A Gazdasági Versenyhivatal elnökének közleménye

2013. október 11-én Koszorús László Fideszes képviselő önálló indítvánnyal javasolta módosítani a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt. A javaslat szerint a Kormány felhatalmazást kapna, hogy az engedélyköteles összefonódást rendelettel közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítse és így kivegye a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezési eljárása alól.

A GVH nem kíván észrevételt tenni a tervezett változtatással kapcsolatban, mert az alapvetően nem érinti a jelenlegi, 17 éve érvényes szabályozást, miszerint a kormányzatnak parlamenti többség birtokában lehetősége van törvénnyel kivenni bizonyos ügyleteket a Versenytörvény hatálya alól.

Korábban is volt példa arra, hogy a GVH rendelkezései alól kivételt képező jogszabályok befolyásolták a hivatal tevékenységét. Ilyen volt 2003-ban az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény, majd a közelmúltban a gyógyszer-gazdaságossági törvény által bevezetett fúziós moratórium a patika-összefonódások megakadályozására 2010-ben vagy a szövetkezeti hitelintézetek és a Magyar Posta tulajdonszerzésének engedélyezése a GVH és a PSZÁF hozzájárulása nélkül 2013-ban.

A képviselő úr által javasolt módosítás ezért mindössze technikai jellegű: a kormány a javaslat szerint a törvényi felhatalmazásnál szűkebb körben, kizárólag közérdekből vonhatna ki egyes ügyleteket a Gazdasági Versenyhivatal eljárása alól. E szempontok közé sorolja a foglalkoztatáspolitikai előnyöket, a munkahelyek és a versenyképesség megőrzését, azzal, hogy ezek mind hozzájárulhatnak a fogyasztói jólét megőrzéséhez.

Az Európai Unió államaiban is bevett gyakorlat, hogy a versenyszempontokat mérlegelő versenyhivatalok döntését felülbírálhatják szaktárcák vezetői a közérdekre történő hivatkozással. Több uniós tagállamban is létezik olyan szabályozás, amelyben a vállalkozások összefonódásának engedélyezése során az adott ország versenyhivatalán túl más intézmény, illetve kormányzati szerv is részt vesz, ezzel együtt versenypolitikai indokokon túl további szempontok is megjelennek az összefonódások ellenőrzése során. A speciális szektoriális szabályozáson túl egyes tagállamok belső jogában arra is lehetőség van, hogy a közérdekre, közrendre, közbiztonságra történő hivatkozással a gazdaság-, illetőleg pénzügypolitika irányításáért felelős miniszter, vagy a kormányzat saját hatáskörben beavatkozzon az engedélyezési eljárásba.

Budapest, 2013. október 15.

Dr. Juhász Miklós, elnök, GVH