Tájékoztató az élelmiszer kiskereskedelmi piacokon lezajlott fúziókról

Nyomtatható PDF formátumban

Érdemi tulajdonosi átrendeződések zajlottak le Magyarországon az élelmiszer kiskereskedelmi piacokon 2012 júniusa és 2013 februárja között. A Gazdasági Versenyhivatalhoz tizenhárom olyan fúziós kérelem érkezett ebben az időszakban, mely ezeket a piacokat érintette, vagyis a beérkező kérelmek harmada a kiskereskedelmi piacokkal volt kapcsolatos, míg az azt megelőző másfél évben egyetlen ilyen engedélyköteles tranzakció sem történt.

Az engedélyköteles összefonódások következtében országszerte 158 kiskereskedelmi egység cserélt gazdát, legnagyobb részük Budapesten, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon található, egy-egy irányításszerzés azonban jellemzően csak egy szűkebb régiót vagy egy települést érintett, mivel a kérelmezők általában saját működési területükre eső üzleteket vettek át. A kiskereskedelmi piacok hagyományosan lokális piacok, hiszen a fogyasztók általában lakóhelyük vagy munkahelyük közelében végzik el az élelmiszer és egyéb napi fogyasztási cikkek bevásárlását, ezért a GVH elsősorban településenként, egyes esetekben pedig kistérségenként vizsgálta meg az irányításszerzések hatását. A Versenytanács minden esetben kötelezettség előírása nélkül engedélyezte az irányításszerzéseket, azonban az eljárások során kialakult a napi fogyasztási cikkek piacait érintő fúziók elbírálásának a korábbiakhoz képest kifinomultabb gyakorlata.

A kiskereskedelmi piacot érintő fúziók számának kiugró emelkedése mögött elsősorban a Match, Profi és Cora üzlethálózatokat üzemeltető Delhaize csoport Magyarországról való kivonulása állt, nyolc kapcsolódó eljárásban összesen 57 Match és Profi üzlet került más vállalkozáscsoportok irányítása alá. A boltokat nagyrészt a Coop és a CBA franchise rendszerekhez tartozó, egymástól független vállalkozások szerezték meg, de egy Reál boltokat üzemeltető vállalkozáscsoport, valamint a SPAR is növelte bolthálózatát korábbi Match és Profi boltokkal, az Európai Bizottság által jóváhagyott tranzakció keretében pedig az Auchan vette át a magyarországi Cora boltok üzemeltetését. Emellett számos bolt értékesítése nem volt engedélyköteles a vevői vállalkozáscsoport vagy az átadott boltok alacsony árbevétele alapján, ezért ezekkel kapcsolatos kérelem nem érkezett a GVH-hoz.

Fontos mozgatórugó volt ugyanakkor a 300 m2 feletti kereskedelmi ingatlanok létesítésre és bővítésére vonatkozó jogszabályi korlátozás is, amely arra késztette a terjeszkedni kívánó piaci szereplőket, hogy jelenleg is működő boltokat szerezzenek meg új építése helyett. A Coop hálózat tagjai például a Delhaize csoport kivonulásától függetlenül is aktívak voltak a fúziós piacon, különösen az összesen négy irányításszerzést is lebonyolító Nyírzem Zrt. és Mecsek Füszért Zrt. (Pekó-csoport). Az összefonódások egy része azonban Coop tagok között történt, vagyis az átvett boltok a hálózat tagjai maradtak, ezért a fogyasztók számára nem volt látványos a tulajdonosváltás.

A különböző franchise hálózatok közötti versenyt közvetlenül csupán egy tranzakció érintette, a Vj/53/2012. számú eljárás tárgya a Pekó-csoport irányításszerzése volt az Integrál-M Kft. és a Mába Invest Kft. felett, melyek CBA hálózatba tartozó üzletek üzemeltetése mellett nagykereskedelmi tevékenységet is folytattak. Az ügyben öt településen (Zalaegerszeg, Keszthely, Lenti, Nagyatád és Fonyód), továbbá két kistérségben (Nagykanizsai és Letenyei) volt azonosítható átfedés a felek között. A kérelmező által benyújtott adatok alapján több településen nem volt kizárható káros horizontális hatások kialakulása, mivel mindkét fél több, hasonló profilú és egymáshoz közel található bolttal volt jelen, a piaci viszonyokról azonban nem állt elegendő információ a GVH rendelkezésére. A vizsgálat lefolytatására ezért teljes körű eljárásban került sor, mely lehetővé tette a piaci szereplők felkeresését, így a pontos részesedések kiszámítása mellett az érintett piac meghatározására és a versenyhatások értékelésére vonatkozó kérdésekben is elégséges információt gyűjthetett a GVH a megalapozott állásfoglaláshoz.

Az eljárás kiterjedt arra a kérdésre, hogy az azonos franchise rendszerbe tartozó, de tulajdonosi értelemben egymástól független piaci szereplők mennyiben tekinthetők egymás versenytársainak. A franchise szerződések vizsgálata és a piaci szereplők nyilatkozatai alapján megállapítható volt, hogy az üzlettulajdonosok rendelkeznek olyan döntési jogosultságokkal (mindenekelőtt a nem akciós árakról, a termékválaszték egy részéről, nyitva tartásról), amelyek lehetővé teszik az önálló piaci működést, és a franchise rendszerből való kilépéssel, vagy másik hálózatba való átlépéssel akár teljes mértékben függetlenedhetnek. Erre való tekintettel a GVH az üzlettulajdonos vállalkozás-csoportokat tekintette piaci szereplőnek, és nem tartotta szükségesnek a franchise hálózatok összevont részesedését vagy piaci szerepét részletesen megvizsgálni.

A termékpiacok meghatározása során először vizsgálta a GVH a különböző üzletcsoportok (hagyományos boltok, diszkontok, szuper- és hipermarketek) közötti helyettesítést a napi fogyasztási cikkek területén. A Versenytanács következtetése szerint a hipermarketeket egyrészt szélesebb áruválaszték, összességében alacsonyabb árak, jellemzően hosszabb nyitva tartás jellemzi, másrészt általában a település szélén helyezkednek el, így a napi bevásárláshoz a vásárlók egy nem jelentéktelen része számára nem nyújtanak ésszerű alternatívát. Míg az első eltérés a hipermarketeknek a hagyományos boltok általi helyettesítését korlátozhatja, addig a második különbség a hipermarketek helyettesítési képességét erősítheti.

Utóbbi megállapítás átvezet az érintett földrajzi piac meghatározásához, melynek során a korábbi ügyekben alkalmazott települési szintű piacmeghatározás egy szofisztikáltabb elemzéssel egészült ki, amely figyelembe veszi az egyes boltok, települések egymástól való távolságát. Ennek következtében egymáshoz közel eső kistelepülések is egyes esetekben egy piacra sorolhatók (kistérségi szintű piacmeghatározás), a nagyobb városok belső részét érintő fúziók esetén pedig a városszéli hipermarketek hagyhatók figyelmen kívül olykor, vagy kisebb súllyal vehetők figyelembe. Mivel a piaci erő felmérésére a részesedések elsősorban homogén piacokon alkalmasak, a kiskereskedelemben a szűkebb és tágabb lehetséges piacokon kiszámított részesdések együttesen pontosabb információval szolgálnak a vállalkozások piaci szerepéről. A napi bevásárlások esetén a piaci szereplők egymásra gyakorolt versenynyomását leginkább a boltok közötti távolságok határozzák meg, ezért a GVH a versenyhatások értékelésekor a piaci részesedések kiszámítása mellett részletesen feltárta a résztvevők boltjainak elhelyezkedését, és azok közvetlen közelében található más piaci szereplőket, tehát az érintett piacon belül is meghatározta a közeli versenytársakat.

Az összefonódás - több másik tranzakcióhoz hasonlóan - az élelmiszer illetve más napi fogyasztási cikkek nagykereskedelmét is érintette, amelynek vizsgálata során a GVH a korábbi gyakorlatát kiegészítve a piaci részesedések számításakor figyelembe vette azt a körülményt, hogy a kiskereskedelemi láncok jelentős része a nagykereskedelmi fázis kikerülésével, közvetlenül a termelőktől szerzi be a termékeket. Ennek következtében a lehetséges szűk termékpiacként lett meghatározva a franchise rendszerhez tartozó üzletek és a független boltok ellátását magában foglaló nagykereskedelmi piac, melybe nem tartozik bele a tulajdonosi láncok központi beszerzéssel történő ellátása.

Mindezekre tekintettel az eljárás során megállapítást nyert, hogy az érintett vállalkozáscsoportok települési és kistérségi szintű részesedései egyenként 10% alatt vannak, az egymáshoz közel eső boltjaik közvetlen közelében is számos hasonló profilú versenytárs van jelen, továbbá az együttes nagykereskedelmi részesedésük a lehető legszűkebb termék- és földrajzi piacon sem haladja meg a 10%-ot, ezért káros versenyhatások nem valószínűsíthetők. A további kiskereskedelmi ügyek vizsgálata is ebben a keretben zajlott azzal a különbséggel, hogy a piaci szereplők megkeresése más esetben nem volt indokolt, így a piaci részesedések csak a települések népességszámával arányosítva volt becsülhető a KSH adatai alapján.

Emellett számos esetben - különösen a Match és a Profi boltokat érintő tranzakcióknál - az irányításszerzéseket több megállapodás alapozta meg, bérleti, ingatlan és ingó adásvételi szerződések, jellemzően boltonként külön-külön. A GVH határozataiban megerősítette azon gyakorlatát, hogy a különböző ügyletek egyetlen összefonódást valósíthatnak meg, ha azok egymással összefüggnek, és kimondta, hogy egyetlen összefonódás állhat fenn, ha ugyanazok a vásárlók az irányítást végső soron egyetlen üzleti tevékenység, vagyis egyetlen gazdasági egység felett, több, de egymást feltételező jogügylettel szerzik meg.

Az engedélyköteles összefonódások következtében összesen 50-nel nőtt országszerte a Coop hálózatba tartozó boltok száma, míg a CBA hálózat nagyságrendileg ugyanannyi bolttal bővült, mint amennyi elhagyta azt. Fontos azonban kiemelni, hogy az alacsony forgalmú vállalkozáscsoportokat és boltokat érintő fúziók mellett azok a piaci változások sem engedélykötelesek, ahol egy vállalkozáscsoport az általa üzemeltetett boltokat - és adott esetben a nagykereskedelmi hálózatot is - egyik franchise rendszerből egy másikba viszi át. Ebben az esetben a tulajdonosi és irányítási viszonyok változatlanul maradnak ugyanis, csak a szerződéses kapcsolatok alakulnak át, így a fogyasztók számára akár jelentős változás nem tekinthető irányításszerzésnek. 2012 októberében például a korábban a CBA-s Palóc Nagykereskedelmi Kft., Pilis Csoport Kft. és a Pólus-Coop Zrt. csatlakozott a Coop hálózatához. Két hónappal később a Palóc Nagykereskedelmi Kft. visszatért a CBA-hoz, így összességében az átrendeződés következtében 166 bolt váltott hálózatot, tehát több mint a GVH által engedélyezett összefonódások következtében.

Az élelmiszer kiskereskedelmi piacokon lezajlott fúziókkal kapcsolatban született versenytanácsi döntések:

Vj-13/2013 ; Vj-11/2013 ; Vj-8/2013 ; Vj-110/2012 ; Vj-106/2012 ; Vj-103/2012 ; Vj-100/2012 ; Vj-95/2012 ; Vj-92/2012 ; Vj-76/2012 ; Vj-59/2012 ; Vj-53/2012 .

Budapest, 2013. március 22.

Gazdasági Versenyhivatal