlan elzárkózás az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától.

A Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja első fordulata akként rendelkezik, hogy az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján az eljárást megszünteti, ha nem látja indokoltnak annak folytatását. A 77.§ (1) bekezdés h) pontja rendelkezése szerint az eljáró versenytanács határozatában a 72.§ (1) bekezdés a) pontja szerint az eljárás megszünteti.

Osztotta a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy az alperes hatásköre kérdésében helyesen foglalt állást. A Tpvt. 7.§-ának tilalmát azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket a Tpvt. más rendelkezése, vagy külön törvény nem szabályoz. Külön törvény rendelkezése hiányában helyesen került sor az alperes hatáskörébe tartozó, a Tpvt. 11. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt tilalom felmerülése lehetőségének és ezzel összefüggésben a Tpvt. 21.§ c) pontja sérelmének a vizsgálatára. Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy az üzleti kapcsolat létrehozásától történő elzárkózás kérdésének vizsgálatára a Tpvt. szabályai szerint a perbeli esetben akkor kerülhet sor, ha a versenyeztetés, a pályáztatás szabályainak sérelme megállapítható, figyelemmel arra , hogy a Tpvt . 11. § (2) bekezdése e) pontja sérelmének vizsgálata nem merülhet fel. A versenyeztetés, illetőleg pályáztatás szabályainak sérelme vizsgálatára pedig a bíróság jogosult.

A fellebbezésben előadottakkal kapcsolatban rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az alperes az eljárására vonatkozó szabályok betartásával járt e1 akkor, amikor a Vas Megyei Bíróság megkeresésére a vizsgálatot lefolytatta, a hatáskörébe tartozó, a kifogásolt magatartás Tpvt. 21. § c) pontját sértő lehetőségeit megvizsgálta, ennek eredményeként az eljárását lezáró érdeminek minősülő határozatot hozott. A fellebbezésben foglaltakkal ellentétesen a versenyeztetés, a pályáztatás szabályosságának, illetőleg szabálytalanságának megállapítására - figyelemmel a Tpvt. 7. § és 86. § (1) bekezdésére - a bíróságnak van hatásköre.

Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság törvényes és megalapozott ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

Az alperesnek a fellebbezési eljárás során költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 78.§ (2) bekezdése alapján rendelkezni nem kellett.

A sikertelenül fellebbező felperes köteles a Pp. 78. § (1), (2) és 79. § (1) bekezdése alapján az illetékfeljegyzése jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték viselésére, amelynek mértéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdés c) pontja és 46. § (1) bekezdése alapján került megállapításra.

Budapest, 2002. november 18.

Kapcsolódó anyagok

CímDátum
Vj-165/1999/312000.02.16.