A fogyasztói döntések szabadságára vonatkozó, a GVH által követett alapelvek
2008. szeptember 1-jén hatályba lépett a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. tv. (a továbbaikban: Fttv.), egyidejűleg módosult a Reklámtörvény és a Versenytörvény, valamint számos ágazati jogszabály. A változások nagy mértékben érintették a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) hatáskörét.
A GVH számára a jogszabály hatályba lépte után nyilvánvalóvá vált, hogy a jogszabályi környezet változása a Versenytanács követekezetesen kialakított gyakorlatát is érinti az ún. "fogyasztós" ügyekben, így szükséges az e terület elméleti hátteréül szolgáló, "A fogyasztói döntések szabadságára vonatkozó, a GVH által követett alapelvek" módosítása.
Egyes módosítások szükségessége a jogszabályi környezet változásából adódik (pl. jogszabályok nevei, konkrét jogszabályhelyek, hatóság-nevek, stb.) és emiatt az ilyen változtatások egyszerűen megtehetőek. Az ilyen jellegű javításokat a GVH a szövegen elvégezte.
Más módosítások tartalma nem alakítható ki addig, amíg a Versenytanács az Fttv. egyes rendelkezéseit értelmező gyakorlattal nem rendelkezik. Ezen, jelenleg nem módosítható szövegrészek az alábbi témákat érintik:
A Versenytanács korábbi következetes gyakorlata szerint a Versenytörvény III. fejezetének rendelkezései a fogyasztói döntés teljes folyamatát védték, így a vállalkozások számára nem jelentett felmentést, hogy a fogyasztó a szerződéskötés során valamely tájékoztatást megkapott, amennyiben az a döntéshozatali folyamat egy korábbi pontján a fogyasztó számára nem volt elérhető. Tekintettel arra, hogy az Fttv. több ponton is - a ügyleti döntés fogalmának meghatározásakor és az utólagos tájékoztatásra vonatkozó szabály megfogalmazásakor - a korábbi versenytörvényi szabályoknál részletesebb rendelkezéseket tartalmaz a fogyasztói döntéshozatal mibenlétét, és szakaszainak kezelését illetően, a jogszabályi rendelkezések versenytanácsi értelmezése hiányában erre vonatkozó egységes elméleti álláspont sem fogalmazható meg.
A fentihez hasonló helyzet alakul ki az integrált kampányok közzététele esetén a kampány üzenete és az egyes eszközök üzenetének viszonya értékelésekor. A Versenytanács korábbi gyakorlata értelmében az ilyen kampányok tartalma összességében, ám az egyes eszközök tartalma egyenként is versenyjogi értékelés tárgyát képezte. A kereskedelmi gyakorlat fogalma és az utólagos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések versenytanácsi értelmezése hiányában azonban e területen sem alakítható ki egységes elméleti álláspont.
A GVH kiemeli, hogy ezen témák megjelölése nem jelenti azt, hogy a Versenytanács a jövőben el kíván térni korábbi álláspontjától - pusztán annyit jelez, hogy az ezen területeken hatályba lépő új rendelkezések további, részletes elemzést kívánnak.
A dokumentum letölthető pdf formátumban:
A fogyasztói döntések szabadságára vonatkozó, a GVH által követett alapelvek (323 KB)